Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-21 / 273. szám

Véget ért a genfi csúcs \ (Tolytítd* az 1. oldalról) Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára dél­előtt sajtóértekezleten nyilat­kozik majd a csúcstalálkozó­ról — jelentette be szerdán Leonyid Zamjatyin. A szov­jet küldöttség szóvivője, idéz. ve Mihail Gorbacsov aznapi kijelentéseit, hangsúlyozta: maga a tény, hogy a csúcs- találkozóra sor került, hogy e szovjét fél — hat év után először — közvetlenül megis­mertetheti álláspontjáé, pozi­tív tény. Az elmúlt években — amelyek során az amerikai fél aláásta a kétoldalú egyez, ménvek legnagyobb részét — mindenesetre igen sok kérdés gyűlt fel, amelyek megoldása két nap alatt lehetetlen. A genfi csúcstalálkozó ezért kezdet, az első lépés, s mint ilyen, mindenképpen pozitív. Természetes — tette hozzá —, hogy eltérően közelítenek meg bizonyos kérdéseket. Leonyid Zamjatyin — a két fél megállapodásainak megfelelően — kitért az olyan kérdések elől, hogy várha­tók-e megállapodások a csúcstalálkozón, csak annyit mondott, hogy: nagyon sze­retnénk kompromisszumokat. Arra a kérdésre, sikernek te­kinti-e a Szovjetunió a talál­kozót akkor is, ha Reagan el. nők kitart „hadászati védel­mi kezdeményezése” mellett, Leonyid Zamjatyin igennel válaszolt, megismételve ál­láspontját, hogy a találkozó, a részletes eszmecsere ténye mindenképpen üdvözlendő. Arra a kérdésre, hogy mi Mi­hail Gorbacsov álláspontja egy Washingtonba szóló meg­hívással kapcsolatban, a szóvivő azt felelte, hogy majd az illetékes ad választ. Az afganisztánra vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban a szovjet szóvivő hangoztattam Szovjetunió a helyzet békés, tárgyalásos rendezésének hí­ve, s e tárgyalások — az ENSZ főtitkárának védnök­sége alatt — jelenleg is foly­nak. A Szovjetunió korláto­zott katonai segítséget nyújt az ellenforradalmárok által támadott törvényes afgán kormánynak, és igen jelentős gazdasági segítséget is ad: élelmiszert, sőt ivóvizet szál­lít az országba, amelynek vi­zét is mérgezik a kívülről, a pakisztáni határon át küldött bandák. A politikai rendezés, a szovjet csapatok kivonása akkor lehetséges, ha e hatá­ron nem veszélyeztetik majd Afganisztán törvényes kor­mányát. Mihail Gorbacsov — közölte szóvivője — ma visz- szatér Moszkvába. Intézményi reformokat terveznek az Európai Gazdasági Közösségben Miután a nyugat-európai közösség pénzügyminiszterei, majd külügyminiszterei hétfőn és kedden nem jutottak meg­egyezésre a közösség intéz­ményednek reformjához szer­vesen tartozó kérdésekről, úgy határoztak, hogy december elején — közvetlenül a kö­zösség csú »értekezletét meg­előzően — ismét összeülnek és megpróbálnak egységes ál­láspontot kialakítani. Az intézmények reformja már hosszú ideje ven napi­renden, ez év júliusában a milánói csúcsértekezlet is fog­lalkozott vele.. A legsürgetőbb­nek a döntéshozatal megre­formálását tartják. Jelenleg a konszenzuselv érvényesül, vagyis bármelyik résztvevő megvétózhatja a döntést- Ezt 30 évvel ezelőtt, a Közös Piac megalapításakor határozták így el, de azt tervezték, hogy 1966 január elsején áttérnek a minősített többségi szava­zásra — ezt az elgondolást azonban a franciák ellenállása meghiúsította- 30 éve — mond­ják most sokan — a konszen­zus elve helyes és logikus volt, mert az alapító hat or­szág viszonylag szűkkörű együttműködését a világgaz­daság akkori kevésbé bonyo­lult körülményei közötte egv- szei'ű volt egvbehangolni. Ma azonban a vétó alkalmazásá­nak módszere már kerékkö­tője a munkának — hangoz­tatják a reform sürgetői — és javasolják: térjenek át a több­ségi döntés gyakorlatára. A milánói csúcsértekezleten Nagy-Britannia. Írország, Dá­nia, Görögország és — egy konkrét kérdésben megejtett szavazás kapcsán alkalmazott vétójával — az NSZK ez ellen foglalt állást. A probléma azóta — köz­vetlenül, vagy valamely konk­rét kérdés kapcsán közvetve — többször szerepelt a külön­böző szakminiszterek tanács' kozásán. de a nézetkülönbsé­geket nem tudták áthidalni- A tagországok egymástól eltérő érdekeit nem sikerült egybe­hangolni az intézményi re­form olyan kérdéseiben sem, mint például a közösség bi­zottságának és a közös piaci parlament jogkörének kibőví­tése. a vámhatárok eltörlése, az országok köz+i személytől» galom, munkaerő- és tőke­áram1 ás teljes felszabadítása valamint — távolabbi oers nekHvában — a pénzügyek, a külösvek és a hadügy egysé­gesítése. Miután a pénzügyminiszte­rek és a külügyminiszterek mostani tanácskozásán sem léDtek előre, a Benelux orszá­gok miniszterelnökei és külügy miniszterei külön értekezleten igyekeztek egységes álláspont­ra jutni azzal a céllal ahogyan Tindemans belga külügyminiszter megfogalmaz­ta —. hogy ne nézzék karba tett kézzel, amint egyes na­gyobb országok a kisebbek rovására hátráltatják a közös­ség intézményeinek hatéko nvabb működését­Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője — hangsúlyozva, hogy szovjet szóvivőkollégá- jával egyetértésben beszél—, szerdán este közölte: „Széles területeken egyet­értés volt abban, hogy mit közöljünk a megvitatott kér­désekről, más területeken eb­ben további tárgyalásokra van szükség”. Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan meg­bízásából a küldöttségek tag­jai tovább tanácskoznak és a késő esti órákban tesznek je­lentést a díszvacsorán részt­vevő küldöttségvezetőknek, akik azután meghozzák a végső döntéseket. Az SZKP főtitkára és az amerikai el­nök dönt arról is, hogy a fejleményeket hogyan, mikor és milyen formában hozzák nyilvánosságra. Amint a tájékoztatásból ki­tűnt, a szerda délutáni utol­só tárgyalási forduló lényegé­ben ismét Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan különmeg- beszélése volt. Egyidejűleg külügyminisztereik és más szakértők külön tanácskoztak, majd a forduló végén jelen­téit tettek a küldöttségveze­tőknek. Azok további tár­gyalásokkal bízták meg őket. A szóvivő semmi részlettel nem kívánt szolgálni arról, hogy születtek-e gyakorlati megállapodások és milyenek. Erről legkorábban a késő esti órákban lehet valamit meg­tudni —, de sokkal valószí­nűbb, hogy csak ma. Mihail Gorbacsov főtitkár már bejelentette mai sajtó- értekezletét, a fehér házi szó­vivő pedig megerősítette, hogy. Reagan elnök nem tart Géni­ben sajtóértekezletet. Minden valószínűség szerint George Shultz külügyminiszter tájé­koztatja majd amerikai rész­ről a sajtót. JKP-kongresszus második napja A .Japán Kommunista Párt XVII. kongresszusának má­sodik napján megkezdődött a vita a kongresszusi határozat- tervezetről, a Központi Bizott­ság beszámolójáról, valamint Mijamoto Kendzsinek, a JKP KB elnökének referátumáról. A határozattervezetet már ko­rábban közzétették, míg a központi bizottsági jelentés és a referátum ismertetésére az Izu-félszigeti Atami város ^ártiskolájában folyó tanács­kozás első napján került sor. Szerdáin a csaknem félmil­lió japán kommunistát kép­viselő 1036 küldött közül so­kan szólallak fel, támogatá­sukról biztosítva a vitára bo­csátott dokumentumokat. Aggodalmuknak adtak hangot a fegyverkezési verseny foko­zódása, miatt, amelynek kere­tében, Japán is gyors ütemben fokozza a fegyverkezést. A küldöttek — mint a vita so­rán kitűnt — teljes mérték ben egyetértettek a központi bizottsági jelentésnek a JKP belpolitikai tevékenységével foglalkozó részével is. Mind ennek kapcsán rámutattak az életszínvonal emelésének, a munkanélküliség felszámolá­sának, a munkakörülmények javításának és a demokratikus jogok biztosításának szük­ségességére. Támogatásukról biztosították a JKP-nak egv haladó nemzeti egvségfront megteremtésére irányuló cél­kitűzését. Ugyancsak szerdán üdvö­zölte a kongresszust több szi­getországi demokratikus szer­vezet — köztük az amerikai —japán biztonsági szerződés felbontásáért küzdő országos bizottság — meghívott kép­viselője. Táviratváltás A magyar—vietnami barát­sági és együttműködési szer­ződés aláírásának első évfor­dulója alkalmából Kádár Já­nos, az MSZMP főtitkára, hosonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sar­lós István, az Országgyűlés elnöke táviratban köszöntőt- te L« Duant, a Vietnami Kom­munista Párt KB főtitkárát, Truong Chinht, a Vietnami Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsának elnökét, Pham Van Dongot, a miniszterta­nács elnökét és Nguyen Huu Thot, a nemzetgyűlés elnö­két. A vietnami vezetők ugyancsak táviratban kö­szöntötték a magyar vezető­két az évforduló alkalmából. (MTI) Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke szerdán este vacsorát adott Mihail Gorba* csov, az SZKP KB főtitkára tiszteletére. A vacsorán Ro­nald Reagan és Mihail Gorba­csov rövid pohárköszöntőt mondott. János Károly fogadta Sarlós Istvánt János Károly spanyol ki­rály szerdán fogadta a hiva­talos látogatáson Madridban tartózkodó Sarlós Istvánt, az Országgyűlés elnökét és az általa vezetett delegációt. Az eseményen jelen volt Dóczé Kálmán, hazánk madridi nagykövete is. Véleményt cseréltek a nem­zetközi élet időszerű kérdé­seiről, a két ország kapcsola­táról. Egyetértettek a genfi csúcstalálkozó jelentőségének megítélésében, a kétoldalú egvüttműködés fejlesztésének fontosságában. Az uralkodó a szívélyes hangú eszmecserén kitért arra is, hogy megkü­lönböztetett jelentőséget tu­lajdonít annak a ténynek, hogy először látogatott ma­gyar parlamenti küldöttség országába. Sarlós István a csütörtöki napot Sevillában tölti. Segítség a nicaraguai ellenforra­dalmároknak Az amerikai kongresszus képviselőháza kedden tör­vénytervezetet hagyott jóvá, amely felhatalmazza a kor­mányt arra, hogy repülőgé­peket, helikoptereket, egyéb szállítói árműveket és mű­szaki felszerelést szállítson a nicaraguai ellenforradalmá­roknak. A tervezet mellett 387-en, ellene 21-en szavaz­tak. A szenátus által még meg­erősítésre váró törvényterve­zet értelmében a nicaraguai ellenforradalmárok a CIA-n keresztül, különleges rádió­adó-vevő készülékeket is kap­nak, s az amerikai hírszerzés a nicaraguai kormány, vala­mint a kormánycsapatok te­vékenységére vonatkozó in­formációkkal látja el őket. Abban az esetben, ha a szenátus is jóváhagyja, a ni­caraguai ellenforradalmárok fokozottabb támogatásáról szóló törvénytervezetet, az az elnök elé kerül aláírásra. Ez­zel minőségileg új szakasz kezdődne a Nicaragua népe és törvényes kormánya ellen véres háborút viselő elleníor- radalmárok támogatásában (MTI) Angolai figyelmeztetés Jósé Eduardo dos Santos angolai államfői szerdán ar­ra figyelmeztette az Egyesült Államok kormányát, hogy az angolai helyzet további sú­lyosbodásáért Washingtont terheli majd a felelősség, ha az UNITA ellenforradalmi szervezet tervbe vett anyagi támogatása mellett dönt. Emlékeztetett arra, hogy diplomáciai csatornákon kor­mánya már korábban is fel­hívta a Reagan-kormányzat figyelmét: az UNITA-nak nyújtott anyagi segítségével egyenes arányban nő a há­borús áldozatok, a földönfu­tók, az árvák száma az or­szágban. Az angolai nép ez­zel szemben olyan hozzáál­lást vár az amerikai kor­mánytól. ámelv tartós békét hoz, nem pedig a helyzet rosszabbodását eredményezi. Elhalasztott ítélet A tárgyalóterem zsúfolásig megtelt, a családtagokon és hivatalból érintett személyeken kívül újságírók tucatjai is bejutottak a bíróság épületébe. Az izgalom, a felfokozott érdeklődés oka világos volt: az eredeti menetrend szerint tegnap kellett volna ítéletet hirdetni Manilában az év eleje óta húzódó Aquino-perben. Amint azt a feltételes mód használata is jelzi, erre végül nem került sor. A leg­felsőbb bíróság úgy döntött, hogy egyelőre elhalasztja az Ítélethozatalt. Vagyis továbbra is bizonytalan, mi lesz a sorsa a Fülöp-szigetek legnevesebb ellenzéki vezetője, Be- nigno Aquino szenátor meggyilkolása kapcsán törvény elé állított 26 vádlottnak, köztük Fabian Ver tábornoknak, a hadsereg korábbi főparancsnokának. A bírósági indoklás szerint a halasztásra azért volt szük­ség, hogy alaposan kivizsgáljanak egy időközben benyújtott semmisségi keresetet, amely azt állította, hogy a tanúki­hallgatások során nem mérlegeltek kellő súllyal minden rendelkezésre álló bizonyítékot, s hogy a testület célja a jelek szerint a vádlottak tisztára mosása. Valójában azonban sokkal valószínűbb, hogy a halasztás mögött tö­mény politikai megfontolások rejtőznek. Az Aquino-per. s a nyomában kirobbant elemi erejű tiltakozóhullán» ugyan­Húsz kiadó — 170 könyve a téli könyvvásáron Húsz kiadó több mint 170 könyvvel jelentkezik az idei téli könyvvásáron — közölték a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének szerdai sajtótájékoztatóján, a Zeneművészek Klubjában. Varga Lajos Márton, a Ma­gyar Rádió irodalmi szerkesz­tője ismertette az ünnepi vá­sár kiadványait- Mint elmond­ta, a listán szereplő kötetek október óta folyamatosan je­lennek meg, közülük néhány már napok alatt hiánycikké vált. A gazdag karácsonyi könyvkínálatban számos má­sodik, illetve sokadik kiadású kötet található. Ilyen például a Tutanhamon fáraó életét be­mutató könyv, vagy Boccaccio Dekameronja. A történeti tájékozódás igé­nyeinek kielégítésére több kö­tet készült a könyvműhelyek- ben- Az Akadémia Kiadónál jelent meg a „Magyarország története” című tízkötetes munka újabb része, amely az 1526-tól 1686-ig terjedő idő­szakkal foglalkozik. E kiadó gondozta az 1551—52- évi vár­háborúkról szóló kötetet, Szántó Imre munkáját is. Az EurÓDa Kiadónak a Barátok a balban című munkája a II. világháború idején hazánkban otthonra lelt lengvel menekül­tek sorsát idézi fel. A Kos­suth Kiadó a magyarországi államai és társadalmi szerve­zetekről állított össze kisle­xikont. A reprintújdonsá- gok között szerepel Czifrai István Magvar nemzeti sza­kácskön yv és Réthei Prikkel Marián: A magvarság táncai című műve. Évadiak Csánki Dezső—Fekete Nagy Antal Ma­gyarország történelmi földraj­za a Hunyadiak korában című ötkötetes munkáját is­Az Európa Kiadó a tavaly útjára indított Femina-sorozat- ban három újabb könyvet kí­nál: Bruck Edit Ki téged így szeret, Ámosz Oz Miháél, Miháél és Maxie Wander Te­kints vissza harag nélkül cí­mű Írásait. A kiadó a Világ- irodalom klasszikusai sorozat­ban Aiszkhulosz Tragédiáit és De Coster Thyl Ulenspiegel című művét adja közre. A Magvető Kiadó Tények és taJ núk című sorozatának új kö­teteiben az Alesz Adamovics— Danyiil Granyin szovjet szer­zőpáros A blokád könyve cí­mű írásának II. kötetét jelen­tetik meg- A mű Leningrad 900 napos német blokádjáról szól. Kiadják Kaesó Sándor, a nemrég elhunyt kolozsvári író háromkötetes memoárját- A Mezőgazdasági Könyvkiadó a Falusi Magyarország című könyvben 44 író és szoeiográ- fus munkáját gyűjtötte egybe a magyar falu múltjáról, mai életéről. A művelődéstörténeti mun­kák között szerepel Balogh Jolán írása a Mátyás-kori művészet fejlődéséről; Magyar László afrikai útinaplója; a Széchenyi pesti tervei :ímű kötet; Tészabó Júlia Nagy karácsonyi képeskönyve, amely a mai ünnepi szokások kiala­kulásáról szól. Kenneth Clark Nézeteim a civilizációról című könyvében a nagy sikerű té­vésorozat szerzője 13 fejezet­ben írja meg a nyugat-euró­pai kultúra történetét a nép- vándorlás korától a XX- szá­zadig. A karácsonyi ünnepek elő­estjéig tartó könyvvásár ideje alatt — november 29- és de­cember 6. között — rendezik meg a VIII. országos gyer­mekkönyvhetet- Az ünnepi megnyitót ezúttal Kecskemé­ten tartják. Az eseményre hat hazai könyviadó harminc új­donságot jelentet meg- A sok­színű választékban található eavebek között a Móra Kiadó Búvár évkönvve. ame’v tudo­mányos-technikai újdonságo­kat mutat be. Hobbi elneve­zéssel e könyvműhely új so­rozatot is indít, amelynek el­ső két kötete egyszerre jelenik meg a boltokban. Az egyik szabni, varrni tanítja a gyer­mekeket, a másik azoknak a fiataloknak nyújt segítséget, akik iskolai szakkörben most ismerkednek a számítástech­nika alapjaival- A gvermek- könyvhéten országszerte szá­mos rendezvényt tartanak, könyvkiállítások és -vásárok nyílnak, író-olvasó találkozó­kat, irodalmi műsorokat, könyvbemutatókat szerveznek. Vád szándékos emberölés elmen Vége az athéni diákmegmozdulásoknak Kedd éjjel megadta magát az a több száz athéni diák, aki elbarikádozta magát a görög főváros műszaki egye­temén. A rendőrség körbe­vette az épületet, kiürítette a környező utcákat és minden előkészületet megtett, hogy könnygázfegyverekkel véget vessen az akciónak. A hall­gatók azonban, feltehetően az utolsó percekben, megadták magukat és kivonultak az épületből. Az egyetem körüli utcákban üvegcserepek, ki­égett kocsik és autógumik jelzik az elmúlt napok össze­tűzéseit. A hallgatók hétfői és ked­di tiltakozó akcióinak az volt az előzménye, hogy egy va­sárnap rendezett tüntetésen a rendőrség lelőtt egy 15 éves fiatalembert. A diákok az­nap éppen egy 12 évvel ez­előtti, az akkori katonai jun­ta elleni diákmegmozdulás el­leni véres fellépés áldozatai­nak emlékére rendezték a tüntetést. A fiatalember lelövéséért felelős rendőr ellen Andreasz Papandreu miniszterelnök személyes utasítására, szán­dékos emberölés vádjával vizsgálat indult. A görög te­levízió szerint a megmozdu­lásoknak 60 sebesültje, köz­tük 20 rendőr volt. (MTI) is napjainkig a távol-keleti állam egyik legsúlyosabb belJ politikai válságforrása, olyan probléma, amely akár hosz- szabb távon is meghatározhatja Marcos elnök jövőjét. Ha a tábornok és társai felmentése, vagy átlátszóan eny­he ítéletekkel való elmarasztalása mellett dönt (pontosab­ban, ha közvetett módon erre készteti az ítélkezni hivatott bírákat), azt kockáztatja, hogy újból beindul a tüntetések sorozata, s — ami pozíciója szempontjából legalább olyan fontos — magára vonhatja az Egyesült Államok nehezte­lését is. Hiszen a legfőbb szövetségesnek, Washingtonnak az lenne az érdeke, hogy az elhúzódó válság ne robbanással fejeződjön be, mivel akkor veszélybe kerülne az amerikai támaszpontok biztonsága is. Ha viszont az elnök enged a közvélemény követelésének, s nem áll útjába a komo­lyabb ítéleteknek, akkor azt kockáztatja, hogy ellene for- ,dul a hadsereg felső vezetése. Érthető tehát, hogy a • jelenlegi helyzetben az időhúzás, vagyis a halasztás bizonyult a legcélszerűbb kiútnak. Kü-' Ionosén, hogy Marcos, engedve a fokozódó belső és külső nyomásnak, nemrég bejelentette: a tervezettnél jóval ko­rábban, 1986 januárjában elnökválasztásokat tartanak, amelyen újabb hat esztendővel szeretné meghosszabbítani megbízatását. Márpedig a voksolásig hátralevő néhány he­tes kampányidőszakban Marcos el akarja kerülni, hogy még az ítéletek tehertételét is viselnie kelljen. Szegő Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents