Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-18 / 270. szám
Kötelezettséi és faoira Az utóbbi időben városon és falun egyaránt sokat beszélnék az emberek a településfejlesztési hozzájárulásról, a ÍEHO-ról. Az érdeklődés érthető, hiszen az eddigi gyakorlattól eltérően a pénzügyminisztériumi rendelet lehetőséget adott arra, hogy a többség szavazata alapján - tehát demokratikus úton - döntsön egy település arról, mennyivel járulnak hozzá lakosai a kiadásokhoz. Bár szinte minden fórumon a demokratikus jelzőn van a hangsúly, helyenként mégis nagy vitát, sőt olykor ellenérzést váltott ki ez a rendelet. Az országos és a nógrádi tapasztalatok megegyeznek: többnyire nem a jogszabály paragrafusait éri kritika, hiszen az mindössze az alapvető kérdéseket szabályozza, és tág teret hagy a tanácsi önkormányzatnak. Az ilyesfajta általános megkötöttségek közé tartozik, hogy a hozzájárulás alsó határa 300 forint, a felső 2 ezer. És ha egy családban az egy főre eső jövedelem 2500 forint, akkor a jogszabály eleve mentességet ad a befizetés alól. Érdekes módon viszont azok, akik kézhez kapták a tanács előzetes javaslatait, csak a kötelezettségeket érezték meg e paragrafusokból. Pedig akárhogy is nézzük, a rendelet egyértelműen fogalmaz: a helyi tanács a lakosság véleményének előzetes egyeztetésével, a több- séq hozzájárulásával állapíthatja meg a TEHO-t. S a lakosságnak nemcsak a döntés áll jogában, hanem véleményt mondhat a kiválasztott célokról is, ugyanúgy a hozzájárulás nagyságáról, időtartamáról. Ám, jó néhány helyen az előzetes tájékoztatás és tájékozódás elmaradt, és már kész szavazólapot kaptak kézhez az érintettek. Az elhangzott kritikákat pedig figyelembe kell venni, hiszen egy elrontott vagy elsietett, nem elég körültekintően megszervezett előkészítés miatt a lakosság elveszti a bizalmát, és esetleg még a fontos célokra sem áldoz pénzt. Bár a településfejlesztési hozzájárulásból befolyt ösz- szeg a tanácsok költségvetésének csak a töredékét adja, a pénzre mindenképpen szükség van. De - és ezt látni kell - csak akkor lehet megszerezni az emberek bizalmát, ha beavatottaknak érzik magukat, ha pontosan ismerik a tanács lehetőségeit, ha úgy érzik, figyelembe vették korábbi javaslataikat a célok kiválasztásában, és betartják a demokratikus választás szabályait. Az előkészítés során arra sem árt felhívni az érintettek figyelmét, hogy a településfejlesztési hozzájárulás egy lehetséges eszköz a tanács számára, hogy növelje a köz céljaira fordítható forrásait, de ugyanúgy lehetőség a lakosság számára is. így befolyásolhatja - nemcsak a befizetett összeg erejéig - saját környezetének fejlesztési lehetőségeit. Bár az előkészítés csak néhány hónapja kezdődött el, vannak már jó és rossz példák is. A legtöbbször azt kifogásolták az érintettek, hogy nem kérdezték meg ! őket, mire is adnának pénzt. A hibák legtöbb esetben formaiak, és valószínűleg nem j általánosak. De mégis felhiv- | ják a figyelmet arra, hogy j ha a lakosság döntésére biz- j zák, fizet-e vagy sem, akkor i akármennyi időbe, munkába telik, szóban vagy írásban előzetesen is meg kell keresni az embereket, és kikérni a vé- i leményüket, fölviláqositva | őket jogaikról, későbbi kö- ' telezettségeikröl. Hiszen ezen j áll vagy bukik az új településfejlesztési hozzájárulás sikere. V1LÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 270. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. NOVEMBER 18., HÉTFŐ Javuló szakmai munka — szélesedő demokrácia Mai számunkban: Prolii — háttérrel címmel mutatjuk be olvasóinknak a genfi csúcstalálkozóra készülő Mihail Gorbacsovot, az SZKP főtitkárát és Ronald Reagan amerikai elnököt a lap 2. oldalán. Műszakiak és a megújulás című írásunk — a 3. oldalon — arra vállalkozik, hogy végigjárja: milyen gondok nehezítik a megye üzemeiben a műszaki haladást, s a szakemberek erkölcsi és anyagi elismerése milyen alkotó energiákat szabadíthat fel. Széteső kultMáz a címe annak a riportunknak — lapunk 4. oldalán. — | : amely arról tájékoztat: Egyházasgergén idősek és fia- j falok együtt keresik a megoldást, hogy megfelelő helye j legyen a közösségi művelődésnek. Közalkalmazottak szakszervezetének küldöttértekezlete Szombaton tartotta küldöttértekezletét a közalkalmazottak szakszervezetének Nógrád megyei bizottsága Salgótarjánban. Az SZMT oktatási és művelődési intézményében több mint hetven küldött és közei húsz, tanácskozási joggal meghívott vendég jelent meg. köztük dr. Kelemen Lajos, a közalkalmazottak szakszervezete központi vezetőségének alelnöke. Négyezer tag Az értekezlet napirendjén az elmúlt öt év munkájáról szóló beszámoló, s annak megvitatása, valamint a középszintű szakszervezeti szerv megválasztása szerepelt. A Nógrád megyében közel négyezer tagot számláló köz- alkalmazottak szakszervezetének munkájáról Bodor Lászióné, megyebizottsági titkár számolt be. Szólt arról, hogy a fél évtized legfontosabb célkitűzésé a szakmapolitikai munka színvonalának erősítése, a munkahelyi demokrácia továbbfeljesztése volt. Mint mondotta: a munkahelyi vezetés is egyre nagyobb mértékben igényelte a szakmai munka színvonalának emelését. A munkahelyi demokrácia érvényesüléséről szólva hangsúlyozta, hogy a különböző demokratikus módszerek beépültek a vezetési rendszerbe, s. ezzel együtt a párhuzamosságok is megszűntek. Az utóbbi években új feladatként jelentkezett a szakszervezet tevékenységében a vezetők munkájának véleményezése. Egyes helyeken ez a véleményezés magas színvonalon valósult meg. többségében azonban átlagos szinten, sőt voltak munkahelyek, ahol a vezetők nem vették jó néven a kritikát, és tapasztalható volt néhány szakszervezeti szervnél az idegenkedés ettől a feladattól. Hetvenhat brigád, illetve munkakollektíva tevé- kenvségét segíti a megyei köz- alkalmazatottak szakszervezete, a mozgalom azonban az utóbbi években visszaesett. Aktívan működött közre a szakszervezet a tanácsi igazgatás szervezeti korszerűsítésében, s jelentős részt vállalt a balassagyarmati tanácsnál az úgynevezett kisvárosi modell kido'gozásában. Nehéz munkát jelentett a járások és a járási szervek megszüntetésére hozott döntések végrehajtásának segítése, s itt a szak- szervezet már az előkészítés munkálataiba is bekapcsolódott, különös figyelmet fordítva a dolgozók megfelelő elhelyezésére. Az átszervezések nem kis eredményeként említette a megyebizottsági titkár azt, hogy a döntések végrehajtása a tanácsoknál, a bíróságoknál. ügyészségeknél, rendőrségnél a lakossági feladatok ellátásában nem jelentett fennakadást. Rendszeresen elemezte, értékelte és segítette a közalkalmazottak megyebizottsága a bérezés és jutalmazás irányelveinek érvényesülését, az elvek gyakorlati alkalmazása azonban nem mindig valósult meg. A lezajlott választások kapcsán megemlítette, hogy 250 bizalmit választottak meg, akiknek egyharmada — elsősorban a fiatalítás miatt — új tisztségként látja majd el feladatát. Jónak értékelte a jelölőbizottságok munkáját, hiszen a javasolt 34 szb-titkár közül 33-at megválasztottak. A beszámolót követően Farkas Sándorné dr., a megyei számvizsgáló bizottság elnöke a bizottság munkájáról tett jelentést. Élénk vita A vitában felszólalt dr. Győri Sándor, a balassagyarmati tanács elnöke, s elmondotta: a tanács és a szakszervezeti vezetés, nem nélkülözhetik egymást, s munkájukban az érdekazonosságnak kell érvényesülnie. Várkonyi Istvánná, a megyei könyvtár igazgató- helyettese arról beszélt, hogy az utóbbi időkben a közművelődési feladatok ellátásában, az anyagi nehézségek miatt működési zavarok keletkeztek. Dr. Csonka Tibor megyei főügyész szerint a szakszervezet fontos szerepet tölt be az igazságügyi szervek munkájában is. Dr. Baráthi Ottó vitakultúránk hiányosságait említette, pedig ez fontos ahhoz, hogy a kialakult demokratikus fórumrendszereket érdemibb tartalommal töltse meg. Bozó Gyuláné, az illetékhivatal főmunkatársa a kis létszámú alapszervezet gondjairól szólt. Romasz Adolf, a megyei tanács elnökhelyettese arról beszélt, hogy a szak- szervezetek segítsék hatékonyabban a döntések előkészítését. a VII. ötéves terv megvalósítását. Kusnyár János, a megyei földhivatal szb-titkára a javuló munkafeltételeket említette. Kovács József, a megyei pártbizottság osztály- vezetője az egyéni, csoport- és társadalmi érdek mindennapos összevetésére hívta fel a figyelmet. Kanyó Istvánná, a Pásztói Városi Tanács szb-titkára szerint gondot okoz a munkakollektívák anyagi elismerése, s ez a versenymozgalom fejlődésében érezteti hatását. Berta István, a megyei tanács egészségügyi osztályának főelőadója a fiatalok demokratikus fórumáról, az ifjúsági parlamentről beszélt. Dr. Borsa Ottó elmondta, hogyan vehet részt a törvényalkotásban a szakszervezet. Praznovszky György, a megyei tanács sportosztályának munkatársa a munkahelyi szabadidő-sportról szólt. dr. Kelemen Lajos, a realitások tiszteletben tartására hívta fel a figyelmet. Szólt az eredményekről, a közalkalmazottak helyzetéről, s elmondta, hogy még nyíltabb, nyitottabb tá- jékozatásra, politizálásra van szükség. Kiemelte g jó minőségű munka, a megfelelő légkör fontosságát, a munkahelyi ..feszültségeket” időben kell észrevenni, s jelezni. Beszélt a néhány hét múlva megrendezendő. a közalkalmazottak X. kongresszusának előkészületeiről. II választás A vita után a küldöttek t egválasztották a 11 fős megyei titkárságot, amelynek elnöke Farkas Sándorné dr., titkára Bodor Lászlóné lett. A számvizsgáló bizottság elnökévé Szunyogh Tibornát választották. A közalkalmazottak X. kongresszusára öt. az SZMT küldöttértekezletére nyolc küldöttet választottak. Szombaton rendezték meg a megyében a PAI.OC 4-1-1 sportrendezvény befejező próbáját, amelyről lapunk 7. oldalán számolunk be. Képünkön : a salgótarjáni résztvevők egy csoportja a rajt után. — kép: kulcsár — Máriái József Moszkvába ufazo'f Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képvise- lője vasárnap Moszkvába Utazott, ahol részt vesz a KGST végrehajtó bizottságának 117. ülésén. A Ferihegyi repülőtéren Marjai Józsefet Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete búcsúztatta. (MTI) Fogorvosok IV. országos vándorgyűlése Felvilágosító, nevelő munka a togőelegségek megelőzésére Szombaton kezdte meg munkáját a Magyar Fogorvosok Egyesülete egészségügyi szervezési szekciója a IV. vándorgyűlésen. A tanácskozás fő témája a fogászati megbetegedések megelőzésének módszereivel kapcsolatos szervezési feladatok ismertetése és megbeszélése volt, elsősorban a hazai tapasztalatok alapján. A Salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Főiskola előadótermében Berki Mihály, a Nógrád Megyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte a meghívott vendégeket. Dr. Orsós Sándor professzor, a Magyar Fogorvosok Egyesületének elnöke tartott megnyitót. A megelőző program három legfontosabb részét emelte ki: a leghatásosabb módszert a tablettázást, a helyes étrend kialakítását, amelyet ezután reformtáplálkozásnak nevezünk és a száj- higiéniát. Ezután megkezdődtek a tudományos előadások. A sort a házigazda, dr. Marton Tibor, megyei stomatológus szakfőorvos nyitotta „A fogbetegségek megelőzésének megszervezése Nógrád megyében” címmel. Először 1966-ban végeztek felmérést a környék ivóvízminőségéről és megvizsgálták a gyermekek fogait is. Az olyan lakóterületeken, ahol nem tartalmazott, vagy csak kevés fluor van a vízben, nagyobb volt a fogmegbetegedések száma. Elkészítették a fluor- térképet a megyéről, 1377-ben megalakult a fogbetegségek megelőzésén munkálkodó operatív bizottság, amelynek élére, dr. Marton Tibor állt. A megelőzés jó módszer, de pénz, megfelelő emberek és lelkesedés kell hozzá. A legkisebbek nevelésével kezdték meg a programot. Megtaní-, tották az óvodás és a kisiskolás korúakat. a helyes fogmosásra és még egy .nagyon fontos dolog, szeptembertől megkezdték a fluoros Dento- car tabletta adagolását a bölcsődékben és az óvodákban. A gyógyszert a balassagyarmati központi gyógyszertárban állítják elő. Ezután dr. Makra Csaba, gödöllői fogászfőorvos tartott előadást a fogászati egészségnevelés szerepéről a megelőző programokban. Beszédét azzal kezdte, hogy a fogorvos szakembereknek legyen egységes véleményük a betegség megelőzéséről, így a Dento- car tablettáról, világosítsák fe| a szülőket a szükséges teendőkről, a helyes étrendről. Sajnos napjainkban egy-egy kisgyerek 40—50 kilogramm édességet eszik meg évente. Dr. Makra Csaba után dr. Szőke Ildikó lépett mikrofonhoz, aki a gyermekfogászati prevenció budapesti megvalósítását ismertette A doktornő Svájcban szerzett tapasztalatait kamatoztatta két XIV kerületi iskolában. Soltvadkertről érkezett dr. Utassv Géza, a fogszuvasodást megplőző munkahelyi tapasztalatait mondta el. A soltvadkerti gyerekek rendszeresen járnak fogorvoshoz, mára már teljesen félelemmentesek Ezután vitára került sor, majd' újabb előadások következtek a cukorpótlók szerepéről, a fogászati eredmények számítógépes feldolgozásáról és a különböző betegségekben szenvedők fogászati gondozásáról. Vasárnap kerekasztalkonferenciával kezdték meg a napot, amelyen részt vett Szabó Barnabás, a Belkereskedelmi Minisztérium főtanácsosa. Megjelentek a LAJ- TAPLASTIK képviselői: Nyéki András igazgató és Kude- la Ferencné gazdasági igazgatóhelyettes. A konferencia után megtekinthették a ,,Gyermekkori szájápolás” című videofilmét. A vándor- gyűlés zárszavát dr. Orsós Márton professzot mondta el, aki sikeresnek vélfe a gyűlés munkáját, köszönetét mondott a rendezőknek és bejelentette, hogy két év múlva Miskolc fogadja az ország fogorvosait. Hazaérkezett a Szovjetunióból a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának küldöttsége A Minisztertanács Tanácsi Hivatala küldöttsége Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács ’Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével november 11—16. között látogatást tett a Szovjetunióban, a Legfelsőbb Tanács tanácsi osztálya meghívására. A küldöttség a tanácsok szervezetét, a tanácsi testületek' tevékenységét tanulmányozta, látogatást tett a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaságban. Szovjetunióbelty tartózkodása során a küldöttséget fogadta: Tengiz Mente- sasvili, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanács Elnökségének titkára és Anatolij Lukjanov, az SZKP KB irodájának vezetője. A küldöttség fogadtatásánál jelen volt Nyikita Darcsijev, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa. (MTI)
