Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-21 / 273. szám

Tállalati jövedsiemszabáíyozás Hogyan támogatjuk a szelektív fejlesztést? A Miniszteretanács október végén fogadta el a jövő évi vállalati jövedelem- és ke­resetszabályozást. A határo­zat érthetően nagy érdeklő­dést keltett, hiszen a vállalati vezetők ennek alapján szá­míthatják ki, hogyan is gaz­dálkodhatnak az 1986-os esz­tendőben. A szabályozómódo­sítás olyan helyzetben ment végbe, amikor a gazdálkodás eredményei elmaradtak a vá­rakozástól. A konvertibilis el­számolású export a tervezett­nél rosszabbul alakult, az ipartól is többet várt a veze­tés, és bizony, rosszabbodott a költségvetés pozíciója is. Beruházási adókedvezmény Mindez érthetően rányomja a bélyegét a mostani módo­sításokra, amelyeknek egyet­len részletével foglalkozunk: miként segíti elő a fejlesztést? Természetesen, a 70-es évfek nagy beruházási hullámai­nak visszatérésére nem le­het számítani, hiszen ennek nincsenek meg a feltételei. Viszont a gazdasági fejlődés meggyorsítása megköveteli, hogy bizonyos területek az átlagosnál jobban fejlődhesse­nek. Éppen ezért az exportfej­lesztő beruházások, valamint b kiemelt központi fejlesztési programok zöldutat kaptak a jövőben, utánuk csak nyolc- százalékos felhalmozási adót kell majd fizetni. 'Miután idén a beruházásokat 18 szá­zalékos adó terhelte, ez min­denképpen jelentős kedvez­ménynek számít. S a tervek szerint 1986. második felétől a vállalati beruházások ösz­tönzése érdekében a felhal­mozási adó 3 százalékkal, vagyis lő százalékra mérsék­lődik. Persze, mondhatnánk, kevés lesz az immáron elen­gedhetetlenül szükséges fej­lesztések beindításához fez a kedvezmény, különösen, ha emellett más csatornákon nő ‘az elvonásiMint például a nyereségadónál, ahol 35-ről 40-re emelkedik az adó. Nem lesz könnyebb A szelektív fejlesztést — csak erre ad lehetőséget a gazdaság jelfen légi helyzete — a már meglevő tőke gyor­sabb áramlása is segítheti. E koncepcióiba illik bele, hogy jövőre nem kell felhalmozási adót fizetni a használt álló­eszközök vásárlása után, és ha valaki bérbeadásra szánt gépet vásárol, akkor csak 8 százalék felhalmozási adót fi­zet. E néhány és nem teljes körű módosítás felvázolásá­ból is — valószínűleg — vi­lágosan körvonalazódik, hogy a szabályozás mozgásterét erőteljesen behatárolja a gaz­daság állapota, a külső és a belső piac helyzete. Minden­képpen szükség lenne — mondják a vállalatok és az irányítás szakemberei — pél­dául arra, hogy végre csök­kenjen a jövedelem közpon­tosítása a vállalati szférában. Ehhez azonban először az el- ■ vonásokat kellene mérsékel­ni, mfert ennek fenntartása követeli meg az erőteljes el­vonást. Bár az elveket már ré­gen megfogalmazta a kor­mányzat, még mindig rend­kívül lassú az előrehaladás — nem sikerült a támogatá­sokat leépíteni. S a költségve­tés rosszabbodó pozíciója is az elvonás növelésére kény­szeríti az irányítást. Vagyis a vállalatoknak jö- vőrfe sem lesz könnyebb a helyzetük. A hatékonyság nö­velésével, megfontolt foglal- . koztatáspolitikával marad­hatnak versenyben a hazai és külföldi piacokon egyaránt. Csak kiemelt célokra A szabályozás csak a nép- gazdaságilag is kiemelt célok megvalósításához ad ked­vezményeket. Valószínűleg a szelektív fejlesztés sokáig meghatározza majd a gazda­ság helyzetét, csak a legha­tékonyabban termelő, export­jukat növelni képes vállala­tok felőtt nyílik meg a dina­mikus fejlődéshez az út hosz- szabb távon is. E fejlesztéspo­litika csak akkor váltja be a hozzá fűzött reményeket, ha a struktúraátalakulás is meg­gyorsul, és a versenyben vég­leg lemaradó, a korszerűtlen termékeket alacsony haté­konysággal gyártó cégek ki­szorulnak a piacról és az így felszabaduló tőkét, munkaerőt más fejlődő ágazatban hasz­nosítják. Ennek felérésének egyik eszköze a szabályozás, amely a kijelölt út mellé állítja a korlátokat : ha ezt rossz hely­re teszi, akadályozza a fejlő­dést. A körülmények változá­sa — az alapelvek stabilitása mellet^ — időről időre szük­ségessé 'teszi a módosításokat. Az már a gazdaság eredmé­nyeitől függ. hogy szélesedik-e vagy keskfenyeriik e az út. I,. M. íkiH kinőtték a hazai piacot Zászlók a térképen VIDEOTECHNIKA NéVeN az elmúlt év nyarán leány- vállalattá szerveződött a Nógrád Megyei Szolgáltatóipari Vállálat elektronikai üzeme. Hetven dolgozó látott munká­hoz az új szervezeti keretek közt az alig három családi háznyi területre beszorított salgótarjáni üzemben. A videotechnikások egykettőre tapasztalták: nemcsak te­lephelyük szűkös, hanem abban, ‘ amit tudnak, kicsi az a mozgástér is, amit a hazai piac kínálhat szamukra. Ha a professzionális híradástechnikában akarják megvetni a lá­bukat, ebből akarnak megélni, akkor szamukra nem vég­ződhet a felvevő piac ott, ahol az útlevelet kérik. A leányvállalattá alakulást követően egy hónappal jut­tatták ki első két tévéadó-berendezésüket csehszlovák pi­acra, akkor még a Budapesti Híradástechnika Szövetkezet kezét fogva, annak KF-mondulátoraihoz csatlakozva. A prá­gai Sprava Radio Kommuiiíkacia olyannyira elégedett volt a szállított termékekkel, hogy még az esztendő végéig újabb két berendezést kért. Az általánosan elfogadott egyévi vál­lalási idő helyett a Videotechnika — nem titkolt piac- megdolgozási céllal — egyetlen negyedév alatt eleget tett a rendelésnek. Kreicsi László igazgató irodájának falán Csehszlovákia térképében ma tíz begombostűzött zászlócska látható. A jelzett helyeken a Videotechnika különféle típusú UHF sávú adóberendezéseinek segítségével nézik a műsort. De cember közepén a prágai fél öt szakemberét fogadja a sal­gótarjáni leányvállalat, megtanítja őket az adók kezelé­sére. A Metrimpex Külkereskedelmi Vállalat felkérésére idén ősszel Kassán mutatta be termékeit a Videotechnika a pro­fesszionális híradástechnikai berendezések kiállításán. Ez­zel csaknem egy időben Moszkvában szerepelt — ezúttal azonban vadonatúj termékkel. — Saját fejlesztésű, hordozható térerősségmérő műszert állítottunk ki a szakmai seregszemlén — közli Kreicsi Lász­ló. — Az Elektroimpex tanácsára kimondottan a szovjet piac igényeinek megfelelő műszert konstruáltunk, számít­va arra, hogy ott most gyorsul meg a lakótelepek központi antennával való ellátása. A diplomatatáska nagyságú, kivitelét tekintve, igen esz­tétikus műszert a fejlesztők egyike, Varga Nándor üzem­mérnök kísérte el Moszkvába. ♦ B szentel előPárósás Kisközség — közélet — közérdek Űj kifejezést ízlelget a kis­községi közélet: elöljáróság- Vannak, akik kissé idegenked­nek a szótól, ám a többség azt mondja, a tartalma, a lényege a fontos, önmagában is sokat­mondó tény: hazánkban ma 703 közös tanácshoz 2301 köz­ség tartozik, ebből 1578 nem székhely-, társközség, az itt ■megválasztott tanácstagok al­kotják az elöljáróságokat- Ezekben a társközségekben mintegy egymillióan élnek. Nógrád megye egyik nagy­községe, Romhány, 2800 lelket számlál, tőszomszédságában. Kisecseten 350-en, Szentén 500- an élnek- Ez utóbbi helyszí­nen négy tanácstag alkotja az elöljáróságot, egyikük Bozsó Ferenc huszonnyolc eszten­dős fiatalember- Váratlanul érte a megbízatás, hiszen aho­gyan mondja „nem rendelke­zik mozgalmi múlttal”, bár mindig érdeklődött a köz ügyei iránt. — Őszintén szólva, még nem vagyok tisztában teljesen a jogaimmal, a lehetőségeimmel — mondja a bajszos fiatalem­ber —, annyit tudok, hogy a társközség érdekeit kell kép­viselnem. — Mégis, mibe szólhat bele? Gondolkodik egy keveset, mielőtt válaszolna. — A segélyek elosztásába . • • a társközséget érintő dönté­sekbe ... az itteni építkezé­sekbe, beruházásokba • -. — sorolja, s .hozzáteszi, hogy nemrégiben volt Balassagyar­maton egy tanfolyam, ame­lyen előadásokat tartottak az elöljáróságok szerepéről, jo­gairól, sőt a helyi tanácson is szó volt erről. A Romhányi Építési Kerá­miagyár lakatosa, feleségével, két gyermekév el a Kossuth úton lakik, tősgyökeres szen­tetek, jól ismerik az itteni gondokat-ba .jókat. — A soron következő fel­adat — mondja — egy vizes­árok készítése lenne. Igaz. er­re sok pénzünk nincs, de gon­dolom társadalmi munkával együtt elkészíthetnénk. — Bizony nagy szükség len­ne rá — bólogat Sára László szentéi lakos —, ilyenkor ősz­szel, amikor beáll az esős idő­szak, nagy a lucsok, sár! De biztos vagyok benne, a Feri kiharcolja, hogy jó utunk le­gyen­Később elmondja az elöljá­ró, hogy várhatóan évente 50—50 ezer forinttal gazdál­kodhat. ami az elkövetkező öt esztendőben 250 ezer forintot jelent- Nem sok, de nem is kevés. — Ügyesen kell beosztani — jegyzi meg —, s meglehet ezt toldani egy kis társadalmi munkával... Hajzsel Ferenc, a romhányi tanács végrehajtó bizottsági titkára alapos ismerője az elöl­járóságokról szóló jogszabá­lyoknak­— Éppen most állítjuk ösz- sze a szervezeti-működési sza­bályzatot, amelyben pontosan rögzítjük a hatásköröket — említi, majd arról szól, hogy a cél az, legyenek az elöljá­róságok- a társközségek köz­életének fő mozgatói, felelős vezető testületé, legyen fogé­kony az embereket foglalkozta­tó problémák iránt, kezde­ményezze azok megoldását­— Persze, kérdés, mindeh­hez kap-e megfelelő hatás­kört? — Azt hiszem, a jogszabá­lyok kellőképpen rendezték ezt a kört, tételesen fölsorol­va. mikor, milyen jogokkal rendelkezhetnek. Nézze csak — veszi elő fiókjából az elöl­járóságokról szóló brosúrát —, részletesen itt áll a döntési, az egyetértési, véleményezési, javaslattételi, s ellenőrzési jogkör. — Például, miben dönthet az elöljáróság? — Dönthet a szociális és rendkívüli gyámügyi segély­keret felhasználásáról, bizo­nyos egyedi hatósági ügyek* ben, vagy például az utcák, településrészek elnevezésé­ről. Vétójoga is van, abban az esetben, ha az elöljáróság a közös tanácsnak vagy a vég­rehajtó bizottságnak a társ­községet érintő döntését sé­relmesnek tartja. Nos, ekkor az ügy ismételt tárgyalását kezdeményezheti. Remélem azonban, hogy a hangsúly azon lesz: jól együttműködve gazdálkodni a lehetőségekkel, a köz érdekét szem előtt tart­va. — Szeretnénk mindent meg­tenni azért, hogy az elöljáró­ságok tudjanak élni az önál­lóságukkal — veszi át aszót Varga Ráfael tanácselnök —, s ez a bizakodás megalapo­zott, eddigi munkánkra épül. Van aztán ennek az intéz­ménynek egy másik előnye is, nevezetesen, hogy a társköz­ségek lakóinak nem kell min­denféle kisebb ügyben Rom* hányba jönniük, a sok idős embernek órákat töltenie buszozással, várakozással • •., hanem ott helyben fölvilágo* sítást kaphat, sőt intézkedhet is az elöljáró! — Ez nyilván több energiát, időt kíván a tanácstagoktól. — Ennek ellensúlyozására döntöttünk úgy, hogy a kis- ecseti elöljárósági vezető négyezer, a szentéi ötezer fo­rint tiszteletdíjat kap az éves munkájáért. S, már intézked­tünk is a pénz folyósítására. ☆ Nem kis várakozás fogadta és fogadja az elöljáróságok meg­alakulását. munkáját. Túlzás lenne azonban azt várni tő­lük, hogy egyik napról a má­sikra gyökeresen megváltoz­tatják a helyzetet, megolda­nak minden gondot- Azonban az jogos várakozás, hogy a kisközségekben élénkebb lesz a közélet, több helyi kezdemé­nyezéssel rukkolnak elő, meg­gyorsul a fejlődés­Tanka László Komp'ex melioráció a Hajdúságban Több mint 900 millió fo­rintot költöttek Hajdú-Bihai megyében a hatodik ötéves terv időszakában meliorációs munkákra. Két nagy térségi beruházás megvalósításához kezdtek hozzá: az egyik a bi­hari rész nagyüzemeit, a má­sik a hajdúsági agráripar egyesülés taggazdaságait érin­ti. Ezenkívül néhány ter­melőszövetkezetben kisebb je­lentőségű munkák is kezdőd­tek, illetve befejeződtek. Bár a beruházási költségek emel­kedése, valamint a komplexi­tásra való törekvés jelentő­sen megnövelte az egy hek­tárra jutó beruházási össze­get, a munkákat folyamato­san, tervszerűen végzik. Az eredeti elképzeléshez ké­pest jelentős változás történt a tervciklusban az alagcsö- vezés vonatkozásában. Az ere­detileg tervezett területnek csaknem a kétszeresén, együt­tesen 31 ezer hektáron javí­tották e korszerű módszerrel a talaj vízgazdálkodását. Ez­zel párhuzamosan 11 ezer hektáron mélylazítást és 12 ezer hektáron pedig talajja­vítást végeztek. Az alagcsö- vezés szélesebb körű alkal­mazását az tette lehetővé, hogy 1984-ben a TSZKER be­rettyóújfalui központjában ön­álló dréncsőgyártó üzem kezdte meg a működését, s ez évente 4—5 millió méter különböző méretű csövet szál­lít a gazdaságoknak. A ko­rábbi kettő helyett ma már öt csőfektető gép dolgozik a különböző üzemekben. Új el­járással rugalmasabbá tették a földbe fektetett csöveket Ms;vágyik Ja kisebb hidegek­ben még tudnak dolgozni anélkül, hogy elpattanna a műanyag cső. A komplex melioráció ha­tására az utóbbi években Hajdú-Bihar megyében csök­kent a vetetlen területek ará­nya, a javított földeken pe­dig 1—2,5 tonnával növeke­dett a hektáronkénti hozam­átlag, a tala.imunkákhoz pe­dig 10—12 százalékkal keve­sebb üzemanyagra van szük­ség a korábbinál. (MTI) Latsx-szőnyegek a Szovjetunióba Harmincötezer négyzetméter szőnyeget szállít még ebben az évben a Szombathelyi La­kástextil Vállalat a Szovjet­unióba. Hagyományos mintá­zatú, úgynevezett pálcás ve­lúr ebédlőszőnyegek szállítá­sára kapott megrendelés a vállalat első szovjet külkeres­kedelmi vállalattal kötött üz­lete. — Működés közben mutattuk be a műszert, állandósult a tumultus körülötte — számol be tapasztalatairól a kiváló képességű, fiatal mérnök. — Kétszáz prospektust vittünk ki. egy darab sem maradt. Az érdeklődés alapjár,, úgy vé­lem. egészen komoly megrendelésre is számíthatunk. Az osztankinói tévéközpontban rendezett kiállítás szigo­rúan a szakmai közönségnek szólt. A „vá.itszemű-vájtfülű” látogatók tehát szép számú kritikai megjegyzést is tettek a Videotechnika „újszülöttjére”. Nem lehetne még kisebb? Túl súlyos! Jó volna, ha masszívabb volna! Az esetenkénti megmérettetés alapja természetesen a kigondolt felhaszná­lási cél volt. — Mi középáras műszer kifejlesztésére törekedtünk — mondja a leányvállalat igazgatója. — Ezzel a kis táská­val akár egy lakásban is lehet térerősséget mérni. A cé­lunk tömegesen eladható termék kidolgozása volt. Ami a szovjet piacon tömegesen eladható — az óriási mennyiséget is jelenthet. A leányvállalat viszont — még be­dolgozóival együtt is — kis cég. — Mi lesz, ha a tömeges igény valósággá válik? — Akkor a gyártást exportbővítő hitellel finanszírozzuk — váiaszol Kreicsi László. — Ez ügyben már előzetes tár­gyalásokat folytattunk a bankkal. A nagy mennyiségű rendelés nem annyira ijesztő, mint inkább ígéretes lehető­ség számunkra. A hazai piacot kinőttük, mi fejlődni csak az export útján tudunk! Akár az UHF-sávú adóberendezéseket, akár az újonnan fejlesztett, hordozható térerősségmérőt is tekintjük, a Video­technika Leányvállalat egyedüli gyártó az országban. Mo­nopolhelyzete azonban roppant törékeny Megszerzett pia­caikat uralni csak addig tudják, míg képesek gyorsan, ol­csón es jót adni. Amint a monopolcikkeik piacán ellátási gond ütné fel a fejét, a nagy hazai gyártók azonnal ma­gukhoz ragadnák a lehetőséget. A LEANYVALLALATNAL úgy vélik: amíg a kétévi ga­rancia mellett szavatolni tudják azt is, hogy 40 ezer órán­ként legfeljebb egy hiba fordul elő berendezéseik működ tetése közben, valamint azt, hogy európai színvonalú ter­mékeik a rendkívül alacsony tőkésimporthányadból kö­vetkezően is jócskán olcsóbbak az öreg kontinensen meg­szokott áraktól, addig a térképre gombostűzött zászlócskák megbízható egyenletességgel szaporodhatnak Ezt kívánja a hetven csak az övék. videotechnikás érdeke —, s nem- —szendi— Hasznos tevékenységet végez a romhányi termelőszövetke­zet kéíbodonyi vegyi üzeme. 1984-től a közös gazdaság leg­eredményesebb ágazata, importkiváltó nátriumacetátot gyártanak a bőripar és a Borsodi Vegyi Kombinát részé­re, emellett itt folyik a Noverox rozsdagátló anyag és az IS, valamint Loctite univerzális ragasztók kiszerelése is. Képünkön Hornyák Attila és Pefrik Lajos műszakvezető végzi teendőit a vegyi üzemben —ki— 1 I NÓGRÁD — 1985. november 21., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents