Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-30 / 281. szám
A negyvenketles Egy esztendő lakatlanul 2. Miként vélekedik az eseményekről a Nógrádterv igazgatója, Konkoly Thege Dezső, kezében az érvényes bírósági ítélettel: — Nem fellebbeztük meg az ítéletet, de a pereskedés nem ■csinált meleget, legföljebb néhány embernek meleg pillanatokat szerzett. — Tehát egyetértettek az ítéletben foglaltaikkal? — Ezt én nem mondtam. Nem fellebbeztük meg. A lakás- tulajdonosok érdeke most fontosabb, mint egyéb szempontok előtérbe helyezése. Bennünket segített a perben résztvevők jó hozzáállása is— Lesz tehát megoldás • negyvenkettes ügyében? — Keringető szivattyúkat építünk be a lépcsőházakba, amelyeket automa tikéval látunk el- Ez alkalmazkodik a külső hőmérséklethez, a szélhez, aszerint biztosítja a lakások megfelelő hőmérsékletét. A kivitelezés folyamatos, ilyen tennivalónk más balassagyarmati épületnél is van. Az ehhez szükséges nyugatnémet Wilo szivattyúkat a gyártó cég külön kontingesben legkésőbb december elejére leszállítja.. A kivitelező akkor tudja a munkákat maid teljes körben elvégezni. Egvébként a már elkészült terveinket is fölülvizsgáljuk, hogy ilyen még egyszer ne fordulhasson elő— A* anyagi konzekvenciák? — Ami kárjellegű, azt a cég a nyereségéből kénytelen vállalni. . Most azután gondolkodhatunk, hogy valóban rossz volt- e a terv? A jövendő lakók számára csak az a fontos, hogy végre költözhessenek. A NÓMBER osztályvezetője. Nyerges Pál volt az, aki elmondta, hogy a bonyolításért ők a felelősek. Az ellenőrzésre van elegendő szakemberük, nyolcnaponként ellenőrizték is a negyvenkettest. — Hogyan lehetséges, hogy az alapos számbavétel mellett a márciusi bejáráson 237 hibát és hiányt jegyezitek föl, novemberben ez a szám már ezer fölé sokasodott? — Márciusban megírt jegy-, zőkönyvünket a kivitelező nem fogadta el, ezért írtuk a tételesebb novemberit. — Ehhez hét hónapra volt szükség? — Mi perre vittük a dolgot a fűtési gondok és az építési hibák miatt. Októberben ismét megpróbáltuk átvenni az épületet, de sem a városgazdálkodási vállalat, sem a tanács hatósági osztálya nem volt erre hajlandó. Mi sem— A hibák miatt? — Elsősorban a fűtés miatt. Aznap reggel kapcsolták be- A próbafűtés eredményét csak hetvenkét óra után lehet biztonsággal ellenőrizni. Papírok bizonyítják, hogy egyik lakásban sem mértek tíz foknál többet. — Mi a vélemény az építési hibákról? A kivitelező, a NÓMBER hibajegyzékéről így nyilatkozott: nem fogadjuk el. Szerintük az k harminc napon belül kijavíthatok, vagy értékcsökkenésként leírhatók. A lakások pedig lakhatók. Hogv ezt mire alapozzák? Szakértői véleményre, amelyet a tapasztalt egyetemi tanár, dr. Vajda Zoltán készített elMint írja: „ az elkészült 28 lakás, a közös helyiségek egyikében sem található lakhatást gátló építészeti hiba vagy hiányosság.” S miután a tanár úr jő néhány Nógrád megyei lakás igazságügyi szakértője volt már, aligha fűződött bármiféle személyes érdeke olyasmit, lejegyezni, hogy ezeknek a lakásoknak a minősége az átlagosnál jobb. Éppen ezért javasolja 0 bíróságnak, hogy január 21-ét tekintse határidőnek a negyvenket- tes elkészültét illetően. A kivitelező Szécsényi Ép- szöv egyik építésvezetője, Tá- borszki János mondása igazolódni látszik: a kivitelezőt két dologért lehet felelősségre vonni — ha a terv szerint dolgozik, meg ha eltér tőle- Ők a terv szerint dolgoztak, most nem kevés pénzük lóg a levegőben addig, amíg a második per, a NÓMBER kontra Ép- szöv le nem zárul. A bonyolító 715 ezer forint árleszállítást is elvár tőlük, amit szintén nehezményeznek. Mindenki vár- Aktívan. A NÖMBER anyagilag semmit sem veszíthet, akár javára, akár ellenére döntenek — mondja Nyerges Pál. A Nógrádterv már veszített, viszont nincs elegendő szivattyú, ami a negyvenkettest már holnap lakhatóvá tenné. De itt van az Épszöv nyilatkozata is: „Ismételten kérjük a beruházót és az átadásban érdekelt szerveket döntésük felülvizsgálatára és a további beláthatatlan népgazdasági károk megelőzése érdekében az azonnali intézkedésüket. A kivitelező vállalat vállalja, hogy az ebben való ás reá háruló valamennnyi kötelezettségét soron kívül teljesíti-” Az olvasó már rájött, hogv hol van az a bizonyos kutya eltemetve0 Én nem! Mindenkit meghallgattam. Egv valamit azonban sehogy nem tudok megérteni. Miként lehetséges majd’ egy esztendőn át lakatlanul hagyni huszonnyolc lakást Balassagyarmaton? És még meddig? Íme a skandalum — aminek „okozója” a balassagyarmati városgazdálkodási vállalat — megválaszolatlan kérdései. Vajon ki ad rá választ. Ezt szeretné tudni a huszonnyolc potenciálig lakástulajdonos is! Hortobágyi Zoltán „Okkor megindul az agyam — Számomra ez természetes dolog, hogy mikor megérkezik egy új berendezés, nem azt nézem mit „tud”, hanem, hogy hol lehetne javítani rajta. Tökéletes készülék nincs! — vallja Sándor Csaba, a nagybátonyi gépüzem elektronikus készülék- és műszer javító műhely műszerésze. A 29 éves fiatalember Budapesten végzett az erősáramú szakközépiskolában és még abban az évben a nagybátonyi gépüzemhez került, mint telefonszerelő. A hiányos munkafeltételek és az alacsony színvonalú feladat nem volt számára csábító. Néhány vargabetű és a katonaidő letöltése után azonban visszahúzta a szíve, első kenyéradójához. Egy új műhely csábításának nem volt nehéz ellenállni, s még épp jókor érkezett, hiszen akkoriban toboroztak villamos végzettségű szakmunkásokat. — Nem bántam meg a váltást, itt ugyanis jó képességű, fiatal „srácokkal” hozott ösz- sze az élet, s azóta is „kínozzuk egymás idegeit” — mondja komoly arccal, amire persze nem késik a többiek válasza sem: — „Hogy vinnének már el valami újítási felelősnek!” — hangzik a korántsem komoly reagálás. Ez megszokott szópárbaj ebben a műhelyben. S nem véletlen az „újítási felelős” titulus, hiszen Csaba elsősorban azzal vívta ki a többiek megbecsülését, hogy élen jár az ötletek kidolgozásában, keresi, kutatja azokat a lehetőségeket, amelyekkel javítani lehet a berendezések képességét. — Erre az Auerbevizsgáló- ra vagyok a legbüszkébb, mivel kialakításában összetettebb és praktikusabb, mint a gyári ajánlások — mutatja a csillogó-villogó szerkezetet, melyet az utolsó csavarig ő Állított össze. — Ehhez még csak annyit (te kapcsolódik beszélgetésünkbe a csapat vezetője, Pálmai Gyula —, hogy ez egy NSZK-gyártmányú kézi metánmérő eszköz. Amikor itt járt a gyár képviselője, elégedetten nyilatkozott Csaba alkotásáról. — Eddigi munkahelyeimen lehetetlen volt kibontakoztatni képességeimet, itt viszont a vezetők, és a kollégák egyaránt segítenek, sőt, ha úgy adódik fel is kérnek valamilyen speciális műszer elkészítésére. Ilyen volt a szénbányákban használatos SZS—2 típusú folyamatos metánmérőkhöz készített ákkumulá- tortöltő egység, melyből a nógrádi bányákon kívül jutott Oroszlányba is. Az utóbbi időben több elgondolását is megvalósította, melyek nagy része a fokozott üzembiztonságot szolgálta. A rendkívül szigorú OBF-előírás- nak megfelelően a munkatársak bevonásával dolgozott ki egy célműszert. Segítségéve! a föld alatti metánmérők hite lesítése oldható meg, biztosítva a mérőgáz egyenletes sebességét. Megérkezett műhelyükbe a jövő diszpécserközpontjainak „fekete doboza” is. egy BRG-gyártmányú, több- csatornás adatrögzítő. — Mindenki csodálta az impozáns berendezést, de nekem valami nem tetszett rajta. Hamar rájöttem, hogy mi az! A meghibásodást csak villogó fény jelzi, s a diszpécser legkevésbé figyel fel egy ilyen jelre, hiszen millió lámpa villog körülötte. Kíváncsian várjuk a rögtönzött kísérlet eredményét, mely a hiba „beadása” után visító hang formájában adja tudtunkra: működik a vészjelző. — Ennek egy másik változatát a hamarosan minden bányaüzemnél beszerelésre kerülő folyamatos metánregisztráló készülékre szereltem, ami összekapcsolható az adatrögzítővel és így nyoma marad az esetleges vészhelyzetnek. Szóba kerül néhány alkotó ifjúsági pályamunkája. így a magas igényeket kielégítő hangerősítő, többsávos hang- színszabálvozó és 15 „sebességre” átkonstruált kempingkerékpár. Mind jól bizonyítja Csaba alkotó fantáziáját. — Valahogy úgy kezdődik, hogy elém rakják a tökéletesnek kikiáltott „szerkentyűt” és akkor beindul az agyam. Újításaimat, a pályázatokat magam készítem, nem sajnálva a munkát otthon sem. Persze a feleségem nem mindig örül időtrabló hobbimnak, de más kárán tanulva, azt látom, hogy a gondosan kivitelezett munkát mindenhol értékelik. Szeretem bemutatni a kész terméket, és ebben roppant igényes vagyok... Sándor Csaba szabad idejében szívesen hallgat zenét. Százötven lemeze, több mint száz kazettája, és természetesen a saját alkotású, vagy „javított” gyári készülékek garmadája. A brigád hangosítási feladataihoz gyakran szolgáltatja kölcsön házistúdiójának egy-egy darabját. Magánéletre nem sok idő marad, pedig velük élő édesanyja már nagyon várja az unokát. T. N. L. Demokratizmus az iskolákban Beszélgetés Szilágyi Tiborral, a salgótarjáni pártbizottság titkárával A közoktatás helyzete, tennivalói hosszú ideje a társa, dalmi figyelem középpontjában vannak. Kiemelten foglalkozott vele az MSZMP XIII, kongresszusa, s az előkészítést szolgáló társadalmi viták után megszületett a közoktatási törvény. A dokumentumokban félreérthetetlenül fogalmazódik meg az oktató-nevelő munka további fejlesztésének közösségi szükségessége, az emberek alkotó energiáinak nagyobb mértékű mozgósítása, a szoeialista demokrá. cia, — ezen belül, illetve ettől elválaszthatatlanul az iskolai demokratizmus — szélesebb körű kibontakoztatása, hatékonyabbá tétele. Az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottsága, a közelmúltban vizsgálta meg az iskolai élet demokratizmusát, fejlesztésének feladatait. A tapasztalatokról és a tennivalókról beszélgettünk Szilágyi Tiborral, a salgótarjáni pártbizottság titkárával. — A városi pártbizottság a közoktatás-politikai feladatok megvalósításában alapvető fontosságot tulajdonít az iskolai demokrácia helyzetének és fejlesztésének — olvashatjuk többek között az előterjesztésben. Ezen túlmenően miyen konkrét törek vések motiválják a téma napirendre tűzését? — Nem hagyhattuk figyelmen kívül azokat a gyors változásokat, amelyek az utóbbi időben, az iskolai életben bekövetkeztek, tár sadalmi téren és éppen a demokratizmus területén. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a közoktatás irányításának a továbbfejlesztése — többek között — az intézményi önállóság növelésének az irányába hat, az önállóság — miközben mindenkitől nagyobb fegyelmet, felelősséget követel — csak demokratikus légkörben valósulhat meg. Tudvalevő, hogy az iskola és a -társadalmi környezet egymással dialektikus kapcsolatban áll, vagyis az intézményeknek az a feladatuk, hogy a társadalom részére jól teljesítő, alkotó szellemű állampolgárokat neveljenek, készítsék fel a felnövekvő nemzedékeket a társadalmi élet, a demokratizmus gyakorlására. Mindez csak úgy érhető el, ha az iskolán belüli légkör hozzájárul a tanulók, a tanárok teljesítőképességének növeléséhez, a tartalmi munka színvonalának emeléséhez, ami viszont elképzelhetetlen a demokrácia magasabb minőségi szintje nélkül. A demokratizmus vezetési biztonságot ad, növeli a testületek tagjainak aktivitását. Tehát amikor mi az iskolai demokratizmus kérdéseivel foglalkoztunk és foglalkozunk, akkor az az alapvető szándék vezet bennünket, hogy megismerjük a város és a vonzáskörzet iskoláinak életét, és társadalmi összefogással segítsük a munkát. Hiszen az intézmények belső életükkel — akarva- akaratlanul — modellként szolgálnak a tanulók számára. S meggyőződésem, hogy a fiatalok társadalmilag aktívvá, politikailag elkötelezetté. önmagukat és környezetüket alakítani tudó felnők tekké csak akkor válnak, ha körükben az iskolai demokrácia széleskörűen bontakozik ki. — Mit tapasztaltak: hogyan érvényesül á demokratizmus a nevelés folyamatában? — Az elmúlt néhány év* ben ez a kérdés a korábbiakhoz képest jobban előtérbe került. A helyes szemlélet és gyakorlat kialakításában jelentős szerepet játszott a pe dagógus-pártbizottság. a pedagógusok szakszervezete, városi bizottságának és a művelődési osztálynak tartalmasabbá érő együttműködése. A tanítás-tanulás folyamatában a munkáltató órák dominálnak, másként fogalmazva: sz oktatómunka a tanulói öntevékenységre alapozódik. Azt tapasztaltuk, hogy a tanórákon fokozódott a tanulói aktivitás, amely egyúttal elősegítette a tanórán kívüli kezdeményezőkészség, öntevékenység erősödését is. A demokratikusan vezetett órák teljesítményhatásfoka a legkedvezőbb. Általánossá lett az a gondolkodás, amely szerint a közösségi-közéleti tevékenységre, szűkebben véve az önkormányzati gyakorlatra, a jogok és lehetőségei» összhangjának megteremtésé' re kell nevelni úgy, hogy mind a tanár, mind a tanuló egyre inkább a teljesítményt helyezze a középpontba. Demokratizmus érvényesül — mind erőteljesebben — a tehetséggondozásban, az esélyegyenlőség megteremtésében, a fakultációkban, a diákok önértékelésében, a külső kapcsolatokban, mint például az üzemekkel vagy lakó- területi pártalapszervezetek- kel való viszonyban. Igaz, ai érintkezési, formákban bizonyos sematizmus is tapasztalható, esetenként tanulói passzivitás, igénytelenség is mutatkozik. — A család szerepe — különösen az utóbbi időben — hangsúlyosan kerül szóba valamennyi dokumentumban, fórumon. Mi jellemzi a szü lökkel való együttműködést? — Elöljáróban jegyzem meg: a szülőkkel való együttműködés ma már nem vita tárgya. Az is széleskörűen elfogadott, hogy a család nevelő szerepének fokozott érvényesítése végett, az iskolának mindenképpen fokoznia szükséges a tájékoztató munkát. következetesebben törekedve arra, hogy a szülők mélyebben ismerjék meg az oktatási-nevelési célokat, követelményeket, a tanulói er tékelés szempontjait, a különböző módszereket. S megfordítva is igaz: az iskola segítséget kap nevelési feladatainak megoldásához a szülőktől, a munkahelyi kollektíváktól. Ami a tapasztalatokat illeti: az intézmények és szülők, az intézmények és az üzemek kapcsolatának bővülése jó! segíti az iskolai nevelést. a demokratizmus szélesítését. Egyre határozottabb törekvéseket észlelünk a nevelési elvek egységesítése terén. Ezt szolgálják a fogadóórák, a nyitott tanítási napok. a szülői értekezletek, a szülők iskolája és parlamentje, a munkaközösségek. Per sze. egyes nevelési szituációkban előfordulnak súrlódások, meg nem értések; tapasztaljuk, hogy néhány üzem még nem használja ki az egvüttműködés sokirányú lehetőségeit, például a pályaválasztásban, a munkáltatásban. Ott kedvezőbb a helyzet, ahol a szülők, a szocialista brigádok és a kisebb gyerekközösségek — rajok, őrsök, — között élőek a kapcsolatok. — Említette, hogy az lír tézmények belső életükkel, modellként szolgálnak a gye. rekeknek, és ezzel csak egyetérthetünk. Éppen ezért is tudakoljuk, milyennek találták a tantestületek légkörét? — Kedvező tendencia bontakozott ki az iskolavezetés és a nevelőtestületek demokratikus együttműködésében, számottevően az intézményi önállóság és nyitottság növekedésének, a politikai, szakmai képzettségi szint általános gazdagodásának köszönhetően. Természetesen ma is találkozunk azonban személyi ellentétek, kel, belső feszültségekkel, negatív hangulati elemekkel. Mégis pozitív értékelést adhatunk, mert a korábbi ellentmondásoktól, esetenkénti tor zsalkodásoktól éppen az iskolai demokratizmus fejlődése, az újonnan kinevezett vezetők demokratikus vezetési stílusa szabadított meg.' Ugyanakkor látjuk a további lehetőségeket; a nevelőtestületeknek például jobban meg kell Ismerniük a rendtartást, hogy jogköreiket ne alkalomszerűen, vagy ösztönösen alkalmazzák. A meglevő fórumrendszereket tartalmasabbá, hatékonyabbá kell tennünk. — Az Iskolai demokratizmusban fontos szerep Jut a mozgalmi szervezeteknek is. Ezek, hogyan töltik be feladatukat? — Ahol a pártszervezetek, a kommunisták a katalizátor szerepét töltik be, ott az Iskolavezetéssel való kapcsolat egészséges. A szakszervezeti tisztségviselőknek nagyobb felkészültségre, határozottságra van szükség. A KISZ betölti ugyan hivatását, de vezetői gyakran nem tudják alkalmazni mozgalmi ismereteiket. Az úttörő-önkormányzati szervek működésére egyértelműen hat a nevelőtestületben kialakult demokratikus légkör, s hangsúlyozom: minta a gyerekek számára. — Beszélgetésünk során többször szólt bírálóan. A hibák — másik oldalról közelítve — a jövő tennivalóit jelentik. Milyen feladatokra hívná fel a figyelmet? — Szükséges, hogy a pedagógus-pártbizottság, a -pártalap- szervek és -szervezetek irányító-ellenőrző munkájukkal segítsék elő a döntések jobb előkészítését, határozottabban éljenek követelménytámasztó, beszámoltató funkciójukkal, demokratikus jogaikkal. Segítsék az intézményi fórumok eredményesebb működését. Neveljék tanulóikat a munkában kezdeményezésre, öntevékenységre, bátrabb kiállásra, őszinte, építő kritika kifejtésére- A szakszervezet munkája szélesítse, mélyítse az intézményi demokratizmust. Ennek fejlesztése megköveteli a vezetőktől, hogy bővítsék ismereteiket, finomítsák magatartásukat, stílusukat, vezetői módszereiket. Teljes körben kell tudatosítani, hogy á munkahelyi demokratizmus gyakorlása felelősséget jelent, nem vezethet anarchiához. Nagyon fontosnak tartom az intézmények és a szülői ház kapcsolatának szorosabbá tételét, főleg az üzemekkel való együttműködés erősítésével- Pártbizottságunk azt ajánlja az iskoláknak. hogy tárgyalják meg az intézményi demokratizmus helyzetét, a fejlesztés tennivalóit, és a konkrétumok ismeretében hozzanak érdemi döntéseket, — Köszönöm a beszélgetést. Sulyok László NÚGRÁD — 1935. november 30.i szombat 3 )
