Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

Európai kulturális fórum Támogatjuk a nemzetiségiek igényeit ' Ä kulturális fórum munka- bizottságainak pénteki ülésén felszólalt Hubay Miklós író, drámaíró, a Magyar írók Szövetségének elnöke. A mai Európát fenyegető veszélyek­ről szólva emlékeztetett: nincs olyan város a kontinensen, amelyre nem irányulna egy rakéta robbanófeje. Az írók feladata — mondta Hubay Miklós —, hogy végiggondol­ják a mai világ abszurditását, s műveikkel megmutassák, hogy túl lehet lépni ezen. Az MTI értesülései szerint a tanácskozáson felszólalt Klein Márton külügyminisz- tériumi főosztályvezető, a magyar küldöttség tagja is, aki a nemzetiségek kultúráját érintő felszólalásokhoz kap­csolódva kijelentette, hogy a nemzetiségekkel való htelyes bánásmód minden ország de­mokratikus belpolitikájának nélkülözhetetlen összetevője. A Kárpát-medence népeinek történelmi tapasztalataira utalva hangsúlyozta, hogy elítéljük a nacionalizmust, az előítéleteket és az erőszakos asszimiláció bármely formá­ját. A Magyar Népköztársaság nemzetiségpolitikai elveit és gyakorlatát ismertetve alá­húzta, hogy felfogásunk sze­rint a többségi nemzet nem lehet eléggé előzékeny a kisebbségben lévőkkel szem­ben: azonos, sőt bizonyos vonatkozásban több jogot kell biztosítani a számunkra, hogy kiegyenlíthetők legyenek azok a hátrányok, amelyek a kisebbségi helyzetből fakad­nak. Támogatjuk, sőt új igé­nyeket kteltve ösztönzzük a nemzetiségek nyelvi, kulturá­lis és egyéb igényeit. A min­den állampolgárt megillető egyéni jogok mellett a nem­zetiségek számára sajátos kollektív jogokat is biztosítani kell az anyanyelvűk haszná­latához. kulturális hagyomá­nyaik őrzéséhez és ápolásá­hoz szükséges keretek fenn­tartása érdekében. A hazánkban élő nemzeti­ségeket, éppúgy, mint a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségeket, össze­kötő kapocsnak tekintjük. Meggyőződésünk és bizonyított tapasztalatunk, hogy jelentős szerepük van és lehet a Du- na-medence népei közti ba­rátság ápolásában. A nemzetiségek anyanyel­vűk, rokoni kapcsolataik, kul­turális hagyományaik révén szorosan kötődnek a velük egy nyelven beszélő nemze­tekhez, és jogos igényük, hogy az államok közötti együttműködésben e kapcso­latok ápolásához megfelelő keretek álljanak rendelke­zésre. A nemzetiségek kultu­rális jogainak érvényesítésé­hez szükséges feltételekről való gondoskodás Elsődlegesen azoknak az államoknak a felelőssége. amelyek terüle­tén a nemzetiségek élnek. Emellett igényeljük a szom­szédos országok segítségét a hazánkban élő nemzetiségek kulturális szükségleteinek mind teljesebb kielégítésében, ahogv mi is készek vagyunk az ilyen értelmű együttmű­ködésre. A világ más országaiban élő több millió magyar szár­mazású emberről szólva meg­állapította, hogv a magvar kormány, népünk bizalommal tekint rájuk, s lehetőségeihez mérten támogatást nyújt az Tollhegyen r „Nem, és nem vagyok kom­munista!” — kiáltott fel Alan Garcia, a száz napja hi­vatalában levő perui elnök. Az amerikai sajtónak és az USA egyes politikusainak vá­laszolt ezzel, Washingtonban ugyanis őt gyorsan „lekom- muniistázták”, amikor kilátás­ba helyezte, hogy a latin­amerikai államok, s így hazá­ja, roppant külföldi adóssá­gait nem fizeti vissza. „Én csak antiimperialista vagyok” — mondta még Garcia elnök Rómában az ENSZ élelmezé­si és mezőgazdasági szerveze­tének, a FAO-nak, konferen­ciáján. „Nem fogunk fizetni a bankoknak, nvertek már azok a nekünk folyósított hi­teleken épp eleget!" — tette hozzá. Szörnyű paradoxon — figyelmeztetett —, hogy ak­kor követelik a latin-ame­rikai államoktól külföldi adósságaik visszafizetését, amikor a tőkésországok egy- re-másra protekcionista intéz­kedéseket hoznak, és ezzel megakadályozzák, hogy a ne­héz helyzetben levő államok exportálhassanak. Garcia egyedül arra hajlandó, hogy az adós államok az exportból származó bevételeik 10 száza­lékát fizessék a hitelezőiknek. Ez az ajánlata azonban szintén nem elégíti ki Wa­shingtont, ahol ebben újabb bizonyítékát látják a külön­ben szociáldemokrata perui politikus „kommunista” vol­tának. (P) Nemzetközi diáknap Negyvenhat éve történt, 1939. november 17-re virradó éjszaka, hogy Prágában a fasiszták elfogták és kivégez­ték a csehszlovák diákmozgalom több vezetőjét, száza­kat pedig koncentrációs táborokba hurcoltak. Rájuk em­lékezünk ma, s egyben bizakodunk is, hogy az akkori gyalázat soha nem ismétlődhet meg. Szinte jelképes is, hogy Prágában alakult meg 1946-ban a Nemzetközi Di­ákszövetség. amtely a mártír cseh diákok emlékének fel­idézésével újra és újra harcra szólítja a fiatalokat a világbékéért. A diákok, a legjobbak legalábbis, mindig politizáltak, s nincs ez másként napjainkban sem. Meglehetősen el­térő tartalmuk ellenére jól megfér egymással a vidám­ság és politikai harc. Az emlékezés mellett e napon ün­nepel is a világ diáksága. Ünnepli azokat a haladó moz­galmakat. amelyek minden nehézség ellenét*; előbbre viszik a világot. Sajátos eszközeivel támogatja a „fel­nőtt” generáció küzdelmeit a szabadságért és demok­ráciáért, az emberiség egyetemes, humánus céljaiért. A diákok harca még ma is nemritkán áldozatokat követel: diáktüntetések, megmozdulások brutális szétveréséről ér­kézre k beszámolók a világ számos tájáról. Ez azonban nem gyengíti a diákság harci kedvét, hitét, erejét. El­lenkezőleg: arra sarkallja, hogy még elszántabb részt- | vevője legven a mindennapok forradalmának. Annál is inkább, mivel a diákok tudják, hogy tanulni, jövőt építő ! | tudást szerezni, valamint álmokat, vágyakat megvalósíta- j í ni csak békében lehet. — daróczi — J _______________________________1 2 NÓGRAD — 1985. november 16., szombat anyanyelv, a saját kultúra megőrzéséhez, az óhazával való kapcsolatok ápolásához. A hét 3 kérdése Végül megállapította, hogy a magyar társadalmat a nemze­tiségi kultúra fenntartásában, sőt felvirágoztatásában hosszú távú érdekek vezérlik. A nem­zetiségi kérdést, akárcsak an­nak kulturális vetületét, soha nem tekinthetjük megoldott­nak. Változó idővel változó, s mindig új feladatok jelentkez­nek. örvendetesnek tartjuk, hogy e feladataink nem kis részben a hazánkban élő nem­zetiségek t kultúrájának szem­mel látható fejlődéséből ered­nek. Az új feladatok megol­dásában következetesen igényt tartunk a szomszéd népek, kormányok támogató segítsé­gére is, a kölcsönös előnyök, a bizalom, a barátság alapján — fejtette ki Klein Márton. Boldizsár Iván író a csü­törtöki ülésen Illyés Gyulával összefüggésben elhangzott megállapításra reagálva kije­lentette: századunk nagy nem­zeti költője nemcsak hazafi volt, hanem az európai kul­túra és az egyetemes huma­nizmus értékeit is magas szin­ten fejezte ki. A nemzetiségi kérdésben élete utolsó szaka­szában hangot adott aggodal­mának, amelyet a magyar írók és közvéleményünk is oszt. Boldizsár Iván reményét fejezte ki, hogy a nemzetiségi lét feltételeinek kedvező irá­nyú változásai és az együtt­működés fejlődése ezeket az aggodalmakat eloszlathatja. A kulturális fórumon a péntek délutáni plenáris ülés­sel lezárult a munkabizottsá­gok eszmecseréinek négyhetes időszaka. Az ülésen felszólalt Kovács Gizella nagykövet, a magyar küldöttség tagja, aki az eddigi munka tapasztalata­it értékelve megállapította, hogy a tanácskozás légköre nyílt, tárgyszerű volt, és a meglévő ideológiai és politikai véleménykülönbségek ellenére egyértelműen kifejezésre jutott az együttműködés fejlesztése iránti igény. Állást foglalt a fórum következtetéseinek írá­sos összefoglalása mellett, han gsúlyozva, hogy ezt a hel­sinki folyamat egésze és a jö­vő évben összeülő bécsi talál­kozó szempontjából is fontos-' nak tartanánk. (MTI) 1. Milyen várakozás előzi meg a genfi csúcstalálkozót? Szinte váltakozva lehet hal­lani hangokat, amelyek hol pesszimizmusról árulkodnak, hol pedig azt a reményt feje­zik ki, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi talál­kozása bizonyos kedvező folya­matot indíthat el. Az bizo­nyos, hogy áttörést senki sem vár, igazi, nagyobb szabású szovjet—amerikai megállapo­dásra nem számítanak, külö­nösen nem a .’súcstalálkozó napirendjének legfontosabb pontjaiban. Az utóbbi napokban ameri­kai részről olyan értesüléseket szivárogtattak ki, hogy Rea­gan elnök csúcstalálkozó-soro­zat elindítására gondol. Ugyan­akkor látnivaló, hogy a meg­egyezés ellenfelei nagy nyo­mást gyakorolnak az elnökre. A Pentagon ezért időzítette erre a hétre olyan lista elő­terjesztését, amely a Szovjet­unió állítólagos „szerződéssze­géséit” tartalmazta. Mellékesen az is a célja az amerikai had­ügyminisztériumnak, hogy er­re hivatkozva újabb és újabb fegyverek beszerzését követel­hesse az elnöktől és a kong­resszustól. Gorbacsov főtitkár a Nobel- békedíjasok kongresszusának küldöttségét a Kremlben fo­gadva kijelentette: „nem üres kézzel” megy a csúcstalálko­zóra, a Szovjetunió „komoly és termékeny munkát” akar vé­gezni Genfben. Az MSZMP Központi Bi­zottsága keddi ülésén rámuta­tott arra, hogy a Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállama­inak javaslatai jó alapul szol­gálnak a feszültség csökken­téséhez. Megfelelő feltételeket teremtették ahhoz, hogy a gen­fi találkozón a világbéke ügyét szolgáló, érdemi megállapodá­sok szülessenek. 2. Milyen sor* vár a Conta- dora-csoport új béketervére? Nicaragua és az USA vitája egyre hevesebb a Contadora- csoport új béketervéről. Mint ismeretes, Kolumbia, Panama, Mexikó és Venezuela alkotja ezt a csoportot, amelynek ne­ve egy mexikói tengeri fürdő­helyre utal, ahol először ta­lálkoztak az említett országok diplomatái. 14 hónappal ezelőtt már ki­dolgoztak egy béketervet, amely előirányozta volna valamennyi külföldi katonai erő kivonását a közép-amerikai országok mindegeikéből, és betiltotta volna a térségben más álla­mok hadseregeinek hadgya­korlatait. Azt. a tervet Nica­ragua elfogadta, az USA azon­ban nem. Washington ki is tudta erőszakolni a Contado- ra-országoktól, hogy új elkép­zeléssel hozakodjanak elő. Ez már csak fokozatosan szüntet­né meg a külföldi katonai je­lenlétet, és a hadgyakorlatok dolgában is „türelmesebb” lenne... A héten Nicaragua vezetői kijelentették, hogy az első számú feltétel az amerikai csapatok távozása a térségből. A sandinista kormány kény­telen védelmi eszközökre tá­maszkodva biztosítani az or­szág jogát a függetlenségre. Humberto Ortega, a nicaragu- ai honvédelmi miniszter (egyébként Dániel Ortega fi­vére) arra hívta fel a figyel­met. hogy az USA szüntelenül növeli a Nicaraguával szem­benálló közép-amerikai orszá­gok katonai ereiét. Honduras- nak például több mint 200 harci, repülőgéppel és helikop­terrel a térségben a legütőké- pesebb légierő áll rendelkezé­sére. Humberto Ortega szóvá tette, hogy továbbra is a ni- caraguai partok előtt járőröz eg*' amerikai kémhajó. amely­nek fedélzetéről lehallgatnak és megfigyelnek mindent, ami az ország területén történik. Ráadásul ebben az évben már több mint 430 felderítő repü­lést végeztek a nicaraguai lég­térben az USA harci gépei. 3. Mi történt Libériában? A hét, elején államcsínykí- sérletről érkeztek hírek a nyugat-afrikai Libéria fővá­rosából, Monroviából. Sokáig ellentmondottak egymásnak a különböző értesülések: előbb hírte járta, hogy a had­sereg volt főparancsnoka megdöntötte Samuel Doe el­nököt, aztán maga Doe nyi­latkozott arról, hogy a puccs­kísérlet meghiúsult, viszont később még mindig jelentet­tek szórványos lövöldözéseket a fővárosból, az elnöki palota környékéről. A kis Libéria (43 000 négy­zetkilométeres területével, és hozzávetőleg 2 millió lakójá­val) az afrikai földrész má­sodik legrégibb független ál­lama, amelytet a szabaddá lett amerikai rabszolgák ala­pítottak. Kötődése az USA- hoz mindmáig megmaradt. Ezt az is jelezheti, hogy ugyanolyan sávos-csillagos a lobogója, mint az Egyesült Államoknak, csak az a kü­lönbség, hogy egyetlen fehér csillag van a kék mezőben. A zászlót egyébként legalább 2600 hajón látni. Libériában jegyeztették be az amerikai és görög teherhajók nagy részét, mert a hajótulajdono­sok így szabadulni tudnak a másutt szigorú munkavédel­mi és bérelőírások alól... Libéria gazdasági jelentőségét jelzi, hogy a világ Első tíz vasérc- és nyersgumiszállítója között van. Az országnak mégis sok a gondja: az írástudatlanság 80 százalékos, a gazdasági fejlő­déshez nincsenek szakembe­rek, a kis híján 140 éve.„sza- bad” ország valójában 'ame­rikai gyarmat. Amikor 1979- ben népi elégedetlenség je­lentkezett, egy őrmester, Sa­muel Doe puccsot hajtott végre, William Tolbert addigi elnök is életét vesztette a vé­res eseményekben. Doe ellen két éve ugyanaz a személy kísérelt meg államcsínyt, aki most í®, de annak kudarca után az USA-ba menekült. Ezúttal úgy hírlik, hogy a monroviai amerikai nagykö­vetségen keresett menedéket a puccsista volt főparancsnok. Az államcsíny ki sértet arra jó volt, hogy ráirányítsa egy pillanatra a papíron függet­len kis afrikai államra a fi­gyelmet, s hogy megkérdője­lezze a latin „über” („sza­bad”) szó jogosságát a na­gyon is függő viszonyban lé­vő ország nevében. Pálfy József Vulkánkitörés Kolumbiában Folynak a mentési munkák Tájékoztató az ifjúság helyzetéről Bogotában csütörtökön or­szágos válságbizottság ült össze Belisario Betancour el­nök vezetésével a Névadó del Ruiz vulkán kitörés után kialakult helyzet megvitatá­sára. A hivatalos közlemény szerint a katasztrófa mentési munkálatainak irányításá­ra alakult bizottság mun­kájában részt vesznek a kolumbiai Vöröskereszt és a hadsereg képviselői is. A válságbizottság meghatá­rozta az első segélyakciókat, a bajba jutottak mentését, az élelmiszer- és gyógyszerszállí­tásokat. A kolumbiai kormány rend­kívüli állapotot hirdetett ki a katasztrófa sújtotta területe­ken: Tolima és Caldas tarto- mánvokban. Csütörtökön éjszaka foly­tatódtak a mentési munkála­tok a hamuval és iszappal el­árasztott területeken. Armero városban, amelyet maga alá temetett a több méter magas iszapréteg, a menfőalakula- tok eddig 4000 holttestet ta­láltak. A városi hatóságok nem bocsátkoznak jóslásokba a halálos áldozatok számát illetően, de Armero ötvenezer lakosából eddig csak tízezer tú'élőt számláltak meg. A város nyolcvanöt százaléka feüesen elpusztult. A sebe- siiUek számára a közeli tele­pítéseken ideiglenes kórhá­zakat állítottak fel. R°!isario Betancur, aki repülőgépről ■személyesen is megtekintette a területet, nagyon súlyosnak ítélte meg a helyzetet. Octovio Ramirez Ocampo kolumbiai külügyminiszter, aki jelenleg Franciaország­ban tartózkodik, az Anten­ne—2 tv-állomásnak nyilat­kozva beismerte, hogy a szerencsétlenség előre látha­tó volt, mivel az elmúlt 5 hónapban a vulkán számos jelét adta annak, hogy 500 év nyugalom után újra- működ­ni kezd. A hatóságok Ramirez szerint tettek néhánv óvintéz­kedést, de nem tudták kitele­píteni a lakosságot. Egy amerikai geológus sze­rint lehetséges, hogy a Néva­dó del Ruiz a közeli napok­ban ismét ki fog törni. Eközben az ENSZ-segélv- szervezet és a Nemzetközi Vöröskereszt felhívásai for­dult a világ országaihoz: juttassanak el sátrakat, taka­rókat és élelmiszert Kolumbi­ába. A Vöröskeresztnek és az UNDRO-nak eddig 58 ezer dollár áll rendelkezésére. Fel­ajánlották segítségüket a la­tin-amerikai országok is. A perui polgári védelem egysé­gei készen állnak, hogy szük­ség esetén közreműködienek a mentési munkákban. Segít­séget ajánlott fe! Venezuela, Argentína, és Nicaragua. Az Egyesült Államok 12 helikop­tert küldött Kolumbiának a mentési munkálatokhoz. Ja­pán orvosokat és mérnököket indít útnak a katasztrófa helyszínére, _ -a (MTI) fFolytatás az 1. oldalról) A lakáshozjutás minden erő­feszítés ellenérte sem vált könnyebbé, növekedtek az építkezéssel, a lakásvásárlás­sal járó terhek. Az ifjúsági szövetség — miközben sür­geti, hogy e folyamatnak szabjanak gátat — javaslato­kat tesz a gondok enyhítésé­re. Határozottabb lépéseket tart indokoltnak az olcsóbb és gyorsabb építési eljárások széles körű elterjesztésére, valamint, az állami támogatá­sok igazságosabb, a szociális körülményeket jobban figye­lembe vevő rendszerének ki­alakítására. Az elmúlt években az ifjú­sági szövetség szerteágazó, sokszor komoly erőt kívánó feladatokat vállalt. Ezzel sok fiatalt mozgósított, de nem kevés a szervezettől elfordu­lok, vagv közömbösek száma sem. Ezért fontos a kérdés, milyennek kell lennie a KISZ, nek. A válasz kialakítása köz.ös feladat — hangsúlyozta a Központi Bizottság. Az már ma is nyilvánvaló, hogy a kor követelményeintek csak politikusabb, cselekvőképe­sebb munkastílusát, belső éle. tét tekintve demokratikusabb szervezet képes megfelelni, egy olyan szervezet, amely­ben a fiatalok megtalálhatják érdeklődésük, igényeik, eikep­zelésteik megvalósításának színterét. Fontos, hogy a KISZ fi­gyelme a fiatalabb korosztá­lyokra irányuljon, megkü­lönböztetetten foglalkozzon a diákok, a pályakezdő, csa­ládalapító fiatalok problémá­ival. A szövetség politikai é« cselekvési egységét erősíti, ha az ifjúsági rétegek érdekei, sajátosságai a mainál na­gyobb mértékben érvényesül­nek a mozgalomban. A szer­vezeti keretek rugalmasabbá tételte, a rétegtanácsok szere­pének, hatáskörének bővítése ezt szolgálja. A Központi Bizottság fel­hívása vitára bocsátja a KISZ szervezeti szabályzatá­nak módosítására tett javas­latot is. „A számvetés, a teendők, a feladatok meghatározása közös érdekünk és felelőssé­günk. Ezért szólítjuk a fia, falókat, szövetségünk tagságát véleménynyilvánításra. De párbeszédre hívjuk fel hazánk közvéleményét is. Kérjük mindazokat, akik számára nem közömbös az ifjúság sorsa, jövője, a KISZ tevé­kenység*;, hogy véleményük­kel, javaslataikkal járuljanak hozzá ifjúsági szövetségünk megújulásához, XI. kongresz- szusának sikeréhez!” — feje­ződik be a KISZ KB felhí-j vasa. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents