Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-08 / 236. szám

Szép históriák ll^iteménv Három eredeti bemutató (magyar tévésprodukció) egyetlen héten! Az ember úgy van vele, minx a vándor az élettel: egyszer hopp, másszor kopp . . . Éhkopp heteken át, szellemi, érzelmi, művészi, maradandó. Másszor meg ránk­szakad minden földi jó. Más­naponként .— naponként egy- egy új bemutató. Nem hiába „vágynak” hát művészeti he­tek Budapesten! És akkor még a választék is „hajde...” „Móricz Zsig- mond életrajzi regényének (6 maga is színésznét vett el, tudhatta milyen az) a Míg új a szerelem címűnek tévéadap- tációja, aztán Szép história emuméi egy helyenként nem is csak sikamlós, de kifejezetten csúszós ágyjelenetekkel feltü­zelt Maár Gyula-produkció (írta és rendezte is), és vége­zetül az aradi vértanúk emlé­két felidéző és már nem elő­szór látott (?) tévéváltozata Lenkey tábornok perbefogá­sának, magömlésének. Ez utóbbi azonban visszaköszönt éppen a képernyőről, mert ha jól tévedek, nem túl régen egy szép nyári napon az Ag- r*a Játékszín keretében Eger­ből, valódit jól pótló, de amúgy meg eredeti helyszín­ről (vagy talán Gyuláról?) ezt a darabot közvetítésben mintha láttuk volna már. Mit mondjak? Az volt az emléke­zetesebb. Pedig ott aztán „kö­tött lehetőségű” kamerákkal a közönség között kellett dol­gozni, de valahogy nekem az a henkey marad meg az em­lékezetemben (akkor is, ha mint fent látható — ez az emlékezet meglehetősen gyar­ló). Legfeljebb a kisördög nem hagv ilyenkor nyugton, (ami­ként Lenkeyt is ez zargatia az őrűlésig), hogy ne hallgassam el a véleményem: annyi jó drámát, mindenféle művet le­hetne legalább egyszer tévé- tett megcsinálni! Miért kell, vagy miért lehet viszonylag rövid időn belül kétszer ugyanazt mondani-mutatni (akkor is, ha mások a szer­zők, közreműködők) ... Min­dent kétszer mondani .. . Mint Karinthy egyik szereplője, aki mindent kétszer mond, két­szer mond. Ez a Móricz-regény, s a fel­dolgozás például ilyen. Egy­szer sem ment még a tévé­ben (máshol sem Tudtommal, filmen például), most már ment egyszer, nem kell majd meg­ismételni új szereplőkkel stb. Az öregedő szobrász elveszi a fiatal színésznőt, szerelmi érzelmeinek bálványát és azt reméli, hogy művészetében megújul majd általa —, de nem újul meg. Hogy nem il­lenek össze, az végeredmény­ben nem derül ki, mert nem válnak el. a folytatás marad a nézőre-olvasóra. Talán nem szenxségtörés —. de az írónak vem ez a legjelesebb műve. Es nem is tartozik a legjele­sebbek közé. Valahol ott van a nagy jellem- és életábrázoló alkotói műhelyében létrejöt­tek között, de hogy hol, egé­szen pontosan, azt itt nincs mód kifejteni. A tévésfel­dolgozás Kállai Ferenccel és az igazán élményt nyújtó Sunyovszky Szilviával nem sok többletet tudhatott nyúi- xani ehhez a történethez. Két jó színész játszott valamit, amit tud. önmaga színészi többleteiből felhasználva sok mindent, ami jó, szép és hi­teles. Különösen Sunyovszky Szilvia mozgott életszerűen ebben a közegben, ahol az asszonvi értékek megmérettek és egyáltalán, ahol —, de ob­iigát, közismert ez is — a nő mindenek fölé tud emelkedni pusztán női mivoltából követ­kezve. És meri ezt a nőséaet valaki éppen komolyan tudja venni benne. Kállai Ferenc is játszott valamit (nem szob­rászt, az egészen biztos, bár talán ez nem lényeges? a film alkotói szemszögéből, de ak­kor meg miért a fő hangsúly a szobrász művészeti megújulása és a szerelem összefüggése kö­rül?). Talán az írót játszotta, talán egy „önmagát őrző” Kállai Ferencet — mindkettő kiváló alakítás, csak éppen zavarólag hat a folytonosan emlegetett és dramaxurgiailag is szükséges szobrászművészi „beállítottság.” Kérem, bár­hogy nézzük — nem nagy történet ez, hiába írta nagy író. Nagyszerű volt azonban az eredeti külhoni felvételek, helyszínek fotografálása. Való­ban sikerélményt nyújthatott a teljes stábnak, amint a kül­földiek csodálkoztak a Mó- ricz-leírások alapján minden­ki által rég elfeledett a ma­gyar tévésektől újra felfede­zett helyszínekről hallva. Su- nyovszky Szilvia meggyőző nőiessége és Kállai Ferenc né­hány valóban szép pillanata miatt azonban mindenképpen megérte a fáradozást és a költségeket. A forgatás meg­szakításokkal fél évig tartott. Ma ár Gyula filmje a Szép história mindenképpen a hét (a hónap, az év?) legemléke­zetesebb alkotása. Többrétegű és -jelentésű asszociatív, tehát a képzeletre is számító iro­dalmi anyag, valósnak tekint­hető. ugyanakkor egyénített történelmi szituáció, telve őszinte emberséggel. Mindez kiválóan megválasztott hely­színnel, szépen fotografálva, mit szépen ? izgalmasan, meg- ragadóan (Márk Iván munká­ja) és olvan színészekkel, mint Kozák András, Fehér Anna, Dörner György. Öze Lajos (csodálatosan szép epizódok­ban). A véres, árulással teli történet és a képi megvalósí­tás harmóniája; a játék és a rendezés egysége valódi szép­séget eredményezett. (T. Pataki) A világ lakossága nagyító alatt r 191 ország adatai á várha­tó élettartamra, a képzettségi szintre, a csecsemőhalandóság­ra és a bevándorlásra vonat­kozólag: ez az ENSZ demog­ráfiai évkönyve. A statiszti­kusok számára valóságos kin­csesbánya. Egyúttal reflektor- fénybe állítja a különbséget az ipari és a fejlődő országok között. Az analfabéták aránya pél­dául még mindig 90 % egyes országokban: Maliban például a nőknek csak 8, a férfiaknak 17 száaaléka járt iskolába, Ni­gériában ez 10 százalék, a nőknél és 30 százalék a fér­fiaknál. Egyiptomban a nők 85. a férfiak 70 százaléka so­sem járt iskolába. Képzettnek mutatkozik viszont Réunion (Afrika) és Thaiföld, ahol az analfabéták aránya a felmé­réskor csak 21, ill. 12 száza­lék volt. Ugyanilyen nagy különbsé­gek mutatkoznak a várható élettartam kiszámításakor, ami a legtöbb afrikai országban még mindig 50 év alatt van. Amint az évkönyvből kitűnik, akad viszont 31 ország, ahol a nők átlagos életkora magasabb 75 évnél, 22 országban a fér­fiak is elérhetik ezt a tisztes kort. Az éllovas ebben Japán, ahol a nők várható élettar­tama 79,66 év, tehát majd­nem eléri a mágikus 80-as számot, a férfiak ott átlago­san 74.22 évesek lesznek. Ami Ausztriát illeti, a nők az él­mezőnyben vannak (76,59 év), férfiak azonban a 69,23 évük­kel nem számítanak a föld leghosszabb életű emberei kö­zé. Egy másik vonatkozásban sincs még Ausztria az élme­zőnyben: nem tartozik a 20 ország közé; ahol a legkisebb a csecsemőhalandóság. Japán ebben is messze elöl van: ezer csecsemő közül csak hat nem éri meg az egyéves születés­napját. Őket Finnország (6.5), Svédország (7,0), Izland (7.1) és Svájc (7,6) követi. Hong­kong (9.9) és Szingapúr (10,7) még a középmezőnyhöz tarto­zik. Ausztriában viszont a fel­mérés idején a csecsemőha­landóság 12.0 volt. Bár az év­könyv szerint a nyolcvanas évek elején a gyermekhalan­dóság szinte minden ország­ban csökkent, 22 országban vagy területen ezer csecsemő közül még mindig 150 nem éri meg az első születésnap­ját. Kevés meglepetést okozott a világ legnépesebb államainak listája. Kína az 1982-ben pon­tosan összeszámolt 1 031 882 511 emberével az élen áll, őt kö­veti India, a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Népes­ség szempontjából a föld leg­kisebb országa a Kókusz-szi­getek: itt 1981-ben pontosan 555 ember élt. A felmérés idején a föld lakosságának 80 százaléka 20 országban élt. 17 országban kiderült, hogy a népességnövekedés jelentős része nem születésből, hanem bevándorlásból ered. Így pél­dául az Egyesült Arab Emír­ségek 63.9 százalékos beván­dorlást mutattak ki. a La Manche-csatornán fekvő Jer­sey- és Guernsey-szigeteken ez 46.8. ill., 32,3 százalék volt. összesen 17 olyan ország volt — köztük Bahrein. Szingapúr, Szváziföld, de Kanada és Ausztrália is —. amelyek be­vándorlással tudták elérni a népesség növekedését. Október 8-án lenne 90 éves, de már 23 esztendeje halott. Emlékezzünk rá ezen a meg nem ért születésnapon, meg­érdemli, nagy művész volt. Alakja csak ritkán villan fel egy-egy' régi magyar film su­gárzásakor. Munkácson született, orvos­nak tanult, aztán magához vonzotta a színház. 1916-ban kapott diplomát az Országos Színészegyesület iskolájában, még abban az évben szín­padra lépett a Belvárosi Szín­házban. Játszott a Magyar Színházban, a Nemzetiben, a Madáchban, volt az Egy ma­gyar nábob Abellinója, A re­vizor Hlesztakovja, a Bánk bán Ottója és Biberachja is, volt Rómeó és Prospero, Ham­let és Figaro. Filmezni 1917-ben kezdett, a legkülönfélébb figurák vég­telen sorát formálta meg. Ér­dekességként említhetjük, hogy az 1939-es Semmelweis címszereplője volt, és szere­pet vállalt az 1952-ben ké­szült változatban is, méghoz­zá Semmelweis ellenfelét, a konzervatív professzort ját­szotta. Aki látta, nem felejti Az aranyember Krisztyán Tódorénak figuráját az ő meg­formálásában, vagy az Új földesúr Straffjaként. „Az élet különös para­doxonja — olvadom az Én a komédiát játsztam, mulattat­Előkészület a budapesti tavaszi fesztiválra Bár még javában zajlanak a budapesti művészeti hetek eseményei, máris elkészült a főváros kiemelkedő tavaszi kulturális rendezvénysoroza­tának, a budapesti tavaszi fesztiválnak az előzetes prog­ramja. Az immár hatodik al­kalommal megrendezendő fesztivál tíz napja alatt — március 14. és 23. között —, mintegy száz helyszínen csak­nem ezer eseményre kerül sor, amelyeken szinte valamennyi művészeti ág képviselteti ma­gái. A fesztivál — s egyben a gazdag zenei program — nyi­tó hangversenyét a Budapest Kongresszusi. Központban ren­dezik meg, ahol a Magyar Rádió és Televízió szimfoni­kus zenekara Gilbert E. Kap­lan amerikai karmester köz­reműködésével Mahler II. szimfóniáját tolmácsolja. Ugyancsak itt koncertezik majd többek közűit a Buda­pesti Filharmóniai Társaság zenekara Dzsanszug Kahidze szoyiet karmester, a Mggvar Állami Hangversenyzenekar Joó Árpád, s a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus ze­nekara Doráti Antal vezényle­tével, továbbá a Budapesti fesztiválzenekar Kocsis Zol­tán közreműködésével. 1986-ban az egész világon megünnepiik a zeneművészet kiemelkedő alakja. Liszt Fe­renc születésének 175. és halá­lának századik évfordulóját: a fesztivál műsora Liszt mű­veinek széles körű bemutatá­sával tiszteleg a kettős évfor­duló előtt. Az cgö híd című színműben tam, de nem mulattam cí­mű könyvben —, hogy ez a színész, akit a régi Magyar- országon "talpig úrnak« tar­tottak. akinek egy-egy láto­gatásáért közjogi méltóságok versengtek, akit a főrendek magyar főrendnek hittek, pe­Hogyan éljünk? — sokszor és sokan felvetették már ezt a kérdést, legtöbben mégis az ifjúsággal kapcsolatban ér­zik időszerűnek. Annál is in­kább, mert az utóbbi évtize­dek változásai e korosztály­ra vannak a legnagyobb ha­tással. Való igaz, az elmúlt másfél évtizedben a munka­végzésben, a jövedelmi, a fo­gyasztási viszonyokban, a la­káshelyzetben, a társas kap­csolatokban — és még sorolhat­nánk hosszasan — jó néhány olyan változás történt, amely az életmódra is kihatott. A KISZ Nógrád Megyei Bi­zottsága kiemelten foglalkozik ezzel a témakörrel, testületi ülésen szerepelt a jövedelmi, a lakáshelyzet, a művelődés és a szórakozás, a tömegsport, a szabad idő, nemrégiben pe­dig az ifjúsági mozgalomnak az életmódban betöltött szere­pét vizsgálták. A mintegy húszezer ifjú- kommunistát érintő témát „körbejárva” a testület meg­állapította, hogy a megválto­zott körülményekhez nem si­került kellő rugalmassággal alkalmazkodniuk a fiatalok­nak. a közművelődési intéz­ményeknek, s a KlSZ-szerve- zeteknek sem. Igaz, vannak kedvező és ígéretes progra­mok, rendezvények, ám kevés az újszerű, az igényekhez szo­rosan igazodó, rendszeres programkínálat. Meghatározó szerepet tölte­nek be az ifjúság életmód- alakításában a közművelődési intézmények. Kiemelt figyel­met kap körükben a „Művelt ifjúságért, korszerű művelt­ségért” elnevezésű akció, amelyhez egyéni és közösségi feladatvállalásokkal kapcso­lódnak a fiatalok. Változatla­nul gondot okoz az ifjúsági klubok helyzete. A 120 „jegy­zett” klub közül mindössza negyven-ötvenben zajlik tar­talmi munka, a helyiségek nagy része kihasználatlan, a felszerelési tárgyak, eszközök elhasználódtak, a rendszeres kisközösségeik helyett inkább az alkalmi csoportok, rendez­vények „uralják” a progra­mokat. Közélet — e tevékenységei is az életmóddal összefüggés­ben vizsgálta a testület, meg- ' jegyezve, hogy ennek kerete­it elsősorban az ifjúságmoz­galmi munka nyújtja. A rend­szeres és tartalmas KISZ-élet tág lehetőségeket ad a közé- letiségre, amely a meglévő társadalmi viszonyok alakítá­sának, fejlesztésének szándé­kát és felelősségét feltételezi. Fontos lenne azonban, hogy a KISZ a társszervekkel szoro­sabban együttműködve kínál­ja a közéleti szereplés lehető­ségeit a politika iránt érdek­lődő és felelősséget érző fiata­lok számára. Jelentős tartalmi és formai változások történtek a tömeg­politikai munkában, ezek a rendezvények egyre inkább igazodnak a fiatalok igényei­hez. Jó példa erre a forra­dalmi ifjúsági napok, az if­júmunkásnapok megyei és városi rendezvényei, továbbá egyéb, az ifjúság széles réte­geit aktivizáló politikai ese­mények. Jóllehet vannak kedvező változások az életmód alakí­tásában, ám akadnak jócskán teendők, sugallta a megyei tes­tület vitája. KOSSUTH RADIO: 8 15: Mai kulturális programok 8.20: Társalgó 9.44: Szólj, szólj, sípom! ».OS: Diákfélóra 90.35: Éneklő ifjúság 80.51: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek *1.39: A kelletlen leány. XV/11. rész 12.45: Gesualdo-madrigálok 13.00: A Rádió Dalszínháza 14.10: Magyarán szólva 14 25: Orvosi tanácsok H.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Elő világirodalom 15.20: Régi hires orosz-szovjet énekesek 16.05: Látogatóban 17.00; Társadalom és iskola 17.30: Csenki Imre: Cigánytán­cok. 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt. hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk (is ml 18.30: Esti magazin 19.30: örmény vázlatok Irodalmi összeállítás 20 14: Évfordulók nyoméban 20.29: Házy Erzsébet operettfel­vételeiből 21.30: Kutatások Berlinben és Potsdamban. I. rész. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Az St„ Martin-in-the-Eields kamarazenekar látszik 22.55: Munkásutánpótlás VI. rés2 23 05: Bach- Angol szvitek. II/l. rész. 015: Ejfél után..: PETŐIT RADIO: 8 08: ciágermúzeum 8.50: tíz nerc külpolitika 9.05: Napközben 4 NÖGRAD - 1985. október 8., kedd I 12.10: Szerelmi kettősök operet­tekből 12 30: Népi muzsika 13 05: Popzene sztereóban 14 00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 14.15: Fúvószenekari hangver­seny a 6-os stúdióban 14.40: Fiatalok muzsikálnak 15.05: Miskolci Balogh János né­pi zenekara játszik 15.20: Könyvről könyvért 15 30: Csúcsforgalom 1" 30: Disputa — a hűségről 18 io: Illik, nem illik’ 18.30: Gnamofonsztárok 19.05: Csak fiataloknak! 20.00; Népdalok 20.30: Komolytalan könnyűzene —, avagy ilyenek a dili­21 05: Közkívánatra! 23 20: Nótacsokor 0.15: Éjfél után... MISKOLCI STCDIO: 17 00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: Döntött a bíróság. Dr. Tímár László előadása. 17.10: Fiatalok zenés talá’kozój.a. Szer­kesztő: Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Eszak-magyarorszá- gi krónika. 18.25—18 30: Lap- és »űsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tv-torna (ism.) 9.00: Iskolatévé Magyar nyelv. (ált. isk. 2. oszt.) 9.10; Fizika (ált isk. 6 oszt) 9.35: Magyar irodalom (ált. isk. 6. oszt.) 10.00: Hungária kávéház 10.50: Képújság 15.50: Iskolatévé 16.10: Elő múzeum 16.40: Orosz nyelv kicsiknek. 2. rész. 16 55: Hírek 17.05: A velünk élő történelem VII/6. rész (ism.) 18.00: Képújság 18 05: Reklám 18.10: Sportmúzeum. Dr. Bay Béla 18 30: Három nap tévéműsora 18.35: Alekszandr Vegyernyikov énekel 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tv-torna 19.15:* Esti mese 19 30: Tv-híradó 20.00: Szerelem és barátság tör­ténete VT/6. rész: A család 1943—1944. 21.00: Stúdió tt. 22.00: Felkínálom — népgaz­dasági hasznosításra 22.40: Tv-híradó 3. 22.50: Himnusz 2. MŰSOR: 16.45: Képújság 16.50: Aprók tánca (ism.) 17.15: Kuckó (ism.) 17.45: Sakk-matt 18.05: ..Különválok önmagámtól** Beszélgetések a családról. 1. rész. 18.30: Körzeti adások 19.10: A szovjet kultúra napjai Közben: 30.10: Magyar tájak. Őrség 21.10 ? Tv-híradó 2. 22.05: Reklám 32.10: B efej ezetlen j á bszma. Csehszlovák film. 23.10: Képújság BESZTERCEBÁNYA : 10.30: Tv-híradó 20.00: A győzelem stratégiája 21.00: Marlowe, a detektív 21.50: Portréfüm. (Ism.) 22.15: Josef Suk zeneműveiből 23.00: Hírek 2. MŰSOR : 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.30: Időszerű esemenyek 21.56: Id őj á r ás- j elenité s 22.no: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Egy férfi sólyommal MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8-tól: Androidok lázadasa (14). Színes, szinkronizált USA fantasztikus kalandfilm. — Kohász: Éljen D’Artagnan. Színes, szinkronizált angol—olasz rajz­iam. — Tarján vendéglő: Dühön­gő bika (14). Szinkronizjtot USA- film. -r Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Utószó (14) Színes, szinkronizált szovjet film. 8-tól: Nyomás utána (14). Színes, szinkronizált olasz f1 lm víg játék — Pásztói Mátra: Fantom az éjszakában. (16). Színes, szinkro nizált USA bűnügyi film. — Nagv- bátonyi Petőfi: Lady Chatteriev szeretője (18). Színes, szinkron — zált, francia—angol film — Nagy- bafőnyi Bányász: Álmodik az á'- iatkert. Színes magyar termeszer- film — Rétság: Aranyeső Yuccá- ban. Színes, szinkronizált olasz western. — Kisterenyei Petőfi: Vadlovak (14). Színes, szinkroni­zált új-z^landi western. — Job­bágyi: Erotikus képregény. Szí­nes japán film. \ dig fotografuscsaladban szü­letett Munkácson, ez az em­ber a szocializmus világában érte el színészi pályájának zenitjét, olyan alakításokkal, mint a hős falu Comturja, mint a Farkasok és bárá­nyok Csuganovja. az Egy ma­gyar nyár Bernát Gábora. Don Salluste a Ruv Blasban, Lomb ezredes Gyárfás vígjátékában, Alfieri ügyvéd a Pillantásba' hídról című drámában. s Prospero Shakespeare Vihar­jában. Rendezők. színészete tanultak tőle. mert környe­zetét magatartásával. lényé­vel kényszerítette árra, hogy tiszelni kell a művészetben a művészt.” Gyönyörű volt a dikciójai kifejezőek a mozdulatai, a járása. Emlékeztetőül néhány cím az utolsó éveiben készült filmjei közül: Két vallomás, A Nosztv fiú esete Tóth Ma­rival. Puskák és galambok. Az utolsó vacsora. Hogy embernek milyen volt.? „Emberi tisztasága sem kapott foltot soha. Tébolyult időkben is kiválóan vizsgá­zott” — írta róla Mátrai Be-' tegh Béla. Kossuth-díjat, érdemes és kiváló művész kitüntetést kapott. De a legmaradan­dóbb: az archívumok őrzils alakját, játékát. Erdős Márta Uray Tivadar Ifjúság és életmód Hogyan éljünk?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents