Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-22 / 274. szám
Gorbacsov főtitkár sajtóértekezlete " Heltai András és Pirityi Sándor, az MTI kiküldött tudósítói jelentik: A genfi tárgyalások igen komolyak, nyíltak, élesek (néha rendkívül élesek) és bizonyos fokig termékenyek vol' tak. Ezt hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára csütörtöki sajtóértekezletén. Egyúttal rámutatott: a Szovjetunió azt tekinti a központi kérdésnek, hogy megfékezzék a fegyverkezési versenyt, megakadályozzák annak továbbterjedését az űrre. Az űrfegyverkezésnek beláthatatlan következményei lennének, veszélybe ke. rülne a fegyverzetellenőrzés egész eddigi rendszere — hangoztatta. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy e kérdésben végül is sikerül megegyezni. Kijeit ntette: amint a történelem mutatja, a Szovjetunió mindig lépést tudott tartani az Egvesült Államok által kezdeményezett fegyverkezési versenyben. Így szükség esetén az űrfegyverkezés területén is rövid idő alatt tudna megfelelő ellenintézkedéseket tenni. A főtitkár óvott a Szovjetunió gazdasági-katonai helyzetének, lehetőségeinek, tartalékainak téves nyugati megítélésétől. Mihail Gorbacsov elismerő hangon méltatta a Reagan elnökkel folytatott hosszú, beható, nyílt tárgvalásait, majd reményét fejezte ki. hogy az amerikai fél — a szovjet álláspont közvetlen, részletes megismerése után — készen áll majd a sikeres fegyverzetkorlátozási tárgyalásokra, az atomfegyver-kísérletek teljes eltiltására. Az utóbbi egyezmény ellenőrzésére — hangoztatta — a Szovjetunió természetesen készen áll. akárcsak megfelelő ellenőrzésre abban az eset. ben. ha — amint javasolta — a két nagyhatalom 50—50 százalékkal csökkenti támadó •tomfegyverkeszleteit. Az eltérő álláspontok ellenére a két fél osztani látszik a nézetet, hogy egy nukleáris háborúban nem lehet győztes — mondotta. A szovjet fél a csúcstalálkozón leszögezte: nem kíván katonai fölényt szferezni az Egyesült Államokkal szemben, de nem enged fölényt a másik félnek sem. Az együttműködés csak a kölcsönös biztonságon alapulhat. A világ fordulóponthoz érkezett, amikor a két nagyhatalom különös felelősséget visel a békéért, földünk jövőjéért — hangoztatta —, egyúttal kiemelve. földünk független országai nem jelentik valamely nagyhatalom „hátsó udvarát”. A Szovjetunió véleménye szerint a fegyverkezési verseny megfékezése nyonián a nagyhatalmak a felszabadító erőforrásokat a fejlődő világ támogatására. az éhezők segítésére, a környezetvédelemre és egyéb hasznos célokra fordíthatnák. Mihail Gorbacsov szólt arról, hogy a Szovjetunió kész közreműködni a regionális konfliktusok rendezésében is, de csak akkor, ha azzal nem sértik más országok szuverenitásátAz SZKP főtitkára higgadt hangvételű, érvelő, a polémiát kerülő nyilatkozatában, majd válaszaiban a Szovjetunió őszinte tárgyalási, megegyezési készségét hangoztatta- Utalt arra. ho'n’’ a kulcskérdés a fegvverzetkorlátozás. a fegvverkezési verseny továbbterjedésének megakadályozása- Csak ebben az esetben nyílik mód az Egyesült Államokkal szélesebb körű politikai, gazdasági, kulturális együttműködésre, minden egyéb vitás kérdés megoldására. Mihail Gorbacsov végezetül hangoztatta: derűlátó a jövőt illetően, úgy hiszi, hogy a genfi kezdet után — a két felet változatlanul elválasztó, mélyreható különbözőségek ellenére — lehet közös választ találni a világ sorskérdéseire. George Shultz sajtóértekezlete Konstruktív megközelítéssel és azzal a törekvéssel jöttünk el a találkozóra, hogy friss lendületet adjunk a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainknak — jelentette ki Genfben. a legfelsőbb szintű szovjet- amerikai találkozó befejezését követően az amerikai sajtó- központban tartott sajtóértekezletén George Shultz amerikai külügyminiszter. Annak érdekében, hogy biztosítsuk ezt az új kezdetet, mindnyájan támogattuk munkájában a találkozón részt vett két legfelső szintű vezetőt. Osztom azt a véleményt, amely szerint lehetséges, hogy megkezdődött szilárdabb és konstruktívabb kapcsolataink kialakításának folyamata- Természetesen —, mint ahogy a két vezető is hangsúlyozta — erről még meg kell győződni- Az elkövetkezendő hónapokban és években nyomon fogjuk követni a történéseket- De mindenesetre elindítottuk az új kezdetet. Tudósítók kérdéseire válaszolva George Shultz rámutatott: a legfelső szintű találkozó politikai ösztönzést adott a nukleáris és űrfegyveízetek kérdéseiről folvó genfi tárgyalások részvevőinek. Ez az impulzus kétségtelenül hatással lesz azokra a majdani washingtoni vitákra is, amelyeken a tárgyalások következő fordulóját tekintik át. Shultz véleménye szerint sokkal fontosabb az, hogy a találkozó elősegítette a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetője közötti kapcsolatok kialakítását, kettejük számos eszmecseréje alapján. Mindaz, amit a közös nyilatkozat tartalmaz, az első lépést jelenti abban az értelemben. hogy meghatározott konkrét kérdéseket vetettek fel. megkezdődött az együttműködés folyamata — hangsúlyozta a külügvminiszter- Ügy vélem: a legfontosabb, ami itt történt az az, hogy ez a két ember saját kezébe vette az egész találkozót- Ez nagyon nagymértékben az ő saját találkozójuk- Nagyon sok időt töltöttek együtt. Ez pontosan az volt. amiért ideutaztak. Találkozójuk nagyon termékeny volt. Úgy gondolom, hogy a tárgyalásokkal eltöltött idő mennyisége, intenzitása, nyíltsága, és a megvitatott kérdéskörök száma minden várakozásomat felülmúlta — hangoztatta Shultz. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a VII. ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslat és a megvalósításái-a kidolgozott programok, intézkedések tervezeteit, és tájékoztatót hallgatott meg a tervről folytatott társadalmi vitákról. Köszönetét fejezte ki a társadalmi, az érdekképviseleti és a szakmai-tudományos szervezeteknek a tervjavaslat véglegesítéséhez nyújtott segítségért. A kormány úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot az Országyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács tájékoztatást kapott a főváros és a megyei tanácsok VII. ötéves tervkoncepcióiról. Megállapította, hogy azok összhangban vannak a központi elgondolásokkal. és jól szolgálják a terület- és településfejlesztés feladatainak végrehajtását. A kormány egyúttal meghatározta a tanácsi tervezőmunka további feladatait. (MTI) KÖZLEMEN¥ (Folytatás az 1. oldalról) mák elnökével kedvezőbb lehetőségeket teremt a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételére, az enyhüléshez való visszatérésre. Fontos, hogy ezeket a lehetőségeket mindkét fél a gyakorlatba ültesse át, Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy a Szovjetunió a maga részéről minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy gyakorlati megoldást érjenek el a fegyverkezési hajsza csökkentésének és a béke megszilárdításának feladataiban. A találkozón megerősítették a szövetséges szocialista államok elvi irányvonalát, amelynek célja a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a fegyverkezési hajsza megfékezése a földön és megakadályozása a világűrben, valamint az, hogy tényleges intézkedésekre térjenek át a leszerelés, az egyetemes béke megszilárdítása érdekében, A Varsói Szerződés tagállamai ismét kinyilvánítják, hogy nem törekszenek katonai erőfölényre, de azt sem engedik meg. hogy más tegyen szert erre velük szemben. A találkozó résztvevői az általuk képviselt pártok és államok képviseletben kifejezték eltökéltségüket, hogy együttesen fellépnek és a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy jóirányú fordulat következzék be az európai és a nemzetközi ügyekben. Egyetértenek abban, hogy a bonyolult r -n- zetközi teltételek között elsőrendű jelentőséggel bír a szövetséges szocialista országok egysége és összeforrottsága. az osztályszolidaritás, az együttműködés valamennyi területén erősödő közös fellépés A találkozó a barátság és a megvitatott kérdésekben megnyilvánult teljes nézet- azonosság jegyében zajlott le. Szovjet—amerikai közös nyilatkozat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke — kölcsönös megállapodás alapján — 1985. november 19—21-én találkozót tartott Genfben. A találkozón részt vettek: a szovjet fél részéről — Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Georgij Kornyijenko, a szovjet külügyminiszter első helyettese, Anatolij Dobrinvin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, Alakszandr Jakovlev, az SZKP KB propagandaosztályának vezetője, Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője, Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója; amerikai részről — George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere, Donald Regan, a Fehér Ház személyzeti vezetője, Robert McFarlane az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Arthur Hartman, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, Paul Nitze, az amerikai elnök és külügyminiszter fegyverzetkorlátozási tanácsadója, Rosanne Ridgwav külügyi államtitkár. Jack Matlock külön tanácsadó. A véleménycseréken sokoldalúan megvitatták a szovjet—amerikai kapcsolatok és a jelenlegi nemzetközi helyzet fő kérdéseit. Az eszmecserék őszinték és hasznosak voltak. Számos kulcsfontosA felek — miután megvitatták a biztonság kulcsfontosságú kérdéseit és annak tudatában, hogy a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra különleges felelősség hárul a béke megóvásáért — kijelentik, hogy atomháborút sohasem szabad kirobbantani és abban nem lehet győztes. Felismerve, hogy bármilyen konfliktus a Szovjetunió és az Egyesült Államok között katasztrofális következményekkel járhatna, hangsúlyozták: fontos, hogy elejét vegyék a kettejük közötti bármilyen — akár atom- akár hagyományos — háborúnak. Nem fognak katonai fölény elérésére törekedni. A főtitkár és az elnök megvitatta az atom- és űrfegyverekről szóló tárgyalások kérdéseit. Megállapodtak abban, hogy e tárgyalásokon meggyorsítják a munkát. Ezen azoknak a feladatoknak a végrehajtása értendő, amelyeket az ez év január 8-i szovjet—amerikai közös nyilatkozat tartalmaz, nevezetesen: ki kell küszöbölni az űrfegyverkezési hajszát és meg kell szüntetni a földi fegyverkezést, korlátozni és csökkenteni kell a nukleáris fegyvereket és meg kell szilárdítani a hadászati stabilitást. A felek az utóbbi időben előreterjesztett szovjet és amerikai javaslatok figyelem- bevételével a mielőbbi előrelépést szorgalmazták a többi között azokon a területeken, ahol vannak érintkezési pontok, ideértve a felek atomfegyverei 50 százalékos csökkentése elvének megfelelő alkalmazását, valamint az európai közepes hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos közbenső megoldás elvét. E megállapodások kidolgozásakor egveztetik a vállalt kötelezettségek végrehajtása feletságú kérdésben fennmaradtak a komoly ellentétek. A két vezető — éli merve a Szovjetunió és az Egyesült Államok társadalmi és politikai rendszerében és a nemzetközi nporblémák általuk történő megközelítésében tapasztalható különbségeket — mindazonáltal eljutott egymás álláspontjának jobb megértéséhez. Megállapodtak abban, hogy javítani kell a szovjet—amerikai kapcsolatokat és a nemzetközi helyzetet egészében véve. Ezzel összefüggésben mindkét fél fontosnak minősítette az állandó párbeszédet, amely tükrözné azt az őszinte törekvésüket, hogy a lényeges problémákat illetően keressék az érintkezési pontokat. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és az Egyesült Államok elnöke megállapodott abban, hogy a közeljövőben ismét találkoznak. Az Egyesült Államok elnöke ennek kapcsán, az SZKP KB főtitkárától a Szovjetunióba szóló meghívást fogadott el. Az SZKP KB főtitkára ugyanakkor elfogadta az Egyesült Államok elnökének meghívását, hogy látogasson el az Egyesült Államokba. A látogatások szervezésének és időpontjának kérdéseit diplomáciai úton egyeztetik. A találkozón néhány konkrét kérdésben megállapodást értek el. Ezt a nyilatkozat az az ábbiakban ismerteti. 1. ti ellenőrzés hatékony intézkedéseit. A felek megállapodtak abban. hogy szakértői szinten tanulmányozzák a nukleáris veszély csökkentésével foglalkozó központok kérdését, figyelembe véve a genfi tárgyalások előremenetelét és az ott napirenden levő kérdéseket. Megelégedéssel jegyezték meg: a közelmúltban ebben az irányban történt ilyen lépés, mint például a szovjet— amerikai közvetlen távközlési összeköttetés tökéletesítése. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kijelentette: a Szovjetunió és az Egyesült Államok hű marad az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéshez és érdekelt abban, hogy más országokkal közösen erősítse az atomfegyverek elterjedése megakadályozásának rendszerét és a továbbiakban növelje a szerződés hatékonyságát, oly módon is, hogy bővítse részvevőinek körét. Megelégedéssel állapították meg, hogy az atómsorompó- szerződés hatékonyságát vizsgáló legutóbbi konferencia egészében véve pozitív eredményekkel járt. A Szovjetunió és az Egyesült Államok újfent elkötelezte magát az atomsorompó- szerződés mellett, amellett, hogy a jóakarat szellemében tárgyalásokat folytassanak az atomfegyverek korlátozásáról és a leszerelésről a szerződés 6. cikkelyének megfelelően. Mindkét fél szándéka, hogy a jövőben is előmozdítsa a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megszilárdítását és támogassa tevékenységét a biztosítékok megvalósítása területén, valamint az atomenergia békés célú felhasználásának elősegítésében. Pozitívan értékelik azt a gyakor latot, hogy rendszeres szovjet—amerikai konzultációk folynak az atomfegyverek elterjedése megakadályozásának kérdésében, s ezek hatékonyak és építő szelleműek. Kifejezik szándékukat, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben is folytassák. A biztonsági problémák megvitatása során a felek megerősítették, hogy sürgetik a vegyifegyverek általános és teljes betiltását, valamint a meglevő készletek megsemmisítését. Megállapodtak, hogy fokozott erőfeszítéseket tesznek egy erre vonatkozó hatékony és ellenőrizhető nemzetközi egyezmény megkötése érdekében. A felek megállapodtak abban, hogy intenzivebbé teszik a kétoldalú szakértői szintű megbeszéléseket a vegvifegy- verek betiltása kérdésének valamennyi vonatkozásáról, beleértve az ellenőrzés kérdéseit is. Megegyeztek abban is, hogy megkezdik a vegyifegyverek elterjedésének megakadályozásával összefüggő kér5 dések megvitatását. A felek hangsúlyozták, hogy jelentősnek tekintik a közép-európai kölcsönös haderő- és fegyverzetcsökkentésről Bécsben folyó tárgyalásokat, s készségüket fejezték ki: odahatnak, hogy ezeken a tárgyalásokon pozitív eredményeket érjenek el. A felek — nagy jelentőséget tulajdonítva a stockholmi európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési konferenciának, és meg. állapítva azt, hogy azon haladás történt — kijelentették: a konferencián részt vevő más államokkal együtt szándékukban áll előmozdítani a konferencia mielőbbi sikeres befejeződését. E célból megerősítették egv olyan okmány elfogadásának szükségességét, amely kölcsönösen elfogadható intézkedésekként magában foglalná mind a bizalom és a biztonság megszilárdítását, mind pedig az erő kiiktatása elvének konkretizálását és érvényre juttatását. 2. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan egyetértett abban, hogy rendszeressé és aktívabbá kell tenni a különböző szinteken folytatott párbeszédet. Ez a két ország vezetőjének találkozói «ellett előirányozza a szovjet és az amerikai külügyminiszter, más minisztériumok és főhatóságok vezetői rendszeres találkozóit. Egyetértettek abban, hogy a mezőgazdasági, lakás- építési és környezetvédelmi minisztériumok és hivatalok vezetőinek legutóbbi kölcsönös látogatásai hasznosak voltak. Hasznosnak tartva a már megtartott véleménycseréket a regionális problémákról, köztük a szakértői szintű véleménycseréket is, a két fél megegyezett abban, hogy ezeket rendszeresen folytatják. A felek bővíteni kívánják a kétoldalú kulturális, oktatási, tudományos és műszaki cserék programjait, valamint fejleszteni a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. A fő+itkár és az elnök jelen volt a tudományos, az oktatási és a kulturális kapcsolatokról és cserékről szóló megállapodás aláírásán. Ügy vélik, hogy jobb megértésre van szükség népeink között, és ennek céljából elősegítik az utazások és emberek közötti kapcsolatteremtés kiszélesítését. A felek megegyezlek abban, hogy az együttműködés szellemében kell megoldani az egyes állampolgárokat érintő kérdéseket. Mindkét vezető megelégedéssel jegyezte meg, hogy a japán kormánnyal együttműködve. a Szovjetunió és az Egyesült Államok egész sor intézkedésről állapodott meg. amelyek növelik a biztonságos repülést a Csendes-óceán északi részében és intézkedéseket dolgoztak ki azok megvalósítására. Megállapították, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségei tárgyalásokat kezdtek a légi összeköttetés felújításának céljából. Mindkét vezető kívánatosnak nevezte, hogy a közeljövőben ebben a kérdésben kölcsönösen előnyös megállapodást érjenek el. Ehhez kapcsolódóan, megállapodás jött létre arról, hogy New Yorkban és Kijevben egyidejűleg főkonzulátust nyitnak. A felek megegyeztek abban, hogy közös kutatásokkal és gyakorlati intézkedésekkel járulnak hozzá a környezet- védelem világméretű feladatának megoldásához. A Szovjetunió és az Egyesült Álla-* mok között ezen a térem érvényben levő egyezménynek megfelelően, a jövő év során Moszkvában és Washingtonban konzultációikat tartanak az együttműködés konkrét programjáról. Mindkét vezető egyetértett a kapcsolatok és cserék szélesítésének célszerűségében — köztük néhány új formában — a tudomány, az oktatás, a gyógyászat és a sport területén. Ez felöleli az együttműködést az oktatásügyi cserék fejlesztésében, a mikroszámítógépek segítségével történő oktatás programjának kidolgozásában az általános és középiskolák számára; valamint intézkedéseket az orosz nyelv egyesült államokbeli és az angol nyelv szovjetunióbeli oktatását elősegítendő; egyetemi előadók cseréiét, akik speciális kollégiumokat tartanak történelemből, kultúrából és közgazdaságtanból a szovjet és amerikai felsőfokú oktatási intézmények megfelelő tanszékein ; kölcsönösen ösztöndíjak adományozását a természettudományi, műszaki, társadalmi és humán tárgvak- ban kimagasló diákoknak egy-egy tanévre; sportversemnek rendszeres megtartását különböző snortágakban és sportversenyekről sugárzott tévéadások számának növelését stb. A felek megegveztek az együttműködés felújításáról a rákbetegségek elleni kutatások területén. A két ország megfelelő szervezeteit megbízzák az ilyen cserék konkrét programjának kidolgozásával. Az így kidolgozott programokat a két ország vezetőinek következő találkozóján fogják áttekinteni. Mindkét vezető kiemelte az irányított termonukleáris szintézis békés célú felhasználására irányuló munka potenciális jelentőségét. Ezzel kapcsolatban állást foglaltak a nemzetközi együttműködés átfogó, gyakorlati fejlesztése mellett, e lényegében kifogyhatatlan energiaforrásnak az egész emberiség javára történő termelésében.
