Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-29 / 254. szám

Jelenidő a földeken

Beszélgetés ír. italai Iparai,

a megyei tanács mezögaziiasági és élelmezésügyi osztályénál yezeiőjéyel

' Az őszi mezőgazdasági munkák mindig nagyon összetettek, az ágazatban dolgozók egyik legnagyobb erőpróbája. A szándék változatlan: a megtermelt értéket minél kisebb veszteséggel a legjobb időben betakarítani, s természetesen megalapozni a következő esztendő termesét. Erről beszélgettünk dr. Halaj Ignaeeal, a Nógrád Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével.

— Az őszi mezőgazdasági munkák indulásakor kéthetes késést tapasztaltunk megyénkben, ami a kemény télnek, s így a késői kitavaszodásnak „köszönhető”. Elhúzódott a vegetációs időszak. Hogyan sikerült a természet „lustaságát” ellensúlyozni?

— Még szeptemberben, Palotáshalmon egyeztettük a szakemberekkel a teendőket, ott sok gyakorlatban is alkalmazható javaslat hangzott el. A megyebeli közös gazdaságok együttműködése segített úrrá lenni a nehézségek java részén.

rí, a pásztói és az endrefal- vai közös gazdaságnak. A nógrádi, a drégelypalánki, az őrhalmi és a szandai termelő- szövetkezet viszont nagyon alacsony hozamot ért el. A cukorrépa betakarítása a szárazság miatt nehezen halad, a hozamok is elmaradnak a tervezettől. Ennek kedvezőtlen pénzügyi kihatását ellensúlyozza a magas cukortartalom. Tart a kukorica vágása, betárolása, itt is harminc százalékkal jobb a termés, mint egy évvel korábban.

— A betakarítás tehát jó ütemű, a termésátlagok reményt keltőek. Hogyan halad a vetés, a talaj-előkészítés gazdaságainkban?

azért okoz — többnyire — gondot a szárazság, mert agrotechnikai hiányosságok is előfordultak. Emiatt jelentős többletköltség mutatkozik. Mindent egybevetve, a talajelőkészítés kilencvenszázalékos. Tizennégyezer hektáron szántást helyettesítő módszerrel készítették, illetve készítik elő a magágyat. A 37 ezer hektár mélyszántása megkezdődött, mintegy ötödével végeztek eddig a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. Alapvető követelmény, hogy tavaszra ne maradjon szántat! an terület. A talajelőkészítéssel és a szántással egyidőben folyik a szervesés műtrágyázás. Sajnos, az alapműtrágyázásban nem tapasztalunk kellő előrelépést, pedig a termés megalapozásának egyik legfontosabb eszközéről van szó. A szerves trágya fölhasználása nagyon alacsony színvonalú. A mezőgazdasági nagyüzemek többségét ebben el kell marasztalnunk.

— Néhány számadattal képet alkothatnak olvasóink a munka nagyságáról—

— összességében 32 ezer hektár őszi vetésű növény alá kell előkészítem a talajt, s elvetni a jövő évi aratmva- lót. Nagyjából 25 ezer hektáron dolgoztak és dolgoznak a betakarításon, amihez 37 ezer hektár szántása társul. A burgonya betakarítása közvetlenül a befejezés előtt áll, a termés jobb a tavalyinál, itt az értékesítés a soros teendő. Az exportlehetőségek enyhítenek a gondokon. A második legnagyobb területtel bíró árumé vényünk a napraforgó. Tízezer hektáron fejezik be a betakarítását, mégpedig jó eredménnyel. A termésátlag több, mint egyötödével haladja meg a tavalyit. Kimagasló hozamot ért el a két állami gazdaság, termelőszövetkezeteink közül pedig a nóg- rádmegyeri és az endrefalvai. Jók az eredmények a takarmánytermesztésben is. A silókukoricából harmadával többet takarítottak be a megye gazdaságai az előző évinél. A 24 tonnás hektáronkénti átlagtermés jónak mondható. Itt is élen jár a Mátraaljai Állami Gazdaság, de jók az eredményei a bá- tonyterenyei, a magyarnándo— A betakarításnak kedvez

a szárazság, a jövő évi termés megalapozásának viszont nem. Embernek, gépnek egyaránt nagy erőpróbát jelent. A búzát hetvenöt-nyolcvan százalékban elvetették, Nagy- bárkány, Bátonyterenve és Mátramindszent ált az éten. A repce, az őszi árpa és rozs vetésével végeztek, különösen a repce kel egyenetlenül. Feltétlenül gyorsítani keíl a vetési munkákat, de ez nem mehet a minőség rovására.

— Tan-e wuMdl és etegendő vetőmag.?

— A vetést.er Siet egyhar- madán központi készletből vásárolt, magas biológiai értékű vetőmagot hasznainak föl, de mindenütt a megfelelő fajták kiválasztására törekedtek. Az ellátás zökkenőmentes.

— A esontkeméirr IBM néhol nehéz feladat elé állítja a gépeket.

— Többhelyütt .,kivédtek” a természet furfangját, mert idejében cselekedtek. Másutt

Mindössze 2500 hektárt láttak el szerves trágyával pedig a készletek ennek kétszeresét is tehetővé tennék.

— összességében miként ítéli meg a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya aa őszi munkák menetét?

— A hátralevő teendők jó szervezéssel, az üzemközi kooperáció alaposabb kihasználásával, a felvásárló, feldolgozó és forgalmazó vállalatok szorosabb együttműködésével idejeben és megfelelő minőségben elvégezhetők. Nagyon fontos, hogy a kollektívákat mozgósítsák erre, a vezetők gondoskodjanak a jó munkakörülményekről, s azt folyamatosan biztosítsák is. Célszerűnek látom, hogy vezetőségi üléseken is értékeljék az őszi feladatok végrehajtását. Szükség esetén azonnal intézkedjenek a fölmerülő nehézségek leküzdésére, a jövő év eredményeinek megalapozása érdekében. Az előbbiek mellett szükség van kedvező időjárásra és kiadós esőre — fejezte be gondolatait — dr. Halaj Ignác.

H. Z.

ECU-ben is köthetnek üzletet a vállalatok

Várható, hogy a jövőben a magyar cégek közös piaci partnereikkel a régió közös pénznemében, az ECU-ben is kötnek üzletet. Az ehhez szükséges egyik feltételt teremtette meg a Magyar Nemzet; Bank, a közelmúltban azzal, hogy megkezdte az ECU (European Currency Unit) forintárfolyamának rendszeres jegyzését.

A közös pénznem használata a magyar vállalatok számára több szempontból is előnyös lehet Az utóbbi néhány év során, amikor egyik-másik nemzeti valuta árfolyama rövid idő alatt jelentősen megváltozott, az ECU árfolyama viszonylag stabilnak bizonyult, tgy a közös valutában kötött szerződések kisebb kockázatot jelentenek az üzleti partnereknek. Ezzel magyarázható, hogy használata jelentős mértékben terjed. Ma már több mint 200 nyugat-európai bank hajlandó ügyfelei betéteit és kiadásait ECU-szájmlákon vezetni.

Bár a közös valuta ma még készpénz formájában nem létezik, egy angol és egy francia pénzintézet ECU-re szóló utazási csekkek kibocsátását kezdte meg. Az ilyen csekkek beváltására jelenleg már Ma. gvarországon is adott a lehetőség. (MTI)

Próbaöntés

Endreíalván

Két éve működik eredményesen az Endrefalvai Arany, kalász Termelőszövetkezet műanyag- és gumi-melléküzemága. Az ipari tevékenység további bővítéseképpen a nyár folyamán egy valamikori lóistállóból alumínium- öntödét hoztak létre, ahoi ezekben a napokban folyik a próbaöntés. Nyolc ember két műszakban délelőtt és délután végzi munkáját. Egy koksztüzelésű és három elektromos kemencében fognak alumíniumöntvényeket gyártani.. Az öntöde a VILL- GÉP-vállalattal kooperációban készült, ahol exportra kerülő kempingszékek és -asztalok alumíniumszerke. zetét gyártják, ezenkívül országos hiánycikkek egyedi darabok öntését is vállalják. A négy kemencében éves szinten mintegy kétszáz tonna alumínium öntésére lesz lehetőség.

Amikor e sorok fró ja Rózsik Péter nevét meghallotta, önkéntelenül Bozsik József, a százszoros válogatott labdarúgó, az egykori aranycsapat vezéregyéniségének neve jutott eszébe.

— Nem, nem rokonom! Kazáron igazán sok Bozsik család él — hárítja el a képzet- társítást Bozsik Péter.

A településen és környékén, sőt még távolabbi vidékeken is mindenki ismeri. Kazáron született 61 évvel ezelőtt, október 3-án ünnepelte születésnapját. Az elődök szénbányászok voltak, ő is az lett. Bi- Bony a felszabadulás előtti mostoha körülmények között a fekete gyémánt nem adta meg olcsón magát. A munkás- mozgalommal 1942 tavaszán került kapcsolatba. Illegális Szabad Nép-köteget kapott, azt kellett terjesztenie. A lap 1942. február elsején indult, szerkesztője Schönherz Zoltán és Rózsa Ferenc volt. Ám 1942 májusában a KMP illegális napilapjának szerkesztőit a politikai rendőrség elfogta, a nyomdát lefoglalta és a terjesztőket letartóztatta. Emiatt 1944 szeptemberéig szünetelt a megjelenése.

Bozsik Péter 1943. február elsején belépett az illegális kommunista pártba. Egy éven

át röplapokat terjesztett, melyeket Hermann Ferenci ól a kipróbált baloldali munkásmozgalmi harcostól kapott, aki a felszabadulás urán Nógrad megye országgyűlési képviselője is volt.

— Kezdetben csak hordtam a röplapokat — emlékezik Bozsik Péter —, de 1943 végén már tudtam is, hogy milyen veszélyes írásokat terjesztek. Azéri, is nagy volt a lebukás veszélye, mert ha valaki beárult, akkor 50 pengő jutalmat kapott. Az sem volt éppen veszélytelen dolog, hogy a háború alatt Sándor Bélával és másokkal hallgattuk a rr szkvai rádió adását.

A színpompás, egyedi népviseletéről, haladó bányászmunkásmozgalmi hagyományairól híres település 1944. december 24-én szabadult fel.

— Leghamarabb a kommunista párt állt talpra. De a koalíciós időkben más pártok is szervezkedtek. Például járt Kazáron Schlahta Margit, a kisgazdapárt egyik vezetője is. Élt Kazáron néhány gazdag paraszt, általuk próbálta pártjának helyi szervezetét

megszervezni, de nem sikerült.

A felszabadulás Bozsik Péter életében is gyökeres változásokat hozott. Amikor 1950. október végén megalakult a községi tanács, beválasztották a tanácsba, a tizenegy tagú végrehajtó bizottságba.

— Nem csak a tanácsban vállaltam munkát, hiszen 1945- ben nagy lelkesedéssel vettem részt a pártmunkában is. A mizserfai bányaüzemben 1960 —71 között a pártbizottság végrehajtó bizottságának tagjaként dolgoztam. A munkásőrségben 1957-től szolgáltam a pártot. ..

Az igazi pártmunkás amíg él, nem megy nyugdíjba. Bozsik Péter manapság is számos közéleti megbízatásának tesz eleget. Tagja a salgótarjáni városi pártbizottságnak, a kazári pártbizottság végrehajtó bizottságának, dolgozik a pártépítési munkabizottságban és a fegyelmi bizottság elnöke.

Sokirányú elfoglaltsága ellenére igyekezett képezni magár. szakmailag és politikailag is. Részt vett 1957-től kétszer öt hónapos pártiskolán, Nagybátonyban pedig 1962- ben bányaipari technikumot feiezett be.

— A családomat is közéle- tiségre neveltem. A fiam Neműben autószerelő és tanácstagként tevékenykedik. A leányom a salgótarjáni megyei kórházban nőgyógyász főnővér, emellett híradós a munkásőrségben. ..

Békés, barátságos otthonban él egy háromszobás családi házban Kazáron. Bár nyugállományba vonult, azért a fizikai munkának sem fordított hátat. Bejár a Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységébe, ahol havonta nyugdíja kiegészítéseként 3500—4000 forintot is megkeres.

Mindezek után nem csodálható, hogy kevés a szabad ideje. Serénykedik a ház körül, művelődik és nem tagadta, hogy szeret jókat enni. Különösen a májkímélő csirkelevest. és a tejfölös noked- !it kedveli. Álmodni ritkán szokott. Olykor az elmúlt évtizedek kemény harcai elevenednek fel emlékezetében.

— Sötét mélyből világított ránk a fény — emlékezik Bozsik Péter. Azután elbúcsúzik mert munka várja.

Rozgonyi István

Az elmúlt 9 hónapban teljesítette termelési tervét a Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat kisteleki domborcím- keüzeme. A négy színnyomású, öntapadós címkékből, valamint a különböző árazószalagokból a hazai kereskedelmi vállalatoknak 108 millió forint értékben szállítottak. Tavalyihoz viszonyítva, több mint 18 százalékkal emelkedett a termelés.

A Gallus címkenyomó gépen Sato árazószalagot készít Szegedi Bertalanné.

Nagy Istvánné papírpálya beállítását végzi.

Készül az Avery árazószalag. A gépnél Kalászi Józsefné.

Az elkészült termékeket tetszetős dobozokba csomagolják.

(Bábel László felvételei)

i'iÖGRÁD - 1985. október 29., kedd

ÍÜt*

S

ötétségből a világosságba

s

Növekvő termelés