Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-08 / 236. szám

Teiles vagy hatékony foglalkoztatottság? ft.) Hz érdekeltség szerepe Minden gazdasági cselek­vés mozgatórugója az érdek, különösen akkor, amikor a gazdaság saját logikájára eoülő működését más ideoló­giai. potitikai, katonai stb. szempontok nem keresztezik. Értelemszerűen ezekben az esetekben is érdekek. a gaz­daságinál fontosabb, de gyak­ran csak fontosabbnak vélt ér­dekek érvényesítéséről van szó amelyeket szocialista viszonyok között a gazda­sági érdekekkel szemben, vagy rovására könnyebb ér­vényesíteni, mint például egy tőkésgazdaságban. A gazda­ságpolitikai szempontok ér­vényesíthetősége tehát az ér­dekeltségi viszonyoktól és a gazdasági élet szereplőinek érdekérvényesítő képességé­től is függ. . A?, érdekeltségi viszonyo­kat mint a gazdasági cselek­vések számára mozgásteret biztosító viszonyokat az ér­tékrend és a szabályozó rend­szer alakítják elsősorban. Értékrendünk sokat bírált fo­gyatékossága, hogy mélyen az egvenlősdibe nyúló gyöke­rekkel rendelkezik, ezért kö­zépszerűségre hangolt és aszim­metrikus. lényegéből fa­kadóan az. átlag alatti egyé­ni és szervezeti tevékenysé­get is eltűri, sőt támogatja. A kiugró teljesíményeket azonban kevésbé honorálja. Jelen esetben mégis inkább egy másik vonásáról kell .kis­sé részletesebben szólni, ne­vezetesen arról, hogy érték­rendünk és érdekeltségi vi- szonvaink mindeddig nem kényszerítették eléggé a ha­tékonyság fokozására. A szocialista gazdaságirá­nyítási rendszerekre jellemző közös fogyatékosság, hogy az eddig alkamazott megol­dásokkal sehol sem, így ná­lunk sem sikerült a haté­konysági kényszert kis kol­lektívák, egyének szintjére levinni. Szabályozó rendsze­rünk egyik továbbra is vita­tott alapproblémája. hogy makroökonómiai funkció­szabályozásra hangolódott, •számára a mikrofolyamatok nem hozzáférhetőek, hatókö­re ezért többnyire csak a vállalati kapukig terjed. A vállalatok többségén belül ezért így a tervutasításos vi­szonyok élnek, élhetnek to­vább. Több mint elgondolkozta­tó ezért, s a gazdaság szer­veződési elvéig nyúló kértiés, hogy mintegy’ szerves fejlő­dés eredményeként — egye­sek szerint az alapmodell szerinti megoldás reakciója­ként — az alaptevékeny­ségeken kívüli szférában oldódott meg az érde­keltség és hatékonysági kényszer személyekre való lebontása. A háztájiról, a ki­segítő gazdaságokról, kisvál­lalkozásokról, gmk-ról, a szer­ződéses üzemeltetésű boltok­ról van szó. Tanulság: az árugazdaság törvényeit nem lehet gazdaságon kívüli pre­misszákból levezetni. át­ugrani. Az olyan vélekedé­sekre, ezért, hogy a gmk- vgrnk a jövő szocialista mun­kaszervezet csírái, nem az el­utasítás, hanem a végiggon­dolás és a kikísérletezés a történelmileg helyes válasz. Különösen akkor, ha a haté­konysági kényszer fokozását ideológiai alapon esetleg el­utasító nézetet vallók, de mások is. a következő három összefüggést is hajlandók és képesek jól végiggondolni, nevezetesen, hogy: bármilyen rendszerű társadalomról le­gyen is szó. azt a tehetséges és szorgalmas emberek viszik elsősorban előbbre; a haté­konyabb munka nem azonos a fárasztó, kizsigerelő mun­kával, ellenkezőleg; végül, hogy minden értelmes és egészséges ember szeret jól dolgozni, de csak akkor, ha munkáját értelmesnek, hozzá méltónak találja, s érdekelt is abban. Fel kell azonban önmagunk számára tenni a kérdést, meg­adjuk-e a lehetőséget arra, a tehetséges emberek a fő munkahelyen és fő mun­kaidőben az eddiginél, illet­ve másokhoz képest lényege­sen többet keressenek? Az egyértelmű válasz, hogy csak részben. A kérdés másik ol­dala nem kevésbé izgalmas. Ki tudtuk-e alakítani a ha­tékonysággal kapcsolatos kényszer és érdekeltségnek azt a hatásmechanizmusát, ami ezt a kényszert és érdekelt­séget egyéni, kis kollektívák szintjéig képes levinni? A rideg valóság, hogy egy ilyen hatásmechanizmusnak szintén híján vagyunk. Korunk egyik legfontosabb parancsa ezért a hatékonysági kényszer és ér­dekeltség összekapcsolása, az ennek útjában álló álhuma­nitárius középszerűség leküz­dése. értékrendünk előremu­tató. fejlődést segítő voná­sainak erősítése. I)r. Rarta Imre, a közgazdaságtudományok kandidátusa Magyar gazdasági és műszaki napok Kanadában Magyar gazdasági és mű­szaki napok kezdődnek, ma Kanadában. A Magyar Kereskedelmi Kamara szerve­zésében szakértőkből álló kül­döttség' három kanadai vá­rosban tart előadássorozatot és vitatja meg kanadai partne­reivel az együttműködés bő­vítésének lehetőségét. Montrealban. Torontóban és a kanadai olajipar központjá­ban. Calgaryban 14 magyar — energetikai, gépipari, számí­tástechnikai, kohászati, kő­olaj- és földgázipari vállalat és intézmény — képviselteti magát a péntekig tartó ren­dezvénysorozaton. Szakembe­reink szerint az élelmiszer- ipari, a könnyűipari termé­kek eladása mellett főképp ezekben az ágazatokban adóid­nak lehetőségek kivitelünk bő­vítésére, a kooperáció kiépí­tésére a kanadai vállalkozók­kal és közös harmadik piaci fellépésre. A magyar szakértői küldött­séget dr. Gulyás Béla, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara alelnöäte vezeti. Az esemény­sorozat nyitányaként a The Globe and Mait, s legnagyobb példányszároban megjelenő kanadai lap magyar mellék­letet. gazdaságpolitikánkról ismertetőt közölt. Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes és James Kelleher kanadai külkereskedelmi miniszter írt előszót az ismertetőhöz, bekö­szöntőt a kanadai—magyar rendezvénysóroza tihoz. Műn käs hétköznapok Az embert munkája minősíti. Frissen borotvált arc, ápolt- ság. gondozottság, tiszta öltözék jellemzi Hanák Lász­ló kőmüves-brigádvezetót, aki jelenleg a Pecskő úti új la­kóház építésénél dolgozik. Kék, tiszta szemeiből derű, nyuga­lom és őszinteség sugárzik. ☆ — Nemrég vettem át a húsz­éves törzsgárda tags ággal já­ró elismerést — szól nem kis büszkeséggel a hangjában, a háromszoros szocialista bri­gád arany fokozat elnyerése után az idén a Vállalat kiváló brigádja címmel kitüntetett kollektíva vezetője, aki több társával egyetemben Szajlá- ról, Bükkszékről jár be Sal­gótarjánba dolgozni, a mun­kásjárati busszal, naponta, oda-vissza 100 kilométert utazva. ☆ — Számításom eddig még mindig megtaláltam, ezért ma­radtam itt a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat­nál. — Az idei hosszan tartó hideg tél miatt ugyan nem sikerült úgy keresnem, ahogy vártam, ahogy meg­szoktam, de az elmúlt nvári hónapok pótolták az előzőt — mondja, majd rátér áz általa vezetett kol­lektíva bemutatására. — Ré­gebben tizennyolc-húszán vol­tunk a brigádban. Akkoriban Nagybátonyban dolgoztunk és minden építési munkát mi végeztünk. Most viszont ti­zennégyen vagyunk a kollek­tívában. Van olyan brigádta­gunk, aki maid bevonul, de van olyan is, akit viszont vissza­várunk. — mondja Hanák László. Tizenöt éve vezeti, irányít- |á, képviseli azokat, akik bi­zalmat szavaztak neki, akik úgy istnerik őt, hogy bármi­ről is legyen szó. mindig őszintén, reálisan és megfon­toltan közli véleményét. így tett és tesz. amikor nem biz­tosítják a folyamatos munka feltételeit. De így cselekedett akkor is. amikor egyik fiatal kollégájának nehéz szívvel, de megmondta, nem lesz be­lőle kőműves, mert úgy lát­ja. hogy nincs kedve hozzá. Áz illető igazat adott mes­terének. azóta másutt jól meg­állja helyét.-— Igen ritkán adódik, hogy valamelyik brigádtagtól meg kellene szabadulni — állítja Hanák László, a szaktudásá­ról és emberségéről is élis­mert szakember, aki nem szégyell! elmondani, hogy időnként neki is megkeménye­dik a hangja, mert úgy látja, egyesek nem úgy csinálják a kiadott munkát, ahogy kell, ahogy a beruházók, a lakók joggal elvárják, ahogy ő kí­vánja, vagy nem akarják úgy elvégezni; elnagyolják, elha­nyagolják. — Ha valakinek rá­nézek a munkájára, több­kevesebb sikerrel következtet­ni tudok jellemére, emberi magatartására, családi in­díttatására. Határozottan állítom, hogy az embert a munkája minősíti a legjobban. Arról viszont egy pillanatra sem feledkezem el, ha más­tól megkívánom a kifogásta­lan, jó munkát, akkor én is p>ak így cselekedhetem. ☆ Feleségé Bükkszéken a bá- nyászüdülöben dolgozik, kis­lánya. aKi nemrég érettségi­zett, Egerbe, a borkombinát­ba jár munkába. — Igaz, hogy három felé dolgozunk, de es­te mindig együtt vagyunk — kér ismét szól Hanák László. — Egyébként velünk lakik az anyósom. apósom, a három évvel ezelőtt, kölcsön nélkül felépített és berendezett négy­szobás házunkban. Örömmel mondhatom, hogy jól megva­gyunk egymással. Apósom, aki szintén kőműves volt, mindig tesz-vesz odahaza valamit, anyósom pedig mindig talál munkát magának — mondja nagy tisztelettel és melegség­gel a hangjában a brigádve­zető. ☆ A vállalatnál havontá át­lagban hat-hét ezer forintot ke­res. Felesége kétezer-hatszáz, kislánva pedig kétezer-ötszáz forintot visz haza. — Ha lehetséges, ha mód van rá a vállalatnál. akkor túlórázok, vagy gmk-nak se­gítek. Odahaza, a hét végeken, amikor van szabad időm, ak­kor esetenként kisiparosok­nak szoktam besegíteni. Éz az év szerencsés volt számom­ra. Volt bőven és folyamato­san munkánk. Ilyfen jól még nem voltunk ellátva Elkészült az RK—Mini atmoszférikus égőjíi gázkazánok nullszériája a Fűtöbcr bátonyte« renyei gyárában. A lakosság részére gyártan dó 29 és 50 kilowatt teljesítményű kazánok föld- és városi gázzal működnek. — Kép: Bencze — Taggyűlés a Fütöberben Be kell vonni a fiatalokat a elöntésekbe Fűtéstechnikai berendezé­seket gyárt, elsősorban ipari felhasználásra a Fűtőber bá- tonvterenyei gyára, amely 1973 óta dolgozik nagyválla­lati formában. A gyár 780 dolgozójának háromnegyed ré­sze ingázó. A komm.unisták*öt pártalapszervezetben tevé­kenykednek. A napokban a IV-es számú alapszervezet tar­tott taggyűlést.'melynek titka-' ra Várszegi István. Mielőtt a taggyűlés érdemi munkáját taglalnánk, érdemes szemrevételezni, hogy milyen az alaps/ervezet összetétele. Igen változatos és munkájuk kihat az egész gyár eredmé­nyességére. Van közöttük üzemfenntartó. energetikus, szállító. szerszámműhelyi, rendészeti és gondnoksági dol­gozó. ☆ A taggyűlésen elsőként a pártcsoportok munkájával és feladataikkal foglalkoztak. Köztudott, hogy a pártalap- szervezet munkájában mily fontos szerepet játszanak a pártcsoportok, mint a legki­sebb kommunista közösségek, amelyek alkalmas szervezeti formák a párthatározatok fa­anyaggal sem. Örömmel .lá­tom azt a változást is, ami az utóbbi években nálunk be­következett. Igazgatónk min­denkitől — legyen az üzem­vezető, építésvezető, osztály­vezető. művezető — ugyan­úgy megköveteli a jó munaát, mint tőlünk brigádvezetőktől, vagy brigádtagoktól. Az is tet­szik nekem, hogy aki tesz a vállalatért, annak munkáját elismerik. Igazgatónk, amikor az építkezésen jár, mindig megkérdezi tőlem: miként ha­ladunk, van-e gondunk. Jó érezni, hogy mindenbfen szá­mit ránk, amit. egyértelműen érzékeltet is velünk. ☆ Hanák László nem csak a napi termelőmunkáját végzi el közmegelégedésre. hanem közéleti feladatokat is ellát. Volt szakszervezeti bizalmi, később a számvizsgáló bi­zottság. majd ezt követően a szakszervezeti bizottság tag­jaként tevékenykedett. A nem­rég lezajlóit választásoknál is­mét számvizsgáló bizottsági tagnak fogadták el. ☆ Mik a jövőbeni terveim? — kérdi, majd így válaszol: — Az egyik szobában még le teli rakni a parkettát, de ki kell maid festeni a lakást is. Szeretném. két-három év múlva kicserélni a tizennégy éves Zsigulimat. Bevallom, hogy korábban, amíg nem került sor á házépítésre, töb­bet jártunk kirándulni, szóra­kozni. Mostanában kevesebbet megyünk, mert megdrágult az élet. Ha valamit el akarunk érni, bizony jobban kell haj­tani. mint korábban. Énnek ellenére sem panaszkodhatok, megélünk a keresetünkből. Venesz Károly vábbítására, a végrehajtás biz­tosítására. így van ez a Fűtő- bér 4-es számú alapszerveze- tenéí is, mert a gyárban ná- Ipk a legtagoltabb és a leg­nagyobb területet kell össze­fogni. Az alapszervezet terü­lete — hangsúlyozta a beszá­moló — az üzemfenntartás, de idetartozik az energia, a szállítás egy része, a rendé­szet, a gondnokság és a rak­tár. A szükségletek úgy kí­vánták, hogy öt pártcsoportot hozzanak létre A különböző területeken tevékenykedő párt­tagok munkáját irányítani, összefogni igen nagy körülte­kintést igényel a pártvezető­ségtől és a pártcsoportbizal- miaktól. A legfontosabb fel­tételnek tartják, hogy a párt- csonortvezető megfelelően felkészült legyen. Emellett nyíljon lehetősége a gyárban szabadon mozogni, rendsze­resen összefogni a párttagság munkáját. Ez annál is inkább szükséges, mert nem kevés a három műszak és a folyama­tos üzem sem. A pártcsoportbizalmiak a 4-es számú alapszervezetben állandó meghívottak a párt­vezetőségi ülésekre, ami nagy­ban elősegíti a taggyűlést előkészítő munkát. Évente egyszer értékelik a pártcso- portok a pártmegbízatások végrehajtását és az újabb kö­vetelményekhez igazítják azo­kat. A pártcsoportok munká­jára a nyitottság és szoros kapcsolat a jellemző. Jó egyiiltműködést sikerült ki­alakítani a pártonkívüliekkel, eredményesen mozgósítják a terület dolgozóit a hejyi gazdasági feladatok végrehaj­tására, a különböző rendez­vényeken való részvételre. A taggyűlésen szó esett a tennivalókról is. Az eredmé­nyek ellenére kívánatos a pártcsoportmunka színvona­lának emelése, önállóságának növelése. A pártcsoportve/e- tőknek körültekintőbben kell meghatározni a tanácskozások időpontját, hogy érdemi mun­kát végezhessenek. Az is ta­pasztalat. hogy a mindennapi személyes beszélgetés nem pótolhatja a kollektív mun­kát. Szükséges, hogy a párt­csoportok aktívabban vegye­nek részt a párttaggá nevelő munkában, segítsék az úi dol­gozók, a fiatalok beilleszkedé­sét. ☆ A második napirend — az ifjúságpolitikai határozat vég­rehajtásának helyi tapasztala­tai — az elsőnél jóval élén- kebb vitát váltott_ ki. A be­számoló hangsúlyozta. hogy az intézkedési tervben foglal­tak megvalósultak, az ifjúsá­gi parlamenteket rendszere­sen megtartják. Viszont gon­dot okoz az ifjúsági szervezet­ben a sok személyi változás. Erre reagálva, hozzászólásá­ban Szőke Hugó művezető leszögezte, hogy a KTSZ-tit- kárt nem egy, másfél évre | NÓGRÁD - 1985. ok kellene választani. A fiatalok támogatása leginkább a la- káskérdésben nyilvánul meg. Kamatmentes kölcsönt és egyéb segítséget kapnak a gyártól. Hasonló módon véle­kedett Budai Péter szerszám- készítő művezető is hozzászó­lásában. ö viszont a KISZ- fiatalok aktivitásának csök­kenését tette szóvá, bár meg­jegyezte, hogy a fiatalok zö­me nem helyben lakik és ez gondokat okoz a mozgalmi munkában. A lényeg az, hogy a fiatal vagy a munkahelyén, vagy a lakóhelyén KISZ-tag legyen. Nem teljesen értett egyet vele Pádár János for­gácsoló. Elmondotta, amikor átadták a gyárat, a fiatalok társadalmi munkában szinte a szemétből takarították ki. Kerítést festettek, kézilabda- pályát és KISZ-klubot alakí­tottak ki. Meg kellene kérdez­ni a régi KISZ-vezetőségi ta­gokat, hogy miként csinálták. Akkor is voltak bejáró fiata­lok — replikázott. A jobb munkához adottak a lehető­ségek, de nem mindig élünk vele — vélekedett a már em­lített Szőke Hugó. A fiatalok bérezésével nincs különösebb gond. Ám, nem mindegy, hogy valaki még csak öt. vagy mar harminc éve dolgozik. Igaz, hogy az öreg szaki a nagyka­lapácsot már kevesebbszer üti le, de a szaktudást, a hű­séget nem lehet figyelmen kí­vül hagyni. Becze István üzemvezető a párttagok fele­lősségét hangsúlyozta a fiata­lok mozgósításában. Szigorú önvizsgálatot kell elvégeznünk — hangsúlyozta a vitában Géczi János, az. MSZMP KB tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első tit­kára — az ifjúságpolitikai ha­tározat és ifjúsági törvény kapcsán, hogy az eltelt más­fél évtizedben mit hajtottunk végre, mit nem és ennek mi az oka. A fiatalok kiútjának megtalálása rajtuk, de rajtunk is múlik. Feladatainkat a fia­talokkal együtt kell megolda­ni. Nem bábáskodni kell fe­lettük. hanem érte’mes. siker­élményt adó feladatot adni ne­kik. Előző hozzászólásokra rea­gálva kiemelte, hogy azért mert valaki fiatal, még nem kaphat több bért. mert an­nak alapvető feltétele a nyúj­tott teljesítmény. Szükséges, hogy a fiatalokat jobban be­vonják a különböző döntést hozó testületekbe, például a vállalati tanácsokba. ☆ A tartalmas gondolatokat igen nagy figyelemmel hall* gáttá a 4-es alapszervezet tag­sága. Az összefoglaló után különféléket vitattak meg. Nem kétséges, hogy igen hasznos, sőt tanulságos tag­gyűlésen taglalták a tapaszta­latokat a Fűtőber 4-es szá­mú pártalapszervezetében. Rozgonyi István 8., kedd 3

Next

/
Thumbnails
Contents