Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-18 / 270. szám

Széteső I< ult úrház Kiútkeresés Eg Amikor a Mihálygergei Községi Közös Tanácson az egyházasgergei kulturális élet felöl érdeklődöm, a vb-titkár nem repes a boldogságtól. Hamarosan meg is mondja, mi­ért. Az alig több mint tízéves klubkönyvtár az elmúlt évek­ben gyors romlásnak indult, falai megrepedeztek, olyannyi­ra, hogy életveszélyessé vált. — Persze, van azért örö­münk is — teszi hozzá Mes­ter Sándor. — Egyházasger­gén a tárgyi feltételek hiá­nya ellenére jó irányban fej­lődik a közművelődés, a fia­taloknak köszönhetően. Ki­csiny Erzsébet, a községi KISZ-titkár és klubkönyvtár­vezető jól összefogja a társa­ságot. Ennek ellenére, bizo­nyára nem lepődik meg, ha elmondom, nem felhőtlen az örömünk. A szakkörök, önte­vékeny művészeti csoportok száma kevesebb a kívántnál. Így foglalt állást ebben a té­mában a tanácsi végrehajtó bizottság a júliusi ülésen. — Mi lehet az oka, az épü­letgondokat leszámítva? — Mindenképpen szerepe van annak, hogy a korábban lendítő erőt adó rárósi kul­turális napok megszűntek. Ügy érezzük, nem vált be a kul- túrházak közös működtetése sem. Mi az épület fenntartá­sát álljuk, míg a tartalmi munkára fordítható pénz a módszertani központba, Ka- rancskeszibe megy. és keveset látunk viszont belőle. * A kultúrház szót voltakép­pen idézőjelbe kéne tenni. Amit jobb híján annak nevez­nek, egy sok évtizedes épü- • let, hajdan iskolának használ­ták, a háborús időkben lo­vakat tartottak benne, ké­sőbb — máig — mozielőadá- sokat. A fiatalok ezt az épü­letet használják közösségi cé­lokra. — Túl akartunk már több­ször adni rajta, de valaho­gyan még mindig megfenek­lett az igyekezetünk — me­séli Zsidai András községi párttitkár, az SKÜ 49 éves kovácsa. — Nagyon nagy gondunk, hogy nincs megfe­lelő helyünk a művelődés, a szórakozás számára. Csak egy példát mondok. Nálunk ál­talánossá váltak a társadal­mi esküvők, s azokat most a pártirodán rendezzük meg. Ügy, hogy közben a vendé­gek, sokszor százan-százhúszan is, nem férnek be, az ajtó, a kapu előtt álldogálnak. De, ha már idáig jutottunk, nem hagyhatjuk el az egészet. Csi­nálnunk kell valamit, fel kell újítanunk a klubkönyvtárat... A közösségi házat a hetve­nes évek elején építette a litkei téesz építőbrigádja. Nem is volt baj az épülettel, egé­szen 1983-ig, a hihetetlenül száraz nyár és kemény tél után. Az épület fölötti domb­oldal megmozdult, s ezzel hozzák összefüggésbe a falak szétesését. A repedések nagy port kavartak az ezer körü­li lelket számláló településen. Felülvizsgáltatták a terveket, a kivitelezést, elmentek a bíróságra. Sikertelenül; a csuszamlás tény volt, a ke­reset egyébként is elévült. — Egyetlen megoldás van — hangsúlyozza a párttitkár —, felújítjuk a klubkönyvtá­rat. Akkor az iskolából visz- szahozhatjuk a könyvtárat, működtethetjük az MHSZ- klubot, visszajöhetnek a falu centrumába, a jó helyre a fi­atalok. Szóval használhatjuk úgy a klubkönyvtárat, aho­gyan azt korábban éveken át tettük. ☆ — Olyan régen voltam utoljára a klubkönyvtárban, hogy már pontosan nem is emlékszem rá — gondolko­dik el Tóth Gyula bányai villanyszerelő. — A gyerekek közül a nagyobb, a 17 éves fiam rendszeresen eljár a faluvégi házba. A KISZ-esek ott csinálnak mindent, ve­télkedőt, politikai vitakört, diszkót. A titkáruk, Ki­csiny Erzsébet nagyon élet­revaló kislány. — Nekem nem hiányzik a kultúrház — vélekedik Ki­csiny Gyuláné háztartásbeli. — A 18 éves fiamnak inkább. — örülne azért, ha felújí­tanák a házat? — Hogyne. A gyerekem­nek lenne jó... De én is el- ménnék a nótaestekre, any- nyira szeretem. Ügy tudom, lesz a felújításból valami. Járták ugyanis a házakat a területfejlesztési hozzájárulás­sal, és úgy mondták, hogy abból jutna a klubkönyvtár­ra is. Négyszáz forintot kér­nek. — Nem sajnálja a klub­könyvtárért ? — Miért sajnálnám?! Hadd szórakozzanak a fiatalok. Mondtam, nekem is van gye­rekem. ☆ A Mihálygergei Községi Közös Tanácson támogatják az egvházasgergei lakosság kívánságát, s a vezetők, a tanácstagok zöme is úgy íté­lik meg, a falut nem szabad a közösségi művelődésre, szó­rakozásra alkalmas intéz­mény nélkül hagyni; nem szabad a törekvő fiatalokat magukra, méltatlan körülmé- nyek között tengődve hagy­ni, hiszen számtalanszor bi­zonyították aktivitásukat, le­leményüket. Biztosan sokkal többet produkálnának a régi helyen. — A lakosság hozzájárulá­sa kevés lesz, de nem késle­kedhetünk, mert minden ké­sedelem ezreket jelent — fog­lalja össze véleményét Zsi­dai András. A tanács jövőre kezdődő, VII. ötéves tervi feladatai között szerepelteti az egyhá- zasgergei klubkönyvtár felújí­tását. S ahogyan a falubeli­ek nyilatkoztak, a tanács nem marad segítség nélkül. Sulyok László Legyen házigazdánk! Új lehetőségek szocialista brigádoknak Balassagyarmati tapasztalatok Az esztendő utolsó negyed­évében nagyobb művelődési házaink többségében is fel­gyorsultak az események: több, változatosabb műsoro­kat kínálnak az intézmények a közönségnek, s új kezdemé­nyezésről is hallani. A balassagyarmati Mik- •záth Kálmán Művelődési Központban októbertől Legyen házigazdánk! címmel, új le­hetőség várja a művelődés­ben, szórakozásban aktív szo­cialista brigádokat. Az első rendezvényt október 12-én tartották, s a házigazdasze­repet először a Budapesti Fi­nomkötöttárugyár balassa­gyarmati gyárának Kemerovo Szocialista Brigádja vállalta magára. Este hét órától haj­nali öt óráig birtokolták a kultúrházat, és a brigád tag­jai voltak a találkozó prog­ramjának összeállítói, lebo­nyolítói. Ok rendezték be a tánchoz a termet, árusították a belépőjegyeket, üzemeltet­ték a büfét és hangulatos já­tékokat átlőttek ki. Nagy si­kere volt például a házaspá­rok vetélkedőjének, amelynek során fény derült arra is. ki mennyire ismeri a másikat. A művelődési központ Miner­va tánczenekarának muzsiká­jára csaknem teljes telt ház, nyolcvannál több ember rop­ta a táncot. Hasonló sikerrel bonyolí­tották le a Legyen házigaz­dánk! sorozat második ren­dezvényét szombaton, ezúttal a KÖPORC balassagyarmati gyáregysége Farkas Bertalan Szocialista Brigádjának szer­vezésében. A táncos összejö­vetel apropóját a közeli Er- zsébet-nap szolgál+atta. s já­tékos vetélkedőkből most sem mutatkozott hiány, A követ­kező programra november 23-án kerül sor, a Katalinok­ra emlékezve. A jövő évben még egy alkalommal fordul­hat elő, hogy ilyen közel esik egymáshoz két rendezvény — februárban, farsang idején; egyébként havonta egyszer adnak a brigádoknak lehető­séget szervezőkészségük, talá­lékonyságuk kipróbálására. A rendezvény fölött Hajnal Sándorné. a Mikszáth Kál­mán Művelődési Központ munkásművelődési előadója bábáskodik. Mint elmondot­ta, azért vállalkoznak az ef­féle rendezvényekre, mert úgy tapasztalják, hogy a kö­zépkorosztálybeliek elsősor­ban azok, akik ritkábban for­dulnak meg az intézmény­ben, és remélik, a házigazdák az eddiginél jobban kötődnek majd az intézményhez, csa­ládtagjaikkal együtt. Ez a programfajta szerepel a „Munka és művelődés” me­gyei munkásművelődési moz­galom ajánlatában is, s a ta­pasztalatok szerint a balassa­gyarmati brigádtagok ked­velik. A megyei munkásmű­velődési mozgalomban egyéb­ként a városból 39 szocialista brigád vesz részt 434 fővel. Jubileumi Köröstáj-nap Békésben Negyedszázada tölt be fon­tos szerepet a Békés megyei, il­letve dél-magyarországi irodal­mi élet szervezésében laptár­sunk, a Békés Megyei Népújság Köröstáj címmel hetenként megjelenő irodalmi melléklete. Ez alkalomból jubileumi Körös- táj-napot rendez november 18-án a Békés Megyei Nép­újság szerkesztősége és a Bé­késcsabai Városi Tanács VB Békéscsabán, s a programok a megye más helységeiben is zajlanak ezen a napon. A jubileumi események dél­előtt kezdődnek. Ekkor kerül sor arra az ünnepségre, ame­lyet a Köröstáj első megjele­nésének 25. évfordulója alkal­mából a Békéscsabai Városi Tanács dísztermében tartanak. A bevezetőt dr. Árvási Zoltán, a Békés Megyei Népújság fő- ‘ szerkesztője, az ünnepi meg­emlékezést dr. Lovász Matild. a megyei pártbizottság titká­ra mondja. Sasala János, a Békéscsabai Városi Tanács el­nöke pedig méltatja a lap irodalmi mellékletének szere­pét. Közreműködik Várday Zoltán színművész. Délután jubileumi kiállítást nyitnak a Szabó Pál téri is­kola aulájában. Kiállítók a mellékletben publikáló hiva­tásos és amatőr képzőművé­szek lesznek. Dr. Dömötör Já­nos, a hódmezővásárhelyi Tor­nyai János Múzeum igazgató­ja nyitja meg a képzőművé­szeti tárlatot. A továbbiakban is gazdag i lesz a program. Este pedig Békéscsabán, a városi tanács dísztermében. Gyulán szintén a városi tanácson. Békésen pedig a zeneiskola hangver­senytermében Köröstáj iro­dalmi estet rendeznek. Köz­reműködnek: Békéscsabán Felkai Eszter és Barbinek Pé­ter színművészek, valamint a városi zeneiskola művészta­nárai, Gyulán Pálfy Margit és Harkányi János színművészek s szintén a városi zeneiskola művésztanárai, Békésen Cze- gö Teréz és Dariday Róbert színművészek, valamint helyi zenetanárok. • A NÖGRÄD olvasói ez év januárjában , ismerkedhettek meg a Körostájban publikáló írókkal, költőkkel, képzőmű­vészekkel. Az irodalmi csere jegyében ugyancsak ekkor a Nógrád megyében élő írók, költők, képzőművészek mutat­kozhattak be a Köröstájban. Egyébként, a gvulai irodal­mi esten ez alkalommal a Nógrádban élők közül Borii Tóth Elemér versei is elhan­goznak. Szabó Gáspár kiállítása A pásztói Csohány baráti kör névadója emlékének ápo­lása mellett jelentős szerepet vállal a képzőművészeti kiál­lítások szervezésében, a mű­vészi közízlés pozitív formá­lásában. A baráti kör és a Lovász József Művelődési Központ közös szervezésében szombaton nyílt meg Szabó Gáspár grafikus, festőművész kiállítása a pásztói kisgalé- riában. A hajdani kolostor­épület termében a művésznek a nyolcvanas évtizedben fes­tett, mintegy ötven művét ál­lították ki. A műveket Tóth Elemér, a NÖGRÁD főmun- katársa ajánlotta a közönség figyelmébe. A kiállítást de­cember 15-ig láthatják az ér­deklődők. Filmjegyzet Hóvirágünnep E z a világ olyan, amilyen. Akkor sem változik, ha meg akarjuk változtatni, és akkor is megváltozik, ha nem akarjuk megváltoztatni. Kis túlzással akár így is meg" fogalmazhatnánk a cseh Bohumil Hrabal író és Jiri Menzel rendező újabb közös filmjének lényégét. Persze a képlet megoldása nem ennyire egyszerű. Ez nem is illene egy olyan kaliberű filmrendezőhöz, mint Menzel, aki 1966-ban szinte első nekifutásra Oscar-díjat szüretelt a csehszlovák filmművészetnek. A Szigorúan ellenőrzött vo­natok világsikere jelezte, hogy a hatvanas években színre lépő csehszlovák új hullám egyik legtehetségesebb rendező­jéről van szó. Menzelnek egyéni, a többiekétől eltérő, jól felismerhető stílusa van. Míg a 60-as években még Cseh­szlovákiában dolgozó Milos Forman, vagy napjainkban Vera Chytilbva gyilkosán éles szatírával szemléli a körülötte levő világot, addig Menzel inkább megértőén ábrázolja az em­beri gyengeségeket. Pontosabban szólva mindenféle csip- csup történetek ég majnem jelentéktelen emberek botla- dozásainak ábrázolása mögé rejti a világról alkotott véle­ményét. Szinte csak úgy mellékesen jelennek meg az ép­pen korszakos világot alakító események. A Szigorúan el­lenőrzött vonatok című filmje például tegy kétbalkezes vas­utas fiúról szól, ahogyan nagy nehézségek árán tud csak megszabadulni szüzességétől. Ugyanakkor a háttérben zajlik a második világháború ég a fiú szinte véletlenül vállalja egy német katonai szerelvény felrobbantását, ily módon is elveszítve gyermeki ártatlanságát. Hasonló a helyzet a szintén szép sikert aratott Sörgyári capriccióban. Itt egy századeleji unalmas kisváros unalmas sörgyárában bekövetkező változások, illetvb egy szépasszony gyönyörű aranyló hajfürtjeinek sorsáról mesél, amelyek szintén csak úgy „mellesleg” forradalmi változásokon is keresztül men­nek egy modernebb, gyorsabb tempójú kor felé. Menzel ezt a stílust folytatja a Hóvirágünnfepben. Az alapcselefcmériyről persze most is Hrabal gondoskodott egy novellagyűjtemény formájában. Igaz. ezúttal napjainkról és így minden kétséget kizáróan rólunk szól a mese. A film nyitó képsorában hosszan pásztázza a kamera egy falusi utca házsorát. Este lévén az ablakok kékesen villódzanak és iszonyú egymásutánban háborús, szerelmes krimifilmek, érte­kezlet, híradó és egyéb tipikus tv-műfajok hangjai szűrődnek ki a csendes erdei éjszakába. Ami ezután következik, az kész kabaré. Bájos, ám végtelenül groteszk emberek és esemé­nyek sorozata. Furcsa lebegő — úgy is szokták mondani: „csehes” —, fanyar hangulatok, apró részletes megfigyelé­sekkel, bőséges finom, meleg emberi humorral. Például egy különös remeteéletet élő különc, aki kecskéivel nézi estén­ként a nyugati típusú színes tévét, miközben whiskyt szo­pogat — időnként a kecske is kortyol a pohárból. Ugyanő az, aki amerikai típusú országúti cirkálójával nap mint nap kiáll a tyúkólból, hogy kecskéit azzal vigye legelni. Vagy, ahogyan egy kakukkóra megszólal az erdőben. Vagy két furcsa festő, akik mindent összefestenek reklámmondatok­kal. Megjelenésüket némafilmekre emlékeztető burleszkha- tások kísérik. Továbbá van itt még egy fantasztikusan lusta és ijesztően sokat zabáló figura. Kerti traktoron sétakocsi- kázó család és így tovább. A film csupa ilyen esendő emberekből és komikus hely­zetekből áll. Ez utóbbi egy méltóképpen groteszk történet köré fonódik. Tulajdonképpen egy szerencsétlen vaddisznó hajkurászásárói, lelövetéséről, tetemének a két szomszéd falu vadásztársasága közötti tulajdonjogi vitájáról, közös elfogyasztásáról, menet rends/.erű verekedésekről és egy em­ber ostoba haláláról van szó. Természetesen csak a törté­net szerint! Ami a sok komikum mögött van, azt ugyancsak sokféle­képpen értelmezhetjük. Tükörként, hogy magunkra ismer­jünk. Figyelmeztetésként, hogy mennyire kisszerűén élünk, szinte figyelembe sem véve a világ alakulását. Végső soron még tovább is találgathatjuk az eszmei mondanivalót, dé a Hóvirágünnep című Menzel-film erénye alapvetően a tá­jak. az emberek, a képek hangulata és ritmusa által kivál­tott érzelmes. Ezt pedig kinek-kinek magának kell érezni« az életben és a nézőtéren egyaránt. Bodnár Mihály műsor KOSSUTH RADIO: 8.20: Hogy tetszik lenni? 9.00: A hét zeneműve — Ravel: Szonáta 9.30: Magány Vajda János versei 9.40: Ki kopog? 4 AJOGRAD - 1985. 10.05: Nyitnikék 10.35: Zala Tóth Erzsébet és Tekeres Sándor nótafel vételeiből 11.05: Régen találkoztunk... 11.25: Tamássy Zdenkó dalaiból 11.39: Ádámcsutka. XXI13. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Utak, ösvények. . . 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Daloló, muzsikáló tájak 14.25: A kamásüs végzet. Barta Lajos novellája 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Irodalmi évfordulónaptár 15.30: Kóruspódium 16.05: Ugróiskola 17.00: Eeo-mix 17.30: Liszt és Bartók műveiből 18.00: Van új a nap alatt 18.25: Mai könyvajánlatunk. (Tsm.) 19.15: Rádiónapló — a fővárosról november 18., hétfő | 90.45: ,.Az ihletet kontrollálni kell.” öss-zeállítás Farkas Ferenc zeneszerző életéről. VIII/1. rész 21.32: A szovjet—amerikai csúcstalálkozó Genfben 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Találkozás a világhírrel 23.20: Kamaramuzsika 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. .. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Népdalcsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Fúvósmuzsika 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Szalai Antal népi zenekara játszik 13.05: S’á2ermúzeum 14.00: Kettőtő! ötig. . . 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Nóták 19.30: Sportvilág aojkái Rockújaég 21.05: Hekus DÖnci és a többiek 21.55: Hang lemez-MK 22.00: Egy órában egy élet 23.20: A mai dzsessz 24.00: A clevelandi, a phila­delphiai és a chicagói rézfúvósegyüttes tagjai Giovanni Gabrieli-muveket j átszanak 0.15: Éjfél után. .. MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin. Tele­fonügyeiét: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani. Mérő Miklós jegyzete. — Válaszolunk hallga­tóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) 18,00: Észak- magyarországi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemie az Észak­Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves Megyei Népújság., vala­mint a NÓGRÁD keddi számá­ból. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Egy időszerű témáról 20.30: Rosita leányasszony. Tv-játék 21.50: Előttünk a tenger.' Feliratos szovjet film. 1. rész 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Barokk kórusművek 20.30: Sporttükör 21.30: Időszerű események 21.56: Tdőjárás-ielentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Autósok és emberek. 4. rész. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.-: A házibuli folytatódik. Színes, szinkronizált francia film. — TIT: Törekvő tanerő. Színes, szinkronizált franeia film. — Kohász: vándorlások meséi«. S7’'nes «szovjet mesefilm. — Jó­zsef Attila: Piknik a sziklánál. Auisztráű film. — IMH: Fehér farkasok. NDK-film. — Balassa­gyarmati Madách: Az elveszett frigyláda fosztogatói (14). Színes USA-kaland L lm. ISKOLAMOZI: István, a király. -- Pásztói Mát­ra: Redl ezredes I—II. (16). Szí­nes magyar—osztrák—NSZK film. — Nagybátonyi Petőfi: A Karatézó Cobra visszatér (16). Színes, szinkronizált japán kri­mi. — Nagybátonyi Bányász: Carmen (14). Színes spanyol film. — Szécsénji Rákóczi: Hóvirág- ünnep (14). Színes csehszlovák filmszatíra. — Rétság: Androidok lázadása (14). Színes, szinkroni­zált amerikai fantasztikus ka­landfilm. — Karancslapuftő: Ivanhoe. Színes, szinkronizált szovjet történelmi ka1 and.film. — Kisterenyei Petőfi: Üldözők (16). Színes, szinkronizállt USA bűn­ügyi film. — Érsekvadkert: Még­is. kinek az élet-e (14). Színes, szinkronizált USA-fVm. MESE­MOZI: A rátóti csikótokéi. TS- KOLAMOZT: Kutyahűség. — Nagvlóc: 1SKOT amozu Koldus és királyfi. — Jobbáervi: Mote­lének és bokmdok (14). szuv^ szinkronizált USA-filmvígj átélt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents