Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-26 / 277. szám
Gw vége eiölt ca kohászati Üzemek b huzalmíí már biztos „dobogós”! PÁK ÉVVEL ezelőtt még táblák hirdették a Mali- novszkij út egész hosszában a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kiemelkedő eredményeit. a szocialista brigádok fe'ajánlásait, dicsekvésre méltó sikereit. Napjainkra a táblák elfogytak ugyan, de a lelkesedés, a versenyszellem cseppet sem lanyhult Salgótarján nagyhírű gyárában. Piacorientált gazdaságunkban nem is érhetnénk el kimagasló teljesítményeket effajta gondolkodás nélkül. Az idén mind a 142 brigád Csatlakozott a kongresszusi és felszabadulási mun ka versenyhez A teljes létszám mintegy h»L-pn százaléka. 2200 dolgozó vesz részt az egv évig tartó akcióban, érdekes hát számot adni eddig végzett munkájukról. — Amikor a számok nyelvén kell kifejeznünk eredményességünket, a termelési mutatók mellett elsősorban a megtakarítás domborodik ki. egyben közvetlenül jelzi közösségeink hatékonyságát^ a munkához való hozzáállását — kezdi elemzését Szőcs Istvánná. a SKÜ versenyfelelőse — Kiemelten kezeltük és kiéljük a -jövőben is az anyag- és energia-megtakarítást, az importkiváltást, tehát a költségcsökkentő tényezc- k°t. Az eddig eltelt időszakban .12 millió forint anyag- kő1‘«éget. 5 millió forint értékű energiát takarítottunk meg, s az utó'aoos elemzések nrntegy 12 millió forint, újításból származó Kaázrot alapítottak meg. Baie=eti helyzetünket nagymértékben javította a munkahelyeken feltárt 691 veszélyforrás, melyből 614-re megoldást is találtak dolgozóink. Társadalmi munkaóráink száma eléri a 68 ezret, s itt hadd jegyezzem meg, hogy maguk a munkások kérték ennek termelésben történő ledolgozását. Nem csökkent a tanulási kedv, 58-an közép- és felsőfokú, 297-en pedig szakmai továbbképzésen vesznek részt. ,A politikai tanfolyamok, szemináriumok látogatottsága 98 százalékos, bár hozzáteszem, hogy a hiányzók, az iskolalátogatás miatt kapnak felmentést. .. Az éves terv teljesítésében, a munka verseny ben elért eredményével első helyre kívánkozik a huzalmű- gyáregység. Tevékenységük eddig is kiemelkedett a gyári összesből, s talán nem érdektelen megemlíteni a fent jelzett mutatók rájuk jutó részét. A 319 dolgozót 18 brigád tömöríti, 8847 társadalmi munkaórát teljesítettek idén. 264 baleseti veszély- forrást tártak fel. melyből 243-ra építő megoldást találtak. Szakmai továbbképzésben 79-en vesznek részt. Anyag-, költség- és energiamezt -'karításaik értéke meghaladja a két és fél millió forintot. a dolgozók újítási javaslatai 830 ezer forintot eredményeztek. A brigádvezető 1ávollé*ében Miklós Tibor. a fémbevonó üzem művezetői» ad számot eddigi sikereikről — MUNKÁNKAT több dolog nehezít:, de a rendkívül fegyelmezett kollektíva minden esetben felül tudott kerekedni a bajokon. Ezt az évet sorozatos anyaghiány jellemezte, így előfordult, hogy a szabadnapi termelésnek, vagy a társadalmi munkának nagy szerep jutott a lemaradások csökkentésében. Az első tíz hónap mérlege már azt bizonyítja, hogy 700 tonnával túlteljesítettük tervünket. Ez az adat azért is figyelemre méltó, mert az év folyamán többször emelték a ránk szabott feladatok nagyságát, s ennek ellenére sikerekről adhatok számot. Húsz éve dolgozom ezen a területen, azóta a nagyfokú gépesítés következtében ötszörösére nőtt a termelékenységünk, (miközben a létszám a felére apadt. Jelentős társadalmi munkaórát vállaltunk, s a gyár többi szocialista brigádjához hasonlóan, kértük, hogy a sikeres exportteljesí- tés érdekében ezt a termelésben tölthessük le. Gyárrészlegünk adja a SKÜ külföldre szánt áruinak hatvan százalékát. Idei tőkés ki vitelünk eléri a 6000 tonnát, a tervezett 5000-hez képest. Lényeges szempontnak tartjuk a minőség javulását is, de az eddigi értékelés ebben sem talált hibát. — Melyek a legnehezebb munkaterületek? — Ide sorolom a kemencék mellett folyamatos munkát végző kezelőkét, de általában nincs olyan feladatkör, ahol könnvű lenne a kenyérkereset. Üzemünk a veszélyes területek közé tartozik, két év alatt mégsem fordult elő egvet’en baleset sem. A pártalapszervezet, munkájáról faggattuk Angval Lászlót, aki már 1955-től dolgozik a gyárban, s 12 éve tölt be politikai funk-oiót. — Végigjártam az itt található munkafolyamatok szinte mindegyikét. Voltam a szög- csomagolóban, a horganvzó- ban de targoncáztam is. Ismerem az emberek gondjait, s nem csak a napi, gyárbeli problémáikat, de az otthoniakat is. Sokan járnak be vidékről, ezért velük csak itt találkozom. Az elbeszélgetések mindig feltárják a feszültségeket és ahol tudok segítek nekik. A politikai munkát jónak tartom és ebben nem kis szerepe van a vitáknak, mint például az Utolsó gyűlésünkön, ahol a településfejlesztési hozzájárulás körül folyt izgalmas beszélgetés. A gyár vezetői megértőek az emberek ügyesbajos dolgaival szemben. Szeretném kiemelni Miklós Tibor tevékenységét, aki szintén közülünk nőtt ki, elvégezte az iskolákat, s magas fokú vezetési ismereteket szerzett. Az ő élete szorosan ösz- szefonódik a brigádéval, ami meg is mutatkozik a kis közösség eredményes munkájában, Hamarosan , nyugállományba vonul, de reméljük, hogv utóda hason’óan felelősséget érez majd a beosztottak neveléséért, tanításáért — magyarázza. A TELJESÍTÉSEK önmagukért beszélnek. Ha ismét táblák hirdetnék a Mali- novsz.kij úton az „acélgyár” sikereit, mast mindenképpen piros betűk jeleznék a huzalműi munkások teljesítménvét. Táblák nincsenek és ők szerényen hallgatnak. A dobogós hely már biztos! T. IV. L. Paprikaügyek—paprikás vásárlók . Az elmúlt hetekben, hónapokban sűrűn emlegettek az emberek a magyar konyha egyik legkedveltebb fűszeret, az őrölt pirospaprikát. Nem vétetlenüi: eltűnt a boltokból. A hiány — kár lenne tagadni — paprikássá tette a vásárlókat, s szűk- látókörűséggel gondatlansággal vádolták a termelőket és az irányítókat. Egy tradicionális termék — hangoztatták többen — nem kerülhet ilyen helyzetbe. Jobban kéne vigyáznunk rá, hiszen külföldön öregbíti hazánk jó hírét. Mi történt a paprikával? Öt évvei ezelőtt annyi termett bélőle, hogy a tel" jes mennyiségre nem akadt vevő, így nagyobb tételt meg is semmisítettek belőle. Fizettek a kevesebbért A túltermelés miatt a fű- szerpaprika területének csökkentéséért még fizettek is: mégpedig hektáronként ölhzer forintot. Nos, a mérséklés sikerült... Méghozzá nagyon is. 1979-ben 13 ezer hektár volt a szántóföldi fűszerpaprika vetésterülete, a következő évben 12 ezerbe módosult, majd tovább zsugorodott 9800 hektárra. Tavaly már csak 6800 hektáron termeltek hazánkban fűszerpaprikát. A folyamat egyértelműén jelzi a termelői érdekeltség romlását, s azt is, hogy évről évre kisebb mennyiségű fűszerpaprikát őröltek á malmok. A hazai fűszerpaprika szükségtelenül mintegy 5000—6000 tonna, exportálni 7000—8000 tonnát lehet. Ez a mennyiség 85— 95 ezer tonna nverg csöves paprikából állítható elő. amihéz — a mai termelési színvonalon — 9000—10 000 hektár terület szükséges. Sajnos. a terméshozamok ma is erősen ingadoznak. jrs.t egyik évben hektáronként 12, a másikban 5 ton- 0a fűszerpaprika terem. A termelői érdekeltség — alapvetően — a paprika átvételi árától függ. A feldolgozó üzemek viszont csak akkor emelhétilk az átvételi árat, ha változik a termék fogyasztói ára, vagy h.a exportbevételekből erre a célra is futja. Sajnos, mostanában az exportár alig több a paprika termel és önköltségénél, s ezért az exportbevételekből nem lehet a termelői ár növelését finanszírozni. Ingadozó hozamok Perdöntő lehet még a termék után fizetendő forgalmi adó is. Ennek mert éke sokáig nem változott, úgy tűnt, ezzel az eszközzel nem is kívánnak élni az illetékesek. Aztán — a közelmúltban, a kritikus helyzetre való tekintette] — mégiscsak mérsékelték, mégpedig 27-ről 11 százalékra. Ez már fedezetet nyújthat a félvásárlási árak emelésére. A régóta várt esemény, az áremelés, meg is történt, de ez — valószínű — nem elegendő a 30—40 százalékos területnöveléshez. Holott enélkül olajozott hazai ellátás és szilárd piaci helyzet nem képzelhető él. A váratlan hiány részben az aszályos 1984-es esztendő számlájára is írható, akkor ugyanis — a korábbi év 90 ezer tonnás termelésével szemben — mindössze 39 ezer tonna csöves paprika termett. Ilyen mértékű természeti csapást — tartalékok hiányában — képtelenek voltak kivédéni a termelők, a szállítók. A termelés költségeit nagyban befolyásolta az is. hogy a hetvenes években szinte valamennyi jelentősebb fűszerpaprika-termelő gazdaságban nagy kapacitású szárítóberendezéseket állítottak üzeméé, hogy a termést magasabb áron értékesíthessék. Csakhogy időközben az energiaárak olyan magasra szöktek, hogy ez a tevekenyseg gazdaságtalanná vált. Ma már egyértelmű: szükség van a termőterület növelésére. A becslések szerint 9000 hektáron már megtermelhető a szükséges alapanyag, de csak akkor, ha a hozamokat sikerül stabilizálni. Sok jó fajta van termesztésben, de újabbak elterjesztése is nélkülözhetetlen. A termelési technológián is akad csiszolni- való: nem lehet a végletekig a kézi erőre építeni az ágazatot. Tanuljanak belőle Az évi 13—15 ézer tonna paprikaőr remén yből 4— 4,5 ezer tonna a lakosság fogyasztása, az élelmiszer- ipar ezer tonnára tart igényt, a többi exportálható. A tőkéspiacon — gazdaságosan — évente hatezer-hétezer tonna értékesíthető. A magvar paprikát elsősorban a német nyelvterületen és a Benelux-államokban szerétik. Európában a spanyol és a jugoszláv konkurencia miatt nehéz bővíteni a piacokat, jobbak a lehetőségek az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban. Itt — jó minőségű áruval — magasabb ár érhető el. A szocialista partnereink közül a Szovjetunió a legnagyobb vevőnk, a jelenlegi 900 tonnás export a jövőben megduplázható. Természetes, most a hazai ellátás biztosítása az elsődleges cél. Az üzletekben már meg is jelentek az első kalocsai és szegedi szállí- mánvok. s várhatóan hamarosan minden boltiban megtalálják kedvelt fűszerüket a vásárlók. Jó volna; ha a paprikaügyből minden érdekelt levonná a tanulságot Ne- hogv jövő va'amplv más termék jusson hasonló sorsra. Cseh János Anyagtakarékos technológia A Mikroelektronikai Vállalat és az Állami Fejlesztési Bank képviselői szerződést írtak alá, amelynek alapján a vállalat 42 millió forintos úgynevezett járadékköteles alapjuttatást kap a banktól anyagmegtakarítást célzó fejlesztéséhez. Az alap juttatással a bank olyan népgazdasági- lag fon tos fejlesztéseket támogat, amelyeket a vállalatok másként — szigorúbb feltételű hitelekből —nern tudnának megvalósítani. Az. ÁFB az alapjuttatást évi 17 százalékos — 10 éven keresztül fizetendő — járadékfizetési feltétellel nyújtjaA banki pénzből, illetve a vállalati saját forrásból a Mikroelektronikai Vállalatnál 52 millió forintos fejlesztést hajtanak végre a tranzisztorgyártásban. Jelenleg a tranzisztorok fémházát igen vékony — 0,7 mikronos — aranybevonattal látják el, hogy az meggátolja a korróziót- A fejlesztéssel korszerűsíteni kívánják a technológiát, olyan gépeket vásárolnak, amelyek segítségével az arany helyett nikkelt használnak fel a bevonat készítéséhez- Az így elérhető anyagmegtakarítás értéke évi 23 millió forint. ami azt jelenti, hogy a fejlesztés a megtakarításból két év alatt megtérül. A fejlesztés igen rövid idő alatt megvalósítható, még ebben a hónapban megkezdik az új gépek beszerzését. illetve üzembe állítását, s a jövő év decemberében már be is fejezik a technológiaváltást. Divattiski Erdiiirlről Négymillió forint árbevételt jelent az idén a kallói termelőszövetkezetnek a bőrdíszműves ipari ágazat, amely Erdőkürtön negyven fő részére biztosít munkalehetőséget. A Fővárosi Kézműipari Vállalatnak 1985-ben mintegy kilencvenezer darab táskát varrnak, közöttük szovjet és csehszlovák piacra kerülő termékeket. A közös -ezdaság bé.rmunk.-i- ban végzett tevékenysége már a következő esztendőben is megrendelésekkel biztosított. Szlavkovszki J-ázsefné munkáját Szabó Sándorné ellenőrzi. Nánai Ágnes a fiatalok közöl. Laluska Jánosné és munkatársai örülnek a helyi munkalehetőségnek. Csávolszki Jánosné a gyártószalag egyik szorgalmas dolgozója. - kulcsár — NOGRAD — 1985. november 26., kedd 3
