Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-22 / 274. szám

Hézagosak a jogszabályok Keringő szakcsoportok Az idén csaknem minden mezőgazdasági témával fog­lalkozó fórumon szóba került a kiegészítő tevékenység, még­pedig több intő példán keresz­tül- Űgv tűnik, hogy nem okultak belőle, — hangzott el a többi között a nemrég meg­tartott mezőgazdasági aktíva- ertekezleten­A téma ismételt szóba hozá­sát indokolja, hogy a bizony­talan kiegészítő tevékenység miatt több mezőgazdasági üze­münkben félnek az utolsó ne- gyedévtől, alig merik becsül­ni a várható árbevételt és az eredményt. Az itt jelentkező bizonytalanság oka, hogy a ieleDhelven kívüli kiegészítő tevékenység kevésbé van kéz­ben tartva, kevésbe ellen­őrizhető. néhány üzemben pe­dig robbanásveszélyes hely­zetet hozott létre. Vajon miért? Nem sikerült a? elrettentés A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy Budapesten elkez­dődött a szakcsoportok kerin- gője, mert most már tartanak az ellenőrzéstől, a következe­tes számonkéréstől. Futva a felelősségre vonás elől, mindig a leggyengébb pontokhoz csa­pódnak. Általában nagyszerű üzleteket ajánlanak a termelő- szövetkezeteknek és gyorsan cserélgetik azokat- Az ígére­tek lényegében félrevezetések, szemfényvesztések, mert ha azokat alaposan felülvizsgál­nák, kiderülne, hogy az ígért eredmény még a vezetőknek kifizetett munkabérre sem lenne elegendő, nem beszélve azokról a kötelezettségekről, amelyeket maguk után hagy­nak a termelőszövetkezetek­nek- Ezek be nem fejezett munkákból, kötbérigényekből tevődnek össze. Milliókat vagy több tízmilliót jelentenek a szövetkezetnek- Olyan köte­lezettségeket. amelyekért a szakcsoportok tagjai a bért már régen felvették, elköltöt­ték, csak a munkát nem vé­gezték el. Az ilyen kiegészítő tevé­kenység elrettentő példájával ismerkedhettek meg megyénk olvasói két évvel ezelőtt a nőtincsi termelőszövetkezet esetében, ahol több mint 53 millió forintos vesztességgel zárták az akkori esztendőt. A veszteség zömét a budapesti, vagyis a telephelyen kívüli tevékenvség hozta össze­Ügy látszik az elrettentés nem sikerült- Pillanatnyilag — réméljük, nem olyan nagy összeggel, de a nőtincsihez hasonló — igen kellemetlen helyzetbe került a nógrádme- gveri termelőszövetkezet. A pia; beszűkülése, a gazdasági társaság megrendüléséhez ve­zetett. Ennek nyomán élesen felszínre kerültek az elköve tett hiányosságok is. A koráb­bi évek nyereségével szemben ez év első kilenc hónapjában 8 millió forint veszteséget pro­dukált a budapesti kiegészítő tevékenység. Az igazsághoz tartozik, hogy az előbbi tevékenység az elmúlt években .jelentős nveieseghez segítette a közös gazdaságot Az évet értékelő és a következő év tennivalóit meghatározó zárszámadási közgyűléseket is felhasználva a felsőbb szervek minden egyes alkalommal hangsúlyoz­ták, hogy a téesz vezetősége helyezze előtérbe a helyben telepített üzemek adta lehető­ségek kihasználását, a telep­helyen kívülieket pedig foko­zatosan ellenőrizze és az el­számoltatásra helyezze a hang­súlyt- A várható több millió forintot kitevő veszteség sú­lyos következményeit a szö­vetkezetnek kell majd visel­ni. Kétszer annyi a fizetése Az erőteljesen figyelmeztető és taszító nógrádmegyeri pél­dával sajnos még nem zárult le a sor. A romhányi terme­lőszövetkezetben ugyancsak a telephelyen kívüli tevékenység apasztotta az idén igen jelen­tős mértékben a tervezett és elérhető nyereséget. A 150 mil­lió forintot meghaladó, na­gyobbrészt a téesztől távol lévő kiegészítő tevékenység közül csaknem mindegyik adós marad árbevételi tervével és az előírt nyereséggel. Van köztük olyan, amelyik 16 mil­lió forint árbevétellel és csak­nem 5 millió forint fedezeti összeggel szemben az év első 9 hónapjában csupán 5—6 millió forint árbevételt ért el, ugyanennyi veszteség előte­remtése mellett- Talán egy gyors és határozott szelekció még valamit szépíthet a gaz­dálkodás eredményességén­A nyereség mindenáron való hajszolása egész furcsa dolgokat produkál. Példa erre a nagyoroszi termelőszövet­kezet. Fővárosi szakcsoportot szervezett a szomszédos nőtin­csi téesztől. Előtte azonban semmiféle információt nem kértek az ajánlkozókról, pe­dig érdekes dolgokra jöhettek volna rá. Például arra, hogy a szakcsoport olyan feladatok el­végzésére vállalkozott, ame­lyekhez sem joguk, sem pedig felkészültségük nem volt- A vezetők tájékozatlanságát jel­zi, hogy a szakcsoport augusz­tus közepétől van a termelő- szövetkezetben, erről viszont nem tudtak, sőt még arról sem, hogy a nőtincsi szövet­kezetben is dolgoznak. ahol egy megkezdett munkát kell befejezniök­Vajon mit kaptak még az ígéretekben nem szűkölködő szak ;soporttól ? El nem vég­zett munkát, amelyet át kel­lett vállalniuk és egy népi el­lenőrzési vizsgálatot. amely lakossági panasz útján in­dult útjára. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a szakcso­port vezetőjének kétszer any- nyi a megszavazott fizetése, mint egy tisztességesen dolgo­zó elnöknek, akkor, hadd ne mondjam tovább ... Nem mindenáron! A nagyoroszihoz hasonlóan igen veszélyes útra léptek a cserhátsurányi termelőszövet­kezet vezetői is, akikhez nyolc szakcsoport — hat budapesti, kettő miskolci — tartozik- Közülük az egyik megbotrán­koztató, hihetetlenül alacsony tevékenységével hívja fel ma­gára a figyelmet. Az év első 9 hónapjában az itt dolgozó 60 fő „hallatlan nagy erőfe­szítéssel” 1 millió forint ár­bevételt kínlódott össze- Ehhez még csak annyit: az ipari ága­zatnak nincs megfelelő szak­mai végzettséggel rendelkező irányítója. Az előbbiek olvastán, ha bárkiben Is felmerülne olyan gondolat, hogy az új kezde­ményezések ellen rántunk kardot, az nagyon téved. Csu­pán arról van szó. hogy szö­vetkezeteink ne mindenáron és ne körültekintés nélkül fogjanak új vállalkozásokba, és főként ne az üzemüktől tá­volt­Ez azonban kevés! Olyan kormányintézkedésekre is szükség van —, méghozzá mi­nél előbb —, amely egyértel­műen meghatározza a szak­csoportok anyagi felelősségét, egészen a büntetőjogi eljárá­sig. Mert a jogszabályok ete- kintetben igen hézagosok, ki­iktatják az előbbi fontos té nyezőket, s ily módon a gyen­gébb jellemű embereket ka- la-ndorkodásra ösztönzik, me­lyeknek káros következménye­it mindig a szövetkezeteknek kell viselniük. Szükség van szigorúbb előírásokra, hogy a ma még munka nélkül szerzett jövedelmek előtt lezáruljon a szabad út. Tenesz Károly Nyúlszőr — exportra A környei mezőgazdasági kombinát tornyópusztai tele­pén nemrég építették fel az első hazai nyülszőrfeldolgozó üzemet, amelynek egész ter­melését külföldi cégek vásá­rolják meg. A pehelykönnyű, színek szerint is szétváloga­tott és osztályozott nyúlszőr­ből először Japánba, az NSZK-ba és Angliába szállí­tottak. most pedig spanyol, francia és belga cégek is ren­deltek a keresett termékből. Az idén mintegy egymillió dollár értékű nyúlszőrt érté­kesít a környei kombinát. A tornyópusztai üzemben a szárított nyúlbőrröl leválaszt­ják. gondosan megtisztítják, zsírtalanítják és osztályozzák a nyúlszőrt, amely ilyen mó­don alkalmassá válik textil­ipari feldolgozásra. Minden további kezelés nélkül hasz­nosíthatja a textilipar külön­böző ruhaneműk, pulóverek, sapkák, kalapok készítésénél. Az alapanyagról — az évi 6 millió nyúlbőrröl — az or­szág legnagyobb nyűltenyész- tő gazdaságait egyesítő nvúl­bőrfeldolgozó gazdasági tár­saság gondoskodik. A fehér nyúlszőr keresett, ennek ára többszöröse a tarkáénak. Ezért a gazdasági társaság a kistermelőket anyagilag ösz­tönzi a fehér bundájú nvulak tenyésztésére és mindenkor a külpiaci árakhoz igazodva ve­szi át a szárított nyúlbundát: félévenként módosítja az ára­kat az európai piacon ki­alakult árfolyamnak megfe­lelően. Országos elméSeli tanácskozás a pártdemokráciárói A pártdemokráeia helyze­téről és fejlesztésének fel­adatairól kétnapos országos elméleti tanácskozás kezdő­dött csütörtökön az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztálya, agitációs ég propa­gandaosztálya, valamint po­litikai főiskolája rendezésé­ben a politikai főiskolán. La­katos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosz­tályának vezetője megnyitó­jában hangsúlyozta: a ta­nácskozás célja, hogy blase­gítse a XIII. kongresszus­nak a pártdemokrácia fej­lesztésére vonatkozó hatá­rozata végrehajtását. Ezt követően Németh Ká­roly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyette­se tartott vitaindító előadást a pártdemokrácia kérdései­ről. Elöljáróban kiemelte: a pártnak a társadalomban betöltött vezető szerepéből következően figyelembe kell vfennie, hogy a párton belüli és a társadalmi folyamatok szorosan összefüggnek egy­mással. A szocializmus si­keres építésének előfeltéte­le, hogy a pártban demokra­tikus viszonyok uralkodja­nak, következetesen érvé­nyesüljenek a párt működését szabályozó lenini elvek. Sú­lyos tapasztalatunk van ar­ról, hogy ha eztek csorbát szenvednek, nemcsak a párt­ban, de az egész politikai rendszerben is súlyos zava­rok támadnak. Az ötvenes évek első felében a párt ak­kori vezetői semmibe vették a pártdemoikráciát, a párt le­nini normáit, a kollektív ve­zetést. A személyi kultusz és a vele párosuló munikastílus a tömegeik lebecsülése, a meg­győzés helyett az adminiszt­ratív módszerek előtérbe állí­tása, az állami, társadalmi szervek önállóságának dur­va megsértése súlyos károkat okozott. A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt megszüntette ezeket a ' torzulásokat, ' . mun­kájában érvényesítette ég 'je­lenleg is érvényesíti a lenini elveket. — Az MSZMP tevékeny­ségében következetesen szem előtt tartja, hogy a vezető szerep gyakorlati érvényesí­tése elválaszthatatlan a pár­ton belüli demokráciától, a tagságnak attól a jogától, hogy részt vegyen az elvi, politi­kai, szervezeti kérdések meg­vitatásában, a politikai irány­vonal formálásában — hang­súlyozta a továbbiakban Né­meth Károly, majd így foly­tatta: — A XIII. kongresszus határozatának megvalósítá­sán munkálkodva le kell küzdenünk mindazokat az akadályokat, amelyek féke­zik, hogy a párton belül a döntések előkészítésében szé­les körű demokratizmus ér­vényesüljön. Több lehetőséget kell teremteni arra, hogy a kommunisták a munkának ebben a szakaszában a leg­fontosabb kérdések kapcsán megtehessék észrevételeiket és javaslataikat. A pártfóru­mokon kapjanak nagyobb nyilvánosságot a határozat- hozatal folyamatában kifejtett érvek és ellenérvek, a széle­sebb összefüggések. Csakis a pártdemokrácia ilyen értelmű szélesítésével biztosítható te­vékenységünk rendszeres ön- kontrollia. — Népünknek létérdekei fű­ződnek ahhoz, hogy meg­őrizzük és erősítsük pártunk cselekvőkészségét — állapí­totta meg. — Ez mindenek­előtt a párt politikai egysé­gétől, szervezettségétől, cél­tudatos és fegyelmezett mun­kájától függ. Szocialista társadalmunk nem mentes az ellentmondá­soktól és konfliktusoktól, ám ezek feloldásához, rendezésé­hez a viták is szükségesek. Ezért politikai fejlődésünknek egyik kulcskérdése a viták helyes értelmezése, a vita­kultúra fejlesztése a párton belül. A pártszerű vita egy­aránt igényli az elvi követ­kezetességet és a nagyfokú türelmet. Fontos, hogy olyan légkört teremtsünk, amely a párttagokat véleményük, ja­vaslataik őszinte elmondásá­ra, kérdéseik felvetésére kész­teti, nem tartva semmiféle hátrányos következménytől. A kommunisták érezzék, hogy szükség van észrevételeikre, ezek hasznosulnak a munka során, és kapjanak választ kérdéseikre. — Gyakran lehet hallani olyan véleményt, hogy nincs idő a pártdemokrácia tényle­ges gyakorlására. Fontos in­tézkedések megtételében — időhiányra hivatkozva — mel­lőznek demokratikus fórumo­kat vagy eljárási szabályokat, s ez végső soron hátrányosan hat a határozatok színvona­lára. Ilyen irányba nem me­hetünk. A demokratikus elő­készítésre fordított idő nem tehertétel, ellenkezőleg, busá­san megtérülő befektetés, mert lehetővé teszi a hibás döntések elkerülését, elhatá­rozásaink mélyebb megala­pozását. A párt főtitkárhelyettese ezután aláhúzta: az MSZMP tevékenységének eredményes­sége általában azt bizonyítja^ hogy a demokráciát nem ön­magáért való, nem öncélú elv­nek tekintjük, nemcsak be­szélünk róla, hanem mindent el Is követünk azért, hogy át­hassa a párt működésének va­lamennyi területét. Az elmúlt esztendőkben sokat tettünk az érvényesüléséhez szükséges feltételek megteremtéséért és javításáért. Kialakultak bizo­nyos munkaformák', amelyek­nek az érdemi működtetése és továbbfejlesztése ténylegesen biztosíthatja, hogv párttagsá­gunk még szélesebb körben tudjon élni a demokratizmus­ban rejlő lehetőségekkel. Eh­hez következetesebben érvény­re kell juttatni azt az elvet is. melv szerint a pártdemok­rácia ewidejűleg jelent jogo­kat és kötelezettségeket egvüttiár a felelősség válla­lásával­Minél inkább jellemzi a párt tevékenységét a szabad véle­ménycsere, az alkotó szellem, a munka kritikus értékelése, az együttes gondolkodás és cselekvés, annál jobban be tudja tölteni vezető szerepét társadalmunkban — hangsú­lyozta befejezésül Németh Ká­roly. A tanácskozás ezt követően szekcióülésekkel folytatta munkáját- (MTI) Futózóüzemek horzsalékgumiját osztályozzák Bujákon, a Zöld Mező Termelőszövetkezet­ben. A gabonatisztitó berendezéssel négy frakcióra szétválasztott hulladék finomabb része exportra, a durvább fele pedig további feldolgozásra kerül. — bp — Szakszervezeti kislexikon Fogyasztói érdekvédelem A szakszervezeteknek az a tevékenysége, amelynek révén a bérből és fizetésből élőknek, nem mint munka­vállalóknak, hanem mint fogyasztóknak védik az érde­keit. Ez kiterjed a lakosság áruval történő ellátására, a szolgáltatásokra, az infrastruktúra fejlesztésére, és az ol­csóbb árucikkek kínálatának ellenőrzésére. Idetartozik a ársadalmi juttatások reálértékének ellenőrzése és a szükség szerinti beavatkozás az alapvető fogyasztási cikkek ter­meltetése érdekében. Figyelemmel kísérik a kereskedel­mi kiszolgálás, a tömegközlekedés, a kulturális ellátott­ság színvonalát. A fogyasztói érdekvédelem nemcsak a fogyasztás, a kiskereskedelem szakaszában fontos, ha­nem el kell kezdeni a termelésben a termelői árak eme­lésének vizsgálatával, az árdrágítás, a tisztességtelen haszon, a minőségrontás feltárásával, az ellátást veszé­lyeztető termelői választékszűkítés elleni fellépéssel. A szakszervezetek hazánkban a fogyasztói érdekvédelem funkcióinak teljesítése során nemcsak a bérből és fize­tésből élők fogyasztói érdekeit képviselik és védik, ha­nem az egész lakosságét. Ezt a munkájukat az állami szervekkel együttműködve végzik, és segítik őket a tár­sadalmi szervek is, így a Hazafias Népfront keretében jaftködő Fogyasztók Országos Tanácsa is. Barátságos, harminchárom éves fiatalember Nagy Ár­pád, a Balassagyarmati Fém­ipari Vállalat gazdasági igaz­gatóhelyettese. — Jól érzem magam Ba­lassagyarmaton. komáromi vagyok, hárman testvérek, egy fiú és két leány. Miként kerültem ide? Nagyon egy­szerű a magyarázat. Néhány évvel ezelőtt Mészáros Lajos lett az igazgató. Együtt dol­goztunk az Almásfüzitői Tim­földgyárban. ő hívott, és jöt­tem. Bízott bennem, a ká­derfejlesztési tervben vezető tartalékként szerepeltem. Egyébként közgazdász va­gyok, a Budapesti Számvite­li Főiskolát végeztem el. Van-e baráti köre? Van. Szoros szálak fűzik Mészáros Lajos igazgatóhoz és Hlavay Sándor műszaki igazgató- helyetteshez, aki tősgyökeres balassagyarmati. Évente több alkalommal összejár a há­rom caalad és jókat beszél-■ ÉLETE A GYÁR getnek. A felesége is megta­lálta a számítását, a helyi katonai kollégiumban ruhá­zati szolgálatvezető. De hol lakik a család? Egy háromszobás családi bérház­ban. Ehhez tartozik egy 100 négyzetméteres konyhákért. Mit termesztenek? Zöldség­gyökeret, répát, paprikát, pa­radicsomot, de fák is vannak a kertbe+ Erről kajszibarac­kot, szilvát, meggyet szoktak leszedni. Nagy Árpád Balas­sagyarmathoz való kötődését érzékletesen jelzi, hogy három éve a kertben diófát ültettek. Az pedig nem terem csak 5—8 év múlva... — Házias embernek tar­tom magam. Szeretek a piac­ra járni, bevásárolni, tojást, virágot, miegymást venni. Erre általában szombat dél­előttönként kerítek sort. Aj üres üvegeket a feleségemmel felváltva visszük vissza. Be­csaptak-e már a boltban? Nem! Dicsekvés nélkül mon­dom, hogy tudok számolni. Gyakorló közgazdász, aki világosan látja, hogy mi rej­lik a számok mögött. Árgus szemekkel vizsgálja a terme­lés műszaki tartalmát, de nem feledkezik meg az emberről sem, aki az értéket előállít­ja. Élete a gyár. Sajnálatos­nak véli, hogy sok papirmun- kával kell foglalkoznia. — Ennek is megvan a ma­gyarázata. Mi a Magyar Alu­míniumipari Tröszt egyik vállalata vagyunk. Sok adatot kérnek. De másoknak is kell adatokat szolgáltatnunk: a pártbizottságnak, a tanácsnak, a népi ellenőrzésnek és így tovább. Ez pedig sok papír­munkával jár. Van-e javas­latom? Igen. Ügy gondolom, hogy nem 26-féle táblázatot kellene kitöltenünk, hanem az információkat egy vállalati adatbanktól kellene kérni. Ez az ami nincs... Terveiről szerényen fogal­maz. — Az a helyzet, hogy vál­lalatunknál évi 71 ezer forint a dolgozók átlagkeresete. A vállalati vezetés szeretné, h~ továbbra is jól keresnének, mert Balassagyarmaton dolgozók nálunk kapják a le'— több fizetést. Szeretnénk to­vábbra is eredményesen irá­nyítani a vállalatot és gaz­daságos, piacképes termé­keket előállítani. Szép a szándék, bizonyára sikeres lesz a megvalósítás. (rozgonyi) NÖGRAű - 1985. november 22., péntek 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents