Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-19 / 271. szám
Ma összeül a genfi csúcs f (Folytatás az 1. oldalról) hogy ez a hajsza ne terjedjen át új közegre, hogy elháruljon az emberiség feje felől az atomháború veszélye, hogy biztosítva legyen a béke és a népek további gyümölcsöző együttműködése. A Szovejtunió és az Egyesült Államok népei, a világ többi országának népei pozitív eredményeket várnak a genfi találkozótól. Biztosíthatom önöket, hogy a magunk részéről ennek a fontos #találkozó- nak éppen ilyen kimenetelére fogunk törekedni. Még egyszer köszönetét mondok önnek, elnök úr a szívélyes fogadtatásért. A repülőtéri üdvözlés után Mihail Gorbacsov és kísérete szállására hajtatott. Genf az elmúlt napokban igen vegyesen készült a ma kezdődő szovjet—amerikai csúcstalálkozóra. A roppant szervezőmunkára és a komoly előkészületekre árnyat vetett számos szovjetellenes tüntetés, amelyet a többi között afgán ellenforradalmi csoportok rendeztek, majd amikora tüntetéseket betiltották, a szovjellenes megnyilvánulások súlypontja átkerült előkelő szállodák konferenciatermeibe, ahol — nyilván amerikai megrendelésre — az emberi jogok kérdése, valamint Nicaragua, Kambodzsa, Etiópia, Angola, továbbá ismét csak Afganisztán volt a fő téma. A helyi sajtó a. komolyabb, igényesebb kommentárok, a jóindulatú reménykedést tolmácsoló írások mellett teret engedett ezeknek a megnyilatkozásoknak is. A hivatalos svájci hatóságok kitüntető figyelmességgel veszik körül a világpolitikai eseményt. Kurt Furgler elnök hétfőn délután külön-külön hivatalosan is fogadta az SZKP KB főtitkárát és az Egyesfiit Államok elnökét. Maga a csúcstalálkozó délelőtt tíz órakor kezdődik a Fleur d’Eau villában, amely az amerikai fél hivatalos szállása. Délután ismét ugyanez a villa lesz a találkozó színhelye, majd szerdán a szovjet ENSZ-roisszió . épületében folytatódik Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megbeszélése. •ír Míg az amerikai szóvivő hétfőn délután zavartalanul tájékoztatott, provokáció zavarta meg — már másodszor — a szovjet küldöttség sajtóértekezletét. Alighogy Vlagyimir Lomejko, a külügyminisztérium szóvivője beszélni kezdett, egy nő, aki a Szovjetunióból emigrált, kiáltozni kezdett az embhri jogok állítólagos szovjetunióbeli megsértéséről. A nyugati tudósítók egy részének érdeklődése a váratlan közbeszóló felé fordult, a többség viszont minden jel szerint a sajtóértekezlet folytatását igényelte. Miután azonban a ren. det tartósan megzavarták, a szovjet szóvivő befejezte a tájékoztatót és megjegyezte, hogy „egyszerre nem lehet két személyre figyelni”, elhagyta a termet. Az emigránsnőt az incidens után a svájci szervezők megfosztották sajtóbelépőjétől. Robert McFarlane, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója délután igen óvatosan nyilatkozott a csúcstalálkozó kilátásairól. McFarlane, akit pedig az amerikai sajtó a Reagan-tanácsadók „mérsékel tjei” között emleget, ismét részletesen beszélt arról, miért kíván Washington kitartani az „űrvédelmi” tervek mellett. A politikus, visszatekintve a korábbi csúcstalálkozók történetére, hangsúlyozottan óvott a nagyobb várakozásoktól, hangsúlyozva, hogy _ ,,a béke nem a találkozóktól függ”. Az amerikai szóvivő szerint „a nagyhatalmak nem. zeti érzései erősebbeknek bizonyulhatnak” — ezért óvni kell az illúzióktól é6 realizmussal kell szemlélni a két nagyhatalom tárgyalásait. McFarlane szavaiból is világos volt, hogy az amerikai ál_ iáspont szerint a Szovjetunió „tartózkodó” világpolitikai magatartása esetén volna remény érdemi közeledésre Washington és Moszkva között. McFarlane egyébként elmondotta, hogy a ma délelőtti első tárgyalási fordulón, amely kétórás lesz. először Mihail Gorbacsov, majd Ronald Reagan fejti ki nézeteit. ☆ Kurt Furgler, a Svájci Államszövetség elnöke hétfőn délután előbb Ronald Reagan elnököt és feleségét, majd Mihail Gorbacsovot és feleségét fogadta. E találkozók a protokolláris formaságok után amerikai—svájci, illetve szovjet—svájci tárgyalásokká alakultak át, amelyeken a teljes tárgyaló küldött, ségek áttekintették elsősorban az államközi kapcsolatok kérdéseit, majd a ma kezdődő szovjet—amerikai csúcs- találkozóval összefüggő témakört és egészében a nemzetközi helyzetet. Délután sajtóértekezletet hívott össze Vlagyimir Lomejko, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, de egy provokáció miatt — mint jelentettük — pár bevezető szó után elhagy-' ta a több száz újságíró által zsúfolásig megtöltött termet. Lomejko fezt követően szűkkörű másik sajtókonferencián adott tájékoztatást a szovjet—svájci tárgyalásokról. Ezeken a szovjet—svájci kétoldalú kapcsolatokról megállapították, hogy azok a legkülönbözőbb területeken jól fejlődnek. A két ország kereskedelmi áruforgalma évi egymdlliárd rubel körül mozog. A svájci külügyminiszter 1986 tavaszán a Szovjetunióba látogat, egyebek között abból az alkalomból, hogy a két ország 40 évé lépett diplomáciai kapcsolatra egymással. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió tiszteli Svájc állandó semlegességét, egyebek között helyesli azt a módot, ahogyan ezt gyakorlatban megvalósítja, aktívan elősegítve a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételét. Szovjet részről kiemelték, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak az emberi jogok érvényesítésének, készek megoldani a felvetődő kérdéseket, ha ez a terület a célzatosságtól és spekulációktól mentessé válik — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. A szovjet—svájci tárgyalásokon foglalkoztak az enyhülés sorsával. Külön kitértek a stockholmi konferenciára, amelyen a közelmúltban az európai semleges és7 el nem kötelezett országok új javaslatot terjesztettek elő. Kurt Furgler svájci államelnök hangot adott annak a reményének, hogy a genfi csúcstalálkozó lendületet ad a bizalom- és biztonságerősítő kérdésekkel foglalkozó sto:khomi értekezletnek. Mihail Gorbacsov határozottan állást foglalt a fegyverkezési hajsza „pokoli vonatának” megállítása mellett. Hangsúlyozta a felelős cselekvés szükségességét mindenki részéről, sürgette a nemzetközi bizalom helyreállítását. Az esti órákban újabb sajtóértekezletet tartott az amerikai küldöttség tagjaként Genfben tartózkodó Robert McFarlane, Reagan elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Róbert McFarlane. a nemzetközi sajtóközpontban (a megakadályozott szovjet sajtótájékoztató színhelyén) nyilatkozott, cáfolta, hogy az amerikai kormánynak része lett volna a provokációban. Véleménye szerint, az emberi jogok kérdései ugyan napirendre kerülnek majd, a csúcsértekezleten. de nem nyilvános jelleggel. McFarlane egyébként újólag hűtötte a várakozásokat, kijelentve: szerdán, a tárgyalások befejezése után nem lehet maid még tudni, valóban sor kerül-e fegyverzetkorlátozásra. megjavul-e a két ország viszonya, szélesedik-e együttműködése. TV Mihail Gorbacsov hétfőn a Szovjetunió genfi képviseletén találkozott a svájci városban működő szovjet intézmények dolgozóival, a Genfben székelő nemzetközi szervezetek szovjet alkalmazottai-, val. Mint a szovjet televízió híradóműsora beszámolt róla, az SZKP KB főtitkára kijelentette, hogy nagy munka vár a ma kezdődő csúcsr találkozó résztvevőire. „Nem tudjuk, milyen eredményt hoz a találkozó, de mindent meg kell tenni, hogy a nemzetközi helyzet javulásához vezessen” — mondotta Gorbacsov. Az SZKP főtitkára röviden tájékoztatta a fogadására megjelenteket a Szovjetunió belpolitikai életének legidőszerűbb kérdéseiről, az SZKP XXVII. kongresszusának előkészületeiről. A Szovjetunió terveiről szólva kijelentette, hogy azok elválaszthatatlanul kötődnek az egész nemzetközi közösség érdekeihez is. Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy ma egy állam sikeresen tudjon megvalósítani olyan politikát, amely kizárólag egoista, szűkén vett nemzeti érdekekre épül. Nagyon fontos. hogy helyesen értelmezzük a nemzeti érdekeket, amelyek soha nem légüres térben léteznek, hanem más államok nemzeti érdekeivel együtt, azokkal szoros kapcsolatban. A Szovjetunió politikájának ereje éppen abban van, hogy saját, helyesen értelmezett nemzeti érdekeiből kiindulva, mindenkinek egvüttműkö- dést ajánl — állapította meg az SZKP KB főtitkára, hozzáfűzve. hogy rögtönzött helyzetelemzését „előgyakorlat- nak” szánta Reagannel való megbeszélésére. Moszkvában megkezdte munkáját Hétfőn Moszkvában megkezdte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 117. ülése. Az ülés napirendjén annak kérdései szerepelnek, hogyan fejleszthető a tagországok együttműködése a tudomány és a technika legfontosabb területein. E kérdések szorosan fűződnek a KGSTa KGST vb tagországok felső szintű gazdasági értekezletén meghozott döntések végrehajtásához. Az ülésen a tagállamok küldöttségeit miniszterelnök-helyettesek, állandó KGST-kép- viselők vezetik, a magyar küldöttséget Marjai József. A KGST vb legutóbbi, 116. ülését 1985. szeptember 24— 26-án tartották meg Moszkvában. Akkor a tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki szervezetei közötti közvetlen kapcsolatokról, ezek helyzetéről, lehetőségeiről és távlatairól tanácskoztak. s különösen nagy figyelmet fordítottak a kooperáció kérdéseire. (MTI) Felavatták a Technika Házát 'Folytatás az 1. oldalról) Az avatást követően Dev- csicS Miklós, gazdaságunk fejlődésének időszerű kérdéseiről tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. A helyzetünket elemző, a következő időszak feladatait tartalmazó előadásának lényeges gondolata volt a gazdasági növekedés meggyorsításának hang- súlyozása. a VII. ötéves terv- koncepció ismertetése. Az előadást követően került sor a küldöttértekezletre. A küldöttek megvitatták az írásban kiadott beszámolót, amelyet Gressai Sándor, az MTESZ megyei szervezet titkára szóbeli előterjesztéssel egészített ki. lavult az erők összefogása A küldöttértekezlet beszámolója megállapítja, hogy a beszámolási időszakban mind a területi szervezetben, mind a tagegyesületekben javult az erők összefogása, sikerült a tudományos közéleti munkában nagyobb teret biztosítani a helyi gazdálkodási, technikai igényeknek. Ez annak is köszönhető, hogy erősödött a pártszervek figyelme a tudományos közéleti munka iránt, a megyei párt- és állami szervek az utóbbi időszakban fokozottabban igényelték a szakemberek részvételét a megye közéletében, a különböző gazdasági és társadalom- politikai döntések előkészítésében és megvalósításában. A területi szervezet figyelmet fordított a tagság jelentős részét alkotó műszaki és közgazdasági értelmiség helyzetének elemzésére, hozzájárulva ezzel a kreativitás kibontakoztatásához, a szellemi tartalékok gyorsabb és eredményesebb hasznosításához. Jól segítette ezt a folyamatot az MTESZ társadalmi szervezetté válása, és az ebből származó szélesebb körű lehetőségek kihasználása. A területi szervezet feladatokkal való ellátása, vizsgálatokba történő bevonása, véleményük kikérése a beszámolási időszakban tovább erősödött. Az állami irányító szervekkel, intézményekkel, társadalmi és tömegszervezetekkel korábban kialakult konkrét kapcsolatok tovább szilárdultak, — így a Nógrád Megyei Tanáccsal, a szakszervezetek megyei tanácsával, a KISZ FMKT-csoport- jaival és a Hazafias Népfronttal. Mivel mindenfajta közéleti, tudományos feladatot az MTESZ nem vállalhatja magára, éppen ezért szoros kapcsolatot épített ki a TIT- tel, a Magyar Közgazdasági Társasággal, a jogászszövetséggel, a Miskolci Akadémiai Bizottsággal. Különös figyelmet fordítottak a fiatal szakemberek beilleszkedésének, fekészültsé- güknek megfelelő . foglalkoztatásának segítésére. Ennek érdekében állandósították a kapcsolatokat a KISZ FMKT- csoportokkal, segítve ezt az évente kiírt közös pályázatokkal is. A területi szervezet és a tagegyesületek súlyponti feladata volt a beszámolási időszakban a XII. pártkongresz- szus határozataiból, a VI. ötéves terv megyei teendőiből származó közvetlen munkafeladatok teljesítésének segítése. A szellemi erőforrások eredményes és szervezett fel- használása érdekében a meghatározott gazdaságpolitikai programokra és feladatokra összpontosították figyelmüket. Új színfoltja lett a munkának, hogy több egyesület rendez programokat, szervez találkozókat, eszmecseréket. A programokban helyet kapott a terület gazdaságos export- képességének fokozása, az önköltségcsökkentés lehetősége, a beruházási, fejlesztési munka javítása, a termék- szerkezet korszerűsítése. Rendszeressé váltak az üvegipari napok, visszatérően megrendezik az építőipari anyag- mozgatási konferenciát, a korróziósankétot, a hideg- alakító- konfrenciát, a villamos háztartásikészülék-sze- mináriumot. Az SZVT rendszeresen megszervezi nyári akadémiáit. Túl a határokon Az MTESZ megyei szervezet nem maradt meg a megye közigazgatási határain belül, s egy sor szakmai kérdés megoldása érdekében a Borsod és Heves megyei szervezettel megoldotta a három északi megye tudományos közéleti tevékenységének összefogását. Erősítették a nemzetközi kapcsolatokat a közép-szlovákiai testvérszervezettel és a bulgáriai Per- nik megye szervezetével. A gazdag munkaprogram végrehajtásáért öt szakbizottságban, hat munkabizottságban és az üzemi csoportokban folyt a munka. Nem az évenként 2—3 alkalommal megrendezett konferenciákra összpontosítottak, hanem a folyamatos szakmai munkára törekedtek. A megyei szervezet és a tagegyesületek rendezvényeinek száma évente eléri a 170—180-at, a résztvevők száma pedig 12 ezer fő körül mozog. A legnagyobb mozgósítással és a szellemi munka koncentrálásával járó műszaki hónapot már másfél évtizede rendezik meg rendszeresen. Az őszi rendezvénv- sorozat tömörített programot jelent, valamilyen központi témakörben, így például a minőségfeilesztés, az innováció. a tudomány mint termelőerő stb. című témakörben. A műszaki, közgazdasági hónapokon 90—100 rendezvényt bonyolítanak, mintegy 6—7 ezer résztvevővel. Együttműködés a társszervekkel Hatásosak az évről évre szervezett műszaki aktívaülések is, amelyeken az energia- gazdálkodással, a korszerű vállalati szervezéssel, az exportnövelés! lehetőségekkel stb. foglalkoztak. A megyei társszervekkel való szoros együttműködést fejezi ki a Nógrádi Fórum címmel megjelenő kiadvány, amiben évente két alkalommal a megye tudományos életét érintő kérdésekről adnak számot. Az írásos beszámoló határozati javaslata azokat a legfontosabb feladatokat fogalmazta meg, amelyek a területi szervezet, a tagegyesületek tagságára várnak a következő öt esztendőben. A vitában öten kértek szót, majd Gressai Sándor foglalta össze az elhangzottakat és válaszolt a kérdésekre. Ezután kitüntetéseket és jutalmakat adtak át a kiváló munkát végző aktíváknak. MTESZ megyei emlékérmet kapott Húszak Artúr, a Volán-vállalat igazgatója. Az MTESZ területi szervezet küldöttértekezlete végül megválasztotta a 49 tagú elnökséget, a négytagú ellenőrző bizottságot. A megyei szervezet elnöke ismét Ür- mössy László lett, titkárának Botka Miklóst választották. P. A. Plenáris üléseken folytatta munkáját az európai kulturális fórum Hétfőtől az európai kulturális fórum ismét plenáris üléseken folytatja munkáját azzal a céllal, hogy megvonja az eszmecserék mérlegét, és összegezze a tanácskozás eredményeit. Ezen a héten kell elvégezni annak a több mint kétszáz különféle javaslatnak az értékelését is, amelyeket a küldöttségek, illetve a munkabizottságok tevékenységében részt vevő kulturális sze. mélyiségek terjesztettek elő, a kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésének tehetséges irányaira és gyakorlati forDrexler Gábor, a magyar küldöttség szóvivője az MTI munkatársának kérdésére válaszolva elmondotta, hogy a feldolgozásra váró nagyszámú javaslat között egy sor ésszerű és megvalósítható elgondolás szerepel, amelyek teljes körű egyetértésre tarthatnak számot. Vannak azonban olyan, hivatalosan benyújtott kezdeményezések is, amelyek rém veszik kellően figyelembe az együttműködés alapjá. nak. a kölcsönösségnek elvét, vagy a tanácskozás mandátumán kívül eső kérdéseket érintenek, ezért nem esélyesek as elfogadásira. . Politikai pótcselekvés A címben szereplő kifejezés jobbára lélektani kategória: ha valakik valamely okból nem képesek igazán komoly tevékenységre, feszültségüket úgynevezett „pótcselekvések” segítségével igyekeznek levezetni. Minden párhuzam kockázatos, de a múlt hét végén Dublin és London között aláírt, igencsak fura megállapodás fogadtatása arról győzi meg a megfigyelőt, hogy ez az aktus a politikai pótcselekvés tipikus esetének tekinthető. Az egyezmény lényege első olvasásra nem hangzik rosszul. Arról van szó, hogy „északír kérdésekben szükséges döntések előtt intézményesítik az Egyesült Királyság (vagyis Anglia) és az Ír Köztársaság képviselői között folytatandó politikai tanácskozásokat”. Ennyi. Dehát mi ezzel a baj? — kérdezhetné a gyanútlan érdeklődő. Hiszen, ha egyszer bonyolult történelmi okokból olyan sajátos helyzet alakult ki a zöld szigeten (vagyis Írországban), hogy déli része független katolikus respublika lett, északi része viszont a protestáns Nagv- Britannia része maradt, akkor mi abban a rossz, ha az ír és az angol főváros konzultál egymással az északi rész- szak. m» úgynevezett Ulsterrel kapcsolatos döntésekről?. j A kérdés a logikai szabályok szerint jogos. Csakhogy olyan dilemmáról van szó, amelynek fejleményeiben immár hosszú évszázadok óta nem a józan ráció, hanem a folyton izzó, bármelyik percben robbanással fenyegető indulat uralkodik. A jelent megérteni csak a történelem ismeretében lehet. Az „ír kérdés” természetesen akkor es azzal kezdődött, amikor Anglia leigázta a szomszédos sziget népét. Századunk húszas éveinek elején egy nagy felkelés nyomán szakadt ki az Ír Köztársaság —, de akkorra a sziget északi, ulsteri részén már betelepült protestánsok alkották a lakosság többségét, és a katolikusok kiebbség- ben maradtak. Mindmáig ez az arány teszi — nyugodtan kimondhatjuk — megoldhatatlanná az ulsteri kérdést, és ez az oka a mostani megállapodást követő viharnak. Ian Paisley le - kész protestáns szélsőségesei azért beszélnek árulásról, mert Dublint egyáltalán bevonják az ügybe, a katolikusok pedig — éppen akkora haraggal — azért, mert a katolikus Ír Köztársaság szóba áll, sőt megállapodást ír alá „a londoni zsarnokkal”. A kibékíthetetlen ellentétek némileg azt magyarázzák: miért éppen a zöld sziget a terrorizmus őshazája. Etnikai és vallási arányok, évszázados sérelmek tesznek kilátástalanná minden igazi rendezést. E megállapodás és az igazi egyezmény között pontosan az a különbség, mint a pótcselékves és az igazi cselekvés között.... Harmat Endra
