Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-29 / 254. szám

Arcok közelről Göröngyös és szép út Még egyszer felsorakozott a határőrség őrsparancsnokságá­nak személyi állománya. Vég­ső soron ünnepi volt ez az eligazítás, hiszen most nem csak a szolgálatba induló jár­őrök, hanem a többiek is ott voltak az eseményen. Végért Lajos határőr alezredes, őrs­parancsnok még megtartotta az eligazítást, útjukra indul­tak a katonák, s az alezredes bevonult hivatali helyiségé­be. Leemelte határőrsapká.iát, zsebkendőjével megtörölte homlokát, s még egyszer leült. Még matatott az íróasztala fi­ókjában, s az 55 éves férfi, a katonai életben megedzett ha­tárőr alezredes előtt egy igen gazdag életút elevenedett fel. Talán gondolataiban zavarta meg a krónikás, amikor beko­pogott az őrspárancsnokhoz. Arcán ismét a mosoly suhant át, s hirtelen csak ennyit mondott; — Megint elindultak a fiúk. Feladatuk a Magyar Népköz- társaság államhatárának őri­zete. Remélem, ez a nap is olyan fegyelmezett lesz, mint az őrsön eddig mindig is volt. Számomra csak az a különös mindebben, hogy én többet nem adom ki a parancsot, nyugállományba vonulok. Sok szép emlék köt a Narancshoz, ide és a környező községekhez, azok lakóihoz! Rájuk mindig szívesen emlékezem majd. Ügy érzem, mi egyek voltunk: a polgári lakosok és a határ­őrök. Közösen akartuk, hogy államhatárunk sérthetetlen legyen... A határozott parancsnok ar- éát nézem. Tudom, hogy egész életútja végigvonul most gon­dolatain. A kunhegvesi sze­gény paraszti családból szár­mazó fiú igazán megjárta a „hadak útját”. Nyolc általá­nos iskolát végzett, aztán a Belügyminisztérium akadé­miájára került. A pártiskola is szólitotta. Ment, s önként vállalta a haza fegyveres szol­gálatát. az államhatár őrize­tét. Kétszeres kötelezettsége is szólította erre a feladatra. A szegényparaszti szülői ház, és a bányászcsaládból szárma- ssó felesége, rokonsága. — Csaknem három és fél évtizedet töltöttem el a határ­őrség kötelékében. Görön­gyös és rríégis szép út volt, amit most magam mögött ha­gyok. Különösen az utolsó há­rom évtizedre emlékszem szí­vesen, amikor idekerültem a balassagyarmati határőrke­rülethez. Dolgoztam Rónabá­nyán, Somoskőújfaluban és immár csaknem negyedszá­zada itt az őrsön, Karancsbe- rényben. Voltam útlevélkeze­lő és őrsparancsnokként sze­relek le. Amikor átvettem az őrs irányítását, új volt szá­momra ez a beosztás. Egy idő­ben kevesebbet tudtam foglal­kozni a sorállománnyal, de amikor kiépítettem a kapcso­lataimat, megismertem a fa­lut. az itt és a környékén élő embereket, s amikor befo­gadtak, elismertek és segítet­tek, egyre több szabad időm jutott a fiúk ügyes-bajos dol­gainak intézésére. Vallottam és vallom, hogy az őrs egy nagy család. Emberek, akik­nek problémáik, gondjaik vannak. Ezeket a gondokat a parancsnok segítségével nem egy esetben meg lehet oldani. Mennyire igaza van a ha­tárőr alezredesnek. Tény, hogy 1968-ban a me­gyében elsőként Karancsbe- rény nyerte el a határőrköz­ség megtisztelő címet. S mi több, ezt megduplázták és ugyancsak elsőknek nyerték el a Kiváló címet a megyé­ben. Végért Lajos határőr al­ezredes parancsnoksága ide­ién száznál több határsértőt fogtak el ezen a környéken. Aztán 1977-ben ebben a köz­ségben alakult meg elsőként az önkéntes segítők csoport­ja Létrái Dezsővel, az igen jó baráttal és segítővel az élen. A határsértők elfogá­sának 99 százalékában voltak ott az önkéntes segítők, a he­lyi lakosok. Talán nem lesz meglepetés így, ha azt is le­írjuk. hogy Végért Lajos pa­rancsnoksága alatt nyolc eset­ben vehették át a BM-határ­őrség kiváló alegysége, ki­lenc esetben pédig a BM-ha- tárőrség élenjáró alegysége címet. — Sok munka', a katonák fegyelme, erkölcsi magatartá­sa van ebben a tevékenység­ben. De benne van a lakosság erkölcsi-politikai támogatása is! Aligha van ember a Ka- rancs völgyében, aki ne is­merné Végért Lajos határőr alezredest. Űton-útfélen kö­szönnek neki, de alig akad olyan ember, aki a parancs­nokot meg tudja előzni az üdvözlésben. Ott volt a köz­életben. képviselte a lakossá­got a tanácsban, segített a KISZ-fiataloknak, az MHSZ- aktíváknak, a rendőröknek csakúgy, mint a rendezvények szervezésében. Aligha akadt a községben olyan megmozdu­lás, amelyen Végért Lajos —, ha a szolgálat is megenged­te — ne lett volna ott. A határőrizet emlékei sza­porodnak az alezredes gondo­lataiban. A fagyos, téli éjsza­kák, a forró, napsütötte nap­palok, a Karancs lejtőivel együtt él benne az éjszakai riadó, a szolgálattal együttjá­ró feladat végrehajtása. Vggert Lajostól a napok­ban már elköszöntek a köz­ség lakói, vezetői. A pártbi­zottság titkára fogalmazott így: — Nem' búcsúzunk, csak el­köszönünk, Végért elvtársi A kerületparancsnokságon is megrendezték az ünnepsé­get a búcsúzó Végért Lajos határőr alezredes tiszteletére. Parancsnoka — a sok kitünte­tés, elismerés mellé —, a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést nyújtotta át. Tiszttársai ked­ves emlékeket adtak társuk­nak. S, amikor kilépett az őrs kapuján, a személyi iro­mány tagjai • így búcsúztak: „Viszontlátásra !** S mi lehetett volna ere a válasz: „További jó munkát, elvtársak!” Végért Lajos va­lóban csak elköszönt az őrs­től. De itt marad közöttük, ideköti minden szál. Rokonok, jó barátok, elvtársak. Közöttük érzi jól magát, i Somogyvári László előállított mennyiség viszont évről évre növekszik: 1000 hektoliterfokban mérve az 1960. évi 6311-ről 21 875-re. A statisztika képet ad az italiermelés összességéről is. Az adatok szerint az ásvány­víz-előállítás 1957-től mind­össze 1961-ig emelkedett, ez­után fokozatos visszaesést mutat, s 1983-ban ugyanany- nyit állítottak elő, mint 20 évvel korábban. A szikvíz- gyártás adatai hasonló képet mutatnak; az üdítőital-ter- melés viszont az 1958. évi 2,6 millió literről 1983-ra 269 millió literre növekedett. A bor, a sör és az égetett sze­szes italok termelése fokoza­tosan emelkedik, viszont gyü­mölcspálinkából a hetvenes evek közepe óta egyre keve­sebbet állítanak elő évente. A szeszes italok fogyasztásá­nak adatai azt rhutatják, hogy 1950 óta fokozatosan növek­szik mind a bor, mind a sör, mind pedig az égetett italok egy főre jutó fogyasztása. Egyedül a sörnél mutatkozik némi visszaesés. Jelenleg minden magyar ál­lampolgár jövedelmének 2,6 százalékát költi borra, 3,8 szá­zalékát sörre, 4,5 százalékát tömény szeszes italokra, tehát Eredményes az áj érdekeltségi rendszer Lakásfelújítás terven felül A tanácsi házkezelési és tommunális szolgáltatási szervezetek ez év január el­sejétől a közszolgáltató vái- alatok jövedelemszabályozá- ri és anyagi érdekeltségi •endje szerint működnek. SJem kivétel ez alól a Bátony terenyei Városgazdálkodási Vállalat sem. A nyereségti- ?usú gazdálkodás bevezetésé­vel a belső önelszámolási egységek kialakítását is el kellett végezni: külön szer­kezetet alakítottak a keze­lői és külön önelszámolási “gység jött létre kivitelezői ‘eladatok ellátására. Eddigi sredményei alapján a bátonv- erényei vállalat idei tevé­kenysége igen kedvezően ítél­hető meg. Az érdekeltségi rendszer változása mellett a vállalat fő feladatát továbbra is la­kóház-fenntartási tevékeny­ség jelenti. Idei tervüket már úgy kellett meghatározniuk, hogy a hatodik ötéves tervi célkitűzések is teljesüljenek. Így az idén 76 lakás felújí­tásával szemben 79 lakás teljes, és további 36 lakás részleges felújítását tűzték ki célul. Ennek teljesítésével a vállalat az öt év alatt a ter­vezett 355 lakás helyett 372 lakást újít fel­Jó ütemben haladnak a vá­rosi jogú nagyközségben a fűtéskorszerűsítéssel: 1985. év első fél évében a tervüket túlteljesítették. Év végére a tervidőszakra előirányzott 600 lakás helyett mintegy 745 la­kásban történik még a fűtés­korszerűsítés, a gázhálózatba való bekötés. Ugyancsak túl­teljesítés mutatkozik a köz- tisztasági tevékenységnél, a parkfenntartásnál és a virág- mükod lététénél. A köztisztasági munka jelentős eredménye Mátraverebély be­kapcsolása a lakossági és közületi „pormentes” sze­métszállításba. A Bátonyterenyei Város­gazdálkodási Vállalat munká­jában az idén, de már az el­múlt évben is „kézzel fogha- tóan” érvényesült a kormány lakásgazdálkodásra vonatkozó határozatának végrehajtása, amely szerint a meglévő la­kásállomány megóvása ugyan­olyan fontos feladat, mint az új lakások építése. És ez még akkor is igaz, ha a je­lentős emelkedést mutató felújítások mellett a lakóház­karbantartás mértékében az első fél évben minimális le­maradás mutatkozott. Kialakul a szükséges válla­lati létszám: a teljes munka­időben foglalkoztatottak szá­ma 270. Már tavaly növeke­dett a belépő dolgozók szá­ma, a kilépettek száma viszont csökkent. Ez a tendencia fi­gyelhető meg az idén is. S, ha még a múlt évben azt lehetett megállapítani, hogy a város- gazdálkodásnál dolgozók jö­vedelme lényegesen elmarad a környező vállalatok bér­színvonalától, addig az év ele­jén végrehajtott 8,5 százalé­kos bérfejlesztés nagymérték­ben megváltoztatta ezt a ké­pet. A vállalatnál növekedett a mozgóbérformában dolgo­zók köre, forgalmi jutalékos rendszerben működnek a vi­rágüzletek, s teljesítményará­nyos bérezést veztettek be a parkfenntartásban dolgozók között. Családvédő jogalkotás Az Igazságügyi Miniszteri, umban folyamatban van a családot érintő jogszabályok felülvizsgálata. Az MTI tudó­sítójának értesülése szerint e munkálatok is kapcsolódnak annak a hosszú távú népese­déspolitikai koncepciónak .az érvényesítéséhez, amelyről nemrég minisztertanácsi dön­tés született, kimondva, hogy a házasság és a családi élet stabilitását a jog és az igaz­ságszolgáltatás eszközeivel is támogatni kell. A kormány­zati törekvés a családjogi sza. bályok korszerűsítésével arra irányul, hogy a házasság megkötésére és felbontására, a házastársak jogaira és köte­lességeire, a szülők és a gyer­mekek közti viszonyra vonat­kozó szabályok és ezek alkal­mazása szilárdítsák meg a családi kapcsolatokat. A tervezett jogszabály-mó­dosítások során több intézke­dés kerülhet szóba. Felvető­dött például a nők házasság­kötési korhatárának felemelé­se a jelenlegi tizenhatról ti­zennyolc életévre. Foglalkoz­nak a jogi szabályozás olyan változtatásával is, amelv a bíróság békéltető tevékenysé­gének fokozásával, valamint a szakszerű családterápiái ta­nácsadás és családsegítő szol­gálat megszervezésével azt hivatott elősegíteni, hogy az együttélés alatt felmerülő kü­lönféle problémák lehetőleg ne faiuljanak a végletekig a válásig. Amennviben a válás mégis elkerülhetetlen, — a gvermek érdelében, az ő har­monikus fejlődését elősegíten­dő,— olyan intézkedéseket is kívánnak hozni, amelyek a gyermekétől különélő. de egyébként annak nevelésére alkalmas elvált szülő számá­ra szélesebb körű lehetősége­ket biztosítanak a gyermek­kel való érintkezésben NÓGRAD - IMS. oktobor 29« kedd TelepaiésfejlesztésrSl döntenek Mit terveznek Álsótoldon és Nagylócon Dezső tanácselnöktől, mire is kívánják felhasználni az évi 500 forintot, amelyet 800—850 család fizetne öt éven keresz­tül kissé távolinak tűnt a megvalósítás időpontja, s ne­hezen tudtam elképzelni, ho­gyan nyerhetők meg erre a három község lakói. — Égető szükség van már Nagylócon egy nyolc tantermes általános iskolának és kisegí­tő objektumainak a megépíté­sére. Az öt év alatt fizetendő hozzájárulásból körülbelül két és negyed millió forint jönne össze erre a célra. A mosta­ni. régi iskola nagyon zsú­folt, sokba került már a ta­nácsnak és újra felújítani, bővíteni nem lehet — mondja a tanácselnök. A településfejlesztési hozzá­járulás bevezetésével a taná­csi költségvetésben a lakossá­gi támogatás itt is mintegy kétszeresére emelkedne. A fi­zetésre kötelezettek köre azon­ban megváltozna: az alacsony jövedelmű tsz-járadékosok, nyugdíjasok, akik a háztáji föld használata miatt a „köz­ségfejlesztést” fizették most—• lehet — mentesülnének a fi­zetés alól. Növekedne viszont a fizetésre kötelezhetők köre azokkal a fiatalabb korosz­tályhoz tartozó családokkal, akiknek Nagylócon, Hollókőn, Zsúnypusztán házas vagy egyéb ingatlanuk van. — Űgv véltük a tanácsülé­sen, hogy az iskolaépítés most az a cél, amire a lakosságot mozgósítani lehet. A szemé­lyes lpeszélgetések során más célokat is megjelöltek az itt élők, főleg az idősek mond­ják: kell bizony az iskola is, de nekünk jobb lenne az öre­gek napközi otthona. Nem tudni még, milyen dön­tés születik Nagylócon. Az azonban biztos, hogy a közös­ség jólétét segíti majd a tele­pülésfejlesztési hozzájárulás. Zsély András J e itt ötéves időtartamra az •évi 600 forint településfejlesz­tési hozzájárulást. A környé­ken több nyugdíjas él, mint a megye más részeiben, ezért sokan lesznek itt majd olya­nok is. akiket mentesíteni kell a hozzájárulás megfizetése a^ól. — Fel is tettük magunknak a kérdést: nem lesz-e keve- rebb ez a hatszáz forint, mint ami a községfejlesztési hozzá­járulás háromszáz forintja volt — vélekedik a titkár. — Az- fá- most ott tartunk, hogy örülni fogunk, ha annak két­szerese összejön majd. Pedig az utóbbi időben Al­só- és Felsőtoldon megfigyel­hető az a kedvező jelenség, hogy egyre több fiatal építke­zik ezekben a községekben. Ebben az évben itt 16 építési engedélyt adtak ki. Bár az is igaz. hogy Kutasón már hosz- szú évek óta nem kértek en­gedélyt építkezésre. Ennek okai közül megemlíthető, hogy az emberek rájöttek arra. nem kellemes dolog az ingázás sem. akad munka helyben a ter­melőszövetkezetben is, s jók a közlekedési viszonyok azok­nak, akik Pásztón dolgoznak. — Meglepődtünk azon, mi­lyen kedvezően fogadták a községek lakói a településfej­lesztési hozzájárulással kap­csolatos elképzeléseket. A ta­nácsi javaslatok már benne élnek a köztudatban, a falu­gyűlésekre felkészülten jöttek el az emberek, hogy elmond­ják véleményüket. Jóleső ér­zés volt látni azt is, hogy a tanácstagok, az elöljárók mi­lyen lendülettel fogtak ehhez a munkához — említi Hirka Sándor. A napokban ők személyesen keresik fel a községek népét, és kérik ki véleményüket a javaslatról. Régóta dédelgetett tervét szeretné tető alá hozni Nagy- lóc a településfejlesztési hoz­zájárulás bevezetésével. Ami­kor először hallottam Bélák Régen nem volt már példa a közélet ideihez hasonló meg- • élénkülésére. A tavaszi párt- ’ kongresszus után az ország­gyűlési képviselők és tanács­tagok választása igényelte az állampolgárok figyelmét, bele­szólását életünk alakításába. Most zajlanak a szakszerve­zeti választások a munkahe­lyeken, egy-egy település kör­zetének lakói népfrontgyűlé­seken mondanak véleményt a közösség dolgairól. . . A demokratikus döntést kö­vetelő „témák” azonban nem záródhatnak le. Az utóbbi he­tekben olyan kérdésben kell az ország lakosságának fele­lősen véleményt nyilvánítania, amely több évre is meghatá­rozza életszínvonalunk, körül­ményeink alakulását, ugyan­akkor mindannyiunktól na­gyobb anyagi áldozatot kér. Nem volt könnyű Alsótol- don sem. A községi közös ta­nácsnak hat környező kisköz­ségre terjed ki az illetékessé­ge. A községek kicsik, lélek­számúk kevés, s a település­fejlesztés.) , hozzájárulással meg­valósítandó célok kialakítását ez nem könnyítette meg. Ten­nivaló azonban mindig akad. Bokor községben a temetőhöz -vezető utat építenék meg. Ku­tasón és Cserhátszentivánban új transzformátor kellene, Felsőtoldon sportöltöző hiány­zik, Álsótoldon járdát kell építeni és elkeríteni a teme­tőt. — A településfejlesztési hoz­zájárulás segítségével megva­lósítandó célok tükrözik a ta- ’ nácsi testületnek azt a törek­vését, amit eddig is követ­tünk, hogy minden évben mindegyik községünk kapjon valamit — mondja Hirka Sán­dor vb-titkár. — Garáb köz­ségre vonatkozóan az az el­képzelésünk. hogy temetőke- rítésre használjuk fel a hoz­zájárulásból befolyó pénzt. Álsótoldon és társközségei­ben 350—400 család dönt majd abbém, hogy jövőre bevezetik­Alkoholtermelés, -fogyasztás és következményei ' A Központi Statisztikai Hi­vatal felmérést készített ar­ról, hogyan alakult az utóbbi években hazánkban a szeszes italok alapanyagául szolgáló gyümölcsök termelé­se, mekkora az alkoholfo­gyasztás, s milyenek annak kimutatható következményei. A felmérés adatai 1938 óta Rdnak átfogó képet arról, miként alakult a sör-, illetve a bortermelés Magyarorszá­gon. Eszerint 1938-ban 204 ezer hektárnyi területen csaknem 500 ezer tonna szőlő termett. A legutóbbi adat: 1984-ben mindössze 127 ezer hektáron több mint 800 ezer tonna szőlőt takarítottak be. Az előállított bormennyiség ugyanezen idő alatt 3 millió hektoliterről 5 millió hektoli­terre növekedett. Napjaink­ban a legnagyobb bortermelő megye Bács-Kiskun — több mint 1,3 millió hektoliterrel —, a legkevesebb — 24 ezer hektoliter — bort pedig Nóg- rád megyében termelik. A pálinkafőzés alapanyagául szolgáló gyümölcsökből a leg­utóbbi esztendőben több mint 1,6 millió tonna termett, ez valamivel kevesebb, mint az 1980-as évek elején volt. A szeszfőzdék száma vala­melyest csökkent: 1960-ban még 1250 volt, jelenleg 864. Pá­keresetének összesen 10,9 szá­zalékát fordítják alkoholra. Nemzetközi összehasonlítás­ban hazánk a szeszfogyasztás területén „előkelő” helyet ví­vott ki: 100 százalékos alko­holra átszámítva a világ­ranglista 5. helyén állunk. Mindössze Portugália. Fran­ciaország, Spanyolország és Olaszország szeszfogyasztói előzi meg a magyarokat, de szorosan felzárkóznak a svájciak, az NSZK-beliek, a belgák, a dánok és az NDK- beliek is. A skandináv orszá­gok — Svédország és Norvé­gia, valamint Finnország lakói — a szeszes italok fogyasztásá­ban a statisztikusok által összeállított lista végén sze­repelnek. A statisztikai adatok sze­rint Magyarországon 1984- ben összesen 3452-en haltak . meg alkoholfogyasztásra visz- , szavezethető betegségek miatt. A Központi Statisztikai Hi- vatal az adatgyűjtemény meg­jelentetésével az alkoholizmus | problémájával foglalkozó párt. és állami szervek, tár­sadalmi szervezetek, valamint • a tudományos kutatók, szak- . emberék munkájához kíváD hozzájárulni, az adatok révén segítséget nyújtva a szüksé- t ges intézkedések kidolgozásá- i hoz, iMTÜ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents