Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

Bjjíwnény Klasszikusok hetei A televízióval foglalkozók hamar ráébredtek a talál­mány népművelő funkciójá­ra. A sugárzott kép páratlan lehetőségét nyújtja az iro­dalmi, művészeti értékek gazdag, változatos bemuta­tásának, tömegeket képhs a klasszikusokkal megismer­tetni. Ezzel művelődéspoliti­kai tettet teljesít. Például, aki soha az életében nem hallgatott Bachot, az most né­hány műrészlet beépítésével ízelítőt kaphat a barokk mes­ter művészetéből, miközben a róla készült filmsorozat kapcsán eltűnődhet akár a művész és a hatalom soha­sem egyszerű, nem minden­kor harmonikus kapcsolatán. Az irigységgel, értetlenség­gel, ostoba kivagyisággal min­den nagyságnak meg kell küzdenie. Bachnak is. Gon­dolták volna a d-moll tocco.ta és fúga hallgatása közben? Balzac A paraszti gyökerű Honoré de Balzac — aki maga ra­gasztotta nevéhez a nemesi származást jelző „de” szócskát — sem sima úton jutott fel a Parnasszus csúcsára. Meg­próbálkozott sokfélével, még könyvkiadással is, ám min­den vállalkozása dugába ful­ladt. Nem hozták meg neki a sikert az álnéven írott re­gények sem. Harmincéves, amikor mellészegődik a sze­rencse: a vendée-i királypárti lázadásról szóló A huhogok című regényét egymás kezé­ből kapják ki az olvasók, Balzac népszerű lesz. S innen már töretlenül, felfelé ível a pálya. Legnagyobb művészi vál­lalkozását 1842-ben kezdte: ez Emberi színjáték re­gényfolyama pontos látle­let a korról. Az arisztokrá­cia társadalmi, gazdasági hanyatlását rajzolja meg, ezzel párhuzamosan a pol­gárság felemelkedését, a pénz mindenen eluralkodó hatal­mát. S ez még úgy is lelep­lező, hogy közben Balzac ide- elógiailag, érzelmileg kon­zervatív. királvpárti marad. A Betti néni című regény e sorozat egyik kiemelkedő darabja 1846-ból. Benne van mindaz, ami jellemző írójá­ra. A báró csalni kényszerül, gyáván meghunyászkodik, nem vállalja a rangjához méltó tettét. Ez az arisztok­rácia már nem a régi: nem képes a becsületéért meg­halni, ahogyan az elődök tet­ték. A származási előjogok már egyre kevesebbet szá­mítanak a pénzistenség ár­nyékában. Pénzért bármi kapható. A kedden véget ért cseh­szlovák tévéfilmsorozat mél­tó feldolgozása volt a klasz- szikus regénynek. Hamsun A Nobel-díjas norvég író Rejtelmek című regényéből Hollandiában készített fil­met azonos címmel Paul de Lussanet. A 93 évet élt Knut Hamsun szegény halászok gyermekeként látta meg a napvilágot, bejárta Európát, Amerikát, s aggastyán korára a német fasizmus nyílt támo­gatója lett. Nem árt tudni ró­la: meggyőződéssel állt a fa­siszták mellett. Nézétei ugyanis már korábbi regé­nyeiben is hasonlítanak; el­fordul a civilizációtól, a de­mokráciától, az egyéniség kul­tuszát dicsőíti. Írói szemlélete szemben áll a társadalmi problémákat megfogalmazó realizmussal. Művei középponti alakja gyakran a társadalomból kive­tett, otthontalan, neurotikus férfi. Ilyen ember Nagel is, a Rejtelmek hőse. Semmit sem tudunk meg előéletéről, „készen” kapjuk. Érzelmi éle­te is meglehetősen rejtélyes. Nehéz hitelesen elfogad­nunk saját vízbe fojtását, hi­szen cselekvő, határozott embernek ismertük meg. De el kell fogadnunk „becsszó­ra”, ahogyan a törpe cseleke­detét is, aki életében először, vállalva a hátam év börtönt, tettet hajt végre, viszonozva Nagel korábbi, mellette való kiállását. A rendezés, a színészi já­ték kitűnő. Fény-árnyék vál­takozások, sötét képek, hósz- szú kameraállások. zakla­tott zene teremti meg az alaphangulatot, a stílus egé­szét. Bármennyire is jó azonban a megvalósítás, ke­véssé érezzük az örömöt, mert lényegében kívül rekedünk a történeten. Két lélek — a törpe és Nagel — rejtelmes magánügye marad a Rejtel­mek. Christie és Fali Mindketten klasszikusok, ha nem is az úgymond ma­gasan jegyzett művészetek világában. Agatha Christie-nél aligha találni jobb detektívregény- írót. Rendkívüli találékony­sággal, lenyűgöző logikával ontotta történeteit, miközben két örökéletű figurát terem­tett, mindkettő nyomozó: a belga Hercule Poirot ás az angol Miss Marple. A Gyöngyöző ciánban egyikük sem szerepel, de a történet nélkülük is érdekes. Ismerős ugyan a világ, az úri család, amelyikben tör­ténnek a mérgezések, az in­díték is: a vagyon, a pénz ujáni vágy. Mégis Christie ér­deklődést tud kelteni, még némi izgalmat is, mert birto­kában van a meseszövés tit­kának. S ahogyan a regények kellemes olvasmányok, úgy az ez az amerikai krimi is Robert Lewis rendezésében. A modern bécsi operett si­kerének kovácsa: Leo Fall. Jó ízlésű, igényes muzsikus. Pompadour című operettjé­nek zenéje mintha több is lenne a műfajnál, valóságos operai jegyeket hordoz. A tör­ténetre azonban ez nem mond­ható el. azok bizony banáli­sak, szellemtelenek. De Fali mentes a „bűri’-tőly legföl­jebb abban marasztalható el, hogy nem kért színvonalasabb librettókat. A Pompadourt Seregi László rendezte különösebb inven­ció nélkül. Ez jellemzi a szereplőket is, Oszvald Ma­rika és Maros Gábor kivé­telével. Persze nekik a fel­adatuk is könnyebb,. hálá- sabb. A Zenés Tv Színháznak erre a produkciójára hívtak meg a minap, amiről az előző recenzióban tettem említést. Meghívás nélkül is megnéz­tem volna, de nélküle valószí­nűleg elaludtam volna. Még­iscsak van értelme a meghí­vónak!!?) (ok) ELZETT-klub épűí Szécsényben A jó munkához mennyi idő kell ? • „Ügy csinálják, mint a Luca szókét” — mondják sokszor, ha valami lassan készül, vagy csak készülget. A hasonlítás nem egészen találó, mert a Luca székén szándékosan dol­goznak hosszú ideig. Ám a csoda tudja, miért épül csiga­tempóban egy-egy ház, intéz­mény. Az ELZETT szécsényi gyá­rának ifjúsági klubja jóindu­lattal is csak készülget, ren­getegszer módosították az át­adás határidejét. A szóban forgó KISZ-klub a szécsényi ifjúsági házban foglal he­lyet; egy megfelezett galériás nagyterem a hozzátartozó vi­zeshelyiségekkel. Az elgon­dolás jó, a kivitelezés szép, de a munka tempójáról minden­ki inkább hallgat. — Nem is tudom, miért hú­zódik így el az építés — mondta Bárány Erzsébet, az ELZETT szécsényi gyára KISZ- bizoítságának tagja. — Rosz- szul is kezdődött a dolog: ne­héz volt megszerezni a ter­met. végül az áfésznél dolgo­zó fiatalokkal együtt kaptuk meg. A közös tulajdon pedig, ha azon dolgozni is kell, könnyen mostohává válik. El­sősorban nekünk vannak olvan szakmájú dolgozóink, akik a felújítási munkákat el tudják végezni. Magunkra maradtunk, noha a takarítás­ba az áfészesek is besegíte­nek, társadalmi munkában kellett és kell elvégeznünk mindent. — Ahogy elnéztem a klu­bot, félkész állapotban van. — Nem — állította határo­zottan — a felén már túlva­gyunk. Most fejezték be a villany szerelését, ami szintén nem volt könyű. Senki nem sejthette, hogy milyen régi, rossz vezetékek vannak a fal­ban. Le kellett vernünk, tel­jesen új vezetékrendszert ala­kítottak ki a régi helyett. A tmk-s alapszervezet tagjai vol­tak a villanyszerelők. Már csak a festés és a berendezés van hátra. — Milyen bútorokat szeret­nének? — Erről még korai beszél­ni Televízió, rádió minden­képpen szükséges, van vetí­tőnk is, egy-két játékfilmünk, dokumentum- és ismeretter­jesztő anyagunk. Mindenek­előtt oda kell szoktatni a fi­atalokat. utána tervezhetünk és készíthetünk csak progra­mokat. Célszerű előbb felmér­ni az igényeket. Idetervez­zük a KISZ taggyűléseit, a brigádok értekezleteit és gyakrabban találkozhatunk az áfésznél dől sózó fiatalokkal. — Az ELZETT gyár messze van az ifjúsági háztól. Nem lesz gond minden taggyűlés­re. brigádértekezletre ekkora sétát tenni? — Ez nem lehet probléma. Egyébként is csak a fontosabb rendezvényeket szeretnénk ott tartani. — Amikor végig jöttem a gyúr udvarán, téltűnt, hogy nagyon sok a fiatal. — Csaknem háromszázan vannak a harminc éven alu­liak. ötven százalékuk dolgo­zik az ifjúsági szövetségben is, öt alapszervezetbe tömö­rülve. Körülbelül egyforma arányban dolgoznak a fiúk es a lányok, az utóbbiak azon­ban inkább irodákban, vagy műhelyekben gépek mellett készítik a precíz munkát igénylő zárakat és lakatokat. — Az ELZETT-nek régi kapcsolata van külföldi cég­gel, méghozzá azzal a losonci gyárral, amely hatalmas erö- és munkagépeket, földkotró­kat állít elő. Itt pedig sok­szor apró, de mindenképpen finom kis szerkezeteket gyár­tanak. Az ellentétek vonzzák egymást? — Lehet — mosolyodott el — nem tudom. Az viszont tény, hogy több mint tíz év.e teremtettük meg a gazdasági, kulturális, politikai együtt­működésünket a losonciakkal. Ha elkészül az ifjúsági klu­bunk. őket is meghívjuk a r.yi tóünnepségre. — Mikorra várható? — A jövő év valamelyik tavaszi ünnepén. Remélem, hogy ez a legeslegutolsó ha­táridő ... V. M. j er Őszi délután a könyvtárban Igazi csúcsforgalom jellemző a balassagyarmati Madách Imre könyvtárban délutánon­ként. Az ezerhétszáz beirat­kozott felnőttolvasó mellett felkeresik az intézményt az általános és középiskolások is, akik részére foglalkozáso­kat tartanak az itt dolgozó népművelők. Lehotka Gábor orgonaestjéve! Megkezdődött o felnőttbérleti koncertsorozat Az Országos Filharmónia Idei, felnőtteknek szóló bér­letsorozata Salgótarjánban, a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központban és a zeneiskolában négy hangver­senyből áll. A sorozat első előadását hétfőn tartották a zeneisko­lában: az országszerte ismert, népszerű művész. Lehotka Gábor orgonaestjén régi ko­rok muzsikája mellett meg­szólalt a jelenkoré is. Az or­gonaművészet aranykorát, a barokkot Scheidt, Telemann és a 300 évvel ezelőtt szüle­tett Johann Sebastian Bach művei képviselték. Scheidt a német korabarokk orgonamű­vészet kezdeményezője, a va­riációs stílus megalapozója Vílt, s a koncerten is olyan «>úve hangzott el, amelyik erre a technikára épül. Él­ményt jelentett Telemann Hat hősi éneke. A szerző Bach kortársa, műveinek szá­ma meghaladja Bachét , és Hándelét együttvéve. Furcsa módon ezek kevésbé marad­tak fenn a zeneéletben, pe­dig könnyed, derűs eleganciá­juk ma is vonzóvá teszik őket. Bachtól a közönség egy korálelőjátékot és — záró­számként — a C-dúr tocca­ta, adagio és fúga című művét hallhatta. A bravúros bevezetőt követő adagio (lassú tétel) egyike a zeneszerző legéde­sebb. legmegkapóbb dallamai­nak. olyan, mintha hegedűszó­lót képzelt volna el — nem véletlenül játsszák gyakran szólóhangszeren is. A záró fúga szökdécselő témáját mu­latságos szünetek tarkítják, tréfásan suta menetekkel, majd vidám kavarodás köze­pette hirtelen véget ér a da­rab, „illő” búcsúzás nélkül. A kortárs zenét Pikéthv Tibor, Lehotka egykori taná­rának Nászmise című műve (pontosabban ennek részle­tei) és az orgonaművész munkája, a Változatok és fúga John Lennon örökzöldjére, a Michelle című dalra képvisel­te. A koncerten fiatal trombi­taművész, a rádiózenekar szólistája, Palotai István szerepelt, sikerrel. A művesz a Budapesti rézfúvóskvin- tett tagjaként az idei nyáron bemutatkozott az Egyesült Államok és Európa számos városában. A bérletsorozat következő előadása december 16-án lesz. A huszonkét esztendeje ala­kult és a világot bejárt Liszt Ferenc kamarazenekar töb­bek között előadja Bach III. j Brandenburgi versenyét, Vi- j valdi G-dúr szimfóniáját. | Bach d-moll kéthegedűs ver- senyművét az együttes művé- j szeti vezetője. Rolla János és Kostyál Kálmán mutatja be. Közreműködik a fiatalokból álló, sikeres Tomkins-együt- tes. A Modern rézfúvósegyüt- tes március 3-án szerepel Sal­gótarjánban. a rádiózenekar és az Operaház szólistáival. Liszt Ferenc halálának cen­tenáriumáról 1986-ban emlé­kezünk meg. Az április 21 -i emlékhangversenyen a salgó­tarjáni szimfonikus zenekar, a Liszt Ferenc kamarakórus és a balassagyarmati városi szövetkezeti vegyes kar, vala­mint Körmendi Klára zongo­raművész lép fel. Közel ezer darab különféle hanglemez és műsoros kazetta áll a zene iránt érdeklődők rendelkezésére, akik a meghall­gatás mellett az átjátszást is is igenyelhetik a jól felszerelt zenei sarokban. Az intézmény gyerekkönyvtárában az ezerháromszáz be­iratkozott gyermekolvaso megtalálja a számukra a leg­megfelelőbb olvasnivalót. Képünkön: Vincze Zoltánná könyvtáros olvasnivalót ajánl Elekes Kázmér negyedikes tanuló részére. (Rigó Tibor felvételei) KOSSUTH RADIO: •.20: Társalgó 9.44: Libabuü Tordon Ákos versei zenével W.05: Diákfélóra 10.35: Éneklő ifjúság 10.50: Zenekari muzsika 11.39: Ádámcsutka. XX 8. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.49: Zenés beszélgetés Rátonyi Róberttel (ism.) 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Elő világirodalom (ism.) 15.19: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 16.05: Látogatóban 17.00: Társadalom és iskola 17.30: Madrigálok 17.45: A Szabó család... 19.15: Milyenek a nők? 20.25: Diszkotéka 21.25: Találkozás — Kínával 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Az új magyar zene hónapja a Rádióban 23.03: Munkásutánpótlás. Stehla István sorozata 23.13: Werther — Részletek Mas­senet operájából 0.10: Himnusz 0.15: Ejfél után... PETŐFI RÁDIÓ! 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Táncok fúvósokra 12 30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.15: Verbunkosok, csárdások 14.40: Fiatalok muzsikáinak 15.05: Dobsa Sándor táncdalaiból 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Disputa — arról, hogy m4- énk-e a múltunk? 18.30: Gramofonsztárok 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Nóták 20.31: Magyar anekdotakincs. XII'3. rész 21.05: A Rádió Dalszínháza 22.35: Az élő népdal 22.45: Könnyűzene — hangszerszólók 23 20: A mai dzsessz 24.00: Virágénekek 0.15: Éjfél után... MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Döntött a bíró­ság. pr. Timár László előadása. 1*7.10: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beéiy Katalin és Za- kar János. 18.00: Észak-magyar­országi krónika. 15.25-—13.30: Lap- é& műsor előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tv-torna (ism.) 9.00: Iskolatévé 9.25: Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 9.55: Harmadik határ. VIII/1. rész (ism.) 30.50: Képújság 15.10: Iskolatévé 15.25: Orosz nyelv, kicsiknek. 6. rész. 15.35: Élő múzeum 15.55: Csali mese 16.10: Hírek 16.15: Tv-egyetem 17.20: Nem hadijelentés 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.05: Sakk-matt 18.25: Három nap tévéműsora 18.30: Diagnózis 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió ’85. 19 10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Messziről érkezett ember. Francia kalandfilmsorozat. Vl/i. rész. 20.55: stúdió ’85. 21.55: Felkínálom — népgazda­sági hasznosításra. 22.35: Tv-híradó 3. 22.45: Himnusz 2. MŰSOR! 17.35: Képújság 17.40: Kuckó (ism.) 18 lo: Aprók tánca (ism.) 18.30: Körzeti adások 19.05: Haydn: C-dúr szimfónia 19.30: Mozart: g-moll vonosöiöo 20.00: Shock, ami sok. Vili 4. rész. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Hét hídon keM átmenned NDK-tévéfilm 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA? 19.30: Tv-híradó 20.00: A győzelem stratégiája. 9. rész. 21.00: Liverpooli azémkivetettek. 3. rész. 22.00: Mozart-hangverseny 22.30: Hírek 22.40: Francia nyelv. 3. lecke. 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-kkibja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás - j elöntés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Fortuna és Jácinttá. 1. rész. (Isim.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.': Há­romnegyed 6—tx>l: Anna Pavlova I—II. Színes, szinkronizált angol —szovjet koprodukció. — Ko­hász: Ádáz hajsza (16). Színes, szimk roinizált japán bűnügyi film. — Tarján vendéglő: Hurri­kán. Amerikai film. — Balassa­gyarmati Madách: Fél 4. három­negyed 6 és 8-tól: Törekvő tan­erő. Színes, szinkronizált fran­cia film. — Pásztói Mátra: Iván gyermekkora. Szovjet film. - Nagybátonyi Petőfi: Utószó (14). Színes, szinkronizált szovjet fidm. — Nagybátonyi Bányász: A kék lagúna (14). Színes US - - film. — Rétság: Piszkos mur • • (14). Színes, szinkronizált aur rál western. — Kisterenyei T töfi: Nyomás utána! (14). s .- nes. szinkronizált olasz fi lm víg­játék. — Jobbágyi: Az élet mu­zsikája. Színes, zenés, látványos magyaiv—szovjet koprodukció. 4 NÓGRÁD - 1985. november 5^ kedd

Next

/
Thumbnails
Contents