Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-14 / 241. szám

Egységben — lettekre készen (Folytatás az 1. oldalról) Egyre erősödő vonósa ez a kormány, az országgyűlés tevé­kenységének, a bírálat, hisz a hibák őszinte feltárása a köz­életi demokratizmus fontos esz­köze és kifejezési módja. Ahogyan a tényeken alapuló optimizmus is az. Nem a kincs­tári, a mindenáron pozitív ki­csengésre törekvő szónoklatokra gondolok most, hanem a lehe­tőségeken alapuló magasabb igényekre, a gyorsabb előreha­ladásra irányuló egészséges türelmetlenségre, amely ugyan­csak kifejezésre jutott a parla­ment vitájában. A hajdú-biha­riak képviselője például a lakás­építés körüli nehézségeket, a magas telekárakat, a „beug­rók” egyre növekvő összegeit, a lakáshoz jutás kitolódását ki­fogásolta, és kétségkívül igaza volt. Sok szó esett a gazdasági fegyelem lazaságairól is, ar­ról, hogy sok a hiánycikk, gyat­ra az exportminőség, még a luxuscikkek közé sorolt áruk kategóriájában. Ha az összes hozzászólást egybevetnénk úgy tűnik, a képviselők kialakítottak egyfajta hiba-, valamint kíván- ságjegyzéket és ezt most oda­borították a kormány asztalára. Nem ez történt, csak a mércé­ket emelték magasabbra, mert igények és igényesség nélkül nem lehet előrehaladni. Azt is látnunk kell, hogy minden nem megy egyszerre, különösen mai feszitett gazdasági helyzetünk­ben. Most az a fontos, hogy jól meghatározzuk az igazi fo­gódzókat, azokat a tervfelada­tokat, amelyek megvalósításától jövőnk függ. Ilyen például a most kibon­takozó VII. ötéves terv alapos előkészítése. Ez a terv az egyen­súly megszilárdításának, a gaz­daság megélénkítéséhek, az életszínvonal emelésének terve­ként vonul majd be a történél-' műnkbe, mert most ezek a leg-; fontosabb teendőink. Halasztha­tatlanul ide, a feladatok élére kívánkozik, hogy az életszivonal szerény, de érzékelhető javítása, a termelés bővítése, mint kettős, de szorosan egybetartozó fel- odatpár, amely az eddigi ered­mények megtartásának és az előrelépésnek nélkülözhetetlen feltétele. Irányítási rendszerünket a szocialista tervgazdálkodás és a szabályozott piac törvényei alapján kell továbbfejleszteni. Olyan ár- és bérpolitikát kell megvalósítani, amellyel a terv­időszak első felében megőriz­zük, később pedig érzékelhetően fejleszteni tudjuk a reálbéred átlagos színvonalát. Az árak a tényleges és szükséges ráfordí­tásokat tükrözzék. Meg kell akadályozni az árak indokolat­lan emelését. Az áruellátás szintén krónikus pontja az élet minőségének, tehát javítani kell rajta. Emberarcúvá keii tenni a szolgáltatásokat, kerül­ni kell az alapvető cikkek hiá­nyát. A reáljövedelmek évi két­százalékos emelése látszatra kevés, de megvalósitása így is nagy erőfeszítéseket kiván. Jobban kell vigyázni arra is, hogy a termelés párhuzamosan növekedjék a fogyasztással, A /tizenöt éves lakásépítési terv folytatását is nehezebb kimon­dani, mint megvalósitani. Üj utakat is kell keresni a fiatalok igényeinek kielégítésére. Ez most generális kérdés, mond­hatni az ország jövője függ tőle. A tudományos kutatást, a kultúrát, a művészetet, a köz­oktatást jobban fel kell karolni a jövőben. A megnövekvő feladatok ha­tékonyabb államigazgatási, kormányzati tevékenységet fel­tételeznek, és a közéleti tiszta­ságot, a szocializmustól idegen jelenségek elleni határozott fellépést, a közrend és közbiz­tonság további erősítését, az állami ellenőrzés hatékonyabbá tételét. Ezekre és még számta­lan idetartozó feladatokra vok­solt az országgyűlés, amikor a kormány programját elfogadta. A VII. ötéves terv persze még nem teljes. Végleges formájá­ban a parlament elé kei/'l majd. A képviselők egységes igenje azonban biztosítékot je­lent ahhoz, hogy az eddigi úton kívánunk haladni, de határo­zottabban, céltudatosabban és fegyelmezettebben. Vasvári F. Parlamenti választások kez­dődtek vasárnap reggel Len­gyelországban. A 26 milliónyi szavazásra jogosult állampol­gár 460 képviselőt küld a szejmbe új, a korábbinál de­mokratikusabb szabályok sze­rint. 410 képviselőt kettős je­lölés alapján helyi listákról, 50-et pedig országos lisxáról választanak meg. Az 1980-ban kirobbant tár­sadalmi és gazdasági válság Belgiumban a koalíció vezető pártja erősítette pozícióját Fábián Ferenc, az MTI tu­dósítója jelenti: Belgiumban tegnap 8 óra­kor kezdődött és 13 órára be is fejeződött a választás. Rendzavarás nem volt. Brüsz- szelben és Monsban riasztot­ták ugyan a rendőrséget rob­bantásveszély jelzésével, de ezek vaklármának bizonyul­tak. A bombamerényietek kel­tette feszültség ellenéi-e az első jelentés szerint a szava­zók aránya viszonylag magas volt. Az egyelőre csak járások­ból beérkezett — nem teljes — adatok szerint a két (fla- mand, illetve vallon) keresz­tényszocialista párt (az ed­digi koalíció vezető pártja) megőrizte, sőt erősítette pozí­cióját. koalíciós partnere, a két liberális párt helyzete már némileg megingott. Az ellenzéki pártok közül a szocialisták — különösen Flandriában, de Valloniában is — jelentősen mégerősöd­tek. Növelték szavazataik szá­mát a környezetvédők is. Gyengülni látszanak a fla- mand nacionalisták, s keve­sebb szavazatot gyűjtöttek a kommunisták is. A végleges eredmények eze­ket a becsléseket természete­sen alaposan módosíthatják. Á pártegység jegyében véget ért a Francia Szocialista Párt kongresszusa Toulouse-ban a pártegység színpadias demonstrálásával véget ért a kormányzó szo­cialista párt kongresszusa, amely a választási előkészüle­tek jegyében zajlott három napon át a dél-franciaorszá­gi nagyvárosban. Lionel Jospin első titkár záróbeszéde végén maga mel­lé hívta Mauroy volt és Fabi- us jelenlegi miniszterelnököt, Chevenement-t és Rocard-t, a két fő pártfrakció markáns képviselőit: egymás kezét ma­gadba emelve fogadták az 1400 küldött hosszas ovációját. Záróbeszédében Jospin han­goztatta, hogy a szocialista párt megerősödve került ki a kongresszusból és a küldötte­ket szerinte nem tölti el szo­rongás, vagy levertség a már­ciusi parlamenti választások előtt. Rocard, a jobbszárny vezé­re szintén eredményesnek ér­tékelte a közös dokumentu­mot. A tuolouse-i kongresszuson az utóbbi hónapokban már szinte vert sereg benyomását keltő szocialista párt tehát félretette belső ellentéteit, s megpróbált egységes csata­rendbe állni a választási had­járatra. Nakaszone levele Gorbacsovnak Pietsch Lajos, az MTI tu­dósítója jelenti: Japán a Szovjetunióval a kapcsolatok megjavítását óhajtja, és síkraszáil a két­oldalú politikai, gazdasági és kulturális együttműködés el­mélyítéséért. Tokió azon a vé­leményen van, hogy ebből a célból a legfontosabb a két ország között a párbeszéd és a kölcsönös megértés elősítése. Mindenekelőtt ezt hangsú­lyozta Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának küldött levelé­ben. A szigetország kormányfője Mihail Gorbacsov egy hónap­pal ezelőtt hozzá intézett le­velére adott választ. Az SZKP KB főtitkára —, mint emlékezetes — szorgalmazta a kétoldalú kapcsolatok mie­lőbbi megjavítását, baráti és a két ország kezdjen tárgya­lásokat a Japán és a Szov­jetunió között még mindig megkötésre váró békeszerző­désről, dé ezúttal sem ha­gyott kétséget afelől, hogy Tokió szerint mindehhez a két ország közti állítólagos területi kérdés megoldásán keresztül vfezetne az út. A japán kormányfő felemás vá­laszt adott az ázsiai biztonság megszilárdítására és — ezzel összefüggésben — egy ázsiai biztonsági konferencia össze­hívására tett szovjet javas­latra. Azt — néhány korábbi tokiói állásfoglalástól eltérően — nem utasította el, viszont hangoztatta, hogy kormánya a már említett területi köve­telések teljesítését különös előfeltételnek tekinti, továb­bá a japán—amerikai katonai együttműködés számára nél­külözhetetlen. FejTődü egészségpolitikai munka (Folytatás az 1. oldalról) gét; külföldi gépek sokszor egy-egy apró alkatrész miatt nem használhatók. Merényi Tamásné, a bölcsődékben dol­gozók nevében voksolt a 40 órás munkahét mellett. Dr. Hatvani László, a balassa­gyarmati kórház igazgatója, a rekonstrukció eredményeiről és nehézségeiről számolt be. Hangsúlyozta, hogy a jövőben szorosabb együttműködést vár az intézet állami vezetése és a megyebizottság között. Dr. Reichard Jenő, a megyei kór­ház főigazgató-helyettese a hi­ányszakmák megszünte­tését tartja a legfontosabb­nak. Nagyobb súlyt kell he­lyezni az egészségügyi dolgo­zók politikai és szakmai kép­zésére, a műszerpark felújítá­sára. Az erőfeszítések ellené­re is magas a fluktuáció az egészségügyben — állapította meg hozzászólásában Berki Mihály. Az elvándorlás oka sok esetben a munkahelyi közérzetben, a munkakörül­ményekben keresendő. A szak- szervezet, az intézményi, tár­sadalmi és tömegszervezetek­kel együttműködve, tegyen többet az orvosok megtartá­sáért. Szólt a táppénzeshely­zetről, amely az orszáaos át­lag felett van. Szemléletvál­tozás, szigorúbb ellenőrzés szükséges, hogy javulásról beJ szélhessünk. Tihanyi Lászlóné a fiatalokkal való foglalkozás jelentőségét emelte ki, Farkas Róbert a munkavédelemről, a munkakörülmények alakulá­sáról beszélt, dr. Guth József, a gyógyszerészek egészségne­velő munkáját méltatta. Csong- rády Béla, a megyei pártbi­zottság nevében köszöntötte a megjelenteket, a beszámolót kritikusnak, önkritikusnak ítélte. A jövő feladatai közé sorolta a politikai érzékeny­ség erősítését, a javaslatokra, kérésekre,való bátrabb reagá­lást. a munkahelyi demokrácia fejlesztését, a szakszervezet­nek a párttal, az állami veze­téssel való szorosabb együtt­működését. Dr. Kormos Mik­lós, az országos gondokról szólva, megállapította, hogy azok hasonlóak a nógrádi gon­dokhoz. Elismeréssel szólt a megyebizottság ötéves tevé­kenységéről, törekvéseiről. Ezután az 53 küldött meg­választotta a vezető szerveket, a munkabizottságok vezetőit és tagjait. A megyebizottság elnöke dr. Reichard Jenő. a megyei kórház főigazgató-he­lyettese lett, titkára továbbra is Gonda János. Az SZMT küldöttértekezletén kilenc kül­dött képviseli maid az egész­ségügyben dolgozókat. Pártkongresszus Kambodzsában Az amerikai külügyminisz­térium sajnálkozásának adott kifejezést, hogy az olasz ha­tóságok szabadon engedték Mohammed Abbaszt, azt a palesztin vezetőt, akit az amerikai katonai repülőgépek által Szicíliában földre kény- szerített egyiptomi repülőgé­pen találtak, az Achille Lauro olasz turdstahajó négy eltérí­tőjével együtt. Washington azzal vádolta a palesztin ve­zetőt, hogy ' „kiterv elője” és „szervezője” volt az akciónak. Az amerikai hatóságok elfo­gatóparancsot adtak ki ellene, s kiadatását kérték az olasz kormánytól. Abbasz állítólag Vendégünk a kulturális fórumon: Eugene Istomin (USA) CBS hanglemezvállalat New York-i stúdiójában lehe­tett mostanában megtalálni Eugene Istomint, a világhírű amerikai zongoraművészt. Nagy munkában van: Beetho­ven összes hegedű-zongora szonátájának régi barátjával, Isaac Stern hegedűművésszel készített felvételeinek kiadá­sán dolgozik. A két művész közös munkájával készült fel­vételsorozatból már megjelent az első lemezalbum, — a má­sodikat a meglevő felvételek­ből most kell előkészíteni. Is­tomin ezúttal nem külföldi koncertkötelezettségei miatt van időzavarban, hanem egy más megbízatás sürgeti: tag­ja lesz annak a társadalmi küldöttségnek, amely az Egye­sült Államok képviseletében részt vesz a budapesti kultu­rális fórum tanácskozásain. Az orosz bevándorolt szü­lők gyermeke, Eugene Isto­min immár mintegy négy év­tizede kimagasló sikerrel a világ koncerttermeiben — s érdekes módon pályafutása kezdetén egyik legelső nagy NÖÓRAD - 1985. október 14., hétfő sikerű zenekari koncertjét Or- mándy Jenő, a nemrég el­hunyt kiváló karmester vezé­nyelte: Istomin az Ormándy által vezetett Philadelphiai Szimfonikus Zenekar ifjúsági díjának nyerteseként kapott lehetőséget a hangversenyre. (— A magyar zenével még eíőbb találkoztam — mondja a kiváló pianista. — Még szinte gyermekként, — de már zongorázni tanulva — 1941­ben Philadelphiában hallot­tam Bartók Béla egy koncert­jét. Máig is emlékszem szép arcára, csodálatos játékára. Később magam is Játszottam egyes műveit és természetesen sokat dolgoztam együtt azok­kal a kiváló karmesterekkel, akik Magyarországról kerül­tek az Egyesült Államokba: Ormándvval. Doráti Antallal, Széli Györggyel, Reiner Fri­gyessel. Solti Györggyel, so­kat szereoeltem egvütt Szige­ti Józseffel, a nagyszerű he­gedűművésszel és jó barátság fűz Sándor Györgyhöz, Bar­tók barátjához és munkatár­sához^ A fiatalabb magyar művészek közül Pablo Casals műhelyében ismertem meg Perényi Miklóst, a kitűnő csellistát. S ha magyar kon­certteremben még nem is szerepeltem, azért játszottam már a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola zongoráján: 1980-ban feleségem, a wa­shingtoni Kennedy kulturá­lis központ igazgatója — Pablo Casals özvegye — nyi­totta meg Budapesten az ak­kori amerikai kulturális ki­állítást, őt kísértem el ma­gánemberként, a magyar ha­tóságok előzékenységéből azon­ban rendszeresen gyakorolhat­tam a főiskolán, örülök, hogy most ismét ellátogathatok Budapestre. — Nem leszek hivatalos szónok, bizonyos értelemben magánemberként veszek részt a küldöttség munkájában — sajnos csak öt napon át, mert koncertkötelezettségeim miatt nem vállalhattam hosszabb tartózkodást. Nem is azt aka­rom elmagyarázni másoknak, hogy szerintem mi a jó és mi a rossz a nemzetközi kulturá­lis kaocsolatokban. Az Egye­sült Államok hivatalos véle­ményét majd a küldöttség hi­vatalos, diplomáciai megbízá­sú tagjai mondják el — ha az én álláspontom természetesen nem is tér el ettől a lényeget illetően. A magam részéről csak azt szeretném elősegíte­ni, hogy minél szélesebbek legyenek a kulturális kapcso­latok a világ országai — pon­tosabban a fórumon részt vevő 35 ország — és művé­szei között. Hiszek az ilyen — akár amorf, különösebb kötöttségek, merev formák nélküli — találkozók haszná­ban. Az ilyen kapcsolatok nélkül ugyanis nem lehet el­képzelni a kedvező változáso­kat. A kapcsolatok szélesedé­sét, elmélyülését várom a bu­dapesti találkozótól. Eugene Istomin, a világ egyik vezető pianistája, Bee­thoven, Chopin, Rahmanyinov és sok más zeneszerző művé­nek egyik legkiválóbb inter- pretálója még nem szerepelt budapesti hangversenyterem­ben, ha immár másodszor is látogat el a magvar fővárosba. — Nagyon bízom abban, hogy harmadik látogatásomra már nem férjként, nem is „nem hivatalos” diplomata­ként, hanem előadóművész­ként kerül majd sor. Kis Csaba Jugoszláviám utazott, s ame­rikai részről a jugoszláv ha­tóságoktól is kérik kiadatását. A washingtoni nyilatkozat valamivel mérsékeltebb han­gú, mint az a tiltakozás, amit Maxwell Rabb római nagy­követ adott át az olasz kor­mánynak Abbasz szabadon engedése ügyében és a kül­ügyminisztérium nyilatkozata külön is aláhúzza: az ame­rikai kormány „tisztában van azzal, hogy a NATO e nagy­ra értékelt tagállamával mély­reható és széles körű kapcso­latai vannak”, amelyek „a jövőben is folytatódnak”. Ugyanakkor a nyilatkozat alá­húzza, hogy az amerikai kor­mány „mélységes sajnálkozás­sal” fogadta az olasz dön­tést. Washington azonban szemmel láthatóan elégedett azzal, hogy Róma korábban hozzájárult az eltérített egyip­tomi gép Szicíliában történő leszállításához és eljárást in­dít a hajó négy eltérítője e.- len, bár a jelek szerint nem szándékozik kiadni őket az Egyesült Államoknak. így Abbasz szabadon engedését amerikai részről nem akar­ják feszültség forrásává tenni. Közben amerikai részről igyekeznek csökkenteni azt a feszültséget, amelyet a négy hajóeltérítő számára biztosí­tott szabad elvonulás meg­adása, illetve az őket szállító egyiptomi repülőgép katonai erővel történt eltérítése oko­zott az Egyesült Államok és Egyiptom viszonyában. A washingtoni külügyminisz­térium ugyanis — a The New York Times elemzése szerint — attól tart, hogy „Mubarak elnök, aki úgy vé­li, hogy az amerikai kormány mélyen megalázta őt, most az Egyesült Államokkal és Izraellel korábban kialakított kapcsolatai rovására meg­gyorsítja a más arab államok­kal való megbékélés folyama­tát” és ez károsan befolyá­solja az amerikai stratégiai érdekeket a térségben. Nagy aktivitás a lengyel választásokon óta ez az első parlamenti vá­lasztás Lengyelországban, ezért nagy jelentősége lesz annak, hogy a lakosságnak mekkora hányada él majd állampolgári jogával. A közvélemény-kuta­tások azt mutatják, hogy töb­ben kívánnak az urnák elé járulni, mint 4 tavalyi taná­csi választásokon, amelyeken a szavazásra jogosultak 75 százaléka vett részt. Nagy az aktivitás a reggel óta folyó lengyel parlament képviselőválasztáson: a dél előtti órákban valamivel töb­ben járultak már az urnái elé, mint az 1984-es választá­son a nap első felében — kö­rölte Jerzy Urban kormányszó­vivő déli sajtótájékoztatóján — Nő az érdeklődés a fiata­lok körében is: vidéki jelen­tések szerint a szavazók kö­zött több a fiatal, mint ta- valy. (MTI) jószomszédi viszony kialakí­tását, továbbá az ázsiai biz­tonság megszilárdítása érde­kében Váló együttműködést. Nakaszone Jaszuhiro -Válasz­levelét Japán moszkvai nagy­követe Eduard Sevardnadze külügyminiszternek adta át, s annak tartalmát vasárnap ismertették Tokióban. A japán miniszterelnök egyetértett Mihail Gorbacsov- val a kétoldalú kapcsolatok megjavításának szükségessé­gében. Ezzel összefüggésben nyomatékosan üdvözölte a Szovjetunió külügyminiszte­rének közelgő japáni látoga­tását és e látogatás kapcsán a rendszeres külügyminiszteri konzultációk felújítását. Han­goztatta, hogy Japán határo­zott szándéka a Szovjetunió­val való együttműködés bő­vítése. Nakaszone v Jaszuhiro levelében indítványozta, hogy Feszültség a hajóeltérítés kapcsán Phnompenben vasárnap megkezdődött a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt V. kongresszusa. A Központi Bi­zottság beszámolója, amelyet Heng Samrin, a KB főtitká­ra terjesztette elő, részletesen foglalkozott a fiatal köztár­saság politikai, gazdasági és kulturális eredményeivel és vázolta az ország fejlődésének távlatait. A beszámoló aláhúzta ; Szovjetunióval, Vietnammal é: más szocialista országokká kialakított együttműködő megszilárdításának jelentő ségét. A kongresszuson sok test­vérpárt küldöttsége vesz részt az SZKP delegációját Av guszt Vossz, az SZKP KB tag ja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Taná csának elnöke vezeti. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents