Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-19 / 271. szám

Szakszervezeti bizalmi a tanácson KÉT ISKOLA BARÁTSÁGA Levelemben a káliói és az erdőkürti pajtások barátsá­gáról szeretnék beszámolni. A káliói Madách Imre raj közismert arról, hogy jó sak­kozói vannak. Ezt kihasznál­va, levelet írtunk a szomszé­dos, Erdőkürti Általános Isko­lába, meghívtuk a kürti paj­tásokat egy barátságos sakk­mérkőzésre. Az összecsapásra hamaroan sor került. De ugyanilyen hamar kiderült az is, hogy az erdőkürti úttörők is jól sakkoznak! Néhány játszmáig még fej fej mellett haladtunk, de aztán Fortuna a vendégcsapatnak kedvezett. A sakkverseny után az erdő­kürti pajtások annyira feb- lelkesedtek, hogy szintén ba­rátságos, kézilabda-vetélkedő­re, -mérkőzésre hívtak meg bennünket. Erre a meccsre is sor került. De, sajnos, is­mét nem a mi javunkra dőlt el a mérkőzés. A küzdelem hősies volt, ám az erdőkürti­ek jobban felkészültek a játszmára. Budai Ildikó, Kálló, körzeti általános iskola „ ... BÜSZKÉN SZÁLL.. Remek dolog, ha egy kis közösség, egy viszálykodó, rossz átlagú osztály végre va­lami közös célért ügyködik, s minden tagja egyformán örül a sikernek, az elismerésnek: „Ez igen, tudnak ezek, ha akarnak!” Ilyesféle dicsére­teket kaptunk november 6- án, a NOSZF fi8. évfordulója tiszteletére készített és bemu­tatott megemlékezés után. Előtte néhány héttel osztály- főnökünk, dr. Szeréminé For­gács Irén tanár néni sokat buzgólkodott, a verses- és szövegkönyvek . fölött, mivel határozott óhaj volt, hogy a műsor ne legyen elcsépelt, százszor hallott szöveg, ha­nem valami új, szép, megnye­rő. Bizony sokszor kellett javítani, kihúzni, átírni a szerepeket! Aztán végre el­jött a műsor napja. Ragyogó fehér ingekben, vörös nyak­kendőkben. szóval ünnepélye­sen álltunk fel a dobogóra. Csattogtak a forradalmi jel­szavak, buzdítottak a tüzes hangú versek és a mozgalmi dalok, s a múltba kalauzol­ták el hallgatóinkat a vissza­emlékezések. Kovács Krisztina Endrefalvai Általános Iskola PAPÍRGYŰJTŐ TUDÓSÍTÓK Iskolánkban a szakrajok papírgyűjtési akciót szervez­tek, mely októberben zajlott le. A szakrajok többsége szép számban vett részt. Az el­ső helyezett a Tudósító szak­raj lett, amelynek mi is tag­jai vagyunk. Körülbelül 9 mázsa papírt gyűjtöttünk! A második helyezett a Matema­tika szakraj. Ök körülbelül 6 mázsát gyűjtöttek. Az ered­ményes munka után a juta­lom sem maradt el. Nagy Lívia, Robotka Regina, Pásztó, Dózsa György Általános Iskola EMLÉKEZÉS A MŰLTRA Közeledve az úttörőszövet­ség megalakulásának 40. év­fordulója felé, szerettem vol­na megtudni, hogy iskolánk­ban hogyan szervezték meg az úttörőéletet. Ezért keres­tem fel Gáspár József nyug­díjas igazgató bácsit, hogy mindezekről elbeszélgessünk. Az igazgató bácsi elmondta, hogy iskolánkban 1948-ban alakult meg az úttörőcsapat, a szabadasághasc 100. évfor­dulóján Petőfi Sándor nevét vették fel, s az úttörőcsapat vezetésével őt bízták meg. Osztályonként szervezték meg a rajokat. A rajokon be­lül leány- és fiúőrsök tevé­kenykedtek. Az osztályfőnö­kök lettek a rajvezetők, akik az úttörő-foglalkozásokat ve­zették. Az úttörőmozgalom keretében alakult meg a népi: tánc-csoport, amelynek ve­zetője Mátrai Imre tanító bá­csi volt. A későbbiekben fu- rulyásegyüttest is szervezett. A pajtások a sport terén sem maradtak le. A sport- és kul­turális tevékenység mellett az iskola úttörői a közel 40 év alatt eredményesen szerepel­tek a különböző tanulmányi versenyeken is. Az eredmé­nyeik révén többen eljutottak a megyei és országos verse­nyekre, is, ahol méltón kép­viselték az iskolát. Kerekes Kornélia Szurdokpüspöki TAKARÉKOSSÁGI VETÉLKEDŐ Október 31-én a takaré­kossági világnap alkalmából iskolánk kisdobosai és úttörői takarékossági vetélkedőn vet­tek részt. A kisdobosoknál hat őrs vetélkedett. Az úttörők vetélkedőjén sokféle feladat volt: totó, rajz, bélyegek fel­ismerése. Voltak könnyebb és nehezebb feladatok, hét úttörő­őrs vetélkedett egymással. Első lett a hetedik osztályos Párduc őrs, utolsó, vagyis a hetedik a Sandokan őrs lett. A mi őrsünk, a Címea őrs az ötödik helyezést érte el. Majd legközelebb jobban ké­szülünk... Lánczi Katalin Csécse PACA! PACÁK! PACAEREDMÉNYEK! A mi csapatunknak jel­mondata : 40 évért 40 tettet. Minden osztály 40' tettet hajt végre a születésnapi staféta alkalmából. Ennek a stafétá­nak az a célja, hogy minden­ki saját elképzelése szerint készítse el és adja tovább más osztályoknak titkos írás­sal vagy egyéb ötletes mó­don. A staféta értékelése pa­cákkal történik. A pacáról el kell mondani, hogy olyan, mint egy körcikk, s rajta van az úttörőcsapat bélyegzője. Ezt az ötletet az egri tiszt­ségviselő táborban járt paj­tások hozták és javasolták. Az értékelés rendjének az úttörőtanács ezt fogadta el. Minden tevékenységünket pa­cákkal értékelik. A pajtások kaphatnak magatartási pacát, amit el is lehet venni. Ezen kívül jutalompaca is van. A kicsiknek pedig pacácskák. Az úttörőév végén a pacaered­mény alapján történik az ér­tékelés és jutalmazás. A leg­több pacát elért rajunk jutal­A hűs vizű tóban lakik egy kis béka. Van azonban vala­mi a tóban, ami a kedvenc tartózkodási helye, itt ta­nyázik legszívesebben. Ha a vízszintes sorokat helyesen fejtitek meg, akkor a kö­zépső, függőleges, vastagon bekeretezett sorban rábufe ma a születésnapi 40, emele­tes torta. Fehér Anett Nőtincs ÜNNEPI HANGULATBAN A szécsénvi II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskolában is ünnepélyes külsőségek között emlékeztünk a nagy októbe­ri szocialista forradalomra. Előbb az énekkar lépett föl, majd a nyolcadikosok ez al­kalomra készített műsorát nézhettük meg. Ezután az úttörőcsapat vezetője mon­dott beszédet, szólt iskolánk munkájáról, eredményeiről, rendezvényeiről, s bejelentet­te a hulladékgyűjtő-verseny helyezettjeit is... Látványos, sokáig emlékezetes ünnepség volt! Rácz Hajnalka, Csókási Beáta Szécsénv TÖBBEKTŐL Hendrik Mariann és Bara­nyai Kinga diósjenői kisdo­bosok a helyi diákok életéről számoltak be tudósításukban. László Krisztina Mátra- terenyéről küldte levelét, amelyben az ottani novem­ber 7-i ünnepségről olvasha­tunk. A takarékossági világ­nap rendezvényeiről számolt be az ecsegi Darázs Csilla és Válóczi Ildikó, míg a ságúj- falui Bozó Anita egy szilvás­várad! kirándulás emlékeze­tes élményeit vetette papír­ra. Ugyancsak egy túráról írt Majoros Csaba, a balas- * sagyarmati Dózsa György j Általános Iskola hetedik ősz- • tályos tanulója, ő az ottani természetjáró-szakkör kirán- ■ dulásáról küldött tudósítást. MEGFEJTÉS — NYERTESEK — FELADVÁNY Legutóbbi rejtvényünk he­lyes megfejtése: Kodály. A 457 helyes válaszadó közül a szerencse az alábbiaknak ked­vezett: Bollók Andrea. Piliny, Losonczi út 96., Dlehány László, Bátonyterenye, Nép- köztársaság út 57., Bazsó Fe­renc, Tar, Zrínyi út 1., Bog­nár Beáta, Mátrakeresztes, Kékesi út 66., Szabó Nikolet­ta, Salgótarján, Kővár út 34. Könyvjutalmukat postázzuk! Alábbi feladványunk meg­fejtéseit december 2-ig kér­jük postára adni. Címünk: Üttörősarok. NÖGRÁD-szer- kesztőség, 3100 Salgótarján, Palócz Imre tér 4. kantok a beküldendő megfej­tésre. 1. Kempingkellék. 2. Aki másokat becsap. 3. Mosdótál. 4. -Hátán hordja a házát. 5. Gömbölyű. 6. Erzsébet becéz­ve. 7. Szomját oltja. 8. Zacskó. 9. Nemesfém. Békarejtvény Konfliktus nélkül A Palotáshalmi Nagyközségi Közös Tanácson a pénzügyek­kel foglalkozik Tóth Tiborné főelőadó. A mindennapi mun­ka mellett még harminchárom ember gondját is magára ve­szi, Palotáshalmon ő a köz­alkalmazottak szakszervezeté­hez tartozó dolgozók bizalmi­ja. — öt éve végzem itt ezt a társadalmi munkát, a megbí­zatásom azonban sokkal ko­rábbi keletű — mondja a meg­ismerkedés után. — Azelőtt külön dolgozott a héhalmi ta­nács és már ott is bizalmi voltam. A hosszú évek alatt kellő gyakorlatot szerzett Tóth Ti­borné abban, hogv közremű­ködjön a dolgozók és a taná­csi vezetők közötti minél jobb kapcsolat kialakításában. A mostani állapotokról a követ­kezőket mondja: — Konfliktus az utóbbi időben nem is volt, s ez an­nak köszönhető, hogy mindig bevonnak a döntések előké­szítésébe. Megkérdezik a szak- szervezeti bizalmit Palotáshal­mon az úi dolgozó felvétele előtt éppúgy, mint a bérfej­lesztésekkor, vagy a jutalma­zások előtt. Tóth Tiborné szerint az a lényeg, hogy a véleményké­rés soha nem formális, arra mindig a döntések meghozata­la előtt kerül sor és minden állásfoglalásnak írásos nyoma van. Persze, korántsem azad- minisztárció a fontos. — Azt mondhatom, hogy fi­gyelembe is veszik a vélemé­nyemet. A bérfejlesztésekkor is arra ügyelek, hogy minden­ki érdem szerint kapjon pénzt. Az alapos ismeretség, a min­dennapi kapcsolat révén pedig reális javaslatokat tehetek. A szakszervezeti munka minden ága Palotáshalmon sem probléma nélküli, a se­gélyezés gyakorlata például kissé nehézkes. A bizalmi sze­rint az ok a szervezeti fel­építésben keresendő. — Nálunk nincs önálló szakszervezeti bizottság, Pász­tóhoz tartozunk. Ez azt jelen­ti, hogy itt pénz sincs, a se­gélyezési kérelmeket a város­ba kell továbbítani. Ezt a gondot leszámítva, a kapcso­latunk igen jó a pásztói bi­zottsággal. Bevonják a palo­táshalmiakat a különböző munkabizottságok tevékenysé­gébe és van innen szb-tag is. A szakszervezeti bizalmit választó palotáshalmi tanács­kozáson többek között a ta­nácsi munkát végző férfi dol­gozók bérét minősítették ala­csonynak, többen foglalkoztak az üdültetéssel is. A javaslat szerint célszerű kettébontani a hosszabb időtartamú beutalá­sokat, így egy helyett két csa­lád veheti igénybe a kedvez­ményt. Amikor pedig a jelö­lésre és a választásra került a sor. Kiss Jánosné így fogal­mazott: — Továbbra is Tóth Tihor- né leaven a szakszervezeti bi- zalmink. A kérésünk pedig az, hogy legalább úgy kéDviselje a dolgozók érdekeit, mint ed­dig. Az egyhangú szavazás után a közalkalmazottak szakszer­vezetének régi aktivistája így fogalmaz: — Nemcsak a választáskor éreztem, hanem a mindenna­pi munka során is tanújelét adják, hogy bíznak bennem a dolgozók. Támogatást adnak munkámhoz, s így könnyebb megfelelni a bizalomnak is. Huszonharmadik éve dolgo­zik Tóth Tiborné. a közigaz­gatásban. a hosszú évek alatt tapasztalatot szerzett a társa­it szolgáló társadalmi tevé­kenységben is. Ennek köszön­hető, többek között, a jó szer­vezőkészség. Mindenre jut idő, alapos egyeztetéssel a családi munkát sem zavarja a meg­bízatások teljesítése. A szak- szervezeti bizalmi nem hall­gatja el választói többségé­nek azt a véleményét sem: a déli körzetben jó lenne önál­ló szakszervezeti bizottság létrehozása. A kezdeményezést megtették, s úgy vélik, a va­lóra váltás a gyakorlati mun­kát szolgálná. Késő délután van. amikora beszélgetést befejezzük, a pa­lotáshalmi tanácson lejárt a pénzügvi főelőadó munkaide­je is. Mégsem nyúl a kabátja után. inkább szendvicsek dí­szítésével foglalatoskodik. — Névnanot köszöntünk,' ahhoz készülődünk. A szak- szervezeti bizalminak ilyen apróságokra is figyelni kell nálunk. (k. g.) Fellendülőben az áfészek újítómozgalma A fejlesztési források be­szűkülése a nógrádi fogyasz­tási szövetkezeteknél is elő­térbe helyezte az emberi fé­nyezők, köztük az egyének és kollektívák eddig felszínre nem hozott alkotó erejének jelentőségét. A műszaki, gaz­dasági és szervezési jellegű módosító javaslatoknak, újí­tásoknak beruházási, pénz­ügyi vonzata az esetek nagy részében csekély, ugyanakkor egy-hgy talpraesett ötlet nyo­mán számottevő többletered­ményhez jut a gazdálkodó szervezet. Tavaly a nógrádi áfészek dolgozói összesen 18 újítást, illetve ésszerűsítési javasla­tot munkáltak ki és nyújtot­tak be. Az ügyes tippek csak­nem 3 millió 160 ezer forintos többletnyereséget hoztak. Az újítóknak összesen 25 ezer 500 forint díjat fizettek ki, az összeg zöme eszmei díjazás volt. Az ösztönzőnek legkevésbé sem nevezhető díjazás már magában is jelzi, hogy az áfészek vezetői eddig nem ismerték fel eléggé az alkotó energiák kamatoztatásában rejlő értéket. A tapasztalatok szerint a szövetkezetek szak­vezetői egy-egy megszülető ötletre lassan reagálnak, kü­lönösképpen akkor, ha a meg* valósítás némi anyagi esz­közt is megkíván. Az újítási mozgalom legtöbbször kam­pányjelleget öltött, az újítási hónapra, az ötletnapokra szo­rítkozott. A túlságosan is ál­talános újítási feladattervek nem tárták fel kellőképpen a problémákat, fezért az ötlet­gazdag dolgozók sem tudtak kapcsolódni hozzá. Idén kedvező folyamat vet­te kezdetét az áfészek újító- mozgalmábán. A MÉSZÖV a serkentésül kiadott ajánláso­kon túl újítási tanfolyam szervezését kezdeményezte, melyhez csatlakozott a KISZÖV és a TESZÖV is. A tanfolyamra öt áfész iskoláz­ta be újítási előadóját, a hall­gatók decemberben vizsgáz­nak. A SZÖVOSZ és a Bel­kereskedelmi Minisztérium is több ízben rendezett e tárgykörben regionális kiál­lítást. Az élénkülő folyama­tot jelzi az is, hogy az áfé- szeknél idén tartott újítási hónapok iránt a korábbinál nagyobb érdeklődést tanú­sítottak a szövetkezeti veze­tők, hathatósabban támogat­ják az újítók munkáját. Az idei év első felében már 22 újítást nyújtottak be a szövetkezeti dolgozók, ötletei­ket csaknem 40 fezer forint újítási díjjal honorálták. Ügy számítanak, hogy az év végé­re az 5 millió forintot is el­érheti az újításoknak kö­szönhető többleteredmény. A tavalyitól szélesebb ská­lán mozog az újítások témáJ ja is. Nemcsak műszaki, il­letve az anyag- és energia- gazdálkodáshoz kapcsolódó ötleteket dolgoztak ki, ha­nem javaslatokat adtak be a szervezési tartalékok feltá­rására, a racionálisabb szál­lítás szervezésére, a létszám­takarékosságra, a számítógé­pek alkalmazására is. Olyan jfelentős újítások születtek az idén, mint a magyarnándoriak légsugárszi- vattyúja, illetve a mobil szesz­főzde gazdaságos üzemelte­tése. A Börzsöny és a pász­tói áfész ötletemberei vas- szerkezeti termékek gyártásá­ra adtak be újításokat, a sal­gótarjáni áfésznél pedig a szörp- és konzervüzem] gép­sor került az újítók terítéké­re. Sokéves tapasztalat szerint az áfészfeknél november és de­cember az újítások csúcside­je. Várható tehát, hogy az év utolsó két hónapjában még szép számmal tesznek le újí­tásokat az előadók asztalára. Az újítási kedv további foko­zása azonban a bőkezűbb ho­norálás mellett megköveteli azt is, hogy az újítómozgal­mat szorosabban kapcsolják össze a munka versennyel, szé­lesítsék az ötletnapok és a belső pályázatok rendszerét — ezáltal is, hasznos fogódzót kínálva az újító szellemű áfészdolgozók számára. Tanácskozás a vezetőképzésről Diktálnak a követelmények Kétnapos konferencia kez­dődött hétfőn Budapesten a vezetőképzés korszerűsítésé­ről a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Művelődési Minisztérium szer­vezésében. A tanácskozáson a vezetőképzésnek az oktatási rendszerben betöltött szerepét elemzik, megvitatják a fej­lesztés irányait és foglalkoz­nak a képzés tartalmi kér­déseivel is. A konferenciát Drecin József művelődési minisztériumi ál­lamtitkár nyitotta meg. El­mondta, hogy az országban 40 vezetőképző Intézményben és számos vállalatnál is fog­lalkoznak vezetőképzéssel. Az elmúlt években a hálózat kiépült, ,'gy nincs szükség an­nak bővítésére. Sokkal fon­tosabb munkájuk hatékony­ságának javítása, a követel­ményeknek megfelelő kor­szerű vezetőképzés kialakítása. Ehhez a jelenleginél jobb munkamegosztásra van szük­ség a vezetőképző intézetek és a felsőoktatási intézmé­nyek között. Tervezik, hogy az egyetemeken és a főiskolá­kon bevezetik a vezetési alap­ismeretek oktatását. Erre a közeljövőben több felsőokta­tási intézménnyel együttmű- ködvfe javaslatot dolgoz ki a Művelődési Minisztérium. Az elképzelés az, hogy a későbbi­ekben már olyan hallgatók kerüljenek a vezetőképző in­tézetekbe, akik a vezetőképző* elméleti ismereteivel, tudni­valóival rendelkeznek, lg* több időt fordíthatnak a ve­zetés gyakorlati oktatására,* 1 olyan ismeretek elsajátítá­sára, amelyek nagy segítséget nyújtanak a napi vezetői te­endők eredményes ellátásá­hoz. NÓGRÁD — .1985. november 19., kedd jj

Next

/
Thumbnails
Contents