Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-13 / 266. szám

Színészarcok Fráter Kata A Miskolci Nemzeti Színház fiatal művésznőjét ebben az esztendőben ismerhette meg személyesen is a Nógrád me­gyei közönség. Január közepe táján adta elő Salgótarjánban, a hagyományos Madách-em- lékünnepségen T. Pataki László Lidércláng című mo­nodrámáját, megérdemelt si­kerrel. Ezt a produkciót az­óta már előadta a bátonyte- renyei szakmunkástanulók­nak, és a balassagyarmati kö­zépiskolásoknak is. Decem­berben a salgótarjáni diákok láthatják a tragikus sorsú Madáchné, Fráter Erzsébet történnetét megidéző előadást a névrokon abszolút fősze­replésével. Beszélgetésünkben felele­venítjük a januári premiert. — Nem vagyok izgulós, de akkor rettenetesen féltem — vallja meg őszintén érzését Frá­ter Kata. — Mindössze három hetünk volt a monodráma be­gyakorlására. Én mondom a szöveget, míg a két férfisze­replő csak megjelenik, értel­mezve, nyomatékosítva az el­hangzottakat. Közös munka volt az előadás a férjemmel, Bregyén Péterrel és Somló Pistával, aki a zenét szerez­te, de az oroszlánrész rám hárult... Éreztem, hogy az ak­kori fellépéskor még nincs teljesen kész az előadás, ezért nagyon odafigyeltem, és egy­szer csak megtörtént a csoda. Élni kezdett bennem a mű, átéltem a szülés-születés él­ményét. Nem tudom, mások ezt miként érezték... Mostan­ra sokkal kidolgozottabb lett a produkció. Igv lehet, hogy elmarad a szülés-születés va­rázsa, emiatt félek is. de egy előadást mégis csak be kell gyakorolni. A Lidérclángnak két válto­zata van: az egyik pódium­színpadi formájú, a másik színházszerűbb. Hogy valahol melyik változatát mutatják be. az tulajdonképpen a szín­helytől függ. Október végén a salgótar­jáni József Attila Városi-Me­gyei Művelődési Központban vendégszerepeit a miskolci színház. Örkény István Tóték című tragikomédiájának ti­nédzser kislányszerepét Frá­ter Kata játszotta. Alakítása eltért a sablonostól: nem a naiv, bájos, szeretni való le­ánykát állította elénk, hanem a célratörő, akaratos, már- már fenyegetni is kész asz­szonyi embert, miközben he­lyesen maradtak meg a figu­ra rokonszenves vonásai. 'Ági­ka szerepében a színésznő meggyőzött bennünket művé. szí képességeiről és alázatáról, intelligenciájáról. Fráter Kata nagyon tudato­san készült a színészi pályá­ra, de az útja korántsem ve­zetett simán oda. — Édesapám nyugdíjas jo­gász, édesanyám állami gon­dozottak nevelője volt — me­séli. — Székesfehérvárott szü­lettem, de egyhetes korom­tól Veszprémben éltem, szüle­im ma is ott vannak. A fő­iskolára háromszor felvételiz­tem, mire sikerült. Nem ve­szítettem el a kedvem, mond­ták is: kitartó vagyok. Ez nem teljesen igaz. Egyszerű­en nem tudtam más foglal­kozást, hivatást elképzelni magamnak. A színháznak óriási, különös varázsa van... Azt hiszem, a rajongást édes­anyámtól örököltem, neki volt szívügye az állami gondo­zott gyerekekkel való foglal­kozás. S, ahogy lenni szokott: Frá­ter Kata óvodás korától kezd­ve mindig szavalt. Középis­kolás korától tagja volt a veszprémi művelődési köz­pont kitűnő Aréna színjátszó együttesének. A színház alap. jait itt sajátította el a ren­dező vezetőtől, Szokoli Ta­mástól. Sokat játszottak, so­kat úsztak, korcsolyáztak, fa- kutváztak a Balatonon. A szí­nésznő Veszprémet és a ..ma­gyar tengert” tartja szülő­földjének, s nosztalgiával gon­dol vissza azokra az időkre, amikor még nem volt a part­mente sűrűn beépítve, amikor a víz tiszta volt. Negyedik színházi évadját tölti Miskolcon. — A főiskolán senkivel sem kerültem szorosabb ismeret­ségbe. de az elhelyezkedésem­ben szerencse kísért. Három helyre vágytam: Szolnokra, Miskolcra, Kaposvárra. Itt jó előadásokat láttam, szeret­tem a színházakat, örömmel bontottam fel Csiszár Imre művészeti vezető levelét a negvedik főiskolás év elején. Szerepet kínált, egv zenekar szólókürtösét kellett megfor­málnom. Nagyon megszeret­tem a színházat, a légkört, és roppant örültem, amikor szer­ződést kínáltak. így marad­tam Miskolcon. A sokat foglalkoztatott szí­nészek közé tartozik. A má­sodik évadban annyi szerepet kapott, hogy havonta lega­lább húsz este a színpadon volt. Párhuzamosan, vagy egy­más után játszott el egy re­formátus vénkisasszonyt, egy leszbikus grófnőt Wedekind Lulujában, s neki jutott Az ember tragédiájának összes rossz lánya, A néma levente Beatrix királynéja. Egyik leg­kedvesebb szerepe Leonyid Andrejev Aki a pofonokat kapja című darabjának fő­szerepe, egy tizenéves fruska. Alkatából következően gyak­ran kap kislány- és kisfiú­szerepeket. Hamarosan Tyltyl lesz Maeterlinck Kék mada­rában. — Legfrissebb kedvencem a svéd Enquist Ének Phaed- ráért című drámájában Ari- cia királylány. Közel sem fő­szerep. de ilyen különleges feladatot még nem csináltam. Olyan az egész játékstílusa, amilyennel még az idősebb színészek sem találkoztak. Na­gyon kemény próbákat tar. tottunk, a rendezővel, Csiszár Imrével. Ezt szeretem én a miskolci színházban: a munkát, az újító kedvet, az alkotó légkört. Bizonyára ez a nyitja, hogy a társulatot napjainkban a legjobbak között tartják szá­mon. Sulyok László Angol nyelvű összefoglalóval Uj képzőművészeti könyv Űjabbb kiadvánnyal gyara­podott a mai magyar képző­művészetről szóló könyvek sora: a Képzőművészeti Kiadó gondozásában a napokban megjelent Aszalós Endre mű­vészettörténész Fóth Ernőt bemutató munkája. Fóth Ernő, a jelenkor hazai képzőművészet egyik kiemel­kedő képviselője. A 60-as évek elejétől számos nagy méretű freskót és gobelint készített, gyakran felhasználva a non­figuratív művészeti irányza­tok eszköztárát. Formakísér­leteinek eredményeit is rendszeresen beépítette alko­tásaiba. A különböző murá- lis munkák alapján a hazai művészetkritika elsősorban mint monumentális műalko­tások készítőjét tartja szá­mon. Egykori mesterei között megtalálható Domanovszky Endre és Rákosv Zoltán is. Művészetére jellemző, hogy az alkotásokban nem az élet egyes történeteit vagy esemé­nyeit ábrázolja, hanem jel­képpé sűrítve a jelenségeket fogalmazza meg. A kötet illusztrációs anya­gában 23 fekete-fehér, vala­mint 16 színes reprodukció kapott helyet. A művet an­gol nyelvű összefoglaló egé­szíti ki. Lakáskultúránk — belső építésiek sreméve! Az ábécét meg kell tanulni „Lakáshoz jutott a család, ám egyelőre még csupán üres helyiségek halmaza, még nem az otthonunk. Ahhoz, hogy éle­tünk célszerű, kényelmes és kellemes színterévé váljon, be kell rendeznünk. De ho­gyan ?” Ezekkel a mondatokkal fo­gadja látogatóit a salgótarjá­ni József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ üvegcsar­nokában berendezett, novem­ber 17-ig nyitva tartó. Az ott­hon kialakításának ABC-je cí­mű kiállítás-. A feladat általá­nos. minden ember találkozik a problémával élete során. Van. aki többször is. Sainos az is általános, hogy az emberek rosszul fognak hozzá lakásuk berendezéséhez. Pedig az országban négy-négy és fél millió otthonban hatá­rozódik meg az emberek jó közérzete, amelynek meglétf, vagy hiánva rányomja bélve­gét munkájukra, mindennapi tetteikre, emberi kapcsolata­ikra Nem mindegy hát, mi­lyen a környezetünk. — A kultúra fogalmáról meglehetősen sok tévedés él a köztudatban — mondta a kiállítás megnyitóján Fekete Gvörgy belsőépítész, az Ipar- művészeti Vállalat művészeti főosztályának vezetője, — Az emberek általában csak a klasszikus értelemben vett „nagy” művészetekre gondol­nak, zenére, irodalomra, kép­zőművészetekre, pedig vannak a kultúrának olyan mindenna­pos régiói is, mint a lakás-, az öltözködési, a tanulási, a viselkedési, a higiéniai kultú­ra. hogy csak a legfontosab­bakat említsem. Ennek a ki­állításnak ez a gondolat az alapja. Lehántja a lakáskultú­ráról a rárakódott mázakat, megmutatja, mi az, ami min­denki számára megtanulható belőle. — Egy módszeresen felépí­tett. szigorú' gondolatmenetű kiállítást tárunk a nézők elé — mondta Bánáti János bel­sőépítész, a kiállítás egyik rendezője. — Általánosan ta­pasztalható jelenség, hogy a lakás berendezésében hiányzik a*. átgondoltság, ezért gyakor­ta célszerűtlen az elrendezés, heivteien a megvilágítás, nem összeillők a mintázatok, zsú­folt vagv túldíszített lesz az otthon. Az emberek többnyire a végeredményből indulnak ki. holott először számot kel­lene vetni a család • összetéte­lével. a családtagok foglalko­zásából. időbeosztásából, szo­kásaiból adódó tényezőkkel, az anvagi helyzettel, a meglé­vő bútorokkal, meg még sok mással. Csak azután jöhet a lakás ésszerű felosztása, a he­lyiségek funkcióinak tisztázá­sa. Tudni kell. melvik bútort, hosvan használhatjuk ki cél­szerűen. s elhelyezésüknél fi­gyelemmel kell lennünk a tér kialakítását befolyásoló ténye­zőkre. például a tömegre, az alakra, formára. nagyságra, színek*-«, fényekre. — Milyen lakberendezési gondokkal küszködnek leg­gyakrabban az emberek? — kérdeztem a kiállítás másik rendezőiét, Szűcs Esztert, a Lakáskultúra című folyóirat szerkesztőjét. — Sok olvasónk fordul hoz­zánk lakótelepi lakásának kis méreteiből adódó problémái­val. Ahol egy kétszobás lakás­ban öten is élnek, minden tal­palatnyi helyet ki kell hasz­nálni. A másik véglettel is gyakran találkozunk: sok em­ber épít két-három szintes há­zat, aztán nem tudja célszerű­en berendezni. — Míg az előbbi esetben ali z . van alternatívája a la­kóknak — kapcsolódott Szűcs Eszterhez Fekete Gvörgy —, az utóbbiak a számtalan le­hetőség közül nem tudnak vá­lasztani. A közös bennük azon­ban. hogy a lakberendezés alapszabályaival, általános ér­vényű szempontjaival nincse­nek tisztában. Az egyszeregy ismerete nélkül az alapműve­leteket sem lehet elvárni az embertől. Ahogy a lányokat az édesanyjuk megtanítja varrni, mosni, ugyanúgy kellene a fi­ataloknak a családból maguk­kal hozni a legalapvetőbb lakberendezési ismereteket is. Persze, minthogy ennek ha­zánkban nincsenek gazdag ha­gyományai, véleményem sze­rint évtizedeknek kell eltelnie, amíg általánossá válhat. E hosszú időt rövidíti meg talán néhány nappal ez a mostani kiállítás. Kovács Erika Minden Igénylő részére biztosítanak helyet a hugyagi óvodában, ahol ötven kisgyermek él az intézmény lehetőségeivel. A jól felszerelt foglalkoztatóhelyiségek egyikében az iskola-előkészítősök kaptak helyet, ők tizenöten Győri Győzőné felügyelete mellett töltik hasznosan idejüket. A kisebbek Paróczai Istvánná tagóvoda-vezetőnek és munkatársa­inak foglalkozásán ismerkednek játékosan a környezetükkel, tanulnak, verseket, dalo' kát, játékokat. — kulcsár — műsor KOSSUTH RÁDIÓ: S^t: Számítógépek új szerep­ben. (ism.) 8.5«: Kis magyar néprajz 8^55: Klasszikus kamarazene 9.35: Beszélni nehéz (ism.) 9.48: Kertek esőben. Muzsika gyerekeknek. 10.05: „Vár egy új világ...” 19.35: Nagymamám tehene, meg a lóhere 19.56: Verbunkosok, nóták U.20: Könnyűzene 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv: Az ártatlanság védelméről. 13.00: Az új magyar zene hónapja a rádióban 13.49: Részletek Cahn—F/iin „Pe­ter Pan” című íümz éné jó­bői. 14.10: A magyar széppróza szá­zadai 14.25: Operaslágerek I5.0o: Zengjen a muzsika 15.30: Nóták 15.05: MR 10—14 Iskolák, őrsök, barátok. 17.00: Olvastam valahol... 17.20: Lukács Pál mélyhegedűn játszik 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Rádiószínház: Stranitzky és a nemzeti hős. 20.22: Diszkotéka 21.22: Dvorzsák-kórusművek 22.20: A genfi csúcs napirendjén. 22.30: Népdalok: Domahidy László énekel 22.46: Kultúra és technika 23.01: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek O.lo: Himnusz 0.15: Éjfél után..? PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika (iám.) 9.05: Napközben — Zenés dél­előtt 12.10: Fúvósátiratok 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Népi zenekarok felvételei­ből. 33.10: A tegnap »lágereiből 14.00: Sokféle! 15.05: Betűtenger. Benedikty Bé­la műsora 16.00: Randevú a Jókai klubban 17.05: Gábor S. Pál dalaiból . 17 20: Diákfoci 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Szántó Ferenc nótáiból 19.30: Nemes Endre festőmű­vészre emlékezünk »0.005 Közvetítés az FTC—BVSC bajnoki vízilabda-, és a Körmend—Bp. Honvéd baj­noki kosárlabda-mérkő­zésekről 20 15: Rockföldről érkezett 21.05: Mit olvashatunk a Pártélet novemberi számában? 21.10: „Ha negyvenéves elmúl- tál” 21.37: Kotta fejek indigó alatt 22 07: Périchole 23.20: Virágénekek 23.40: Az Uriah Heep együttes felvételeiből 0Óéi £j lel UÚAm ^ MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Ablak az ország­ra. Fodor László jegyzete. 17.1ő: Index. Gazdaságpolitikai maga­zin. (A tartalomból: A műszaki értelmiség helye, szerepe, erköl­csi és anyagi megbecsülése.) Fe­lelős szerkesztő: Paulovits Ágos­ton. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mű. sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓD 8.55: Tévétorna (ism.) 9.00: Iskolatévé Élő múzeum 9.30: Angol nyelv. Fallow Me! 5. Where are they? 9.45: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 4. oszt.) 10.00: Delta 10.25: Petrocelli 11.25: Képújság 15.25: Iskolatévé. Stop! 15.30: Mérések. Miért mérünk? A 2. osztályos környezetismerethez 15.50: Korok művészete 16.30: Hírek 16.35: Kisfilm W.55J Képújság 17.00: Reklám 17.05: Mikrofonpróba 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Paul Daniels műsora 20.45: Klaus Eidam: Johann Sebastian Bach. Tévéfilmsorozat. IV/4. rész: A csillagok rendje 22.15: Tv-híradó 3. 22.25: Tv-tükör 22.35: Himnusz 2. MŰSOR: 18.25: Képújság 18.30: Cimboraság 19.05: Unser Bildschirm 19.25: Vendégünk volt a Musica Humana együttes 19.40: Volga 20.00: Gondolkodó 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám 21.15: zéman őrnagy 22.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A győzelem stratégiája 21.00: Liverpooli számkivetettek 22.10: A csehszlovákiai szovjet kulturális napok — krónikája _ _ 2 2.25: Vaclav Rabas 22.45: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Szórakoztató vetélkedő 20.40: Feltalálók-újítók műsora 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Ki a bűnös? 2. rész: ítélethirdetés és szakvélemények MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.7 Fél 4-től: Az elveszett frigyláda fosz­togatói. (14) Színes amerikai ka- landfilm. Háromnegyed 6-tól: Redl ezredes. I—II. (16) Színes magyar— osztrák—NSZK-film. — Balassagyarmati Madách: Három­negyed 6-tól: Vassza. I—II. Szí­nes szovjet film. — Pásztói Mát­ra: New York hajnal három. Amerikai film. — N&gybátonyi Petőfi: Androidok lázadása. (14) Színes, szinkronizált USA kaland- film. — Nagybátonyi Bányász: Titokban Hongkongban. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Szécsényi Rákóczi: Filmklub: Valdez jön. — Karancslapujtő: \ zsaru nem tágít. Színes, szinkr#» oioáJA íkcuuna bűnügyi íkka. ., 4 fJÓGRAD = 1985. november J3., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents