Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-18 / 270. szám

Ronald Reagan Genf ben tartózkodik Profil — Ma délben várják az SZKP KB főtitkárát a csúcstalálkozó színhelyére Háttérrel Mihail Gorbacsov Reagan amerikai elnök izomba ton este — mintegy nyolcórás repülőút után — megérkezett Genfbe, a kedden kezdődő szovjet—amerikai csúcstalálkozó színhelyére. Reagan és felesége fogadá­sára a genfi repülőtéren meg­jelent Kurt Fugler svájci ál­lamelnök és más magas rangú svájci politikus. Reagan a repülőtéri fogadáson köszöne­tét mondott a svájci vezetők­nek azért, hogy vállalták a csúcstalálkozó házigazdájának szerepét, és így lehetővé tet­ték. hogy az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió képvi­selői találkozzanak egymással. ☆ I Négy hónapos sokrétű előké­szítő munka után kedden reg­gel megkezdődik Genfben Mi­hail Gorbacsov és Ronald Reagan világszerte érdeklődés­sel várt találkozója. Az ame­rikai elnök, aki szombat este óta tartózkodik a felbolydult svájci tanácskozóvárosban a vasárnapot megbeszélésekkel és pihenéssel töltötte. Az SZKP KB főtitkárát ma délben várják Genfbe. amely­nek repülőterén Kurt Fug'er, a svájci államszövetség elnöke fogadja majd a szovjet veze­tőt. és kíséretét. Genfi források szerint egyébként a csúcstalálkozó kapcsán, mintegy tízezer em­ber érkezett eddig a városba, egvharmadrészt újságírók, fotó- és televíziós riporterek. Megjelentek az első ..csúcs­költségvetések” is: hozzávető­leg harmincmillió dollárba kerül a rendezvény, ami a tárgyalások eg.v percére ve­títve, 63 ezer dollárt jelent. Vasárnap a svájci biztonsá­gi főnök megtekintette a csúcstalálkozó biztosítására Genfbe vezényelt katonai egységeket, amelyek útaka­dályoktól a légvédelmi ágyú­kig, sokféleképpen érzékelte­tik jelenlétüket. Ügy hírlik, a sajtó képviselői kedden és szerdán 500 méterre közelíthe­tik csak meg — néhány ki­vételezett kivételével — a tárgyalások színhelyét. ■fr A csúcstalálkozó megtorpe­dózására irányuló kísérletnek minősítik vasárnap az ame­rikai lapok, hogy Weinberger hadügyminiszter a sajtóban nyilvánosan felszólította Rea­gan elnököt: ne kötelezze el magát Genfben sem a SALT—I. szerződés úgyneve­zett szűkebb értelmezése, sem a SALT—II. szerződés meg­hosszabbítása mellett. A ha­dászati támadó fegyverek számát korlátozó szerződés érvénye ez év végén lejár, és Reagan korábban azt mon­dotta, hogy az Egyesült Álla­mok „nem fogja aláásni” a SALT—II. előírásait, nem nö­veli hadászati fegyverei szá­mát, további intézkedésig megtartja a szerződésben fog­lalt kereteket. Weinberger nyílt levelet intézett Reaganhoz a szerző­dés kérdéséről, annak kap­csán, hogy a Pentagon a csúcstalálkozó küszöbén je­lentést készített az állítólagos szovjet „szerződésszegések­ről”. A levél szövegét szom­baton teljes terjedelmében közzétette a The New York Times, bőségesen ismertette a The Washington Post, a ke­leti partvidék két befolyásos lapja. A közlés — főkéntan­nak időzítése — komoly za­varokat okozott Reagan elő­készületeiben a csúcstalálko­zóra, mert azt teszi nyilván­valóvá, hogy az elnök által most hivatalosan hangozta­tott politikai elképzeléseknek igen erőteljes ellenzői van­nak, és a Pentagon nem fo­gadna. bélén vugvással lesze­rel ési megállapodásokat, sőt még a jelenleg fennállószer­ződéseket is fel akarja szá­molni. Reagan sajtótitkára már útban Genf felé, az elnök re­pülőgépén szembehelyezke­dett a hadügyminiszter által képviselt nézetekkel. ☆ „Ha Reagan elnök valóban új kezdetet akar a genfi tár­gyalásokon a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszo­nyában, akkor az valóban nagyfontosságú lehet. A sok­éves kommunistaellenesség. szovjetellenesség után való­ban fontos lenne új kezdet kapcsolatainkban” — jelen­tette ki Georgij Arbatov, a Szovjetunió egyik vezető Ame- rika-szakértője vasárnap a GBS televíziónak. Arbatov azt mondotta, hogy „valami­vel derűlátóbban” ítéli meg a csúcstalálkozó esélyeit, mint korábban. „Ebben a kulcsfon­tosságú pillanatban a két ország vezetőinek fel kell is­merniük: súlyos a felelőssé­Mmbiaí katasztrófa Folytatódnak a mentési munkálatok r Az első hivatalos becslé­sek szerint közel 22 ezer ha­lottja, illetve eltűntje van a csütörtöki kolumbiai vulkán- kitörésnek. A sebesültek szá­ma eddig mintegy másfél ezer és mintegy 20 ezer em­ber minden ingóságát elvesz­tette az elemi csapás követ­keztében — közölte péntek es­te a kolumbiai állami rádió kormánydokumentumokra hi­vatkozva. A hivatalos adatok nép­számlálási statisztitkákra ala­pulnak. Pontosságukat jócs­kán csökkenti az a körül­mény, hogy a katasztrófa súj­totta területeken nagyon sok kávészedő idénymunkás tar­tózkodott a Névadó de Ruiz kitörésének idején. A kitörés után lezúduló sár, hamu és törmelék 14 telepü­lést árasztott el. Armero vá­ros. amelynek a korábbi je­lentésektől eltérően körülbe­lül 20 ezer lakosa volt. el­tűnt a föld színéről: 4900 há­zából több mint 4000-t telje­sen betemetett a néhol hat méter magasságot elérő iszap­tenger. A mentési munkálatok megfeszített erővel folytatód­nak, de a helyszínről érke­zett beszámolók szerint már alig van esély arra hogy to­vábbi túlélőkre bukkanjanak. Bár szinte az országban fel­lelhető valamennyi repülő­gép, helikopter részt vesz a mentésben és folyamatosan érkeznek a szállítmányok a térségbe, nincs elég gyógy­szer a sebesültek ellátására, hiányzik a nélkülözhetetlen víz. Mivel a térségben újabb kitörésekre, áradásokra és földcsuszamlásokra lehet számítani, a Névadó de Ruiz környékén viszonylag épen maradt településeket is ez­rével hagyják el a lakosok. A természeti csapás nem okozott nagyobb károkat az ország legfontosabb export­cikkét adó kávéültetvények­ben. Kolumbia a világ 2. szá­mú kávétermelője, s a ka­tasztrófa sújtotta Caldas tar­tomány az ország egyik leg­jelentősebb kávétermő vidé­ke. Az ENSZ-közgyűlés ülés­szaka pénteken egyhangúlag elfogadott határozatban szó­lította fel a világszervezet tagállamait, hogy nyújtsa­nak segítséget Kolumbiának. A határozat felkérte Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fő- titkárt, hogy hangolja össze a nemzetközi segítséget és a kolumbiai kormánnyal együtt­működve határozza meg, mi­lyen támogatásra van szük­sége a katasztrófa sújtotta országnak. 2 NÓGRÁD ~ 1985. november 18., hétfő gük, nincs joguk arra, hogy re jussanak bizonyos mérté­kű megegyezésre, ne segítsék elő, hogy megváltoztassák a jelenlegi, rendkívül veszélyes, kritikus helyzetet” — mon­dotta. A három nagy amerikai te­levíziós hálózat (CBS, NBC. és ABC) vasárnap déli politikai műsoraiban megszólalt Géni­ből mindkét fél szinte vala­mennyi vezető tanácsadója. Amerikai részről George Shultz külügyminiszter, Do­nald Regan, a Fehér Ház po­litikai részlegéinek vezetője és Robert McFarlane nemzetbiz­tonsági tanácsadó volt a fő­szereplő, a szovjet szakértők közül Arbatov mellett nyilatko­zott az esélyekről Jevgenvij Veühov, a tudományos akadé­mia alelnöke. Roald Szaggye- jev, az akadémia űrkutatási intézetének vezetője és Vita- lij Zsurkin, az Amerika-kuta- tó intézet igazgatóhelyettese is, akikét az Egyesült Álla­mokban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkárának fontos tanácsadói közé sorolnak. Mind a három vezető ame­rikai tanácsadó óvatosan nyi­latkozott a fegyverzetkorláto­zás esélyeiről a csúcson. Shultz ismét, „lehetségesnek, de nem valószínűnek” minő­sítette. hogy Gorbacsov és Reagan megállapodhat a szov­jet—amerikai leszerelési ta­nácskozás folytatásának irány­elvéiben. Donald Regan vala­mivel több lehetőséget adott erre. Robert McFarlane azt mondotta, hogy a két fél szakértői közötti tárgyalások jelenleg is folytatódnak, s Genfben több kétoldalú meg­állapodás aláírására körülhet sor, de kizárta ezek közül va­lamiféle leszerelési megálla­podás lehetőségét, bár nem utasította el az „irányelvék” esetleges kialakítását. Személyi változások A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a mi­nisztertanács elnökének he­lyettesévé nevezte ki a 48 éves Jurij Maszljukovot, aki eddig a Szovjetunió állami tervbi­zottságának elnökhelyettese volt. A Legfelsőbb Tanács El­nöksége felmentette minisz­terelnök-helyettesi beosztá­sából Leonyid Szmirnovot, aki nyugdíjba vonul. ☆ Szervezeti kérdések átte­kintésére teljes ülést tartott a moszkvai területi pártbi­zottság. Az ülésen Vaszilij Konotopot (69 éves) felmen­tette az SZKP moszkvai te­rületi pártbizottsága első tit­kárának tisztségéből, tekin­tettel nyugdíjba vonulására. Helyére Valentyin Meszjacot (57 éves) választották, aki ed­dig a Szovjetunió mezőgaz­dasági minisztere volt. A pártbizottsági ülésen részt vett és felszólalt Jegor Liga- csov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Alig fél éve áll az SZKP élén, s ez alatt az idő alatt valószínűleg többször szere_ pelt a világsajtóban, mint elő­dei hosszú évek alatt. Stílusa, dinamizmusa, következétes- sége zavarba hozta a tapasz­talt szovjetológusokat és kremlinológusokat. „Gorba- csov-jelenségről” írnak a nyugati lapok, s félig-meddig ironizálva új orosz csodafegy­verként emlegetik. Mások vi_ szont megpróbálták „propa­ganda-hadjáratnak” feltüntet­ni az SZKP KB főtitkárának fellépését, s eddigi tevékeny­ségéből csak a felszíni és lát­ványos elemeket emelték ki. A dél-oroszországi paraszt­család fia, a most ötvennégy évés jogász, agrárközgazdász gyors, de mégis tipikusnak mondható szovjet karriert fu­tott be. Tizenöt éves, amikor szülőfalujában kombájnod­ként dolgozni kezd — a hábo­rú utáni évek rendkívül ne­héz időszaka ez. Tehetsége — s nyilván kiemelkedő mun­kája — segíti hozzá, hogy 19 évesen Moszkvába kerül. Az ország első felsőoktatási in­tézményében, a Lomonoszov egyetemen jogászdiplomát kap. Hazatér, de nem az igazság­szolgáltatásnál helyezkedik el, hanem az ifjúsági szövetség aktivistája lesz. 1955-ben a sztavropoli Komszomol első titkárává választják. Külön­böző párttisztségeket tölt be ezután, s közben városának főiskoláján agrárközgazdaság­tant tanul. 1970-ben — vi­szonylag fiatalon tehát — a sztavropoli terület pártbizott­ságának első titkára. Ezen a rendkívül termékeny, hagyo­mányos mezőgazdasági terüle­ten figyelme érthető módon az agrárszektor termelésének fellendítésére irányul. A kol­hozokat egy sor kötöttségtől szabadítja meg, s az önelszá­moló brigádok módszerének bevezetését szorgalmazza. 1978- tól az SZK.P KB titkára, egy évre rá a Politikai Bizottság pótagia. A mezőgazdaság fe­lelőseként az élelmiszerprog­ram kidolgozója. KB-titkár- ként először a mezőgazdaság ügyeiért felelős. Jár külföl­dön: Magyarországon, Ka­nadában, Nagy-Britanniában s más országokban, s járja a szovjet ország tájait. Országjáró kedv*? nem csap­pant meg, mióta a párt első embere. Iparvárosokban; nyersanyagtermelő körzetek­ben személyesen gyűjt ta­pasztalatokat arról, mi is tör­ténik, miként valósulnak meg a párthatározatok, vagy mi akadályozza azok végrehajtá­sát. Az, amit hirdet minde­nütt: új felgvorsított munka­stílus: az erők és tartalékok felszabadítására, fegyelemre van szükség, hogy kihasznál­ják a szocializmus lehetősége­it. jobban lássák él a szovjet népet. A szocialista építés fel- gyorsítása, az intenzív fejlesz­tés a gorbacsovi program fő vonala. Külpolitikai megnvi-/ latkozásaiban is azt akaHa megértetni, hogv a szovjet ál­lam békeszerető, együttélésre törekvő vonalának ez az alap­ja. Az ötvennégy éves vezető nyílt ember, közvetlensége, hu­mora megkapta a vele tár­gyalt nyugati politikusokat és — személyes emlék — a var­sói repülőtéren ót búcsúztató helybelieket. Szakszerűsége és következetessége alapvo­násai közé tartozik. Ezért is írja a hamburgi Die Zeit: Gorbacsov Párizsban ko­moly és komolyan veendő tár­gyalófélnek bizonyult. Olyan embernek, akivel egvütt lehet működni. Most Ronald Rea­ganén a sor. Most ne!>i kell bizonyítania, hogy rugalmas­ság. realizmus és envhn'ósi készség do'gában ő tem ma­rad el Gorbacsovtól. * Ronald Reagan Vesztett 1976-ban Gerald Ford ellenében, g nem nyer­te el a republikánus elnökje­löltséget. Életrajzírója sze­rint a későbbi elnök ekkor azt mondta fiának: — Tudod mi az, ami legjobban bánt? Arra számítottam, hogy leül­hetek Brezsnyevvel megtár­gyalni a SALT—II. szerződést. Hallgatni akartam a tolmá­csot, amint vagy másfél órán keresztül magyarázza nekem, milyen engedményeket kelle­ne tennie az Egyesült Államok elnökének, Brezsnyev szerint, ha barátságban akar élni az oroszokkal. Azután lassan föl­keltem volna, körbesétáltam volna az asztal körül, és csak ennyit súgtam volna a fülébe: „nvet”. Majd tíz év telt el azóta, hogy Reagan állítólag elme­sélte ezt a vízióját. Hitelessé­géért az életrajzíró a felelőssé­get az elnök fiára hárítja, ám tény: elnökségének évei alatt ez a „nyet” több ízben el­hangzott már. Most mégis sor kerül a találkozóra, ami ön­magában ugyan még nem je­lenti azt, hogy az elnök meg­tanulta volna a „da” szót is, de talán nem azért tölt két napot Genfben a Fehér Ház lakója, hogy végül megtegve az asztal körüli sétát... Az elmúlt kilenc év alatt Reagant kétszer választották meg el­nökké, s átélt egy súlyos me­rényletet is. Elnökségének évei alatt gazdasági mélypont és mérsékelt fellendülés, re­kord munkanélküliség és az infláció megfékezése egy­aránt előfordult. A nyugati világban elterjedt a „reaganiz- mus” kifejezés, ami az elnök politikáját, filozófiáját jelöli: gazdasági konzervativizmus, a szociális kiadások csökkenté­se belföldön, erőpolitika ki­felé. különösen a nagy keleti partner irányába. Ma azon­ban már az elnök, áld het­vennégy éves. s a közeímúlt- ban több mű tetten esett át, nem akarja kizárólag a har­cias és fegyverkező államfér­fi képét hagyni maga után. Egyébként pályafutása alatt nem ez lenne az első változás. Az illinoisi Tampico szülöt­te, a kisvárosi főiskola fut- balisztárja, a későbbi sportri­porter és hollywoodi film­színész fiatal korában libe­rális demokratának számí­tott. A háború után a színész­szakszervezet elnökeként vált harcos konzervatívvá, mivel úrrá lett rajta a meggyőződés, hogy „Moszkva ügynökei, a kommunisták” kezükbe akar­ják kapariptafli gz amerikai filmipart: A TÍegfvf rctes - ötv en es évek uralkodó amerikai esz­merendszere gyakorolt legin­kább maradandó hatást Rea­gan gondolkodására. Később mint a General Electric óriás­konszern jól fizetett tv- showmane, politikai vezér­szónoka hosszú évekig volt e nagyon is leegyszerűsítő ide­ológia profi hirdetője. A Reagan pályáját elemzők ugyanakkor kiemelik: hosszú politikai pályafutása (nyolc évi kaliforniai kormányzóság, az elnöki évek) során a volt filmszínész elsajátította a po" litikai kompromisszumok mű­vészetét is. Mindenesetre pá­lyájának most meghatározó pontjához érkezett. Talán csak egy hasonló súlyú lehe­tősége volt életének: állítólag a háború alatt nagy esélve volt arra, hogy eljátssza a Ca­sablanca főszerepét. Amit vé­gül is Humphrey Bogart ka­pott meg, s mint mondják, ez az akkori filmipari döntés ta­lán egvaránt befolyásolta a celluloidszaiag művészetének, és Amerika későbbi politikai életének sodrát. M. G. Széles körben megvitatják a szovjet pártdokumentumokat Jegor Ligacsov cikke a Kommunvisziban A Szovjetunió Kommunista Pártja a k:alakult hagyomá­nyoknak megfelelően alaposan megvitatta az ország népével a gazdaságfejlesztés, a bel- és külpolitika kulcskérdéseit. A párt legfontosabb elméleti és politikai dokumentumait — az SZKP új szerkesztésű prog­ramjának tervezetét, a párt szervezeti szabályzatában ja­vasolt módosításokat, a Szov­jetunió XII. ötéves és a 2000- ig szóló népgazdasági fejlesz­tési tervének legfontosabb irányzatait tartalmazó terveze­tet — a párton belül és azon kívül is a legszélesebb körben vitatták meg — írja a Kom- munyiszt című folyóirat leg- ulobbi számában Jegor Liga­c.sov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára. A XII. ötéves terv alapvető irányzatait és feladatait meg­vitatták a munkáskollektívák, a helyi párt-, tanácsi és tár­sadalmi szervezetek. Alaposan tanulmányozták a kommunis­ták és a pártonkivüliek nagy­számú észrevételeit és javas­latait. A szervezeti szabály­zattal kapcsolatban például mintegy ötezer levél érkezett az SZKP Központi Bizottságá­hoz és a központi sajtószer­vekhez. Az SZKP KB 1985. októberi plénuma — írja Ligacsov — jóváhagyta a jelenleg is ér­vényben lévő harmadik part-. program alapvető megállapí­tásait, éppen ezért az új prog­ramot, ha elfogadják, joggal nevezhetjük majd az SZKP új szerkesztésű programjának. Jegor Ligacsov emlékeztet arra, hogy a XXII. kongresz- szuson elfogadott pártprogram megvalósítása bonyolult nem­zetközi helyzetben kezdődött. A párt ma minden korábbi­nál jobban érti azt, hogv nem lehetséges az előreszaladás a társadalmi fejlődés történel­mileg szükséges lépcsőfokainak átugrása. a kommunista elvek és eszmék megvalósítása anél­kül, hogv figyelembe vennénk a társadalom anyagi és szel­lemi érettségét, írja az SZKP KB titkára. Vétó Namíbia vitájában Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia pénteken nem­mel szavazott az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának Namíbiá­ról folytatott vitájában és ezzel megakadályozta, hogy a testület átfogó, kötelező ere­jű szankciókat rendeljen el a Namíbiát törvénytelenül meg­szállva tartó Dél-afrikai Köztársasággal szemben. A* el nem kötelezett országok által beterjesztett határozati javaslat mellett 12 ország képviselője szavazott, Fran­ciaország tartózkodott. A tervezet elítélte Dél-Af- rikát és megállapította, hogy Pretoria a Namíbiáról hozot» ENSZ-határozatok következe* tes megakadályozásával „k«w molyán fenyegeti a békét e* a nemzetközi biztonságot”, 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents