Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-30 / 281. szám

VILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! nőgrAd AZ MSZMP NQGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANACS LAPJA XLI. ÉVF., 281. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1985. NOVEMBER 30., SZOMBAT A közmegegyezés szellemében A kiemelkedő közéleti eseményekben bővelkedő esztendő újabb fontos állomásához érkeztünk, a népfrontmozgalom VIII. kongresszusát előkészítve a megyék sorra elvégzik a maguk számvetését: mire jutottak az utóbbi öt év alatt. A népfront a legszélesebb tömegmozgalom, így minden túl­zás nélkül mondhatjuk, hogy ma a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán 236 ezer nógrádi polgár képviseletében tanács­kozik a megyei népfrontértekezlet. A több mint háromszáz résztvevőre — megyei bizottsági tagokra, küldöttekre, ven­dégekre — nem kisebb feladat vár, mint öt esztendő ered­ményeinek Összegzése, a legfontosabb mozgalmi feladatok meghatározása. A népfront kongresszusára való készülés a további éle­tünket alapvetően meghatározó folyamat része. Csaknem napra egy évvel ezelőtt, 1984 decemberében élénkült meg a közélet, amikor méltó módon — négy évtized történelmi léptékű változásait idézve — megemlékeztünk a nógrádi települések felszabadulásának 40. évfordulójáról. Az elő­relépés lehetőségének szentelte a fő figyelmet a párt XIII. kongresszusa, a Központi Bizottság beszámolója pedig többek között így fogalmazott: ,,A Hazafias Népfront ered­ményesen segíti a párt szövetségi politikájának érvényesí­tését, a szocialista célok jegyében megvalósuló nemzeti ösz- szefogást.” S, ahogy a legmagasabb pártfórumon szó esett a demok­ratizmus szélesítésének szükségéről, úgy hamarosan vizs­gázhattunk ebből a gyakorlatban is. Az új választójogi tör­vény alapján sorra került országgyűlési képviselői és ta­nácstagi választás minden eddiginél alaposabb munka elé állította a Hazafias Népfrontot, a mozgalom testületéit is. A népfront nemzeti programként tette magáévá a kong­resszus határozatának országépítő céljait, a választási ren­dezvényeken pedig sokszínű munkával fáradozott annak minél szélesebb körű megismertetéséért, elfogadtatásáért, a végrehajtásban való cselekvő részvétel előkészítéséről nem is beszélve. A közéleti eseménysort folytató, a népfrontkongresszust megelőző, rendezvények töbnyire azt bizonyították, hogy az állampolgárok érdeklődése nem csappant. A magyará­zat a tények felismerésében rejlik: az eredmények ösz- szegzését kísérő nyílt és kendőzetlen véleménycserén a hol­napunkról van szó. Arról, hogy a Hazafias Népfront a sa­játos eszközeivel hogyan vehet részt a demokratizmus to­vábbi szélesítésében, a települések gyarapításában. A rend­kívül sokoldalú feladatvállalás pedig végső soron mindig ugyanazt a célt szolgálja: javuljon az állampolgárok köz­érzete. Erről van sző, amikor a népfront szervező munkájának is köszönhetően Nógrádban 1981—84. között a korábbi időszakhoz hasonlítva négyszeresére nőtt a településfejlesz­tést önzetlenül segítő társadalmi munka. Nógrád a moz­galmi élet más területein, más kezdeményezésekkel is az élen jár, örömmel rögzíthettük a közelmúltban a HNF Or­szágos Tanácsa egyik alelnökének szavait: „Ebbe a megyé­be mindig szívesen jövök, mert többnyire dicsérhet az ember.” S, a közérzet javítását szolgáló cél alighanem kulcskifejezés. Nemcsak akkor van erről szó, amikor isko­lához, közműhöz, más egyéb létesítményhez szervez mun­kát a népfront, hanem akkor is, amikor fontos tanácsi cé­lok meghatározásához, a döntések előkészítéséhez teremt széles körű, lakossági fórumot a mozgalom. A sor pedig folytatható tovább. A részletes elemzést elvégzi a megyei népfrontértekezlet, így csak példaként említjük, hogy az ismeretterjesztésben, a béke és barátsági munkában, az anyanyelv ápolásában, a hagyományőrzésben, az olvasóvá nevelésben ugyancsak jelentős részt vállalnak a népfront­bizottságok. A sokoldalú tevékenységet még így is csak szemléltettük, hiszen tíz esztendeje a Kertbarátok és Kis- tenyésztők Társadalmi Szövetsége révén patrónusa a nép­front a háztáji és kisegítő gazdálkodásnak, újabban meg­alakult a Fogyasztók Megyei Tanácsa. S, ezek a változások azt is jelzik, hogy a népfrontban megvan a megújulási készség, a változó kor igényeihez alakítja az embert szol­gáló tevékenységi területeit, munkamódszereit. A sokoldalú teendők felvállalása egyben garancia is: a népfrontmozgalomban minden cselekvésre kész ember meg­találhatja a saját szája íze szerint való, testhez álló — köz­érdeket szolgáló — lehetőséget a társadalmi munkára. így dolgozik együtt azonos célokért, de más részfeladatokat teljesítve, értelmiségi és kőműves, mérnökember és segéd­munkás. Kifejezően fogalmazta meg mindezt a párt XIII. kongresszusán felszólaló Pozsgay Imre, a Központi Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára: „A Hazafias Népfront olyan kiterjedt, az egész népet ma­gába foglaló politikai mozgalom, amely közéleti keretet ad a párttagok és pártonkívüliek, hívők és nem hívők együtt­működésének. A közmegegyezés szellemében a népfrontban egyesültek az ország társadalmi, politikai szervezetei, ame­lyek a közösségi érdek jegyében képviselik a különböző osztályokat, rétegeket, előmozdítva ezzel a szövetségi poli­tika érvényesítését, a szocialista nemzeti egység megerősí­tését”. E felemelő cél érdekében dolgozik Nógrád megyében csaknem százkilencven népfrontbizottság közel négyezer tagja, s az a sok tízezer aktivista, aki folyamatosan vagy al­kalmanként hétköznapi munkása a sokoldalú népfront-, célkitűzések valóra váltásának. Most pedig, amikor a moz­galom életének egyik fontos állomásához érkeztünk, illő tisztelettel meg kell emlékezni azokról, az immár több év­tizede közszolgálatot vállaló aktivistákról, akik csaknem lételemüknek tartják a közösséget építő-gyarapító nép­frontmunkát. Vállalásuk, tettrekészségük példát adhat az eljövendő feladatok megvalósításához is. Az ehhez szükséges útmutatást — a VIII. népfrontkongresszus küldötteinek megválasztása mellett — megadhatja a megyei népfrontértekezlet. Ered­ményeink reális összegzésével, az igények és lehetőségek összevetésével, a jövőt szolgáló nyílt, elemző vitával. A fe­lelősségteljes munkához sok sikert kívánva köszöntjük a Hazafias Népfront megyei értekezletét. Vállalati tanács alakult Túljutott az egymilliárdon az SVT A tegnapi nappal — kilenc­ven esztendős történetében el­ső ízben — túljutott az egy milliárd forintos termelési ér­téken a Salgótarjáni Vasöntö­de és Tűzhelygyár. A kerek, roppant imponáló számmal ki­fejezhető termelési rekord egy­beesett a vállalat történeté­ben ugyancsak egyedülálló ese­ménnyel: tegnap tartotta meg alakuló ülését a vállalati ta­nács, s ennek egyik legfonto­sabb napirendként ötévi meghatározott időre megerősí­tette tisztében Gressai Sándor igazgatót­A két esemény egyidejűsé­ge véletlen, a termelési csúcs annál kevésbé a véletlenek /műve. Mór a vállalat idei terve is merész fejlődést ígért, a tavalyi 980 millió forintos termelési értéket lí százalék­kal megtetézte. A kongresszu­si munkaverseny egyik nem titkolt célja is az volt, hogy november végére túllépje a tűzhelygyár a „bűvös” határt. Az SVT számára már csak azért sem meglepetés e telje­sítmény, mert — sikerrel tá- volkerülve a gazdálkodási mélyponttól — minden idei tér. melési célkitűzés következetes megvalósítása azt sugallta: eredményes lesz a vállalat 1985-ös esztendeje. A hazai piac igényeit mind mennyiségi, mind minőségi és választékbővítési szempontból maradéktalanul kielégítette a vállalat. A tőkésexportban ta­valy elért teljesítményt 15 százalékkal bővítette. A piaci kereslethez alkalmazkodva olyan új termékekkel gazdagí­totta a gyártmányskálát, mint a Karancs-család — beleértve a család újabb tagjának, az elektromos tűzhelynek nemré­giben elkészült prototípusát. Az egvmilliárd forintos ter­melési érték meghaladásában becsülendő érdemeket szerez­tek a tűzhelvgvári szocialista brigádok- Segítségük minde­nekelőtt a minőség javulását és a takarékosságot célzó in­tézkedések megvalósulásában mérhető. Eredményes esztendő zárására készül a rétsági termelőszövetkezet, a 136 millió forintos termelési értékből hétmillió forint nyereséget könyvelhetnek el maguknak. Az alapte­vékenység mellett az ipari ágazat fejlődésére is büszkék, főleg a műanyaggal foglalkozók lendületes munkája hozott több pénzt a közös gazdaságnak. Képünkön a tsz szakembe­rei által készített fóliagyártó berendezés, amellyel lehetővé vált a csomagolási termé­kekhez szükséges alapanyag saját berkekben történő előállítása. A rétsági termelőszö­vetkezetet lapunk 5. oldalán mutatjuk be. — kép: kulcsár — Ésszerűbb munkamegosztás a ffiatsilak nevelésében, helyzetének fauitásűbfin Tanácskozás a salgótarjáni oktatási igazgatáságon Tegnap küldöttértekezlet volt a Nógrád Megyei Nyom­daipari Vállalatnál. A kül­döttek a leadott szavazatok alapján nem erősítették meg tisztségében Kelemen Gábort, a jelenlegi igazgatót. A Magyar Szocialista Mun­káspárt mindig is kiemelt fi­gyelmet fordított az ifjúságra. Az utóbbi éveket tekintve a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság és a XIII- pártkong­resszus is foglalkozott a fiata­lok helyzetével, politikai, ide­ológiai nevelésével, életkörül­ményeik javításával. Az ifjú­ságpolitika, a pártszervek és alapszervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek tevékeny­sége volt a témája annak a -tanácskozásnak, amelyet tegnap szervezett Salgótarjánban, az oktatási igazgatóság székházá­ban az intézmény pártépítési tanszéke, valamint a Miskolci Akadémiai Bizottság tudomá­nyos szocializmus és politika- tudományi munkabizottsága. Részt vettek a tanácskozáson a Nógrád Megyei Oktatási Igazgatóság Borsod és Heves megyei testvérintézményének képviselői, az akadémiai mun­kabizottságok tágjai, továbbá a helvi oktatási igazgatóság ta­nárai, a megye párt-, állami, társadalmi és tömegszervezete­inek képviselői. Részt vett és véleményt mondott az össze­Megvitatták a népgazdasági tervjavaslatot A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése jövetelen Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád Megyei Bi­zottságának titkára. Az ifjúság helyzetéről, a párt ifjúságpolitikájáról dr. Kovács Jenő, az MSZMP Központi Bizottsága párti és tömeg­szervezetek osztályának he­lyettes vezetője tartott elő­adást. Elemezte a Központi Bizottság 1984-es állásfoglalá­sát, amelyet az 1970-ben, il­letve az 1957-ben született ha­tározatok alapoztak meg. Ki­emelte azokat az alapelveket, amelyekkel a Központi Bizott­ság vizsgálódásai, döntései so­rán folyamatosan számolt. Mindenekelőtt azt a tényt, hogy az ifjúság a társadalom része, ugyanakkor mint a társada­lom sajátos rétegének, sajátos érdekei is vannak- Megítélésük alapja — mint a társadalom más rétegének esetében is — az a tevékenység, amit az is­kolában, az ipari vagy mező- gazdasági üzemben végeznek. Nevelésükért, sorsuk alakulá­sáért az egész társadalom fe­lelős, s ebben ésszerű munka- megosztásra van szükség a pártszervek, az állami szervek, a társadalmi és tömegszerveze­tek, az iskola és a család kö­zött. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy e tekintetben van tennivaló bőven- Ezért az 1984-ben született Központi Bizottsági határozat elsősorban a meglévő feszültségek oldá­sát szorgalmazza. A fiatalok politikai, ideológiai nevelese mellett szólt az életkörülmé­nyek javításáról, s ebben a partszervek és aiapszerveze- tek, a KISZ-szervezetek, az ál­lami szervek tennivalóiról, az ifjúságpolitikai munka feltéte­leinek folyamatos javításáról. Befejezésül azt hangsúlyozta az előadó: a következő évek­ben — a határozat következe­tes végrehajtásáért együttes munkára van szükség, hogy a fiatalok önálló, felelősségtel­jes, alkotó felnőtt emberekké érjenek- Ezt követeli gazdasági fejlődésünk gyorsítása, a fia­talok helyzetének, életkörülmé­nyeinek javítása, egzisztenci­ális, szociális gondjaik mielőb­bi megoldása is. Az előadást konzultációs be­szélgetés követte, ahol .kérdé­sek hangzottak el és a részt­vevők között hasznos véle­ménycsere alakult ki az ifjú­ságpolitikai munka tapasztala­tairól. Szó esett a párt tenni­valóiról, a társadalmi és tö­megszervezetek nagyobb fele­lősségéről, a KlSZ-alapszerve- zetek tevékenységének folya­matos erősítéséről, a család és iskola szorosabb kapcsolatáról a fiatalok nevelésében, a la­kóterületi KISZ-munkáról, va­lamint a szakszervezetek ifjú­sági munkájának további fej­lesztéséről. A VII, ötéves népgazdasági tervjavaslatról és a terv meg­valósítását elősegítő szakszer­vezeti feladatokról tárgyalt pénteki ülésén a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa. A ta­nácskozáson Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Országos Tervhivatal elnöke is részt vett. Gál László, a SZOT titkára, a napirend előadója rámuta­tott, hogy a tervjavaslat min­den korábbinál mélyrehatóbb társadalmi vitában formáló­dott, s e folyamatban a szak- szervezetek is feladataiknak megfelelően vettek részt. Vé­leményezték a terv gazdaság- politikai, műszaki-gazdasági, iparfejlesztési, szociálpolitikai elgondolásait csak úgy, minta népgazdasági terv egészét. Számos javaslatot, észrevételt tettek a termeléspolitikára és az életszínvonal-politikára egyaránt. A szakszervezeti ja­vaslatok végső egyeztetésére a kormány és a SZOT vezetői­nek legutóbbi megbeszélésén került sor, ahol a kormány képviselői hangoztatták, hogy kellő figyelemben részesítik a szakszervezeti kezdeményezé­seket és azokat a terv végle­gesítésekor hasznosítják. — Természetesen nem tudtuk minden törekvésünket mara­déktalanul érvényesíteni — mondotta. — Néhány , élet­színvonal-politikai kérdésben a jogos igények láttán gyor­(Folytatás a 2. oldalon) Magyar—csehszlovák árucsere-forgalmi jegyzőkönyv Budapesten pénteken alá­írták az 1986. évre szóló ma­gyar—csehszlovák árucsere­forgalmi és fizetési jegyző­könyvet. A dokumentumot Ambrus János és Alois Hloch külkereskedelmi miniszter- helyettesek írták alá. Az alá­írásnál jelen volt Ondrej Du- rej Csehszlovákia budapesti nagykövete is. A két ország közötti áru­csere-forgalom 1986 ban el­éri az 1,6, milliárd rubelt, ami megfelel a közelmúltban aláírt hosszú lejáratú áru­csere-forgalmi : megállapodás. előirányzatainak. A jövő évi áruforgalom mintegy 3 szá­zalékkal haladja meg az idei áruszállításokat. Kivitelünkben kiemelkedő helyet foglalnak el a csehszlo­vák járműipar részére szük­séges futóművek, a különféle mezőgazdasági gépek, adap­terek és számítástechnikai perifériák. Csehszlovákiából többek között energetikaiberende­zéseket, könnyűipari és szer­számgépeket, építő- és rako­dógépeket, traktorokat, jár­műveket és vasúti vagonokat importálunk. Kiemelkedő fon­tosságú a szén és a koksz, a tűzálló alapanyagok és a gu­miipari termékek (például személygépkocsi-abroncsok) behozatala.

Next

/
Thumbnails
Contents