Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-21 / 273. szám

Színházi esték Az ember, az állat és az erény A budapesti Katona József Színház öt nap leforgása alatt két bemutatót tartott a sal­gótarjáni József Attila Vá­rosi-Megyei Művelődési Köz­pont színpadán. Kezd hát is­merőssé válni a színház, no­ha elhamarkodott volna még bármiféle általánosítható ösz- szegzés kiokoskodása. Annyi azonban mindenesétre ér­zékelhető, hogy a színház vezetése és a társulat előszere­tettel nyúl a drámairodai­mat megújítok, az úgynevezett modern szerzők munkáihoz, s megpróbálja azt igényes, öntörvényű előadással a ma közönsége számára élvezhető­vé, elfogadhatóvá tenni. A szicíliai Luigi Pirandello Nobel-díja ellenére nem ép­pen a legismertebb és leg­népszerűbb írók közé tarto- aiik Magyarországon. Ennek mindenekelőtt az lehet az el­sődleges oka, hogy művei ala­pos agytornára kényszerítik a befogadót s erre az együttes gondolkodásra, rejtvényfej­tésre a tömegek ntem szívesen vállalkoznak, meg aztán egy­re kevesebb idő is jut az effé­le „időfecsérlésre”. Mintha olyan fura helyzet teremtődött volna, hogy Pirandello akkor érkezett meg hozzánk, amikor már nem az ő számára adó­dott hely, társadalmunk más­ra, másfelé figyelt. Pirandello érti a dolgát, és nagyon ismeri az emberi lel­keket. Egy olyan köznapi tör­ténetből is képes valami fon­tosat, lényegeset kifejezni, mint a most láthatott Az em­ber, az állat és az erény cí­mű vígjáték. A történet csu­pán annyi, hogy a drabális ha­jóskapitány elhanyagolja — egy dagadt, szerfelett termé­keny nápolyi hölgy kedvéért — lompos, önállótlam asszony­káját, aki szinte tudattalanul vigaszt talál az igazság, az őszinteség, az erkölcs bajno­kának, egy nőtlen magánta­nárnak a karjaiban. Persze, w még csak az előzmény, ▲mit a színpadon látunk az éppen az, hogyan próbálja a morális ember visszaédesgetni a férjet a feleséghez, a tisz­tesség, a szokások, azaz a házastársi kötelesség jegyé­ben. Tettei mögött azonban némi önzés is meghúzódik, hi­szen neki és az asszonynak sem fűződik ércteke ahhoz, hogy kapcsolatuk kitudód­jék. Nem árulunk el titkot; az erőfeszítéseket siker koronáz­za, méghozzá olyan mindent elsöprő, hogy bútor, berende­zés hegyén-hátán áll, s öt vi­rágcserepet — bár ennyi ke­vés, de nincs több — kény­szerül kirakni az asszonyka az erkélyre, jelezve szeretőjének a nem mindennapi győzelmet. Hogy aztán kinek jó mindez? Zsámbéki Gábor, a rendező nem hagy kétséget felőle: senkinek. Hiszen a tanár az asszonyt szereti, a hajóskapi­tány a nápolyihoz vonzódik, a feleség pedig... Dé ezt pon­tosan nem tudom. Neki talán teljesen mindegy, annyira nem ura saját akaratának, érzései­nek. A vígjátékot erősen karak- terizálva, túlzásokkal láttat­ja Zsámbéki. Bizonyára azért, mert o századköZepi tapasz­talatok eldobattak vele min­den illúziót, s ma már vilá­gos, hogy az ellentétes fo­galmak is könnyen és szeszé­lyesén csaphatnak át ellen­tétükbe. Látszat és valóság sokszor szétválaszthatatlan, mert nincs meg hozzá a kellő információnk, rálátásunk, ob- jektiváltságunk. Relatív a szépség — az asszonyt a sze­relmes tanár látja olyannak. Viszonylagos az erkölcs — az egyén elsajátításának függvénye. Találóan idéznek valakit a műsorfüzetben: „Pi­randello művében egy olyan korszak tárul elénk, melyben az erkölcs immáron nem a személyiség önmagával — vagy éppen Istennél — kötött alkujának, meggyőződésének eredménye, hanem etikett, tár­sasjáték, melyben a többiek kedvéért vagy épp a tőlük való félelemben vagyok »er­kölcsös« vagy sem.” A komédia eszközeivel je­lenítődik meg a vígjáték ezen a színpadon. A nézőbén oly­kor ez ellenérzéseket vált ki: az elviselhetőnél túljátszot- tabbnak érzi például az asz- szony öklendezéseit mindjárt a darab elején, a házvezető vagy a cseléd figurájának több vonását üres. pontosan bárhol érvényes sablonnak. Az első felvonás végén mind az író, mind a rendező elfe­ledkezik a fordítási gyakor­latra bezárt diákokról, míg a tanár magasröptű érkölcsi, filozófiai fejtegetéseit hall­gathatjuk. Mégis színvonalas, gondola­tokban gazdag, tehát jó szín­házi előadást láthattunk. Az a három „valami” — ki-ki gon­doljon belé, amit akar. amit tud — a címben valamilyen formában, bizonyos mérték­ben mindannyiunkban ben­nünk van. Khell Csörsz kopott, omla­dozó díszletei között mozog­nak a színészek, Füzy Sári ugyancsak lerobbantságot, loncsosságot kifejező jelme­zeiben. Ez a naturalizmus összhangban áll a rendezés koncepciójával, amely viszont Pirandéllóra alapoz. A budapesti Katona József Színház — széles körben is­mert — egyike a legerősebb társulattal rendelkező szín­házainknak. Kiválóak a szí­nészek: Benedek Miklós, Szacsvay László, Bodnár Eri- ka, a főiskolás Vajdai Miklós, Bal József és Lengyel Ferenc, elfogadható a tízéves Erdős Bálint. Külön örülhetünk az egykori szolnoki színészek hélytállásának: Csomós Mari, Csonka Ibolya, Újlaki Dénes és Hollósi Frigyes játékának. Ne<m könnyű a dolguk, hi­szen egy alapvető színészi vágy ellen kell játszaniuk: fizikailag és lelkileg egyaránt taszító embereket kell meg­formálni. ' = % i . - ,. e, Sulyok László Kétnyelvű diákok Baranyában Kétnyelvű iskolákat szer­veznek Baranyában a nem­zetiségi anyanyelv fejleszté­sére. Ezek az iskolák nem­csak oktatják a nemzetiségi nyelvet, hanem bizonyos tan­tárgyakat már az anyanyel­vükön tanulják a gyerekek, pontosabban: magyar és né­met, illetve magyar és szerb- horvát nyelven. Pécsett már régóta működik szertrhorvát tannyelvű általános iskola, ennek német megfelelője azonban még hiányzik. Két­nyelvű — magyar és szerb- horvát nyelvű — okta­tás folyik Felsőszentmár- tonban, ahol a lakosság 95 százaléka horvát nemze­tiségű. Ugyancsak kétnyelvű — magyar és német nyelvű — iskolát szerveztek Bólyban, •melynek lakossága 65 szá- »alékban német ajkú. A felsőszentmártoni és a bólyi tapasztalatok egyértel­műen kedvezőek, noha a két­nyelvűség — érthetően — többletterhet ró mind a gye­rekekre, mind a nevelőkre. A délszláv diákoknak például négyféle írásrendszert kell el­sajátítaniuk: a magyar ábécé mellett a latin betűs horvá- tot, valamint a szerb cirillt és az orosz nyelv tanulása során az orosz cirillt. Az al­só tagozatban a környezetis­meretet és az éneket, ‘ a fel­ső tagozatban pedig a föld­rajzot tanulják anyanyelvü­kön a gyerekek. A távlati cél: a teljes kétnyelvűség, azaz az anyanyelvi iskola megterem­tése a nemzetiségi diákok számára. Gondot okoz, hogy többnyire hiányzanak a szük­séges tankönyvek, munkafü­zetek és tanmenetek, továb­bá kevés a nemzetiségi nyel­vet jól ismerő pedagógus. A bólyi tapasztalatok alap­ján Pécsett is létrehozzák a kétnyelvű — magyar és né­met nyelvű — iskolát. A terv szerint 1986 őszén kezdik meg tanulmányaikat az első osztályosok a belvárosi ál­talános iskolában, ahol je* jelenleg is folyik németnyelv­oktatás. Az áttérés megkönv- nyítése végett a mostani ősz­től német nemzetiségi óvo­dában . készítik fel a gyere­keket a kétnyelvű iskolára. Az országban elsőként, tehát két baranyai iskola — a bó­lyi és a pécsi — vállalta, il­letve vállalja németből a két­nyelvű oktatás megvalósítá­sát. (MTI) Könyvtárpropaganda — mozgóképpel! Olvasom az újságban (ez­úttal a Könyvtáros zímű ki­tűnő szakmai folyóiratban), hogy gazdagítani kellene a könyvtárak és az olvasás propagandáját- Például tu­datosan szerkesztett, meg­szervezett képi eszközökkel tájékoztatni, befolyásolni az olvasókat, vagy a majdani olvasókat. Emblémákról, nyomtatványformákról, esztétikusabb kiadványok­ról, kártyanaptárokról esik szó az okos cikkben, és va­lóban belátjuk, fontos lehet, hogy a reklámgrafika nyel­vén is szólni tudjunk az ol­vasás öröméről, szükséges­ségéről. Fontos, hogy meg­tanuljuk ezt a nyelvet is. Az idézett cikk címe így hangzott: „Könyvtár-nép­szerűsítés képi eszközökkel”; és erről csak az juthatott eszembe, miért ne kíván­hatnánk e fontos szakmának, a könyvtárosoknak ennél sokkal többet 1985-ben: könyv-, könyvtárpropaganda. mozgóképi eszközökkel. Na­gyobb városi í. könyvtárak­ban, de jó néhány nagy forr galmú községi könyvtárban is rendelkezésre áll a videó- berendezés: miért nem szer­vezünk hat a képernyőre mozgókép-propagandát, in­formációt? A kézenfekvő és lehangoló ellenkérdés az, hogy ha sokfelé volna is videoberendezés a színes televíziók mellé, hol lehetne játszható könyvpropaganda- anvagokat, könyvtár-nép­szerűsítő videoszalagokat, beszerezni? Hát valóban ilyen üzlet, ilyen kölcsönző még aligha létesült. De a helyzet azért videó­mozgók éppropaganda-ügv. ben, mégsem reménytelen- Megyénkben létezik olyan videós műhely, stúdió, és létezik olyan szellemi kapa­citás, technikai készültség, amely okos megrendelésre képes volna szerény költség­gel videoprogramokat fel­venni, sokszorosítani. A kis- terenvei általános iskola és nevelőotthon közös video­stúdiójáról van szó, amely lehetőségeivel elsősorban a kulturális ágazat rendelke­zésére áll, és meghatározó­an az iskolai oktatás, a köz- művelődés, no meg az egészségügyi nevelés terén kíván munkálkodni. Gondoljuk csak meg! A nagymama kisunokájával be­sétál a salgótarjáni gyer­mekkönyvtárba, a palotás­halmi községi könyvtárba, a rétsági körzeti könyvtár­ba, vagy a bátonyterenyei szakmunkásképző intézet könyvtárába, hogy a gye­reknek szükséges ilyen vagy olyan kötelező olvasmányt kölcsönözzön. A könyvtár. előterében ott a televízió, amely éppen működik, amely előtt muszáj egy percre megállni, és amely pont arról beszél, hogy a most megjelent új színes an­gol gyermeknyelvkönyv már kölcsönözhető a könyvtár­ban, vagy beszámol egy kis csodáról: milyen haladást ért el egy korábban gyenge fizikai képességűnek hitt le­ányzó a testedzésben, az épp megjelent sportszakkönyv instruk 4ój szerint. No mármost, könnyéit előfordulhat, az említett példa keretein belül marad­va, hogy a nagymama és kisunokája nemcsak a kö­telező olvasmányt viszi ha­za a könyvtárból, hanem 2—3 hirtelen fontossá vált szakkönyvet is­Egyszerűen el kell fogad­ni, hogy az emberek, de kü­lönösen a fiatalok többsége azért nem olvas, mert kevés a belső ösztönzés, a moti­váció, gyakran még az ol­vasás technikai felkészültsé­ge is. Hát teremtsünk minél több külső, hatékony ösz­tönző körülményt, ha már az olvasástudás szintjét ál­talában nem áll módunkban az iskoláskor után felemel­ni, megváltoztatni. Miért ne lehetne elképzelhető. hogy egy könyvtár versbarátkö- rének ügyes versmondói egv- egy verseskötet propagálói legyenek a videoszalagon, pusztán azzal, hogy felol­vasnak egy-egv verset, vagy elmondják, miért szeretik énpen ezt vagy azt a köl­tőt. Egy új. népszerűsítésre szánt gyermekregény néhány izgalmas jelenetét eljátsz- hatnák egy iskolai színját­szó csoport tagjai, és a vi­deofelvétel által ezer és ezer másik gyerek kapna élményízelítőt a regény anyagából. Egészen bizo­nyos, hogy jó néhányan úgy döntenének: ezt a könyvet el kell olvasni­De, amikor — mondjuk februárt írunk —, a me­zőgazdasági könyvhónap szakmai remekléseit ajánl­juk az olvasóknak, akkor is nagyhatású lehet a jól szer­kesztett videoprogram. A mozgókép varázsa ma még természetes módon állítja és gondolkoztatja meg a felnőtt emberek többségét is. Miért ne lehetne ezt kihasználni a nélkülözhetetlen szakmai is-. meretek okos propagandája ügyében? Vagy, amikor az őszi könyvhetek során a közgaz­dasági és jogi könyvpropa­gandát kíséreljük meg fel­frissíteni, miért ne lehetne a könyvtári képernyőkön bí­rók, ren^qfő^, help problé­mákról! ‘ gongokról, nevelési kérdésekről szóló mondan­dóját élményszerűen össze­fűzni, és egybeszerkeszteni a legfrissebb szakirodalom új információinak megismer­tetésével. Mondják, hogy egy-két évtized múlva a nagy könyv­tárak éppúgy fogják tárol­ni, katalogizálni a video- anyagokat, mint ma a köny­veket. folyóiratokat. Milyen büszkék lehetnénk rá, úgy az ezredforduló körül, ha a salgótarjáni nagy könyvtár kazettatárolóiban néhány1 tucatnyi olyan videóprog­ram is lenne, amely az ősi­dőknek számító nyolcvanas években, kimondottan a könvv- és könyvtárpropa- randa érdekében készült, helyi műhelyekben. Arról már nem is beszélve, ha épp a korszerű propaganda esz­közei által, ha éppen a moz-' gókép befolyásoló hatására ekkorra valósággá, természe­tes kulturális gyakorlattá válnának az Olvasó népért mozgalom rokonszenves cél­jai­Erdős István /l/lm mm műsor KOSSUTH RÁDIÓ: «.*•: Köaaapi ügyeink 1.3#: Régi híres énekesek műsorából •.00: Bartók Béla saját müveiből zongorázik 9,42: Beethoven-kánonok 10.0?»: Diákfélóra 10.35: Labirintus W.50: Nótacsokor ML.«: Ádámcsutka XXI/15. rész *.30: Ki nyer ma? 12.4-5: Meghívó az Osztrák Kulturális Központba 13.00: Népszerű zenekari művek 13.40: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. . 14.10: A magyar széppróza . ci? á/7 a ti a i 14.25: A Zenei Tükör prágai különkiadása 15.00: Olvasókör. .. 15.30: Nóták 16.05: Révkalauz. 17.00: Téli könyvvásár, 10M 18.00: Szovjet táncdalok, magyar előadók 18.25: Mai könyvajánlatunk. 18.30: Esti magazin. Különkiadás a genfi csú os t a 1 á 1 k o z ó-r ól 19.44: Rádiószínház: Defenzív vezetés 20.50: Évszázadok mesterművei 21.3#: Változatok a politológiára 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót: Kassai István zongorázik Kb.: 23.30: ,,Egyetlen öröklét, szerelem” 23.45: Operaáriák 0.10: Himnusiz 0.15: Éjfél után.. • PETŐFI RÁDIÓ! 8.05: Verbunkos muzsika 8.20: A Szabó család 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Indulók, táncok fúvószenekarra 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Énekeltem én: Tanka Gábor” 12.45: Hajdú-Bihar megyei népdalkörök énekelnek 13.05: Nosztalgiahullám: Richie Valens 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót: Népzenei kamarahangver­seny 14.15: Idősebbek hullámhosszán 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Találkozás a stúdióba« 17.05: Dzsesszfelvételekből 17.30: Tanakodó 18.30: Slágerlista 19.05: Kö7vetfiés a Masvarorczág— Ho’land;a férfikosárlabda- mérkőzésről 19.35: Operetlkedvelőknek 20.20: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Rádiószínház: Az indián a Bronxba vágy 21.56: Slágerfilmek. filmslágerek 22.34: Népdalok 23.20: Most érkezett. 0.15: É^fél után MISKOLCI STUDIO: 17.00: Műsorismertetés. hirek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi ké­peslap. Szerkesztő: Pongrácz Ju­dit. (A tartalomból!: Munkásdi­nasztiák. — Hely a tetőn. — Szószólóban. — Mozgásművésze­ti tanfolyamok a miskolci Mol­nár Béla Ifjúsági és Művelődési Házban.) 18.00: És7ak-magyaror- szági krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna 9.00: Iskolatévé. Magyar irodalom 9.35: Orosz nyelv 9.55: Fizikai kísérletek II. 10.05: A harmadik határ. VJIT'6. rész. 11.05: A Sziklás-hegység észrevét­len állatai 11.45: Kalligráfia — a szépírás művécz«te. IV/3. rész. 12.15: Tsko?at.évé. Osztályfőnöki óra. 2. rész. 12.35: Képújság 15.20: Iskolatévé. Deltácska. 15.40: Most mit tegyünk? 15.50: Kamera 16.25: Hírek 16.30: Útjelzők. — Egy falu élni akar. Dokumentumfilm. 17.10: Genius Loci. (A helv szelleme.) Magvar rövid fi lm. 17,35; P»rnet"um mobile 18.10: Reklám 18.15: Portréfilm Richter Ilona grafikusművészről 18.4?: Képújság 18.50. Adni érdemes... 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A karatézó Kobra visszatér. Japán bűnügyi film. (14 éven felülieknek!) 21.30 k Hirháttér 22.25: József Attila kortársai 23.10: Tv-híradó 3. 23.20: Himnusz 2. MŰSOR: 17.40: Képújság 17.45: Telesport. Magyarország—Hollandia férfikosárlabda-mérkőzés 19.30: Egy hang és néhány maszk 20.00: Vass Henrik-portré 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Reklám 21.15: Shock, ami sok. VIII6. rész: Kívülről nézve 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A pásztorfiú a völgyből. Cseh film 2l.?0: URH-kocsival, 22.20: Musica Viva. 22.45: Hírek 22.55: Francia nyeuv, S. Leckt 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Moszkva napja Prágában 21.30: Időszerű események 21.56: Idő járás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Doktor Jorge MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Nyo­más utána! (14). Sz’nes, szink­ronizált olasz filmvígjáték. Ha­lász vendéglő: King kong. USA- film. Filmklub: A spanyol légió. — Balassagyarmati Madách: Há­romnegyed 6 és 8-tóil: Az elve­szett frigyláda fosztogatód (14). Színes USA-kalandfilm. ISKO­LAMOZI: Éretlenek. — Madách Kamara: Hóvi-ágünnep (14). Szí­nes csehszlovák filmszatíra. Di- ákfilmklub: Csoda Milánóban. Olasz film. — Pásztói Mátra: Break. Színes, zenés, látványos, amerikai film. — Szécsényi Rá­kóczi: Vándorlások meséje. Szí­nes, szinkronizált szovjet mese- film. — Rétság: Botrány Klos- merlben. Francia film. — Kiste- renvei Petőfi: Tien.iün-hegyi tör­ténet. Színes kínai film. — kagy­lóé: Android ok lázadó« a U4). Színes, szinkronizált USA fan­tasztikus kalandfilm. — Jobbá­gyi: A szalamandra (14). Színes, szí nkroniz ált olasz— angol bűn­ügyi film. 4 NÖGRÁD - 1985. november 21., csütörtök Ködös reggelek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents