Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-26 / 277. szám

élemeny p. , ristam Majd belejössz, Erdélyi Sándor írta és Fé­lix László rendezte a hét egyik figyelemre méltó, napjainkban játszódó produkcióját, a Majd belejössz, Pistám című tévé­játékot. A téma társadalmi, gazdasági, politikai és erköl­csi szempontból egyaránt fontos, mondhatni: elevenbe vág. Az ötvenkét éves szak- szervezeti funkcionáriust, af­féle középkádert kineveznek — gyermek- és kamaszkori öszeköttetése révén — egy nagy gyár igazgatójává, 6 az alkotók azt követik nyomon hogyan teljesíti megbízatását ez a talpig becsületes, gyer­meki naivitású ember. Balázs István képtelen fel­venni a kesztyűt, amit elébe dobnak, részben azok, akik­kel együtt; kell dolgoznia, fő­ként azonban maga a kor, amelyben él, amelynek való­ságos viszonyairól, mozgásai­ról oly kevés fogalma van. Hogy miért? Talán helyes irányban keressük az okokat, ha feltételezzük, hogy azért, mert a főhős, a „fényes sze­lek” gyermeke nem tudott a fejlődéssel, a változással együtt élni, haladni megmaradt ugyanolyan — legalábbis lé­lekben, mentalitásban — naii- vul lobogó ifjoncnak, mint tényleges ifjúságában volt. Csakhogy azóta gazdaságunk fejlődése az extenzív szakasz­ról az intenzívbe váltott, át­alakultak a társadalom építé­sének belső és külső körül­ményei, s a nehezedő felté­telek között egyre képzettebb, agilisabb vezetőkre van szük­ség. Sokszor még az ilyenek sem egykönnyen boldogulnak, hát még a Balázs István-fé- lék. Persze hősünk élte volna a maga megszokott, különösebb konfliktusoktól mentes életét, ha a nagyravágyás szelleme nem uralkodott volna el éle­te párján. Az asszony egy könnyűipari üzem munkásnő­je, naponta hallhat epés meg­jegyzéseket a megélhetés gond­jairól, az érvényesülésről. Nyilván őt is felpiszkálták, mint ahogyan egymást szok­tuk ugratni bizonyos esetek­ben nap. mint nap. Otthon aztán elővette a fúrót, és meg nem állt addig, amíg férje urát rá nem bírta a protek­ciószerzésre. és oda nem ve­tette áldozatként az új idők „új módijának”. Húszéves kor után is aligha változtatható meg érdemle­gesen az ember, hát még ötvfen év után — Balázs Ist­ván pedig túl van rajta. Te­hát objektív és szubjektív okok tekintetében egyaránt sorsszerű, elkerülhetetlen a tragédiája. Csakhogy ő nem a görög tragédiák nagy formá­tumú hőse. hanem napjaink felelős posztra helyezett kis­embere, aki túlságosan nagy cipőt húzott a lábára. S, mi­vél ő akarta, nem szánjuk kesergésében — „Itt sírni egyedül nekem van jogom” — inkább valamiféle meg­nyugvással vesszük tudomá­sul szívrohamát, elégedetten nyugtázva, hogy a természet helyreállította a „kizökkent időt”. Erdélyi—Félix tévéjátéká­nak nyolcvan perce időszerű­ségével és feszességével, per­gő ritmusával mindvégig le­köti a néző figyelmét. Tár­gyilagosságra törekvőén mu­tatja be a régi és az újabb generációk jellegzetes képvi­selőit: az ezért a társadalom­ért, sokat tett vezető kádere­ket és az újért igyekvő, tü­relmetlenebb fiatalokat. E csoportok alakjait sokszínűén, egyenlítve, a sablonokat mel­lőzve ábrázolják. Sikerült a munkahely, a család rajza. Az érdekes, színvonalas játéknak azonban van egy bántó és lé' nyeges hibája: nem tipikus, sőt, kifejezetten hamis a ki­indulópontja. Olyan ugyanis. hogy valaki kellő tapasztalat, szakértelem nélkül, ötven­éves kor fölött kerül felelős gazdasági posztra 1982-ben — ekkor nevezték ki a film­beli Balázs Istvánt igazgató­nak — lehetetlen. Ezen tár­sadalmunk már jó ideje túl- ^esett. Sokkal inkább elképzel­hető lett volna, hogy Balázs már két évtizede igazgató, és egyre több baja van újító hbvületű munkatársaival, a feladatok teljesítésével, de még mindig kiállnak mellet­te a felsőbb szervek, noha már látniuk kellene annak haszontalanságát, mi több, ártó voltát. Mert ilyenre még akad példa szűkebb és tágabb pátriánkban ma is. S, amíg ezen a disszonan­cián, hiteltelenségen túl nfem tudjuk tenni magunkat, ad­dig fenntartásokkal kezeljük a látottakat. Szerencsére azonban ez sikerül az első negyedóra után, s akkor már a folyamatos történések kö­tik le gondolataikat. A hibás kiindulópont viszont végérvé­nyesen azt jelenti, hogy min' den erény ellenére a Majd belejössz. Pistám nem lesz azzá, ami lehetett volna: kiemelkedő mű. A színészi teljesítmények kitűnőre sikerültek. Avar István ebben a szerepben is igazolja kivételes jellemábrá­zoló képességeit. Pécsi Ildikó a feleség kisebb szerepéből gyúr hiteles alakot. Trokán Péter a rámenős főmérnök figurájába lehel életet. Vég­vári Tamás „akadékoskodó” főkönyvelőként hiteles. De si­keres alakítás Kovács Jánosé (vezérgiazgató), Farkas Zsuzsáé (titkárnő), Balkay Gézáé (fiatal műszaki), Kéz- dy Györgyé (Sulyok szakszer­vezeti vézető). Szoboszlai Sándoré (gyerekkori barát, „nagy ember”). Sulyok László Fialka követői A némajáték cseh iskolája A modern cseh némajáték negyedszázados múltra tekint vissza- Az alapok lerakása után hamarosan jelentős he­lyet vívott ki magának a cseh kulturális életben, de a világ színházi életében is- Ladislav Fialka. aki kezdettől fogva fej­lődésének élvonalában áll, a már feledésbe merült népszín­ház, valamint a Marcel Mar- ceau-féle francia iskola hagyo­mányaira építve folytatja te­vékenységét. Fialka csoportja a prágai „Divadlo Na zábradli” színház­ban annak az irányvonalnak az úttörőjévé vált, amelynek követésére hamarosan a fiatal pantomimművészek több tu­catja vállalkozott. A panto­mimművészet Csehszlovákiá­ban ma már jelentős egyénisé­geket nevelő, széles alapbázis­sal rendelkezik. Prágában a hetvenes évek második felében megaiaoították azt az önálló színpadot, amely a hivatásos és amatőr pantomimegvütte- sek alkotásait mutatja be­A jövő hivatásos művészei különböző tanfolyamokon is­merkednek meg a némajáték technikájának alapjaival. La­dislav Fialka. saját csoportján belül és az évente megrende­zett nyári pantomimtanfolya­mokon önálló oktatási rend­szerét alkalmazza- Alapelve, hogy a technika tökéletes el­sajátítása nélkül kiemelkedő művészi színvonal elérése nem lehetséges­Ebből a nézetből kiindulva indította meg a prágai művé­szeti akadémia zenei szakán speciális kurzusát. Itt a panto­mimművészek négyéves kore­ográfiái és pantomimtanul­mányok után főiskolai diplo­mát szerezhetnek. Az első hall­gatók az 1983—84-es tanévben kezdték meg tanulmányaikat. A szaktantárgy jelenéről és perspektíváiról Ladislav Fial­ka, nemzeti művésszel beszél­gettünk­— Mivel a kezdet kezdetén állunk, az első évfolyam tu­lajdonképpen még kísérleti. Első hallgatóinkat a fiatal hi­vatásos művészek sorából vá­lasztottuk, akik munkájuk mel­lett folytatják tanulmányaikat- A speciális gimnasztika és a speciális pantomimtechnika gyakorlásán kívül tanítványa­immal lényegében azt ismétel­jük. amit már tudnak- Ezen­kívül a klasszikus és modern tán tok alapjaival ismertetem meg őket, mivel ezt az embe­ri test kifejezőképességének megismerésében rendkívül fon­tosnak tartom. A pedagógiai tevékenység számomra rendkívül inspiráló; az is megesik, hogy tanítvá­nyaimmal együtt olyan dolgo­kat fedezünk fel, amelyeket ad­dig nem ismertem; a generá­ciók találkozása tehát művészi szempontból is hasznos. Az illetékesek által is támo­gatott célkitűzésem olyan ok­tatási rendszer kidolgozása, amely a leendő pantomimmű­vészek nevelését már a gyer­mekkortól kezdve magába fog­lalná, hasonlóan a zene- és táncoktatásban bevált rend­szerhez. „A némajáték cseh iskolája” fogalma az eltelt huszonöt év folyamán változott- Kezdetben csupán egyetlen együttes mun­káját jelentette, később a pan­tomimtechnikák és -formák széles skáláját, amelyet a cseh művészek második és harma­dik generációja képviselt. 1983- ban a felsőfokú képzés bein­dításával új fejezet kezdődött a cseh modern pantomim tör­ténetében- Reméljük, hogy si­kerekben gazdag fejezet követ­kezik, — mondotta Ladislav Fialka, a műfaj világszerte el­ismert képviselője­Runka Zaludová Rejtélyes kincsek Az NDK-beli Drezda megye Goldbach (Aranypatak) nevű településén sok-sok éve szájról szájra jár a faluban elásott kincs legendája. A napokban a faluban lakó Axel Doubrowa házának aj­taja előtt a talajt egyengette, amikor lapátja elakadt egy agyagedényben. A gazda sze- me-szája elállt a csodálkozás­tól, amikor a kiásott edényben 226 darab ezüstérmet talált. A szakértők később megállapítot- ák, hogy az érmék a XIII—XIV. századból származnak. A falu­belieket jelenleg az izgatja, va­jon ez a lelet volt-e a legen­dában szereplő kincs, vagy az igazi nagy .fogás” hátravan-e. A tudósoknak viszont egy másik éremlelet okoz fejtö­rést, amit egy iskolásfiú talált a közelmúltban, egy kavics­bányában, ugyancsak Drezda megyében, ötvenhat darab el­ső és második századból szár­mazó, Nero és Marcus Aureli­us császárok portréit ábrázoló római ezüstdénárról van szó. A szakemberek nem értik, ho­gyan kerülhettek ide ezek aa érmék, mert ez a vidék, West­lausitz környéke mindig rend­kívül gyéren lakott volt. A kérdéses korban itt élt ger­mánok nem ismerték a pénzt fizetési eszközként, s az ér­méket beolvasztották és éksze­reket készítettek belőle. Skanzen Székesfehérvárott Esti fényözön Salgátarjánban Megkezdők az épületek fel­mérését, a helyreállítási mun­kák előkészítését a Székesfe­hérvár szabadtéri múzeumá­nak kijelölt területén, a leen­dő rácvárosi skanzenben- A település múltjának értékes és jellegzetes népi építészettörté­neti emlékei — 10—12 még fel­újítható, másfél évszázados por­ta — található ezen a helyen. A város nagyüzemeinek, in­tézményeinek dolgozói elvállal­ták, nogy az évek óta lakatla­nul álló, leromlott épületeket eredeti állapotuknak megfele­lően helyreállítják, majd folya­matosan karbantartják-• A sza­badtéri múzeumot igyekeznek bekapcsolni a város eleiébe, es az öreg házakban kisiparos­műhelyeket. szakköri szobákat, KISZ-klubokat, hangulatos vendéglátóhelyeket, múzeumot rendeznek be. Első lépésként megkezdték az épületek gondos felmérését, megvizsgálják, hol kell bonta­ni, illetve mit lehe^ szakmun­kával helyreállítani, majd a tervek elkészítése után ta­vasszal hozzálátnak a felújí­táshoz. műsor KOSSUTH RADIO: 8.15: Mai kulturális programok 8.20: Társalgó. Másfél óra iro­dalomkedvelőknek 9.44: Concertino Praga ’85 t0.05: Diákfélóra. Árpád-házi ki­rályok 10.35: Éneklő ifjúság 10.50: Nótacsokor 11.38: Ádámcsutka.- XXI/17. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Kapcsoljuk a Magyar Nem­zeti Galériát , 13.45: Jascha Bernstein Popper­műveket gordonkázik 14.10: Magyarán szólva . . . Nyelvőrködés 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Éilő világirodalom. Svájc, IV/3. rész 15.18: XX. századi fúvószen« 15.34: Zempléni Mária népdal- felvételeiből 16.05: Nyitmkék postája 17.00: Világablak. A középkor humora 17.30: Beszélni nehéz .., 17.45: A Szabó család 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Gondolat. Á Rádió irodal­mi lapja 20.00: Hangportrék. Rádiós emlé­kek fényében 21.17: Nóták. Szegfű Károly gor­d ónk ázik 21.30: Pro és kontra. Meghívott vitatkozó: Bácskai Tamás és Hajdú János 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Dzsessz Jugoszláviából 22.49: Kína kinyitott 22.59: Nagy mesterek 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után... PETŐFI RADIO: 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. Zenés délelőtt---------------------------------------------------------------------------------r 4 NÖGRÁD - 1985. november 26„ kedd J 1 2.10: Részletek a „New York, New York” című fiilm ze­néjéből 12.30: Cigánydalok, csárdások 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdi­ót: Kollár Béla oboázik. 14.15: Joan Sutherland operett- és zenésjáték-felvételeiböl 14.40: Hangos szótár. Beszélgetés idegen szavakról 15.05: Rágva András szerzemé­nyeiből 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Tini-tonik 18.30: TaIpa-Iávaló. Táncházról, m u zsi k áró 1 fi a t»1 okna k 19.05: Csak fiataloknak! Komjáthy György műsora 20.00: Muzsikáló természet. Szi­bériai lillék 20.05: Népdalkörök pódiuma. 20.30: Magyar anekdotáskincs 21.05: A Rádió Dalszínháza: A bajadér 22.06: Fridényi bankja 23.20: Most érkezett 0.15: Éjfél után ... MISKOLCI STÜDIÖ 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Kulturális kalei­doszkóp. (A tartalomból: Cserép­falu múltja, egy amerikai szo­ciológus szemév ed — Falusi es­ték Nógrádban — Bemutatjuk Kozma József képzőművészt.) Szerkesztő: Pongrácz Judit. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tv-torna (ism.) 9.00: Iskolatelevízió: Kémia (ált. isk. 7. oszt.) 9.25: Magyar nyelv (ált. isk. 2. oszt.). Szórakaténusz 9.35: Felső-Tiszavidék II. 9.50: A harmadik határ. 10.50: Képújság 14.50: Iskolatelevízió: Táborozás a múzeumban 15.05: Orosz nyelv kicsiknek. 9. rész 15.15: A három kívánság. 15.55: Hírek 16.00: Tv-egyetem. Az ókori Hellász. VIII/6. rész 16.45: Sorstársak 17.05: Három nap tv-műsora 17.10: A nyelv világa 17.55: Képújság 18.00: Reklám 18.10: Agrárvilág 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió ’85 19.10: Tv-torna 19.15: mese 19.30.; YV-ftlradó 20.00: A messziről jött ember. VI/4. rész 20.55: Stúdió ’85 21.55: Utahi utak. IV/l. rész 22.25: Tv-hiradó 3. 22.35: Hjmnusz 2. MŰSOR: 8.35: Képújság 6.40: Zsebtévé (ism.) 17.10: Aprók tánca. Sárköz. 17.30: Képek a világgazdaságból. 1. rész: A szakadék 18.00: Természetbarát 18.20: csali. Horgásztizpero 18.30: Körzeti adások: Budapest, Pécs, Szeged 19.05: A bolygó muzsikus 20.00: Színöröm 20.30: Kommunikáció az állatvilágban 21.00: Tv-híradó 2. 21.2«: Reklám 21.25: Donna Agata elrablása. NSZK tv-film 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA J 19.30: Tv-híradó 20.00: a győzelem stratégiája 20.55: Marlowe detektív 21.45: Kamarahangverseny 22.30: Hírek 22.40: Francia nyelv, 8. leak®. ~ 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Fortunata és Jacinta. 4. rész. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Nyomás utana! (14) Színes, szink­ronizált olasz filmv lg játék. — Tarján vendéglő: Altatódal ná»z- ágyon. (16) Szinkronizált olasz fiimvígjáték. — Kohász: Átverés. (16) Színes, szinkronizált ameri­kai krimi. — Balassagyarmati Madách: Break. Színes, zenés, látványos amerikai film. — Pász­tói Mátra: Az eltűnt frigyláda fosztogatói. (14) Színes amerikai kalandfilm. — Nag.vbátonyi Pe­tőfi: Hófehérke és a hét törpe. Színes, szinkronizált USA-rajz- film. — Nagybátonyi Bányász: A magyar nép nevében. Magyar dokumentumfilm. — Rétság: Tö­rekvő tanerő Színes, szinkroni­zált francia film. — Kisterenvei Petőfi: Házibuli. Színes, szink- ?Cöi't»ált francia fi'lm. — Jobbá« tart: RedH I—U. SzUM3i magyar—os&trak—MSZK> -tlijn.

Next

/
Thumbnails
Contents