Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-29 / 254. szám

Meghívó nélkül '.‘vélemény ’ A napokban a Magyar Tele­vízió zenei és kulturális fő- szerkesztőségétől újabb meghí­vót hozott a posta. Többek között ez áll rajta: „Szeretet­tel meghívjuk Ónt és kedves családját saját televíziókészü­léke elé... a Zenés Tv-Szín- ház bemutatójára... ” A ki­pontozott részeken a pontos dátum és a prdükció címe, il­letve a címszereplő és a ren­dező neve olvashaió. Évek óta követett gyakorlat ez a főszerkesztőségen, s ed­dig ügyet sem vetettem rá: megjött a meghívó, elolvastam, láttam, hogy valójában nem hívnak sehova, bedobtam a szemétkosárba. Később már azt a fáradságot Sem vettem, hogy elolvassam. Láttam a formájáról, egész külső meg­jelenéséről, hogy micsoda, és mim fölöslegest, azonnal a ko­sárba süllyesztettem. Csak ez a mostani akadt íenn a horgon. Nemes, hízelgő gesztus, hogy gondolnak ránk, rám, meghív­nak a saját otthonomba, a saját tévékészülékem elé. és „megkínálnak” egy produkció­val. De miért kell bennünket meghívni? Invitálás nélkül is odaülünk a tévéhez. Ez a leg­olcsóbb, kéznél lévő szórako­zás. A gesztus teljesen értel­metlen, ráadásul pénzbe' ke­rül, januártól a duplájába. Per­sze nekem semmi közöm hoz­zá, nem én fizetek, ha meg a tévének van kidobni való pén­ze, ám legyen, úgy dobja ki, ahogyan kedve tartja. Jobban örülnék azonban egy valódi meghívónak, mert a . saját készülékünk olybá tű­nik. mintha á végét járná. Vagy, ha jelzem, hogy ezért meg ezért nem ülhetek oda, szerel őt küldenek, hogy mégis elfogadhassam a szíves meg­hívást. No nem, ez még egy későbbi társadalom gyakorlata lehet. Egyelőre elégedjünk meg a haszontalan meghívókkal! BETTI. BACH, KOBRA... Csehszlovák tévések készí­tették a háromrészes Betti né­ni című tévéfilmet. Balzac azonos című regényét —amely a műfajban első nagy sikere — a rendező. Vido Hornák ír­ta filmre. Hornák arra össz­pontosít, hogy hiteles körnve- zeírajzot teremtsen, jó színé­szekkel finoman egyénített, árnyalt alakokat mutasson be, s mindenféle erőszakolt lelep­lezési szándéktól mentesen vi­lágítsa meg az emberi kap­csolatok mögött rejlő érzelmi, szellemi világot. Két rész ismeretében mond­hatjuk: elképzeléseit sikerült megvalósítani. Részletező, ap­rólékos ábrázolásmódja nem unalmas, a színészi játék — Ctibor Filcik, a Vasaríová nő­vérek, Ladislav Chudik. Juraj Kukura. Jana Plichtová —ki­tűnő. Betti néni — Magda Vá­sárlóvá — kfclső megjelenítése viszont sikertelen: óriási el­lentét érződik a fiatal arc és a fehér főkötő között, s ezt nem hitelesíti semmi sem. Magyar—NDK koprodukció­ban készült a négyrészes Jo­hann Sebastian Bach című tévéfilmsorozat. Forgatóköny­vét ennek is a rendező, Lot­har Beilag írta. Tehát vallo­másnak tekinthető a mű, vagy ha tetszik, tisztelgésnek a mu­zsikus zseni előtt. <A szerdán látott első rész szép beállítá­saival, fordulataival, megbíz­ható színészi teljesítményeivel érdeklődést keltett. Az utóbbi hónapok legrosz­szabb bűnügyi filmje címért, — noha nem áll versenytársak nélkül, gondoljanak csak a pár hete sugárzott Tetthely-darab- ra — nyugodtan versenyezhet­ne A karatézó Kobra című japán film. Olyan krimi ez, amelyben csipetnyi izgalom sincs, amelyben a verekedések nevetségesek, a történet kusza és az alkotók által önkénye­sen bonyolított. Pedig, ha em­lékezetem nem csal, a Kobra még visszatér. S ha igen, kö- nyörgök, találjanak ennek a remek színésznek jobb mesét. VARSÓI MELÓDIA Leonyid Zorin kitűnő ka­marajátéka végre megjelent a képernyőn is. Az egy-másfél évtizeddel ezelőtti siker meg­ismétlődött, bizonyítva, nem csak a színházban életképes a darab. Zorin műve lírai játék, szemléletében, tartalmában olyan, ugyancsak kétszemé­lyes drámákkal tart rokonsá­got, mint Arbuzov Kései ta­lálkozása. Az érzelem, a sze­relem joga mellett tör lánd­zsát az író, bemutatva a len­gyel leány és a szovjet fiú szétmaradásanak történetét. A bizalmatlanság törvényerőre emelt ostoba elképzeléseket is, például az eltérő állampolgár­ságú személyek házasságának megtiltását. Mintha joga vol­na bármilyen hatalomnak be­leszólni az ember egyik leg­szentebb, legintimebb érzésé­be. a szerelmébe. Helga és Viktor külső kény- szerűségből szakad el egymás­tól, s mire valóban egymáséi lehetnének már késő: meghá- zasodtak, a férfi nem kockáz­tatja tíz évvel ezelőtti élmé­nyét, illúzióját, jelenlegi há­zasságát. karrierjét. Döntésére jogosan csattan újabb tíz év elteltével a végleges válasz, az udvarias, hideg visszauta­sítás. A megbántott, szerelmé­ben csalódott nő nem visel­kedhet másként, s Viktornak tapasztalnia kell a múlandó­ság visszahozhatatlanságát. Szerelmük beteljesületlen, mindörökre emlék marad. Zsurzs Kati briliánsán for­málta meg a szerepét; hiteles az akcentusa, minden gesztu­sa, mimikája. Rajongóan őszin­te, odaadó, tapintatosan hű­vös. Benkő Péter megbízható partnere, s hősiesen viseli el, hogy ebben a darabban a nőé a főszerep, egyben az igazság is. Petrfk József gondos, lé- nvegreiörő rendezése értékes, emlékezetes vasárnap estét eredményezett. Snlvok László Eredményhirdetés a rajzpályázaton Sok kicsi sokra ment.. ' Több mint kétszáz kisdiák küldte be pályamunkáját ar­ra á rajzversenyre, amelyöt az OTP Nógrád Megyei Igaz­gatóságának Salgó Szocialista Brigádja és a Nógrád Megyei Üttörőelnökség hirdetett meg. A beérkező rajzokat hétfőn értékelte a zsűri, s egyúttal a salgótarjáni központ tanács­termében kiállítást is rendez­tek, amelyen Hallama Jó­zsefeié főelőadó, brigádvezető köszöntő szavai után dr. Sanr ck>mé Dombai Margit igazga­tóhelyettes mondott megnyitó beszédet. Utalt arra, hogy a Sok kicsi sokra megy című pályázat az ifjabb korosztály takarékossági kbdvét hivatott serkenteni, s mint a nagy­számú érdeklődés is jelzi — ■ikerrel. Első díjat kapott Bangó Erzsébet nógrádmegyeri ta­milé, akinek jutalma kéthe­tes, nyári besztercebányai tá­borozás. Második díjat — vele 500 forintos ifjúsági ta­karékbetétet — kapott Niveli Katalin zagyvarónai pajtás, míg a harmadik helyen Szen­téi Szilárd szécsényi első osz­tályos- kisdiák végzett, ő egy sportfelszerelést vehet majd át. Könyvjutalmat érdemeltek ki a zsűritől: Proksza Krisz­tina Erdőkürti, Kökényesdi P. Zoltán Baglyasaljai, vala­mint Erdősi Rita és Nagy Szilvia Salgótarján Bem Oti, Adame Mónika Csizmadia Üti, továbbá Kiss Orsolya, Varga István, Báli Sándor, Berze Andrea és Huszár An­namária. a Gagarin Általános Iskola diákjai. A három na­pig nyitvatartó kiállításon közönségdíj odaítélésére is sor kerül, ki-ki a helyszínen adhatja le voksát Jubilál a klubnapközi Nem mondhatni, hogy eb­ben az iskolában félnek az újtól: a balassagyarmati Baj­csy-Zsilinszky Endre Üti Álta­lános Iskolában a legelsők kö­zött próbálták ki az új mate- matika-tantervet, az iskolaott­honos, a tantárgycsoportos ok­tatást, az ötnapos tanítási he­tet. a klubnapközit, jelenleg az orosz nyelv tanításában kí­sérleteznek új módszerekkel, és bekapcsolódtak ,a Szántó Kovács János Szakközépisko­la és Gimnázium új vállalko­zásába. hiszen a Bajcsy gya­korlóiskolája azoknak a fia­taloknak, akik napközis neve­lői képesítést szereznek az óvónői mellett. A felsoroltak nagy része ma már nem számít kísérletnek, ám ez csak növeli az újra fo­gékony tantestület érdemeit. A klubnapközi például idén tízéves, réges rég túl van a kísérleti stádiumon, újnak se igen mondható. Már nem is járnak annyian csodájára, ter­mészetes, hogy van, beépült a mindennapok gyakorlatába. Akár el is szürkülhetett volna, akár el is tűnhetett volna az „ötlettemetőben”, amilyen munkaigényes egy ilyen klub­napközi rendszerének kiépíté­se, működtetése. De mi is a lényege a klubnapközinek? Aradi György, az iskola igaz­gatója mondja el: — A hetvenes évek elején sokat beszélgettünk a tantes­tületben a tehetségekről. Egyetértettünk abban, hogy mindenkiben szunnyad olyan képesség, amely egy adott te­vékenységben sikeresebbé te­szi, mint amire az átlag ké­pes. Csak fel kell fedezni, mi eV. a képesség, hogy segíteni lehessen a kibontakozását. Ezt pedig csak úgy lehet, ha cse­lekvési lehetőséget, gyakorló teret adunk hozzá. Igv jutot­tunk el a klubnapközihez, mint formához. Évente húsz­harminc klubot hirdetünk meg. A bőséges választék fon­tos, hogy valóban széles ská­lán mozogjon a cselekvési le­hetőség. Idén huszonkét klub műkö­dik az iskolában, s nem csak a naoközisek számára. Sok gyerek ebéd után visszajön, hogy részt vehessen az általa kiválasztott klub tevékenysé­gében. Az idei szám kevesebb a tavalyinál, mert szeptem­bertől bevezették a fakulta­tív tantárgyak tanítását — ezekből tíz van. — Milyen klubok működ­nek? — Két csoportba oszthatók. A klubok egv része a tanul­mányokat segíti, a tantárgyak­hoz kapcsolódik: matematika, magyar, orosz és így tovább. Persze, ezek akkor sem tan­órák, a klubjellegre vigyá­zunk. A másik csoportba a hobbijellegű, művészeti, a sza­bad idő hasznos eltöltését szolgáló klubok tartoznak: tűz­zománc-készítő, perzsaszövő, makraméz.ó. kötő... A Bajcsyban a hét három napján, hétfőn, kedden és csütörtökön jönnek össze a kis közösségek. Ott jártunkkor, egy csütörtöki napon befűtöt- ték éppen az égetőkemencét a tűzzománcosok. Az iskola egyik melléképü­letében vagy húszán sikálják dörzspapírral a fémlemezt, majd karcolják a tetszetős mintát — ezúttal szépen kom­ponált monogramokat —, s a kíváncsiskodó idegennek készséggel el is magyarázzák, mit. miért csinálnak. A szom­széd helyiségben a perzsaszö­vők keze jár szakadatlan, ör­dögi ügyességgel. A makramé- zók rádióhallgatás mellett csomózzák a szebbnél-szebb díszeket, virágtartókat. A nyolcadikos Demeter Kriszta térelválasztót készít, közönséges madzagból C«erő- di Szilvia, aki idén először választotta ezt a klubot, el- mélyülten figyeli Kriszta uj­jait. A nyolcadikos lány már tizenötféle csomózási módot ismer. — A gyerekek egyéni ké­pességeinek kibontakoztatá­sán túlmenően azért is na­gyon hasznosak a klubok, mert sokat segítenek a jó tanár— diák viszony kialakításában. A pedagógusok többnyire a hobbijuknak megfelelő klubot vezetnek, így a gyerekekkel közös érdeklődés, a szoros együttműködés melegebb kap­csolatot tesz lehetővé. A ki­sebb közösségekben — álta­lában 10—15 fős egy-egv klub — a tanár jobban megismer­heti tanítványait, s ez meg­könnyíti a különböző neve­lési problémák helyes meg­oldását. A Bajcsyban emlékeznek néhány gyerekre, akik a klu­bok révén tudtak megszaba­dulni „az iskola réme”. az „eleven ördög” megkülönböz­tető jelzőtől, akiknek beillesz­kedését a klubnapközi tette lehetővé. — v — H i dverők Cikkgyűjtemény Erdély 1944—1946 közötti történetéről Jó negyven esztendeje an­nak, hogy a város felszaba­dulását követően egy héttel Kolozsvárott megjelent a Vi­lágosság. a romániai Magyar Népi Szövetség napilapja. A iap első főszerkesztője az is­mert, kitűnő író és publicista Balogh Edgár volt. A lapban 1944 és 1946 között megje­lent cikkeinek gyűjteményét Hídverők Erdélyben című kötetben jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó. A cik­kek egy darabka történelmet tükröznek. Beszámolót adnak arról a folyamatról, amelynek során az Erdélyben élő ma­gyarok és románok legjobbjai a demokratikus kibontakozás útján megpróbálták túltenni magukat a mindkét részről joggal egymás szemére vethe­tő sérelmek méddő felhánv- torgatásán, s minden erőfeszí­tésükkel egy új, egymás köl­csönös tiszteletén és megbe­csülésén alapuló közszellem kialakításán fáradoztak. Balogh Edgár Kfelet-euró- pai körkép című cikkében 1945 májusában így írt er­ről: / „Erdély balsorsa mindig két egymásnak ugratott, és egy­formán kizsákmányolt gyar­mati nép tragédiája volt, s ez a két nép messze Erdély határán túl, a Fekete-tenger- től a Lajtáig gyűlölte egy­mást, vagy szövetkezett közös szabadságharcra elnyomói el­len. Erdély a románoké is, a magyaroké is, és amikor ren­dezzük végre dolgainkat, úgy kell vizsgáznunk, hogy az eredmény a Duna-torkolattól a dévényi kapuig áldás-bé­kesség legyen. Erre figyelmez­tet mindnyájunkat mindkét nyelven Groza Péfler, Romá­nia felelős miniszterelnöke”. Grozáról sokhelyütt és nagy elismeréssel nyilatkozik, mint aki különösen sokat tett a román és a magyar nép ba­rátságának megszilárdítása • ért. „Kelet-európai kitekintésű román politikus volt, mondja róla —, aki népével a második világháborút követő sors­fordulatában túltekintett a határokon, és nemcsak szov­jet—román, hanem román— magyar viszonylatban is kü­lönleges történelmi hivatást látott a népek együttélése, testvérisége szolgálatában. Dr. Petru Groza, mint a Hu- nvad megyei mócok ekés frontjának ismert vezetője, a kommunisták antifasiszta har­cára támaszkodva fejtette ki népfrontpolitikáját. Életpá­lyája a szocializmus felé nyi­tott népi demokrácia forra­dalmi korszakának az egész Duna-völgyére kiható jelképe és meghatározója lett”. Balogh Edgár cikkeiben so­kat és visszatérően foglalko­zik a Magyar Népi Szövetség­gel, amelynek alelnöki tisz­tét töltötte be: „Nem is any- nyira a határok történelmi alakulása, mint inkább a sa­játos népi megosztod ás Er­délyben okozza, bogy a sza­bad és független Románia lém lehet tisztán nemzeti ál­lam —, írja — mert közel kétmillió magyar nemzetiségű állampolgára van, s igaz az is, hogy ez a közel kétmillió- nyi magyar kívül rekedt sa­ját nemzeti államán. Ezek a néprajzi és történelmi tények a múltban nem egyszer nemzeti ellentétek kivál­tására, háborúkra adtak alkalmat az imperialis­táknak, nyomorba és szol- gaságöa taszítván mind a két népét- Haladó demokrá­ciánk ma úgy oldja meg az erdélyi nemzetiségi kérdés gordiuszi csomóját, hogy a Magyar Népi Szövetség át­fogó gazdasági, politikai és kulturális szervezetében nem­zetiségi kettetet biztosit Ro­mánia magyarságának a kü­lönleges helyzetből adódó de­mokratikus feladatok betölté­sére”. A cikkgyűjtemény Erdély történetének csak egy rövid­ke —, ámbár rendkívül fon­tos, mondhatni: sorsdöntő — szakaszát tükrözi, mégis hé­zagpótló, mert megismerhet­jük belőle a két nép együtt­élésének újrakezdését, meg­újulását. műsor KOSSUTH RADIOS 9UB*. Társalgó *.443 Nefelejcs, mjO&z Diákfélóra (ism.) Mt35? Éneklő Ifjúság Évszázadok mesterművei RL2S3 Török dalok — Esin Afsat énekel HkTHlT Ádámcsutka. _____XX/5. rész. #2a j*c Ki nyer ma? BftjdKc Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát Kb. 13^*3 Madrigálok 34. W: Magyarán szólva... 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Bzsesszmelódiák 15.00: Élő világirodailom 15-20: Hülya Gaydan (zongora ) felvételeiből 15Zala Tóth Erzsébet nótá­iéi vételeiből 16.05: A Nyitnikék postája 17.00: Világablak, II. rész 17.30: Beszélni nehéz 17.45: A Szabó család... 18.25: Mai könyvajánlattmis (ism.) 19.15: Budapesti művészeti hefeeL 20.13: Kedves zeneműveim 21.06: Népdalkórusok 21.30: Az egészségügy vttágfca»- pontjában 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Deller-ének együttes Gibb ons-madrigá 1 okát énekel. 22.42: Munkásutáirpótlás, IX. 22.52: Triólemezem kiből 0.10: Himnusz 005: Éjfél után^ PETŐFI RADtÖQ 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitikát fisam.) 9.05: Napközben Közben: 4 NÓGRÁD - «985. október 29„ kedd [ 10 00: Sportvilág 12.10: Fúvószenekari hangver­seny a 6-os stúdióban 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 14.15: Népdaikőrok pódiuma (ism ) *4.40: Hangos szótár: Akkumu­látor, generátor, karburátor 15.05: Bágya András dalaiból 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Tini-tonik 18.15: Közvetítés a Vassae—BVSQ bajnoki vízilabda-mérkő­zésről 1S.3+: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak* 20.00: Gasparone. Részletek Millöcker operettjéből 21.06: Magyar anekdotakincs. XII/3. rész 2U5: Zentai Anna és Tréfás György nótátoart énekel, Lakatos Lajos cimb^umozüc 22.00: Mikrofórum 23.20: Francia sanzonok 0.15: Ejfél irtán... MISKOLC! STŰD1Ő: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: Kulturális kalei­doszkóp. (A tartalomból: Emlé­kek a mozikról Miskolcon — A tankötelezettségről — Ízlés és 1«~ kasfeutftóra.) Seectoesmóú Bon&r rácz Judit. 18.00: Észak-magyar­országi krónika. 10.25—18.30: Lap­és műsor előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓS 8.55: TV-torn a (ism.) 9.00: Iskolatévé 9.25: Magyar nyelv (áft. Mc. 2. oszt.) 9.35: Környezetismeret (ált isk. 3. oszt.) 9.50: A bábu (ism.) IX/7. rész 10.45: Képújság 15.30: Iskolatévé £5.45: Orosz nyelv kicsiknek. 5. rész £5.55: Lila fecske 1« 25: Hírek 16.30: Busmanok ri3égá 16.55: Képmagnósok, iigyeieml 17.30: Sorstársak 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.05: Tévéegyetem. vm/2. rész (ism ) M.45: Három nap tévéműsora T8.5Ó: Reklám 19.05: Mini Stúdió *89. 19.10: Tv-toma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Betti néni. ül73. rész 21.25: Stúdió ’85. 22-25: Tv-híradó & Vtimmasa 8. MŰSOR: H 00: Képújság 16 05: Aprók tánca 16.25: Zsebtévé (ism.) 16.55: Természetbarát 17.15: Csali 17.25: Vasas—BVSC bajnoki vízilabda-mérkő­zés W.30: Körzeti adások 19.05: Kocsis Zoltán és Rados Ferenc zongoraestje, n. (ism.) 20.00: Kamera — különkiadás 20.30: Bglettalbum — IV/4. rész 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Reklám 21.40: Egy férfi két nőnek 23.10: Képújság BESZTERCEBÁNYA 5 19.30: Tv-híradó 20.00: A győzelem stratégiája 20.55: Mortimer őrmester 21.45: Andrej Bagar nemzett művész. (Ism.) 22.10: Kamarahangverseny 22.55: Hírek 2 MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-kTubt* Időszerű esemenyeáa -*** 21.56: Idő járás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Szembekötősdi. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7,: Fél 4-től: Az eltűnt frigyláda fosz­togatói. (14) Színes USA-kaiand- film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Lombhullás. Szovjet film. — Ko­hász: Nyomás, utána! (14) Szí­nes, szánkronAzóat olasz film víg­játék. — Tarján vendéglő: Finom kis bordély. (16) Zenés csehszlo­vák film vígjáték. — Balassagyar­mati Madách: Fél 4, háromne­gyed 6 és 8-tól: Átverés. (16) Színes, szinkronizált amerikai krimi. — Pásztói Mátra: Vándor­lások meséje. Színes szovjet film. — Nagybátonyi Petőfi: Em­beri sors. Szovjet film. — Nagy­bátonyi Bányász: Utószó. (14) Színes, szánkironizáiM; szovjet film. — Rétság: Fantom az éjszakában. (16) Színes, SEinkronizált USA bűnügyi film. — Karancslapujtő: A zsaru nem tágít. Színes, szink­ronizált francia bűnügyi film- viigjáték. — Jobbágyi: A legyőz­hetetlen Vutang. (14) Színes, szinkronizált látványos karate- taatandfiftm.

Next

/
Thumbnails
Contents