Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

hwmtáh fanácsa Eaiassanyarma^n lapuit az érdekvédelem A CÍMBEN IDÉZETT mondat Balassagyarmaton hangzott el a fogyasztók vá­rosi tanácsának ülésén Fü- löp Gyuláné előadásában, az fvt elnöke egy korábbi vizsgálat eredményeit, tanul­ságait ismertette. A vizsgálat célja — ahogy Fülöp Gyuláné megfogal­mazta — annak felmérése volt, hogy a munkahelyi bü­féknél, az üzemi étkeztetés jellegének megfelelően ho­gyan alakult az alapellátás és egyéb szolgáltatások szín­vonala. Ugyanakkor foglal­koztak a személyi és tárgyi feltételek meglétével, az áru­ellátással, valamint a fo­gyasztói érdekvédelemmel. — A tárgyi és személyi feltételek viszonylag kielé- gítőek. Fejlődés tapasztal­ható a hűtőkapacitásban és megfelelő a fogyasztók ér­dekeit szolgáló gépek, fel­szerelések színvonala — kezdte Fülöp Gyuláné —, ezután részletesen szólt a gondokról, a különböző ke­reskedelmi munkát segítő gépek hiányáról, a szűkös eladótérről, a hátrányos kö­rülményekről. Majd megál­lapította: Az alapvető ellátás ugyan mind: n egységben biztosí­tott, de a felmerülő igé­nyekkel korántsem Ujrt lé­pést. Mint elhangzott: a dolgo­zóik több alkalommal is pa­naszolták: nincs akkora áru­készlet. hogy otthoni fo­gyasztásra is vásárolhatná­nak az üzemi büfékben. Ezen ünnepek, hét végék előtt a büfék vezetői előjegyzés­sel próbálnak segíteni. Ugyan­akkor a kiszolgálás színvo­nalát rontja az is, hogy a szállítók rendelésteljesítése rapszodikus. — Esetenként előfordul, hogy a tej, péksütemény, húsáru nem érkezik meg a reggeli órákban, ami miatt sorban állás alakul ki, sőt arra is akad példa, hogy az áruk már csak másnap hoz­hatók forgalomba — folytatta Fülöp Gyuláné. ÖSSZEGEZVE megálla­pítható. hogy előrelépés ta­pasztalható az alapellátás­ban, valamint javult a fo­gyasztói érdekvédelem is. Saj­nálatos módon azonban nem bővült az áruválaszték, nem javult a szolgáltatások szín­vonala, a vásárlási körülmé­nyek. Az előadást élénk vita kö­vette, melyben több elhang­zott kérdés mellé felkiáltójel is került! Több hozzászóló ki­emelte a kenyér- és péksüte­mény-ellátás tarthatatlan ál­lapotát, ami egyébként városi gond is. Az fvt vezetősége éppen ezért felhívja a sütő­ipart a szállítás javítására, hiszen ebből adódnak a gon­dok. A felszólalók alátámasz­tották, hogy a javulás csakis a befogadó vállalatok és a kereskedelmi szervek szoro­sabb együttműködésével ér­hető el. Véeső megállapításként el­mondható : a büfék vezetői — kevés kivétellel — maximáli­san kihasználják lehetőségei­ket az áruellátás és kiszolgá­lás javítása érdekébep. A vita után Demus László, az fvt titkára beszámolt arról a vizsgálatról, melyet a NEB a fogyasztók tanácsá­nak segítségével végzett a zöldség-gyümölcs termelés, felvásárlás és ellátás helyze­téről. — A zöldség- és gyümölcs- termelésben. -forgalmazás­ban országos szinten az utóbbi években kedvezőtlen folyama­tok alakultak ki — kezdte Demus László. Megemlítette, hogy megnövekedett a ma- gánkereskedelmi forgalom; hogy visszaszorult a szerző­déses rendszer; s hogy me­gyénk adottságai nem ked­veznek a zöldség- és gyű­rnél esteim esztésnek, — Sokszor városon, sőt me­gyén kívülről hozzák a keres­kedők az árut. s ez jelentő­sen befolyásolja az árat — mondta. Végül emeljünlk ki két na- gvon kritikus. változtatásra ösztönző mondatot a beszá­molóból : — Meg kell mondani, hogy munka nélküli jövedelmek is születnek a zöldség- és gyü­mölcskereskedelemben. Ugyanakkor a bizonylati fe­gyelem minősíthetetlen. AZ ELŐADÁSHOZ kap­csolódó hozzászólásokban el­hangzott, hogy a gondok ja­va országos probléma. így csak központi intézkedéssé lehet javulást elérni. H. R. Érezzük a változásokat­Már nem lehet válogatni a megbízásokban Ha csak annyit írok le be­vezetőben, hogy a Diósjenői Börzsönyalja Termelőszövet­kezetben az 1984. évi nye­reség 70 százalékát az ipari ágazathoz tartozó termelő- gazdálkodó egységek hozták, jól érzékelteti mit jelent a közös gazdaság életében, fejlődésében az ipari, vagy közismertebb nevén a mel­léküzemi tevékenység. ELLENSÚLYOZZÁK — Ma már mi sem válo­gathatunk úgy a megbízások­ban, mint az felmúlt években, — utal az ipari tevékenysé­get jellemző legfontosabb mo­mentumra, tendenciára Tö­rnek Jenő ipari ágazatvezető, majd így folytatja: — Érez­zük azokat a változásokat is, amelyek az ipari üzemekben, vállalatoknál bekövetkeztek. Ennek ellenére örömnTel mondhatom, hogy általában továbbfejlődünk. Az egyik területen jelentkező előre­lépéssel ellensúlyozzuk a má­sik ágazatban jelentkező visszaesést. A Budapesti Rá­diótechnikai Gyár salgótar­jáni gyárával kialakult kap­csolatunkban az idei eszten­dő is sok jót jelez. Ugyanis az ez évre tervezett 45 mil­lió forint árbevételünkből 15 milliót tőlük kapunk azokért a finommfechanikai alkatrészekért, amelyeket a kívánságuknak megfelelően állítunk elő. Ez az összeg anyagmentes termelési értéket jelent. Mivfel az alkatrész- gyártás jól fizet, kulturált körülmények között tudjuk előállítani, ezért az asszonyok szeretik ezt a munkát elvé­gezni. Ugyancsak felfutással számolunk a műanyag termé­keknél. Ez összefügg azzal, hogy a szakemberek korábbi felfogása megváltozott. Azt mondják, hogy a hőre lágyuló műanyagok nem váltak be, ezért visszatérve hozzánk, tőlünk kérik a hőre keményfe­dő műanyag termékeket. Je­lenleg 50 vállalatnak, köz­tük az Ikarusnak, a Szer­számgépipari Műveknek, a Magyar Vagon és Gépgyár­nak, a Nagymaroiú Ipari Szö­vetkezetnek szállítjuk a kí­vánt termékeket. A tőlük ér­kező kívánságok összege váltakozik: 10 ezer forinttól 100 ezer forintig terjed. Fialja a forintot a szövet­kezetnek a TECHNOVILL- részlegük által nyújtott szol­gáltatás. Biztonság- és világí­tástechnikai szereléseket vé­geznek, kizárólag vállalatok­nak és szállodáknak. Műkö­dési területük viszont igen szerteágazó. Budapesti meg­rendelők, a Magyar Posta mellett szerepel még a listán soproni üzletfél is. — A TECHNOVILL-rész- leg kapacitását egész évre lekötötték partnereink, — érzékelteti előnyös helyze­tüket az ipari ágazatvezető, majd kisvártatva a varroda tevékenységének bemutatá­sára vállalkozik, mondván: — hozott anyagból a Váci Kötöttárugyárnak készítünk divatos tréningruhákat... A felsorolásnál utoljára hagyja a lakatosüzemet. — Itt visszaesett a termelés az előző évekhez képest, mert országosan is jelentősen csök­kentek a bferuh ázások. A visz- szaesés azonban nem vonat­kozik a saját magunk által tervezett termékekre, mert azokból továbbra is a szo­kásos mennyiség hagyja el az üzemet, mert keresett cik­kek a piacon. KORREKT PARTNEREK — Mivel több termelőszö­vetkezetben arra panaszkod­tak, hogy fegyes ipari üzemek az év elején alig adnak fel megrendelést, emiatt gondot okoz a tagság foglalkoztatása, az év vége felé pedig bezú­dítják kívánságaikat, arra kértem választ, hogy az előb­bieket tapasztalják-e itt is? — Nem — állítja határo­zottan Törnek Jenő. — A BRG salgótarjáni gyárával kialakult kapcsolatunkban odáig jutottunk, hogy az ál­talunk gyártott termékeket helyben vfeszi át a Minőség Ellenőrzési Részvénytársaság képviselője. Utána mi cso­magoljuk be s küldjük ex­portra. mert az általunk nyúj­tott minőséggel is elégedet­tek a tarjániak. A kapcsolat­nak ilyen alakulása kedvező­en hat termelésünkre, mert évről évre nő a tőlük érkező megbízások száma és értéke. Hogy eleget tudjunk tenni kí­vánságaiknak, amikor szük­ség van rá, akkor házon bfe- lül átcsoportosítjuk a dolgo­zókat, onnan, ahol szűkében vagyunk a megrendeléseknek. Olyasmi viszont előfordul, hogy esetenként később kap­juk meg tőlük a szükséges anyagot. A Váci Kötöttáru- gyárral kooperációs kapcso­latot hoztunk létre, amely jól bevált. Idejében kapjuk tő­lük a megrendelést és a fo­lyamatos gyártáshoz szüksé­ges anyagokat is. Eddig még nekik sem volt gondju> ve­lünk, mert határidőre teljesí- tfettük kötelezettségeinket. Vagyis miattunk egyetlen üz­letkötésük sem hiúsult meg. Sőt, úgy oldottuk meg fel­adatainkat, hogy még minő­ségi kötbért sem fizettünk. ÜZLETKÖTŐKKEL ÉS A TESZÖV SEGÍTSÉGÉVEL A piackutatást, a megren­delők felkutatását két üz­letkötővel oldják meg, ame­lyik közül az egyik főállás­ban látja el feladatát. Az ál­taluk begyűjtött megrende­léseket a szövetkezet vezetői felülvizsgálják. Amennyiben jól fizető megbízásról van szó, s megvan a szabad kapa­citás is, akkor elvállalják. A piackutató tevékenység­ben, az új vevők megszer­zésében sokféleképpen se­gített és segít a megyei TESZÖV is. Esetenként konkrét javaslatokat tesz, máskor meg tapasztalatcse­rét szfervez. Ez utóbbira nem­rég Szabolcs megyében ke­rült sor. — Nagy szükségünk van az újabb üzletfelekre, illetve a jól fizető termékek meg­szerzésére, mert a műanyag- a fémipari és a faipari rész­legben a jelenleginél jóval több kívánságnak tudnánk eleget tenni. Másik szorító gondunk a műszaki-techno­lógiai fejlesztés lehetőségei­nek beszűkülése Olyan könnyítést szeretnénk elér­ni, amely meggyorsítaná az előbbi folyamatot. Mert az ipari tevékenység a szövet­kezet fennmaradásában, élet- kénességének növelésében to­vábbra is meghatározó ma­rad — állítja Törnek Jenő. Az eddigi ténvek szavainak igazságát tanúsítják Venesz Károly A Frsszámoló taggyűlésre készülve Az éves beszámoló taggyű­lések mindig jelentős esemé­nyei a pártéletnek. Az alap­szervezetek vezetőségei egy év munkájának legfőbb jellem­zőiről adnak számot. A tag­ság érvényesítheti a szerveze­ti szabályzatban biztosított jo­gát, megvitatja és véleménye­zi választott vezetőségén ek munkáját, meghatározza to­vábbi bizalmának feltételeit. A beszámoló taggyűlések soha­sem csak a végzett munka számvetései, legalább annyira fontos szerepe van a feladat megjelölésének, az előretekin­tésnek is. A konkrét körülményektől, az adott alapszervezet hely­zetétől függően az irányító pártszervek külön is felhív­hatják a figyelmet a taggyű­lés egyik-másik tartalmi kér­désére. Jogaikkal élve, taná­csot adhatnak a beszámoló fő kérdéseihez: milyen fontosabb politikai gondolatok jegyében készítsék elő és szervezzék meg a taggyűlést. Ez azonban nem menti fel az alapszerve­zeti vezetőséget azon kötele­zettsége alól, hogy saját vi­szonyaikat alaposan felmérve, átgondolva, elemezve, önálló­an próbálják meghatározni és kialakítani azokat a főbb kér­déseket, amelyekkel foglalkoz­niuk kell. fi pártkongresszus szellemében Függetlenül az egyes alap­szervezetek konkrét viszonya­itól, vannak bizonyos általá­nos feltételek, amelyeknek lé­nyegi hatásuk alól semmikép­pen sem vonhatják ki magu­kat, tanulságaikkal minden­képpen számot kell vetniük, Ilyenek voltak azok az orszá­gos társadalompolitikai jelle­gű események, amelyek az el­múlt év folyamán fontos sze­repet játszottak minden alap­szervezet életében. A tapasz­talatok alapján nagyjából ki­rajzolódik, hogy milyen főbb politikai gondolatok jegyében készülnek az alapszervezetek az idei beszámoló taggyűlés­re. Első helyen említendő a XIII. pártkongresszus, amely- lyel bizonyos összefüggésben, mint az év legfontosabb poli­tikai eseményével, minden beszámoló taggyűlésen foglal­kozni kell. Például úgy, hogy az alapszervezet tagsága milyen módon kísérte figyelemmel a kongresszus tanácskozásait, hogyan fogadta határozatát, helyileg mennyire jellemző az elvi egyetértés ás egység a párt politikai irányvonalával. Újbóli állásfoglalást érdemel az is, hogy az alapszervezet mennyire volt képes a helyes politikai következtetések le­vonására a kongresszus hatá­rozatából adódó konkrét gya­korlati feladatokra. Az eltelt nyolc hónap elegendő arra, hogy kibontakozni lássák: az alapszervezet vezetősége mennyire végzi ennek szelle­mében munkáját, hol, milyen irányban kellene erősítenie vagy változtatni a dolgok me­netén. Ez az esztendő nem szűköl­ködött egyéb jelentős politi­kai eseményekben sem: or­szággyűlési képviselő- és ta­nácstagi választások (az új választójogi törvény alapján első ízben), az új vállalati irá­nyítási rendszerre való átté­rés kezdete, szakszervezeti választások, a népfrontkong­resszus előkészítése, a telepü­lés feiles ztéssel kapcsolatos po­litikai feladatok ... Mi tarto­zik ezekből a beszámoló tag­gyűlésekre? Válaszol: a pártszervezet Az mindenképpen, hogy ezekkel, a jelentős politikai eseményekből adódé politikai feladatokkal hogyan tudott megbirkózni a vezetőség, mi­lyen színvonalon szervezte a munkát. Nem kisebb jelentő­ségű az sem, hogy e kampá­nyokból milyen általános kö­vetkeztetések vonhatók le a politikai munkára, milyen főbb tanulsággal szolgálnak az elkövetkezendő időre. Az idei taggyűlésnek is visszatérő témája a vállalati, illetve intézményi alaptevé­kenységgel összefüggésben végzett politikai munka érté­kelése. Az alapszervezetek többsége a termelésben mű­ködő üzemi pártszervezet. Ter­mészetes, hogy itt nagy figyel­met szentelnek a termeléssel, a gazdálkodással kapcsolatos politikai kérdéseknek. Anél­kül, hogy a taggyűlés a ter­melési tanácskozás szerepét vállalná magára, bizonyos alapvető összefüggéseket érin­tenie kell. így például a terv- és a ténvszámok összevetésé­ből adódó politikai következ­tetéseket, kiket milyen mér­tékben illet elismerés az ered­mények érdekében tett erőfe­szítéseiért, illetve, hogyan ve­tődik fel a mulasztásokkal kapcsolatos politikai feleTósJ ség? Mi múlik az adott kol­lektíván a tartalékok kiak­názásában és az milyen fel­tételek mellett realizálható? A pártszervezetnek, mely te­rületeken kellene kezdemé­nyezőbben fellépnie az ered-* ményes gazdálkodás érdeké^ ben? Egyáltalán a pártszer­vezet számára mikor, milyen pontokon öltenek a gazdasági kérdések politikai jelleget? Ennek felismerésében mennyi­re áll az alapszervezet hiva-J tása magaslatán? E kérdés sekre a beszámoló taggyűlési nek kell válaszolnia, nem el­vont formában, hanem annak a konkrét gyakorlatnak a tiik-J rében, amely az elmúlt év­ben jellemezte az a tápszer ve­zet tevékenységét. i Eszmei és pol tikai tisztánlátás Társadalmi-gazdasági éle­tünknek az utóbbi időkben nem kevés új mozzanata van. Ezek jó része sok tekintetben újszerű megközelítést, szem­életet kíván a párttagoktól is. Ez nem alakul ki máról hol­napra. A kérdések elvi tisz­tázásának elhanyagolása vagv mértéktelen elhúzódása sok zavarnak, eszmei tévelygés­nek lehet a forrása. A tag­gyűlésen célszerű szólni arról is, hogy az alapszervezet ve­zetősége mennyire szentelt fi­gyelmet erre a feladatra. e’“g kezdeményező volt-e és kellő aktivitást tanúsított-e a párt­tagok eszmei-politikai tisztán­látása érdekében. A tapaszta­latok alapján hol és milyen módon kellene javítani a párt- alapszervezet politikai-ideoló­giai munkáját? Mi az, amit önerőből tehet és mely terü­leteken szorul az irányító pártszervek nagyobb segítsé­gére? E kérdéskör a legközvetle­nebbül kapcsolódik a párt- szervezet poltikai befolyásá­nak alakulásához. Kiegészülve azzal, hogv az alapszervezet kommunistái milyen meggyő­ződéssel állnak ki a párt po­litikájú mellett.' milyen szín­vonalon közvetítik azt a pár- tonkívüliek körében. A beszá­moló taggyűlés legfontosabb politikai gondolatköréhez tar­tozik a pártszervezet politikai befolyásának vizsgálata, reális megítélése, ez szolgálhat ala­pú1. útmutatóul a további te­endőkhöz. Rákos Imre Magvarésamenkai vállalatok vegyipari mcgaliaDOdasa A Chemolimpex Külkeres­kedelmi Vállalat és az Egye­sült Államok egyik vezető vegyipari vállalata, a Dow Chemical Company további öt évre meghosszabbította kereskedelmi megállapodá­sát. Az 1990-ig szóló keret­megállapodásban célul tűz­ték ki a magyar vegyipari termékek exportjának növe­lését, ugyanakkor a Chemol­impex továbbra is hozzá­juthat az amerikai cég ál­tal készített vegyi anyagok­hoz. A partnerek a kölcsö­nösen szállítandó termékek körét évente egyeztetik. ' A Dow Chemical —. amely- lyel a magyar külkereske­delmi vállalat több . évtizede tart fenn kereskedelmi kap­csolatokat —, az idén 8 millió dollár értékben szál­lított szerves vegyipari és műanyagipari alapanyago­kat hazánkba, s csaknem 1 millió dollárért vásárolt szer­ves vegyipari alapanyagokat. A kereskedelmi kapcsola­tok továbbfejlesztéseként az idén elvi megállapodás szü­letett arról, hogy a Dow Chemical licence alapián megkezdik hazánkban a Sty­rofoam elnevezésű tető-hő­szigetelő hab gyártását, s az előállításához szükséges üzem építésére az amerikai cég és a Chemolimpex társult a fűzfői Nitrokémia Ipartele­pekké’ (MTI) Szervizben Nagy részben a lakosság háztartási gépeit, híradástechni­kai berendezéseit javítják és szervizelik Balassagyarmaton a Ramovill szervizében. m—. NÓGRÁD - 1985. november 5., kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents