Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-19 / 271. szám

X fFtáfeménv Johann Sebastian Bach Négyrészes film készült az egyetemes zeneművészet egyik óriásáról. A Német Demokra­tikus Köztársaság és hazánk televíziósai fogtak össze, hogy méltó emléket állítsanak a 300 esztendeje született zeneszer­zőnek és muzsikusnak, Jo­hann Sebastian Bachnak. A közösköd és, kétségtelen és elsősorban anyagi természetű előnyei ellenére, nem mindig hozza meg a várt művészi si­kert. Filmgyártásunkban szá­mos példa akad rá, hogy a szándék, bármennyire is jó­ságos, megfeneklik az eltérő igények tengerén, és sikerte­len produkció születik. Szerencsére a Bach-film ese­tében szó sincs, erről. S, mint­hogy nem vagyok sem a film, sem a tévé világában benn­fentes, okát pontosan kép­telen vagyok megfogalmaz­ni, ám bizonyos feltételezé­seim valószínűleg közel jár­nak a valósághoz. Egyik hipotézisem: a tévéfilmsorozat Esetében nem kívántak min­denáron sikert kierőszakolni, g így senki sem vesztette el szabadságát, maguk az alko­tók sem kötötték meg fölös­legesen a saját kezüket. Az író — Klaus Eidam — és a forgatóíkönyvíró-rendező — Lothar Beilag — • egyszerűen ,,csak” Bach életére, család­fői és muzsikusi. zeneszerzői tevékenységére összpontosított, s azt igyekezett valósághűen, színesen elmesélni Nem ku­tatgattak különösségek után, megelégedtek eggyel: Bach húsz gyermekét keresztelte még, kilenc maradt élve belő­lük, családi zenekart, kórust szervezett, közben rengeteget, magas színvonalon dolgozott. Megejtően bájos, egyben mu­latságos az esküvői jelenet, amelyben az asztalt körülülő nagyobb és kisebb családta­gok egymás fülébe súgják, hogy most pedig kórust fognak énektelni. A sorozat másfél órás pro­dukciók folyama, részletesen ábrázoló. hangulatokat pon­tosan felidéző, festő alkotás. Kimérten, méltósággal kö­zelít a vége felé, de sohasem unalmasan. Noha néhány jele­nete aligha lep meg váratlan­ságával. A dramaturgiai rheg- bicsaklások azonban annyira elenyészőek, hogy gyakorla­tilag el is tekinthetünk tőlük. Az egész produkciót a míves- ség, a szépség jellemzi, mindenben, ahogyan pél-í dául egy-egy barokk szoba­belsőt megkomponál a rende­ző és az operatőr — Szalai András —. ahogyan a fény­árnyékos udvarokat, a nap­sütötte vagy a havas tájakat megmutatják. S ha Bellag fő­ként a tartalmi vonatkozá­sokért dicsérhető, akkor Sza­lai mindenképpen a konkrét megjelenítésért. Puha, szűrt fényekkel dolgozik sokat, s míg ez az első részekben szin­te kizárólag artisztikumával Befejeződtek a nemzetközi filmnapok November 17-én, vasárnap befejeződtek Budapesten a csaknem egy hónapja tartó nemzetközi filmnapok. Az európai kulturális fórum al­kalmából október 21-től 28 or­szág 83 játékfilmjét mutatták be a magyar ábécé sorrendjé­ben. A budapesti Kossuth Mozi­ban csaknem 40 ezer néző tekin­tette meg az európai és az észak-amerikai filmművészet kiemelkedő alkotásait. Főiskolások névgyűjtő expedició/a A jászsági településeken ■flők vezeték- és keresztne­veinek, valamint ragadvány­neveinek az összegyűjtésére vállalkozott a jászberényi ta­nítóképző főiskola anyanyelvi tanszéke. A hallgatók a szak­tanárok irányításával házról házra járva jegyzik fel egy- egy település teljes névanya­gát. A ragadványnevekkel kapcsolatban megpróbálják felderíteni születésük idejét, körülményeit, s természete­sen az értelmezésüket is. Megvizsgálják azt is, hogy a gyermekek általában milyen életkorban veszik át szüleik ragadványneveit. A névha- gyománygyűjtés sajátos ré­szeként egy-egy terület szo­kásos állatnévanyagát is pa­pírra vetik. Az érdekes hely- történeti munka jövőre feje­ződik be. ragadja mteg a nézőt, addig az utolsó részben lényegi értel­met kap; a szemevilágától lassan eleső Bach drámáját se­gít intenzívebben átélni. A tragédia akkor következik be, amikor már remény születik a gyógyulásra. A sikertes ope­ráció. a látás újbóli öröme letaglózza az idős mestert, s 1750. július 28-án, kedden szélütés következtében meg­hal. Bellag ízlésesen, nagy-nagy szeretettel rendezte meg Bach életét. A zene az érze­lem művészete, terről pilla­natra nem feledkezik el, mint ahogy arról sem, hogy a túl­hajtott érzelmek éppen az ellenkező hatást kelthetik. A film így lesz meggyőző, va­rázslatába kapcsoló. Az NDK-beli—magyar kop­rodukcióban készült életraj­zi film tehát szakít a rossz­ízűén hagyományosnak ne­vezett életrajzi stílussal, s a művészben nem az istent lát­tatja, hantem az esendő, a szenvedő, a küzdő embert. Ráirányítja figyelmünket ar­ra a tényre, hogy a tehet­ségnek minden korban, kör­nyezetben meg kell harcol­nia elismertetéséért, s ha erejét meghaladó ellenfele támad, más körülmények között kell akaratát végrte- hajtani. Bach helyváltoztatá­sai nem gyávaságból eredtek, a kényszerűség hozadékai, és őt igazolják. Tehetsége kitel­jesedett, s az egyik legna­gyobb klasszikus lett — a né­met kiskirályok ellenében, né­pes családja mellett. Az NDK-beli művészeket kevéssé ismerjük, a rendtező nevét sem jegyeztük meg ed­dig. A színészek közül egye­dül Ulrich Thein neve cseng ismerősen. Kitűnő, jelenté­keny művész. Második fele­sége szerepében Franziska Troegner érett, figytelmet keltő alakítást nyújt. A ma­gyar színészek — Kozák And­rás, Bács Ferenc, Udvaros Dorottya — jól működnek együtt német kollégáikkal. A Johann Sebastian Bach- sorozat példa rá, hogy lehet értékes koprodukciós munkát is készíteni. Egy feltétellel: ha a szövetkezést a művészi alázat ég nem az üzleti igye­kezet irányítja. (sulyok) Megalakult a Televideo ' A videózás egyre terjed ha­zánkban is, s ma már nem túlságosan kevés áz egyéni tulajdonosok száma sem. Az iskolákban, művelődési intéz­ményekben már több ezer készülék található. Megfelelő műsorral való ellátásuk fel­adatot jelent a Magyar Te­levíziónak is, amely az el­múlt negyedszázadban törté­nelmünk krónikása, a lakos­ság szórakoztatója, művelője Tolt. Archívumának értékeit teszi közzé kazettán a te­levízió kiadója, a Televideo nevű vállalkozás, amely már megjelentette első videokata- lógusát. Ebben mindazok a műsorok megtalálhatók, ame­lyeket a tv jelenleg ajánl a videokészülékek tulajdono­sainak. Találhatunk benne többek között zeneműveket, képzőművészeti sorozatokat, színházi műsorokat, kabaré­előadásokat, báb- és mesejá­tékokat, iskolatelevíziós prog­ramokat. Kis palóc néprajz A palóc hosszúház KOSSUTH RADIO: I. 20: Társalgó •.#4: Tündér — A. A. Milne gyermekversei zenével lfl.05: Diákfélóra 10.35: Éneklő ifjúság W).50: Zenekari muzsika II. 39: Ádámcsutka. XXI/14. rész 12.30: Ki nyer ma? 18.45: Rácz Aladár saját műveiből és feldolgozásaiból játszik cimbalmon JS.00: A Rádió Dalszínháza. Offenbach: A 66-os szám. Egyfelvonásos daljáték I4.V0: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Élő világirodalom? Svájc, IV/2. rész 15.17: Fél óra népzene 15.47: Armando Trovaioli filmzenéiből 16.05: Kérhetek valamit? 17.00: Üjraolvasva 17.30: Mozart: Hat német tánc. K. 600 17.45:.A Szabó család... 19.15: Kilátó 20.00: Archívumok mélyéről 21.16: Albert István népi zenek ará n ak felvételei bői 21.30: Tudomány és gyakorlat 22.20: Tíz nerc külpolitika 22.30: Az észt állami férfikar Tormisz-kórusműveket énekel 22.52: Kína kinyitott. II. rész 23.02: Nagy mesterek, világhírű előadóművészek 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. .. PETŐFI RADIO: 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Filmzene fúvószenekarok tolmácsolásában 12.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót: Ferenczi Anikó oboázik. 14.15: Sanzonok 14.40: Zeneiskolásoknak, z en eis k o 1 á so k m uzsik á Inak 15.05: Breitner János tancdalaiból 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Kamasz-panasz 18.30: Gramofonalbum 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Az élő népdal. 20.10: Hagyományok, szokások itt és ott. . . I. rész 20.30: Daróczi Bárdos Tamás népzenei feldolgozásaiból 21.05: Magyar anekdotakincs. 17. rész. 21.35: Osváth Júlia és Szabó Miklós operettfelvételeiből 22.00: „Segít a dal”. Könnyűzenei hangverseny 23.20: Nótamuzsika 23.50: Barbara Thompson dzsesszegyüttese játszik §.15: Éjfél után. . . MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés hírek, időjárás. 17.05: Művészportrék, üanhaz tör érdekességek. Dr. Gyárfás Agnes előadása. 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Észak-ma- g y a rorszá g i k r ón i ka. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna 9.00: Iskolatévé Biológia 9.30: Fizika 10.00: A harmadik határ. VIII/5! rész: Ismeretlen nő a Bolero-bárból 10.50: Jó hangulat zenével 11.15: Képújság 15.35: Iskolatévé 15.50: Orosz nyelv kicsiknek. - 8. rész 16.05: Weöres Sándor: Bóbita 16.30: Hírek 16.35: Tévéegyetem. Az ókori Hellász. VIII/5. rész. 17.05: az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács filmje 17.15: Képújság 17.20: Baranyai horgászvizek 17.50: Reklám 17.55: Három nap tévéműsora 18.00: Hagyományok és kérdőjelek 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió ’85 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A messziről jött ember. VI/3. rész. 20.55: Stúdió ’85 21.55: Hatvanhat. Vendég: dr. Nagy Sándor, a SZOT titkára 22.45: Tv-híradó 3. 22.55: Himnusz 2. MŰSOR: 17.50: Képújság 17.55: Kerek világ 18.10: Aprók tánca 18.30: Körzeti adasok 19.05: Bulgária bennszülött és ereklyenövényei 19.25: Beethoven: Asz-dűr szonáta 19.45: Tátrái zergék 20.00: Helen Schneider Budapesten. Koncert a Budapest Sport­csarnokból 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Reklám 21.20: Éva, menj férjhezI Csehszlovák film 22.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A győzelem stratégiája. lí. rész 20.50: Martin Ruz ék -sorozat: Honodé de Balzac. 22.00: Férfikézilabda Szuper Kupa 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Fortunata és Jacinta. 3. rész (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A házibuli folytatódik. Színes, szink­ronizált francia film. — Tarján vendéglő: Fantom az éjszakában (16). Színes, szinkronizált ameri­kai bűnügyi film. — Kohász: Házibuli. Színes, szinkronizál* francia film. — Balassagyarm»* Madách: Az elveszett frigyláda fosztogatói (14). Színes USA-ki- Lamdfilm. — Pásztói Mátra: Red! ezredes I—TI. (16). Színes magya* —osztrák—NSZK-film. — Nagybá- tonyi Petőfi: Feketehimlő t1«). Színes jugoszláv katasztrófafilm. — Nagybátonyi Bányász: Valaki kopogott (14). Színes szovjet bűnügyi film. — Rétság: And- roidok lázadása (14). Színes, szinkronizált amerikai fantasz­tikus kalandfilm. — Kisterenyei Petőfi: Üldözők (16). Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Jobbágyi: Vándorlások mesé­je. Színes, szinkronizált szovjet film, 4 NÖGRÁD - 1935. november .19., kedd Ötnyelvű szinhÓ2 Palóc hosszúház a század elejéről Litkén (Selmeczi Kovács Attila felv.l Ha a figyelmes utazó vagy kiránduló északi hegyvidéki palóc falvainkon áthalad, még manapság is láthat olyan udvarokat, ahol 20—30 mé­ter hosszúságban elnyúló, ha­gyományos lakóház áll, vagy pedig 4—6 régi lakóépület so­rakozik szorosan egymás mö­gött. Ezek az udvarok a ré­gi palóc nagycsaládszerve- zet felbomlásának emlékét őrizték meg napjainkig. A pa- ' lócok ugyanis még a múlt század végén jobbára nagy­családokban éltek, ami azt ’ jelentette, hogy 3—4 nemze­dék lakott együtt egyetlen la­kóházban a legidősebb férfi vezetésével. A közös fedél ol- | talmában élő 15—20 fős, oly- ! kor még ennél is népesebb • nagycsaládok hájdafti, "közel sem irigylésre* méltó- életéről ■ Morvay Judit nemrégiben í újabb kiadásban megjelent t könyve Asszonyok a nagy- ; családban címmel nyújt rész- 1 letes képet. A múlt század folyamán azonban már egyre erőtelje­sebben próbálkoztak meg a s fiatalabb családtagok önálló- a sülni, saját háztartást megte­remteni. Erre elsősorban a s család élén álló apa halála t adott jó alkalmat, de oly- t kor az apa életében is fiai s megosztozkodtak a vagyonon, t A fiúk családjaikkal kíköl- r töztek a szülői házból és ön- s álló gazdaságot teremtettek. { A gyakorlatban azonban ezt j ritkán tudták teljesen meg- j valósítani, mert önálló belte- i lekre nem tudtak szert ten- f ni. Ezért a nagycsalád önál- i lóvá lett tagjai rákényszerül- ( tek, hogy a szülői lakótel- t ken építsék fel lakrészüket * vagy házukat. Ennek követ- ] keztében a jobbágy eredetű 1 falvainkban a nagycsaládok j felbomlása óhatatlanul együtt járt a jellegzetes hosszúhá- s zak kialakulásával és az ud- i varközösségek létrejöttével. i Általánosan elterjedt gya- ] korlat szerint még a szétvá­lás előtt a nagycsalád közös erővel megépítette az új lak­részeket az öregek háza mö­gé. Az ősi házhoz annyi 2—3 . helyiséges házrészt ragasztót- ( tak, ahány kiscsalád vált ki a házközösségből. Az egy­máshoz szorosan csatlakozó toldaléképületek száma rend­szerint kettőtől hatig terjedt. A toldaléképületek külső ki­alakítását igyekeztek az ere­deti ház stílusához hangolni, még akkor is, ha az jóval korábban épült és hagyomá­nyosabb formát mutatott, így sok esetben a hosszú­házak egységes stílusa miatt csak a bejáratok vagy a ké­mények száma alapján lehe­tett megállapítani, hogy hány család lakja az épületsort. Természetesen az is előfor­dult, hogy az újabb lakáso­kat nem építették egybe az eredeti házzal. Azonban ilyen­kor is egymás mögé kerültek az egyes lakóházak, noha kevésbé egységes stílusuk mi­itt már nem demonstrálták innyira az összetartozást. A közös erővel épült hosz- zúházak lakásainak egymás :özötti megosztása hagyomá- íyos rendet követett. A hosz- izúház lakásain csak a fiú- estvérek osztozkodtak. A lá- íyok a férjük családjának há­lához költöztek. Az apai irökségből még a század ele­ién is ritkán jussoltak. A akások elfoglalásának sor­rendje szigorúan követte a iiútesetvérek születési sor­rendjét. Vagyis az első tol- ialéképületbe a legidősebb ;estvér költözött, majd a kö­vetkezőkbe az egyre fiata­labbak. Kivételt egyedül a egkisebb fiúval tettek. Ugyan­is az ő számára nem építet­tek önálló lakást, hanem a ízűiéivel egy házban ma­radt továbbra is, és ő gon­doskodott róluk. Ennek fejé­ben az apa halála után örö­költe a szülői házat. Ha előbb megnősült és családot alapí­tott, akkor a fiatalok és az öregek együtt laktak. Az első házban tehát a szülők halá­láig rendszerint két család élt együtt. A lakások megosztá­sának ezt a rendjét még ak­kor is követték, ha csak két fiú örökölte a vagyont, és közös portán maradtak. Az idősebb mindig a második házban lakott. Idővel a közös udvaron élő kiscsaládok leszármazottai is rákényszerültek a további építkezésre. Ez esetben azon­ban már jobbára az egymás közötti megegyezés szabta meg az újabban emelt épü­letek sorrendjét. Nemegy­szer előfordult, hogy a hosz- szú lakóporta mindkét olda­lát beépítették házakkal, ami­nek eredményeként valósá­gos utcává alakult át az egy­kori jobbágyudvar, különösen, ha oda idegenek is beköltöz­tek. Selmeczi Kovács Attila Márkus Gyula, az MTI tu­dósítója jelenti: Újvidéken vasárnap esteJu- raj Madacky vajdasági szlo­vák szerző „Varjúkárogás” cí­mű darabjának szlovák nyel­vű előadásával új, ötnyelvű színházi együttes mutatkozott be, a ,,Színház 13”. Az újvidéki rádió hangjá- tékműsorai szerkesztőségének irányításával működő társulat a Vajdaság autonóm tarto­mány nemzeti és nemzetisé­geinek színháza lesz. Szerb- horvát, magyar, szlovák, ro­mán és ruszin nyelven tartja majd fellépéseit. A szövegek nemcsak eredetiben hangzanak el. hanem fordításban is. Ez a gyakorlat elősegíti azt, hogj a soknemzetiségű tartománj népei kölcsönösen megismer­jék egymás drámairodalmát. A „Színház 13” társulata a; újvidéki városi színházbar csütörtök este Molnár Ferem „Játék a kastélyban” címí művét adja elő magyar nyel­ven. A Vajdaság kulturális éle­tének fejlődéséről tanúskodil az is, hogy az újvidéki rádic mostantól a tartomány min den nemzete és nemzetiségi nyelvén rendszeresen sugáro: hangjátékokat. A hangjáték műsorok szerkesztőségének je len leg közel kétezer belső é külső munkatársa van.

Next

/
Thumbnails
Contents