Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-20 / 272. szám
^Szécsényl tapasztalatok flfele’tett mesterségek „Sűrű varrás elrágja egymást. Fontos a bőr alapos előkészítése, mielőtt a tisztítókádba kerülne... Megfelelő munkamegoszlást az ifjúság nevelésében — Régi a mondás, de még ezer év múlva is helytálló lesz — így vélekedik a balassagyarmati szűcsmester, Kalmár Béla, s aztán még mond egy okosat: az élelmes gazda esőben kifordítja bundáját, mert ha nem, akkor a bőr olyan lesz. mint a pléh. A benne levő zsírzó- és cserzőanyagOK kiáznas, oda a simaság, rugalmasság. Mindezeket a szűcsbölcsességeket régen a szécsényi Takács Gáspár verte a kobakomba tanonckoromban, s azóta se ment ki belőle — bök tréfásan fejebúbjára. Szikár, csontos ember Kalmár mester. Mozgása már nehézkes, de hangulata, humora töretlen. Műveli és szereti a több mint harminc éve ráporciózott szakmáját. A sok besózott gerezna további munkára vár. Az előszoba kis házi múzeuma már egy kicsit a végzett munkának állít emléket. — A mankós kasza tett nyomorékká, mégis idetettem a falra, a modernebb változatával meg dolgozok a műhelyben. A besózott és -áztatott bőrről a faggyú- és hártyaréteget távolítom el vele. Ha valaki ezt a szerszámot reggel a kezébe veszi és dolgozik vele estig, munka végeztével még a kabátot se nagyon tudja felvenni. Itt a kákó. a húsolókés. a kartács, az ülőkasza, mindet a régi mesteremtől örököltem. Dolgoztam is velük egy ideig, de aztán új szerszámok után néztem, amelyekkel már könnyebb boldogulni. Persze, aki magára veszi a meleg bekecset, ködmönt, ujjast, kucsmát, vagy felhúzza a puha kesztyűt, az nem is sejti, milyen kínkeserves munkával lesz a gereznából testre való meleg holmi, szép, kényelmes és tartós. Mert egy drága irhabundától elvárja a gazdája, hogy soká szolgáljon. S ez függ a kikészítéstől, a varrástól és még ezernyi mástól. Ha belekezdenék, napestig itt lehetne. De azért csak megpróbálom röviden: Nézzen szét, van itt birkabőr, őz-, szarvas-, vaddisznóbőr, de dolgoztam már görény- és borzgereznával. Nyúzottan kapom a megmunkálnivalót. Ha nekem kell nyúzni, mert azt is illik tudni egy jó szűcsnek, megszabadítom bundájától az elejtett állatott. Ez ritka eset, nem szívesen bajlódok vele. Mi is a sorrend? A nyers bőrt tiszta vízbe teszem, hogy a gyapjúból a piszok felázzon és a bőrön levő hús- és hártyaréteg feloldódjon, megpuhuljon. Következő lépés a gyapjú „tisztábatétele”. Utána a bőrt és a gyapjút zsírtalanítom, majd a cserzés, kimunkálás, festés és varrás következik. Hajdani mesterem, Takács Lajos okított kémiára is, hiszen a bőr megmunkálása nagyon kényes, sziszifuszi művelet. A pontatlan, szakszerűtlen munka hamarosan visszaüt, megbosz- szulja magát. Egy-egv gereznát a nvúzás után fél órával be kell sózni, s a többi teendőt is folyamatosan kell végezni, nem úgy, hogy még alszok rá egyet. A szűcs a bőrt élő testnek tekinti, ha elkezd dolgozni rajta, nincs pardon, végig kell csinálni, ahogyan az anyag megköveteli a magáét. — A szűcs tehát szőrmével, bőrrel foglalkozó ember. — Igen. De nem tévesztendő össze a cserzővargával. vagy ahogy most mondják, a tímárral, az csak a bőr feldolgozásával foglalkozik, a prémmel, bundával nem. Valamikor nagyon sokat vásároztam. Hajnalban indultam a batyuval, s késő este jöttem haza megfogyatkozva. A tímárok, szűcsök — akkor még sokan voltunk — árulták portékáikat egymás mellett békességben. Azóta keresve is nehezen találni Nóg- rádban akár tímárt, akár szűcsöt. Kihalóban a szakma, nincs utánpótlás. Akadnak esetleg, akik a gyors meggazdagodás reményében különösebb mesterségbeli tudás nélkül belevágnak, próbálkoznak két-három évig, aztán...., aztán másba kezdenek. Biztosan nem vagyok egyedül aki, amikor az ötvenes évek elején kézbe vette a mesterlevelét, úgy gondolta, ez a megbízatás egy életre szól. Azt mondtam, megnyomorított a mankós kasza napestig váló forgatása. Ez igaz! De ha a 32 év alatt — ennyit dolgoztam szűcsként — mérlegre tennénk a jót és rosszat, a mérleg a jó oldalára billenne, ezt biztosan tudom. — »* *y s — AZ MSZMP szécsényi városi jogú pártértekezletén előremutató módon foglalkoztak az év elején a 25 ezer lélekszámú térség társadalmi, politikai viszonyaival, a továbbfejlődést segítő feladatokkal. Az elfogadott feladatterv arra ösztönözte a pártszerveket, hogy „folyamatosan vizsgálják az egyes társadalmi rétegek helyzetét..., ezen belül jelentőségének megfelelően foglalkozzanak az ifjúság eszmeipolitikai arculatának, társadalmi beilleszkedésének vizsgár latáva 1, továbbfejlesztésével.” A közelmúltban közös pártós KISZ-bizottsági ülésen tűzték napirendre az ifjúság- politikai teendőket. A tanácskozás sikerét megalapozta a realitásokat és széles körű területi információt összegező írásos jelentés és Varga József pártbizottsági titkár szóbeli kiegészítője. Mindezek után nem volt véletlen a nagy aktivitás, amely során jelenünkről. jövőnkről, a több nemzedék és szervezet összehangolt munkájáról szóltak szenvedélyesen a párt- és a KISZ-bizottság tagjai. Ne csak a közös, hanem a sajátos felelősséget hangsúlyozzuk — állapította meg a vitavezetés során Batta László, a pártbizottság első titkára. Utalt arra is, hogy az ifjúság- politika alapelvei változatlanok maradnak, így a fejlődő gazdasági-társadalmi körülmények között kell — a társadalompolitika részeként — megvalósítani az ifjúságpolitikai célokat. Varga József sokoldalúan éreztette annak fontosságát, hogy a helyi erőforrásokat hatékonyan és célirányosan kell felhasználni. De ehhez — mint mondotta — az ifjúságnak, a KISZ-alap- szervezeteknek kezdeményezőbbnek kell lenni és az is szükséges, hogy saját sorsuk alakulásáért nagyobb felelősséget erezzenek. A szécsényi vonzáskörzet — két alkalommal is végrehajtott — közigazgatási átszervezése az ifjúságpolitikában is éreztette hatását. A párbizottsági ülésen elemezték a középiskolai végzettségű és szakképzett fiatalok munkába állásának lehetőségeit. A megyei iparfejlesztési tervek készítői gondolhatnak jelentős számú szécsényi és Szécsény környéki képzett munkaerővel, amely a jelenleginél magasabb munkakultúránknak is megfelel. A tanácskozáson külön hangsúlyt kapott a 14—24 éves korosztály helyzetének vizsgálata, a pályakezdő, család- alapító, otthonteremtő fiatalok sajátos gondjainak a támo- tása. Az elért eredmények számottevőek e vonatkozásban is, de szükség van az 1400 KISZ- tag és az 1200 párttag közvetlen ifjúságot segítő munkájának eredményesebbé tételére. A pártbizottság titkára megerősítette az' ifjúság nevelésében érdekelt szervek és intézmények elért eredményeit, de utalt arra is, hogy gyakran hiányzik a tudatos, összehangolt nevelő munka, a megfelelő türelem és érzelem a fiatalok iránt. A 25—30 éves korosztály mozgalmi, ifjúságpolitikai „foglalkoztatását” egy szerv sem vállalja kellő mértékben magára, ez elsősorban a helyi szakszervezeti szervek hiányos munkáját jelzi. a négyórás vitában 14 hozzászólás hangzott el, de kevés olyan, amely a jó tapasztalatokat, és elsősorban a jó gyakorlatokat adta volna közre. A KISZ jogait számos esetben nem tartják tiszteletben, mindez hátráltatja a szocialista demokrácia továbbfejlesztését is. Bozány Erzsébet, az ÉPSZÖV KISZ-titkára meg is jegyezte, hogy a nagyközségi KTSZ-bizottságot a tanács nem vonja be jogainak gyakorlásába még olyan esetben sem. ahol egyetértési joga van a KISZ-nek. Domszky György, az ELZETT-gvár vegyészmérnöke a közömbösség erősödésének okait fejtegette, és sokoldalúan érzékeltette a műszaki értelmiségi fiatalok sajátos gondját: — Ma a műszaki fejlesztés révén könnyen dolgozó betanított munkás többet keres mint az, aki megkönnyítette a munkáját — hangsúlyozta tapasztalatát. Virág Vincéné, Rimóc község pedagógusa, az úttörő- mozgalomban dédelgetett gyermekeknek a KlSZ-alapszerve- zetbe való kerülés utáni gondjairól szólt. Botos Nándor, a nógrádmegyeri cigányfiatalok társadalmi beilleszkedésének elismerésre méltó eredményeiről adott tájékoztatást. Kő- mives Éva testnevelő tanár arról beszélt, hogv a családok együtt töltött ideje nagyon lecsökkent, a gyermekek nincsenek bevonva kellő mértékben a család munkamegosztásába. Bárány Erzsébet, az EL- ZETT-KISZ-alapszervezet titkára a KISZ-vezetők olyan gyakorlati felkészítését sürgette, ami a KISZ jogosítványainak gyakorlati alkalmazását segíti elő. Galcsik Gyula nyugdíjas a fiatalok által látogatott intézmények tartalmas munkájára, valamint a személyes példa- mutatás fontossására irányította a figyelmet. Többen szóltak az ifjúságpolitikai határozatok „karbantartásáról”, az ifjúság nevelésében rejlő lehetőségek teljesebb kihasználásáról. Napiainkban — a szécsényi körzetben is — gyakran emlegetett feladat a te'epülések népességmegtartó képességének a javítása. Mindezt jól segíti a célirányos és hatékony ifjúságpolitika. A lezajlott választásokat követően néhány településen érződik az. hogv a kívánt mértéknél kisebb létszámban vesznek részt a fiatalok képviselői a különböző tanácsi és népfronttestüle- tekben. Ez elősegítheti a kedvezőtlen tendenciák erősödését. A KÖZÖS KISZ- és pártbizottsági tanácskozás gyakorlati munkát erősítő állásfoglalása figyelemre méltó. A differenciált nevelő és érdekvédelmi munka melletti döntés bizonyára erősíti az érintett szervek, intézmények sajátos réteg- és embercentrikus munkáját. Rácz András j Áz Országos Társadalombiztosítási Tanács ülése Az Országos Társadalombiztosítási Tanács — Poden Gyula alelnök elnökletével — kedden ülést tartott. A testület a VII. ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslat alapján megtárgyalta a társadalombiztosítás fejlesztésére vonatkozó elgondolásokat. Állásfoglalását eljuttatja a Minisztertanácshoz. A testület tudomásul vette az 1385. szeptember 1-én hatályba lépett társadalombiztosítási jogszabályok végrehajtásáról szóló tájékoztatót, s megállapította, hogy a lakosság kedvezően fogadta az új rendelkezéseket, amelyeknek végrehajtása zavartalanul mégtörtént. Több női cipő külföldre ' A Balaton Cipőipari Szövetkezetben befejeződött az a két és fél millió forintos beruházás, amely lehetővé tette a tüzöde korszerűsítését. Korábban a szövetkezetnek ez a részlege nem volt összhangban a cipőgyártás többi folyamatával, ami akadályozta a termelés bővítését. A sző. vetkezet által készített női lábbelik iránt az utóbbi időben megnőtt a kereslet a külpiacon. Ezért vállalkoztak a mostani beruházásra, ami tehetővé teszi a termelés 15 százalékos növelését. A korszerűsítés során sza. Jogszerűen szervezték meg a gyártást. Olyan szállítószalagot állítottak üzembe, amelyet a dolgozók munkatempóiénak megfelelően vezérelhetnek. Továbbfejlesztették a gyártási eljárást is, ami nagy. mértékben hozzájárul a termelés bővítéséhez. Jövőre már 370 pár, a szocialista és a tökéspiacon egyaránt keresett és kedvelt női cipőt gyártanak. A többlettermelést teljes egészében külföldön, elsősorban a csehszlovák, a lengyel, a bolgár, az NSZK-beli, a holland és a belga piacon kívánják értékesíteni. Hatóanyagmentes Xyladecor Megkezdték a Xyladecor fakonzerváló festék ható- anyagrrtentes változatának gyártását a Budai akk Festék- és Műgyantagyárban. A gyár eredeti készítménye sok vitát váltott ki az elmúlt hónapok" ban a szakemberek körében, mert a szer egyik hatóanyagáról, a pentaklórfenolról külföldi és hazai szakemberek egyaránt kimutatták, hogy veszélyes lehet az emberi szervezetbe. A Xyladecor használhatóságát az illetékesek itthon is vizsgálták, s megállapították, hogy a készítmény a megfelelő munkavédelmi és munka-egészségügyi előírások betartásával a mérgezés veszélye nélkül alkalmazható. Az eredeti fakoP2erváló anyagot így továbbra is gyártják a Budalakiknál, a használatakor betartandó munkavédelmi óvintézkedésekre azonban a gyár ma már külön is felhívja a vásárlók figyelmét, a termékekhez mellékelt szórólapokon. A hagyományos Xyladecoron kívül most már a Xyladecor pentaklórfenol- mentes változatát is gyártják. E hatóanyag nélküli szer nem a fa gombásodás, s a rovarok elleni védelemre, hanem a lakások belső faszerkezetének díszítésére alkalmas. A belső használatra szánt Xyladecorból a gyár az igényeknek megfelelően tud szállítani a kereskedelemnek. Konfekcionált ponyva December elsejéig eleget tesz ez évre szóló szovjet megrendelésének a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat. Az eredeti megállapodás szerint 4.4 millió négyzetméter ponyváról van szó, s erre, il- tetve a még szállításra váró tételekre most különösen nagy szükség van a földrengés .sújtotta Tádzsikisztánban, A gyár dolgozói ezen túlmenően arra is vállalkoztak, hogy az év végéig terven felül is szállítanak a szovjet partnernek 330 000 négyzetméter, fedél nélkül maradt mezőgazdasági termékek, vagy más cikkek befedésére alkalmas ponyvát. Az utóbbi tétel nagyobb részét konfekcionálják is, hogy még több célra használhassák fel. „Keresztvíz” alá tartották vállalatukat sajat dolgozói. A viszonylag egyszerű és gyors eéremónia eredményeként az éppen negyedszázada viselt név, a Nógrád Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat helyett most Nógrád Kereskedelmi Vállalatnak, azaz Nógrádkernek hívják a megyét iparcikkekkel ellátó céget. Dr. Institórisz András igaz. gatót kérdeztük meg a névcsere okáról, a mögötte meghúzódó tartalmi változásokról. — Volt talán valami hátrányuk a régi, megszokott névből? — Előfordult, méghozzá kifejezetten üzleti hátrány. Egy ízben csehszlovák áruházi cseréből maradtunk ki, csupán azért, mert az előzetes tárgyalásokat rögzítő hivatalos emlékeztető írásakor a gépírónő — nem a miénk! — túlságosan hosszúnak találva a vállalat nevét, imigyen rövidítette: salgótarjáni Centrum. Nyilván úgy vélte a fővárosban, hogy egy ilyen, viszonylag kis helyén, mint Salgótarján, úgy sincs két, iparcikkek értékesítésével foglalkozó vállalat. Hát — — Indokolta más is a névcserét ? — Már huzamosabb ideje az a véleményünk, hogy a hosszú vállalati név nem tesz jó szolgálatot a reklám hatékonyságának. Márpedig egy kereskedelmi cég számára, kivált, ha konkurensekkel fis számolnia kell, létszükséglet a hatásos propaganda. EnNógrádker Új név — uöllozö tartalom ? nek viszont egyik „kelléke” a rövid, frappáns, a működési területet és a tevékenységi kört is érzékeltető elnevezés. — A működési terület változatlan. Módosult talán a tevékenységi kör? — Annyiban feltétlenül, hogy az esztendő közepe óta a nagykereskedelmi forgalmazás jogát is megkaptuk. Tágasabb mozgásteret, javuló gazdálkodási eredményt remélünk az új jogosítványtól — s persze szélesedő áruskálát is. — Beválni látszanak a remények? — Még csak kezdeti eredmények vannak, hiszen szűk fél esztendő nem nagy idő. De már ez idő alatt csaknem ötvenmillió forint forgalom várható a nagykereskedelmi jog gyakorlásából, s ez nem csekélység. A vállalat a Ru- haker Társulás tagjaként a nagykereskedelmi jogból Eredően külföldi üzleteket is köthet, az így beszerzett áruból a társulás más taSjnmak is juttathat, amit azok hasonló szolgálatokkal viszonozhatnak. A vásárló tehát olyan árukhoz is hozzáfér, melyeket egyébként hiába keresne az üzletekben. — Hogvan született meg az új név? — Egy alkalommal vállalati névpályázatot rendezett számunkra a Magyar Hirdető, de a beérkezett javaslatok nem tetszettek. A Nógrádker a mi ötletünk. Nem különlegességével lett listaveze. tő, azért döntöttünk mellette, mert megfelel mindazon követelményeknek, melyeket várunk tőle. — Az üzletek bejárata felett viszont még a régi név olvasható. A cégtáblák átfestése nera megy egyik napról a másikra. Jövőre ’ megváltoztatjuk a vállalati emblémát is az új névnek megfelelően. Erre viszont már mi hirdettünk a dolgozók között pályázatot. Az érdeklődés igen élénk volt, huszonhárom dolgozónk adott be ötletet, néhányan nem is egyet. A zsűri már elvégezte az értékelő munkát, eszerint a legjobb emblématervet Szigeti Gyula, a salgótarjáni dekorációs csoport dolgozója rajzolta meg. A végleges embléma azonban más, talpraesett munkák jó elemeinek bedolgozásával valósul meg. — Mit érzékel mindebből a vásárló a bolti választékot illetően? — Nem az új névből adódóan változik munkánk tartalma, hanem éppen fordítva: a megváltozott tartalmat kell tükröznie az új névnek. A vásárló akkor jár jól, ha a nagykereskedelmi jog hasznos gyakorlásán túl a továbbiakban is több csatornás áru- beszerzéssel, bővülő termeltetési tevékenységgel gyarapítjuk a választékot, s érünk el kedvező árfeltételeket. Ezek természetesen nem új módszerek, legfeljebb alkalma zásukban van még tökéi e- tesítenivaló. szendi MÓGRÁD - 1985. november 20., szerda 3
