Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-19 / 271. szám
Apró műhelyek voltak csak magánkézben. Ahogy akkoriban mondták: maszekok. Ezekből a balassagyarmati kis műhelyekből ugyan ki álmodott volna korszerű gyárat? Akadtak ilyen emberek a palóc városban. A hatvanas évekbeli iparosítás idején a város nyugati peremén új éoületek emelkedtek: az Ipoly Bútorgyár új honfoglalóként odatelepült. Csízek Ferenc ezekben az időkben még Brassó egyetemének padját koptatta ösztöndíjasként, maid 1960-ban Miskolcra került, ahol akkor épült a bútorgyár. Kilenc esztendő múltán kopogtatott Balassagyarmaton. Gyárépítésbe csöppent, de már nem volt kezdő a faipari szakember. — Jó hírű gyár volt már ekkor is, a Balassa kombinált szekrény még sokaknak ismerősen csenghet. Amikor én ideérkeztem, akkor ért véget ez a ..kombinált” korszak, kezdődött a modernebb Nóg- rád szekrénysor gyártása, nagvüzemibb módon. A város közepén erre már nem volt e'egendő hely. Költöztünk. Szeren :sére épp akkor érte utol a rekonstrukció a bútor- inart. mi is részesedtünk belőle. Több mint tíz éve fogtunk neki az új üzemcsarnok építésének, a mai eszemmel már tudom, hogy hatalmas fába vágtuk a fejszénket. Ami azt illeti, nem volt tanulság né’küli az a pár esztendő. En azt mondom, minden szabályozónál többet szigorít a hitel. Mi abból építettünk. — Éveken át fizette a gvár a törlesztést, a rekonstrukciónak ugyancsak ára volt. — Miskolcon már megtapasztaltam, itt főmérnökként megint végigcsináltam. Ha azt mondom, hogy úgy éltünk, mint a kispénzű ember, aki házat énít, akkor mindent elmondtam. Százhúszmilliós beruházást időre és a pénzen belül valósítottunk meg, ami nagy öröm volt, de fogcsikor- gatóan nehéz éveket éltünk a törlesztés miatt. Tavaly letudtuk. az utolsó összeget. — Nagy energiák szabadultak föl, amikor az utolsó részletet is visszafizették? — Sok más tanulsága is volt az építésnek. Szikárak, inasak, föltört tenyerűek lettünk. De, épp ebből fakad az előnye is: versenyképesebbé tette a gyárat. Leszorítottuk az önköltséget, s amikor az árak fölszabadultak, a mi termékeink árát a többiekéhez igazítottuk. Nekünk viszont kevesebben volt sok más bútorgyárhoz képest, tehát a nyereségünk is jóval több lett. Amikor pedig a tavalyi és az idei szabályozókat megismertük, én mindjárt azt mondtam: most végre zsírral fölfelé pottyant le a zsíros kenyerünk. Nekünk csak könnyebb lehetett, hiszen megszabadultunk a legnagyobb tehertől, a törlesztéstől. — Nagy a harc most a bútorpiacon. Sok* a gyártó, a termék, épp ezért nehezebb is eladni. Az Ipoly Bútorgyár „aratott” a nemzetközi vásáron, a Columbia Lux —, úgy tűnik befutott. — Amikor hiány volt bútorból. más stratégia szerint dolgoztunk, most megint másképpen. Ez a mostani helyzet már a marketingmunkát igényli Közvetlen kapcsolatokat alakítunk ki a kiskereskedelemmel. értékesítünk bemutatótermeken keresztül is, és igyekszünk gyorsabban alkalmazkodni a kereslet kívánalmaihoz. Most másként nem lehet! Ehhez optimális agyár mérete, a rugalmasságnak ez is feltétele, s ehhez viszonylag korszerű a technológiánk. Persze, nem állunk meg. haladunk tovább. — Viszonylag korszerű technológia, így fogalmazott. A nehéz időkben jutott a fejlesztésre? — Még a szintentartásra sem. — Nem üt ez vissza a jövőben ? — Ennek a gyárnak is megvan az optimális teljesítménye. A fejlesztés ezen túl már nagyobb veszteséget hozhat, és hoz is az esetek többségében. A belső tartalékokat mozgósítottuk inkább. — A belső tartalékok is végesek. — A mennyek óvják ezt az országot attól, hogy a vállalatoknak elfogyjanak a belső tartalékai! A bútorgyárak általában ötszázalékos selejttel dolgoznak. Mi ezt háromnégy százalék között tartjuk. Ez a több mint egy százalék milliókat jelent. Érdekeink megkívánják, hogy egy-egy feladatra mozgósítsuk a tartalékokat. különben üzletet veszíthetünk. Igv több pénz kerül a dolgozók zsebébe, ezért megfelelően termel. Végső soron többet teszünk a népgazdaság asztalára is. — Két éve igazgatója a gyárnak, a vállalati tanács is megerősítette ebben a tisztében. Milyen utat terveztek a jövőre? — Nincs titok. Jó üzleteket kell kötni. Amihez persze jelen kell lenni a piacon a minőségi termékkel, tartanunk kell a határidőket, és így tovább. Ehhez a decentralizációt is segítségül hívjuk. Leányvállalattá alakult a szé- csényi kisbútorüzem, januártól önelszámoló lesz az ottani kábeldobüzem is. Ott legyen a döntés joga, ahol a legtöbb információ is összefut. De ott döntsenek is és gyorsan. — Most már gondolhatnak a korábban említett elmaradás pótlására, hiszen van rá forint. — Mi úgy döntöttünk, hogy az infrastruktúrát fejlesztjük. Itt a legnagyobb az elmaradásunk. Ha javulnak a körülmények a piacon, akkor mi tisztán csak a termelésre fordítunk majd pénzt. Megteremtjük az ugrás lehetőségét. — A jövő esztendő tervei? — Kétszáz'narminc-kétszáz- negyven millió forint körüli árbevétel, ez 7—10 százalékos növekedést jelentene a termelés volumenében. Változtatunk a gyártott termékek összetételén és a termelékenységet is növeljük. Mindez körülbelül a tízszázalékos nyereséget jelentené. Ezt azonban a piaci árak még alaposan befolyásolhatják. Sok a bizonytalansági tényező. Például lesz-e elegendő szén és mikor? Energiánk döntő többségét a szénből nveriük. Lesz-e elegendő importanyag? Ügy kell terveznünk. hogy korrigá'hassuk elképzeléseinket menet közben is, úgv hiszem jó esztendőknek nézünk elébe. H. Z. Milyen előnyökkel far a kettős szakma ? Bányászok kérdezték Köztudott, hogy a szénbányászok kemény és szókimondó emberek. Természetesen így van ez a közel hatezer dolgozót foglalkoztató Nógrádi Szénbányáknál is. Nem kertelnek, véleményt mondanak és ha valami nem tetszik, akkor kérdeznek. Közérzetükről érzékletes képet mutat, hogy mit kérdeznek. ☆ Például azt, hogy milyen előnyökkel jár a kettős szakma megszerzése. Pálmai Gyula bérgazdálkodási csoportvezető szerint, akik a második szakmát is megszerzik, kisebb, nagyobb mértékű egyszeri jutalomban részesülnek. A szakmai végzettséget figyelembe veszik az alapbér megállapításánál és a béremelésnél. A csoportvezetők magasabb pótlékot kapnak. Eltérő a helyzet azoknál a vájároknál, akik megszerezték a második szakmát, fronton és elövájáson dolgoznak. Ezek a többieknél közel 2 százalékkal magasabb hűségjutalmat kapnak. Az sem elhanyagolandó. hogy ha a nagyobb szakmai tudás, nagyobb teljesítménnyel párosul ezért magasabb prémiumot, jelentősebb bért kap. Sajnálatos, hogy a kettős szakmával rendelkezők száma viszonylag nem sok a Nógrádi Szénbányáknál. Kettős szakmával 163 vájár és 243 egyéb dolgozó rendelkezik. Van egy kis szépséghiba. Utóbbiaknál sok szakmát nem tudnak hasznosítani a gyakorlatban, ezeket általában pénzzel sem fizetik meg. "Är Több dolgozó szóvá tette, hogy milyen intézkedések történtek a közelmúltban a bányászok szénellátásának javítása érdekében. Elsősorban a bányászlakta területeken, Nagybátonyban, Kisterenyén, Mátranovákon, Mátraballán és Salgótarjánban a szerződéstől többet szállít a vállalat — mondotta Kocsis József előkészítési és értékesítési osztályvezető. Igaz, hogy a választékát nem tudták kielégíteni, de a szénellátási gondok enyhültek. Kányási kockaszénből Salgótarjánban nem sikerült a kellő mennyiséget biztosítani, a többi területen szállították az igényelt mennyiséget. A kedvezményes akció után a nagy- bátonyi szénkiadó csak bányász- és nyugdíjasutalványokat fogad el. Ezen intézkedések szolgálják a bányászdolgozók érdekeit. További feladat, hogy Balassagyarmat és Szécsény szén ellátását javítsák. ☆ Többen szóvá tették, hogy miért mondták vissza a fúrószakmunkások várpalotai képzését. Csincsik Sándor, a személyzet; osztály oktatási csoportvezetője elmondotta, hogy a szakmai tanfolyamra eredetileg 10 külfejtési dolgozót jelentettek be a Nógrádi Szénbányáktól. Ám időközben a környéket igen sajnálatos földrengés sújtotta. Ezért a munkásszállást szükségmegoldásból családoknál jelölték ki. A nógrádiak által megjelölt létszámot ezért nem tudták fogadni. Így mindössze öt dolgozót tudtak beiskolázni. E lehetőségről is csak az utolsó pillanatban értesült a vállalat. (r. i.) A napokban kezdte meg üzemét a Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalatnál egy nagy teljesítményű nyomógép. A vállalat által vásárolt NDK-g.vártmányú Zirkon Forta—6«0 típusú nyolc nyomóműves ifszetrotáeiós gép újság, valamint nagy példányszámú nyomtatványok előállítására alkalmas. Képünkön iíj. Gotyár Gyula és Praznovszky Miklós gépmesterek a gép munkája közben nyomatot ellenőriznek. kép: bábéi Negyvenegy éve történt Karancslejtosi megemlékezésre készülnek A második világháború 1944 novemberében vége felé közeledett. Ebben az időben a frontvonal már Nóg- rád megye keleti határának közelében volt. A front a salgótarjáni szénmedence felé haladt. A fasiszta hadvezetés tisztában volt azzal, hogy mit jelent számára a bányavidék széntermelése. Ezzel magyarázható, hogy az utolsó percekig igyekeztek minden eszközt igénybe véve többlettermelésre kényszeríteni a bányászokat. Ugyanakkor a szénbányászok minimális létfenntartásáról sem gondoskodtak. Árpa- és köleslisztet adtak — azt is keveset —, megfelelő lábbeli hiányában a bányászok egy része fatalpú bakancsban volt kénytelyen a bánya mélyén vízben és sárban dolgozni. A német és nyilas hadvezetőség kétségbeesett erőfeszítéseket tett, hogy a helyzetet a fronton és a hátországban megszilárdítsa. A Vörös Hadsereg nyomásának azonban nem tudtak ellenállni. Ezért tartották szükségesnek, hogy a fronthoz közel levő községek civil lakosságát is lövészárkok, utak, tankcsapdák építésére kényszerítsék. A falusi lakosság kényszerítés*? azonban már kevésnek bizonyult, ezért került sor arra, hogy az egyes bánvaüzemek- ből is — köztük Karancslej- tősről — lövészárok ásására akarták vinni a munkásokat. Igv esett a bányaigazgatóság javaslatára a választás Ka- rancslejtős-aknára. hogy az ott dolgozó bányászok többségét levezénvlik Apc—Zagyvaszántó vidékére lövészárkokat ásni és utakat építeni. A nyomaték kedvéért Ka- rancsalján, Etesen és a környező falvakban kidobolták a bányaigazgalóság utasítását és fejbelövéssel fenyegették azokat, akik netán otthon maradnának. A karancslejtosi bánya bejáratánál 1944. novbmber 23- án sok bányász gyülekezett és izgatottan vitatta meg a fejleményeket. Kozik Ferenc öreg vájár felemelt hangon magyarázta, hogy mi is a célja a fasisztáknak a bánya bezárásával. Kijelentette, hogy ő bizony nem megy sehová. bármi történik is. Azt mondta: — Tagadjuk meg az engedelmességet! Mbnjünk le a bányába, szervezzük meg az ellenállást! A bányászok zöme egyetértett Kozik Ferenc javaslatával. Ezen a napon több száz bányászasszony csomagolt férjének és fiának tarisznyákba. zsákokba meleg ruhát, élelmet, dohányt és miegymást. Előkerültek az elrejtett puskák, pisztolyok és töltények. A világítást karbidlámpával oldották meg, Cser- nák Sándor pedig levitte a bányába féltve őrzött nagy rádióját, hogy a föld alatt se szakadjanak el a külvilágtól. A levonult háromszáz bányász többsége arra számított, hogy három-négy napon belül megérkeznek a felszabadító szovjet csapatok, addig pedig kibírják a föld alatt is. A német parancsnokság hamar megtudta, hogy mi történt és az üzem vezetősége lekapcsolta az áramot. Rohamosan bomlott a levegő minősége. Berobbantották a kijáratokat és a légaknán keresztül gázbombákat dobtak a bányába. A bányavíz szintje is rohamosan emelkedett. Ilyen helyzetben szánta rá magát november 27-én a kimenetelre először 270, majd a következő napon 33 bányász. Csupán hatan maradtak a bányában. A csendőrök a bányabejárat előtt puskával agyonlőtték Páles Jenőt, Laczkó Mátyást és egy erdélyi katonát. Az életben maradottakat bevitték a salgótarjáni nagykaszárnyába, ahol éjjel-nappal kínozták őket. Több napig tartó kínzás után 1944. december 6-án este hat órakor a nagykaszárnya udvarán másodszor is eldördült a gyilkos sortűz, amely kioltotta Mahinyák József. Lukács Sándor, Tóth Miklós és egy erdélyi katona életét. A bányában maradt hat bányász a légakna vasajtajának szét- robbantásával kitört, és a Karancs-hegység biztos védelmet jelentett számukra. A karancslejtosi bányászok mozgalma — ha nem is volt nagy kiterjedésű — mégis igen jelentős és örökké emlékezetes esemény marad a nógrádi bányászok történetében. Megmutatta, hogy a bányászok között elevenen él az 1919-es Tanácsköztársaság dicső emléke. Ezért talált éltető talajra az illegális kommunista párt felhívása, amely a fasiszták elleni harcra szólította fel a magyar népet, köztük a nógrádi bányászokat. ☆ Karancsleitősön a bányászok hősies ellenállásának 41. évfordulója alkalmából pénteken délután koszorúzási ünnepséget tartanak. Az egykori résztvevők és hozzátartozók számára 13.30 órakor különautóbusz indul Ka- rancslejtősre, a boglyasaijai Lenin Művelődési Ház elől. (rozgonyi) ] Korpás kenyér, késztorta, krémes Az év első tíz hónapjában a tavalyi mennyiségnek megfelelően 12 ezer 583 tonna kenyeret sütött a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat. Az OMÉK óta igen keresett cikké vált a búzakorpás kenyér, havi 9—10 ezer darabot juttatnak el belőle a boltokba Egyre népszerűbb a szend- vicsrúd is, októberben már 32 ezer darab kelt el belőle. Emelkedik a vállalat édesipari termelése, bővül a választék is. Űjra elindították a krémeslap és a képviselőfánk készítését. Felkerült a népszerűségi listára az arany- galuska, októberben' a korábban átlagos négyezer darabos mennyiség helyett már 5600-at sütöttek belőle. Megkedvelték a vásárlók a litkei üzemben sütött késztortát, melyet más cukrásztermékekkel szándékozik kiegészíteni a vállalat. Megkezdődtek a hab- rúd, a habcsók és a készkré- mes gyártási előkészületei, az új termékeket ugyancsak a litkei üzemben állítják elő? gyártási próbák befejeztéveL Áz alumínium veszélye Az alumíniumról azt tartják, hogy az egyik legártalmatlanabb fém. jelenléte közömbös az élőlények szempontjából. Svédországi kör- nvezetbiológusok viszont azt taoasztalták, hogy ez nem mindig és nem mindenhol igaz! Ha ugyanis a szennyvizek savanvúvá válnak, az addig voltaképoen nem oldódó alumínium oldódni kezd. Az elmúlt télen a hóolvadást megelőzően 143 svéd tónak a vizét vizsgálták meg ahból a szempontból, hogy mennyi oldott alumínium van bennük. Kitűnt, hogy minél savanyúbb a víz, annál több alumínium van benne: a vizsgált tavakban literenként F~ mikrogrammtól 760 mikr«- gramm értékig terjedő alu- míniummennviséget találtak. Ennek a számadatnak az értékeléséhez tudni kell, hogy az eddigi taoasztalatok szerint literenként 100 mikro- gramm körüli mennviség már elpusztítja a halakat. NÓGRAD — 1085. november 19., kedd 3 Bútorgyári történet
