Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-30 / 281. szám

December 2tQ-än 1 Összeül az Országgyűlés Szécsény Január 1-töl uáros Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Kádár János tájékoztat­ta a testületet a brit kor­mány meghívására Nagy-Bri- tanniában tett hivatalos láto­gatásáról és Margaret Thatcher miniszterelnökkel, valamint más politikai és gaz­dasági vezető személyiségek­kel ott folytatott tárgyalásai­ról. Az Elnöki Tanács a tájé­koztatót egyetértéssel tudo­másul vette és megállapítot­ta: a látogatás eredményes volt, elősegítette az előrelé­pés feltételeinek további ja­vítását a magyar—brit kap­csolatok konkrét területein, hozzájárult a különböző tár­sadalmi rendszerű országok közötti kölcsönös megértés, bizalom erősítéséhez és jól szolgálta az enyhülés ügyét. Az Elnöki Tanács az alkot­mány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján az Ország- gyűlést december 20-án. pén­teken 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a népgazdaság hetedik ötéves tervéről, az 1986. évi állami költségvetés­ről és a tanácsok 1986—90. évi pénzügyi tervéről, továbbá a választójogi törvény kiegészí­téséről szóló törvényjavasla­tokat. A testület megtárgyalta a községi tanácsok pályázatait, amelyekben várossá nyilvání­tásukat kezdeményezték. Ügy határozott, hogy 1986. január 1-től várossá nyilvánítja; Bács-Kiskun megyében Bács­almás, Tiszaderecske. Békés megyében Mezőkovácsháza, Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében Edelénv, Tokaj, Fe­jér megyében Bicske, Sárbo- gárd. Hajdú-Bihar megyében Püspökladány, Komárom me­gyében Kisbér, Nógrád me­gyében Szécsény, Pest me­gyében Budaörs, Szigetszent- miklós, Somogy megyében Boglárlelle, Szabolcs-Szatmár megyében Tiszavasvári, Szol­nok megyében Kunszentmár- ton. Vas megyében pedig Vasvár községet. Az érintett helyi tanácsok kezdeményezésére, az Elnöki Tanács döntött községek egye­sítéséről, községi tanácsok és községi közös tanácsok szer­vezéséről, valamint községi ta­nácsok alapításáról. A lakos­ság számának növekedésére, az alapellátás intézményeinek kiépítettségére figyelemmel Érsekhalma, Felsőlajos és Üjtelek belterületét községgé alakította. A továbbiakban az ügyész­ségi és a bírósági szervezetet érintően a tatai városi bíró­ság és a tatabányai városi bí­róság összevonásáról, vala­mint a tatai városi ügyészség megszüntetéséről határozott. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta a közkegyelem gyakor­lásáról kiadott törvényerejű rendelet végrehajtásának ta­pasztalatait, maid kinevezés­ről döntött, bírákat mentett fel és választott meg. ☆ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gábor Ferenc ezredest vezérőrnaggyá kine­vezte. (MTI) Tollhegyen Genscher Előtérben a kelet—nyugati kapcsolatok II. Hasszán marokkói ki­rály, a minap, egy tévé­interjúban úgy nyilatkozott, hogy Peresz izraeli miniszter- elnök találkozót kért tőle. A rabati uralkodó hozzátette: „ha komoly javaslattal akar előállni, akkor jöjjön és ta­lálkozzunk!” Peresz még az­nap kijelentette: „boldogan találkozik a királlyal.” A vi­lágsajtó szenzációt szimatolt: hogy is ne, hiszen II. Hasz- szán, az iszlám „parancsno­ka!” Másnapra megváltozott a helyzet. A király Rabatban újabb tévéinterjút adott, most már francia újságíróknak, pá­rizsi látogatása előtt. „Ha Pe­resz úrnak konkrét ajánlata van a rendezésre, tegye javas­latát borítékba, és címezze meg az ENSZ főtitkárának!” Az Arab Liga elnöki tisztét is betöltő király hozzátette: csak az arabok párbeszédre való készségét akarta kifejez­ni. Két feltétellel lehetséges ez: a megszállt területekvisz- gzaadása, és a palesztin nép önrendelkezési jogának elis- m“rése. (P.) Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter csütörtökön Hágában felszólí­totta a NATO európai tagál­lamait, hogy használják ki a genfi szovjet—amerikai csúcs- találkozó eredményeit. Gen­scher rövid hágai látogatásán Ruud Lubbers holland mi­niszterelnökkel az EGK-val kapcsolatos kérdésekről tár­gyalt, majd előadást tartott nemzetközi kérdésekről. Ez utóbbi rendezvényen a nyu­gatnémet külügyminiszter ki­fejtette azt a véleményét, hogy a nyugat-európai NA- TO-országöknak megkülön­böztetett szerepet kell játsza­niuk a kelet—nyugati kap­csolatok javításában. Genscher hangot adott an­nak a véleményének, hogy az amerikaiak és a nyugat-euró­paiak az atlanti szervezetben egyenjogú partnerek, és a nyugat-európaiak már Genf előtt megmutatták befolyásu­kat azzal, hogy hozzájárultak a sikeres csúcs feltételeinek megteremtéséhez. A NATO nyugat-európai tagjainak meg kell kétszerez­niük a kelet—nyugati kap­csolatok javítására irányuló erőfeszítéseket — mondotta. A Reuter brit hírügynök­ség ezzel kapcsolatban meg­jegyzi, hogy a genfi csúcs előtt az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségesei­nek sürgetését is figyelembe vette, amikor nem nyilvání­totta érvénytelennek a SALT—II. szerződést, és a ra­kétaelhárító rendszereket kor­látozó ABM szerződés úgyne­vezett szőkébb értelmezése mellett döntött. Ez utóbbi döntéssel az amerikai kor­mány gyakorlatilag elismerte, hogy a szerződés nem teszi lehetővé az amerikai űrfegy­verkezési program céljait szolgáló új fegyverek had­rendbe állítását. (MTI) Az ipari szövetkezetek és a nyereség Pontosabban a nyereséggel közvetlenül arányos költség- vetési befizetések mellett je­lentkező elvonásokról és azok­nak a megye ipari szövetke­zeteire gyakorolt hatásáról ta­nácskozott tegnapi ülésén az ipari szövetkezetek megyei szö­vetsége. Mint. az a szabályozó rendszerből következik, ezek­nek a szövetkezeteknek bér­es vagyonadót kell fizetnie, valamint néhány esettől elte­kintve kereseti adóként is el­vonnak jövedelmükből. Szá­mukra-.ezért fontos, hogy ezek fedezetének megfelelő nyere­séget érjenek el- Ha csak a számítások szerinti alap jöve­delmezőséget érik el, akkor fej’ődésükre nincs mód. Az erőforrás arányában történő elvonás kifejezetten szelektálja e szövetkezeteket. Ez kénysze­rítő erő: az alacsony jövedel­mezőségű egységek így vissza­fejlődnek, esetleg megszűnnek- Éppen ezért a megyei ipari szövetkezetek maguk is szelek­tálnak adott erőforrásaik köré­ben, hiszen a nem jövedelme­tek kifejezetten veszteséget „termelnek”. A Balassa Ruhá­zati és a Szondi Ipari Szövet­kezet jól választotta meg a ke­resetszabályozási formát az idei tervek készítésekor, míg a Nógrádmegyeri Vastömeg- cikkipari Szövetkezet és a Pa­lóc Háziipari Szövetkezet a fejlődést nem biztosító cso­portba sorolható. A Pentamer és a Szécsényi Szolgáltató Ipa­ri Szövetkezet a jelen körül­mények között tovább nem működhet. A megyei szövetség közgazdasági és piackutató szakbizottsága a rosszul vagy kevésbé jól választó ipari szö­vetkezetek számára javaslato­kat tett, segítséget adva ah­hoz, hogy nehéz helyzetükből kilábaljanak. A Krisch Árpád KISZÖV- elnök vezette elnökségi ülé­sen részt vett és a munkába bekapcsolódott Csákó Endre, az OKISZ osztályvezetője is. A szolgáltatási szakbizottsá­got vezető Ambrus Imre, aki az UNIVER Vegyesipari Kis­szövetkezet elnöke is. a szol­gáltatásfejlesztési támogatások fölhasználását elemezte. E tá­mogatást a szükség, hozta lét­re, hiszen a gazdálkodó egy­ségek többsége a minimális nyereség elérése érdekében a szolgáltatást végző üzleteket, felvevőhelyiségeket elhanyagol­ta. Az ÖKISZ országos szin­ten 400 milliós keretösszeget biztosított erre a célra, ami­ből a megye 12 millióval ré­szesedett- A tizennégy hagyo­mányos és a hat kisszövetke­zet — melyek az ipari terme­lésben részt vesznek — az év nyolc hónapja alatt 750 mil­lió forintos termelési értéket mutathatnak föl, ebből 70 mil­lió a szolgáltatás. A szakbizottság vezetője szólt a fogyasztási szolgálta­tást nyújtó szövetkezetek kor­szerűsítési törekvéseiről. El­mondotta. hogy a korábban szoros elszámolásban vesztesé­ges szolgáltató egységek az átalányelszámolás bevezetése óta eredményesen munkálkod­nak. Megyénkben hatvanket- ten vállalták a „rizikót”- E forma bővítése a szolgáltató­házak esetében akadályokba ütközik, pedig a szolgáltatások továbbfejlesztése fontos fel­adat. A szakcsoportok és gé- emkák hozzájárulása a szö­vetkezetek nyereségéhez ugyan­csak a terület fejlesztését se­gítik­Az elnökség tagjai végeze­tül tájékoztatót hallgattak meg a két ülés közötti időszakban tett intézkedésekről. MÓGRAD - 1985. november 30.. szombat Megvitatták a népgazdasági tervjavaslatot (Foly 'ás at 1. oldalról) sabb fejlődésre tettünk javas­latot. Erre azonban csak a tervezettet meghaladó gazda­sági növekedés esetén kerül­het sor. A szakszervezetek úgy látják, hogy a tervezők eredményes munkát végeztek, a törvényjavaslat megfelel a XIII. pártkongresszus határo­zatának. A terv az egész tár­sadalom programja, céljait a szakszervezetek is támogatják, végrehajtásáért minden szük­séges erőfeszítést megtesznek — mondotta. Előtérben a távközlés Az előadó a törvényjavas­lat fő vonásait elemezve ki­fejtette, hogy a VII. ötéves tervben megfogalmazódik a minőségen alapuló hatéko­nyabb fejlődés kibontakozása, a műszaki haladás meggyor­sítása, s mindezek eredmé­nyeként a lakosság életszín­vonalának és életkörülmé­nyeinek folyamatos javítása. A gazdasági növekedésben tervezett lépésváltás elsősor­ban a hatékonyság emelését veszi számításba, de növeked­nek a termelés fejlesztésére fordítható források is: A terv a gazdasági eredményekkel arányos életszínvonal-emelke­dést tűz ki célul, A termelő infrastruktúrában — a szak- szervezeti javaslatokat is fi­gyelembe véve — kiemelt szerepet kap a távközlés. Je­lentősen csökken a fogyasztói árak növekedési üteme. To­vábbra is fenn kell tartani a teljes foglalkoztatást, s egy­ben meg kell teremteni a munkaerő strukturális változ­tatásának feltételeit. A szakszervezetek olyan foglalkoztatáspolitikát támo­gatnak, amely felgyorsítja a munkaerő átcsoportosítását a gazdaságtalanul termelő he­lyekről azokra a munkahe­lyekre. ahol ugyanazok a dol­gozók hatékonyabb, haszno­sabb munkát végezhetnek. Ez az átrendeződés áldozatokkal is jár, terhei megoszlanak a népgazdaság, a vállalatok és az egyének között. Az ará­nyokra gondosan ügyelni kell; az érintett dolgozók jogos igényeit messzemenően figye­lembe kell venni. A SZOT- titkára jelentős vívmányként említette, hogy megteremtjük a 40 órás mun­kahét általános bevezetésének feltételeit. A népgazdaság je­lentős ágazataiban már az elmúlt öt évben csökkent a heti munkaidő, ugyanakkor azonban a dolgozók egyes cso­portjainál a szabad idő túl­zott igénybevétele tapasztal­ható. A cél az, hogy a mun­kaidő és a szabad idő között egészségesebb arány alakuljon ki a következő években. A továbbiakban a dolgozók tömegeit érintő egyéb kérdé­sekről szólt, egyebek között a lakásépítésről, megjegyezve, hogy a lakáshoz juttatásnál jobban figyelembe kell venni az emberek szociális helyze­tét. Szükséges az is, hogy a néhány tartós fogyasztási cikk és ruházati termék kínálatá­ban és a tüzelőellátásban ta­pasztalható hiányokat felszá­molják. Fontos, hogy a szak- szervezetek még következete­sebben és gyorsabban je’ez­zék a jövőben az ilyen és ha­sonló gondokat az illetékes kormányzati szerveknek. A SZOT titkára a szocialis­ta munka versenyről szólva a szervezőmunka javítását szorgalmazta, most ezzel kell elősegíteni, hogy a dolgozók kezdeményezései jobban al­kalmazkodjanak az új köve­telményekhez. Olvan megol­dásokon kell munkálkodni, amelyek előtérbe állítják a minőségi célokat, az innová­ció társadalmasítását. Nagyok a lehetőségek például a mun­kások, a műszakiak és a gaz­dasági szakemberek komplex tevékenységének erősítésében. Hangsúlyozta továbbá: a munkavérsenv résztvevői jog­gal igénylik a méltányos er­kölcsi elismerés mellett azt, hogy eredményeikkel arányos díjazásban is részesüljenek. A szocialista demokrácia megköveteli, hogy a brigádok kapjanak több lehetőséget a döntésekben, növelni kell ön­állóságukat, szerepüket a munkahelyi életben. A SZOT titkára végül az 1986, évi népgazdasági tervről szólt, amelyben már érvénye­sülnie kell a VII. ötéves terv fő céljainak és irányainak. Felszólalt Faluvégi Lajos is, aki tolmácsolta a kormány köszönetét azért a munká­ért, amellyel a szakszerveze­tek részt vettek a VII. ötéves tervjavaslat kidolgozásában. — A szakszervezetek véle­ménye, elképzelései, kritiká­ja. és javaslatai jelen vol­tak a tervezőmunka minden fázisában — mondotta. A szakszervezetek konstruktív véleménye, józan kritikája komoly befolyással volt a VII. ötéves terv előkészítését megelőző társadalmi vitára is. Ezért az aktív közremű­ködésért köszönet illeti a szakszervezeteket — mondotta a miniszterelnök-helyettes. A továbbiakban elmondta, hogy a tervtörvény előkészí­tése során a szakszervezetek 14 fontos kérdésben tettek konkrét javaslatot, ebből a tervező szervek 10-et elfo­gadtak, s ezek be is kerültek a VII. ötéves terv feladatai közé. Négy további javasla­tuk — a reálbérek folyama­tos emelése, a nyugdíjak re­álértékének teljes körű meg­őrzése, az eredetileg terve­zettnél 20—30 ezerrel több állami, főként bérlakás épí­tése és a vállalati jóléti ala­pok bővítése — még függő­ben van. Bármennyire is reálisnak tartja a kormány ezeket a javaslatokat nem biztos, hogy megvalósításuk feltételeit a VII. ötéves terv­ben garantálni tudja. A reál­bérek lehetőség szerinti egyen­letes növekedése elsősorban a végzett munkától függ. Ami pedig a lakásépítést illeti, a végleges tervjavaslat figye­lembe veszi a SZOT-nak azt a korábbi kezdeményezését, hogy az eredetileg tervezett­nél több állami, s ezen be­lül is több bérlakás épüljön a következő ötéves tervidő­szakban, de a javasolt 20—30 ezer helyett csak 10—15 ezer többletlakás építésével lehet számolni. Ennek megvalósí­tása is nagymértékben azon múlik, hogv a szakszervezetek megyei tanácsai mennyire tudják elfogadtatni ezt a tö­rekvésüket a megyei taná­csok terveiben. A kormány támogatja a szakszervezetek­nek ezt a kezzdeménvezését. A nyugdíjak reálértékének megőrzésére megtörténtek az első lépések, ahhoz azonban, hogy ez teljeskörűvé váljék, hoszabb időre van szükség. A vállalati jóléti alapok kér­désével kapcsolatos szakszer­vezeti javaslatokra az éves tervek kidolgozása során le­het a mindenkori helyzet is­meretében visszatérni — mon­dotta. Körültekintően Faluvégi Lajos kitért a mostani ülés vitájában el­hangzott több felszólalásra, így azokra a megjegyzésekre, hogy a kormány bizonyos te­endőkkel, például egyes ipar­ágak helyzetének rendezésé­vel késlekedik. — Ehhez tudni kell — mondotta —, hogy azoknak az ügyeknek a meg­oldása szenved késedelmet, ahol a körülmények lényege­sen módosultak, s jelentős strukturális változásokra lenne szükség. Ezek az in­tézkedések több tízezer em­bert fognak érinteni, ezért megalapozásuk, előkészítésük nagy körültekintést igényel. A legsürgősebb tennivalókat a kohászat, a szénbányászat, az építőipar, valamint a hús­ipar gazdálkodásának, műkö- ködési feltételeinek felülvizs­gálata, rendezése adja. Ma már nem érvényesíthető az a korábbi felfogás, hogy a termelés növeléséhez vala­mennyi vállalatot, valameny- nyi üzemet korszerűsítenek. Az erőforrásokat azoknak a helyeknek a műszaki fejlesz­tésére kell koncentrálni, ahol a befektetés nyomán gazdasá­gosan. jó minőségű árut ter­melnek. A miniszterelnök-helyettes a kormány neveben kérte az egesz szakszervezeti mozga­lom, s különösképpen az ága­zati szakszervezetek tevékeny segítségét a szakszervezetek által is reálisnak ítélt célok megvalósításához. Kérte, hogy az ágazati szakszervezetek tekintsék át iparáguk fel­adatait. Vegyék figyelembe, hogy ugyanúgy, ahogy a gaz­dasági életben szükséges a vállalatok, egész ágazatok szorul együttműködése, ugyan­úgy az ágazati szakszerveze­tek szoros kapcsolata is hasznos, mert együttműködé­sük iparágaik munkáját is segíti. Ha a szakszervezetek ágazatközi megbeszéléseken egyeztetik tennivalóikat, sa­játos eszközeikkel a munká­jukkal egymáshoz kapcsolódó vállalatok, ágazatok dolgozóit a legfontosabb teendőkre mozgósíthatják. így közelebb juthatnak a vállalatok az anyagellátási, a kooperációs gondok megoldásához is. Igaz, ugyan hogy az ágazat­közi kérdések megoldása el­sősorban a kormányzati szer­vek feladata, de e munkához az iparági szakszervezetek is jelentősen hozzájárulhatnak a feladatok egyeztetésével. ]ól alapozni A szakszervezetek ahhoz is segítséget nyújthatnak, hogy a vállalatoknál elfogadják és érvényesítsék a kormány ár- és bérpolitikáját. A miniszterelnök-helyettes szólt a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal létre­jött tervkoordinációról, amely külgazdasági oldalról jól' meg­alapozza következő ötéves tervünket. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő év feladatainak eredményes elvégzését már most meg kell alapozni, ezért az évből még előttünk álló minden egyes munkanapot eredmé­nyesen kell hasznosítani. A jövő évi célok elérése érdeké­ben a szokásos év végi lendü­letet a jövő év első negyedé­ben is meg kell őrizni. Végül elmondta, hogy a kormány is készül a szak- szervezetek közelgő kong­resszusára, figyelemmel kíséri a különféle szakszervezeti fórumokon elhangzó javasla­tokat. A felmerülő kérdéseket a kormány és a szakszerveze­tek közösen áttekintik, s a kormány vállalja, hogy a jo­gos és teljesíthető kívánsá­goknak eleget tesz — mon­dotta Faluvégi Lajos. A tanácsülés okmányt fo­gadott el, amelyben állást foglal a hetedik ötéves nép- gazdasági tervről és a meg­valósítását elősegítő szakszer­vezeti feladatokról. Ebben rámutat: a szakszervezetek szocialista építőmunkánk kö­vetkező öt évre tervezett programjával egyetértenek, támogatják, megvalósítását sokoldalúan elő kívánják se­gíteni. Ezzel is szolgálni akar­ják előrehaladásunkat, né­pünk anyagi, szellemi fel­emelkedését. képviselni a bér­ből és fizetésből élő dolgo­zók érdekeit. (MTI) Spanyol támaszpontok Csökkentik az amerikai katonák számát Mindenképpen csökkenteni fogják a Spanyolországban állomásozó amerikai katonai erők létszámát — jelentette ki a sajtó képviselői előtt csü­törtökön Felipe González spanyol miniszterelnök. Sza­vai szerint erre — egyoldalú spanyol intézkedésként 1—ak­kor is sor kerül, ha az ebben a témakörben Washingtonnal októberben megkezdett tár­gyalásokon nem születik meg­állapodás. Kormányának ezt a kívánságát a szóban forgó tárgyalásokon világosan kifej­tette — fűzte nozzá González. Az 19.53-ban kötött megál­lapodás értelmében négy spa­nyolországi támaszponton mintegy 12 500 amerikai ka­tona állomásozik. A spanyol közvélemény már régóta kö­veteli létszámuk csökkenté­sét. (

Next

/
Thumbnails
Contents