Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-28 / 253. szám

November 1-151: kamatoznak a lakásfeSúfífási számlák

A pénzügyminiszter november 1-én életbe lépő rendeleti szerint - a jövőben a társasházak és lakásszövetkezetek lakóház-felújítási számlái után kamatot fizetnek.

A társasházak és a lakás- szövetkezetek tulajdonában lévő lakóházak felújításához 1977 óta kötelezően felújítási »lapot képeznek a lakók. E felújítási alap értekének megőrzése. a képzés ösztönzése es egyszerűsítése érdekében módosulnak az alapról szóló jogszabályok. A lakásszövetkezetek és a társasházak a

tagok és tulajdonost ;árs®k befizetéseit eddig nem kamatozó csekkszámlákon gyűjtötték. November 1-től — a havi záráskor — a számlán lévő összeg után az Országos Takarékpénztár évi négy százalék kamatot fizet.

A felújítási vagy üzemeltetési számlán kezelt összegeket — vagy ezek egv részét — a takarékbetétkönyvekre vonatkozó feltételekkel lehet lekötni. Az OTP egyéves lekötés esetén évi 5 százalék, kétéves lekötés esetén évi 6

százalék, hároméves lekötés esetén évi 8 százalék kamatot fizet. A lekötési idő előtt kivett összeg után nem jár kamat. A felújítási számlán elhelyezett pénz a takaréklevél feltétele szerint is leköthető, ami azt jelenti, hogy hat év eltelte után évi 9 százalék kamatot fizet az OTP. Az évi 4 százalékos kamatot a pénzintézet külön nyilatkozat nélkül automatikusan jóváírja, a magasabb kamatot eredményező lékötést azonban írásban kell kérni.

megelőző, lelvilagosito, nevelő munkát, fokozni az ellenőrzést.

Tóth Józsefné, az SZMT titkára hangsúlyozta, hogy a tagság érdekeinek védelme új módszereket kíván, a tagok igénylik a gyors tájékoztatást, információt. Ennek a kívánságnak teljesítése a tisztség- viselőktől naprakész felkészülést kíván meg. Bencsik István, az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság küldötte a szocialista brigádok tartalmi munkájának megújításáról, az ágazat dolgozóinak alacsony jövedelméről beszélt.

Szabó István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a küldöttek emelt fővel hallgathatták, a beszámolót, mert az ágazat megyénkben kiemelkedő eredményeket ért el, nemcsak önmagához, hanem az országos eredményekhez viszonyítva is, a közismerten kedvezőtlen termőhelyi adottságok mellett. Az előnyös változások magukban hordozzák a gazdálkodásban bekövetkezett minőségi folyamatokat is. A sikerek forrását a termékszerkezet előnyös, termőhelyi adottságokhoz igazodó kialakításában, s az emberi viszonyok kedvező alakulásában jeiölte meg. Utalt arra. hogy az előbbiek megteremtésében nagy szerepe volt a szakszervezetek politikai, félvilágosító munkájának.

Bogár Sándor, a Karancs Termelőszövetkezet szakszervezeti bizottságának titkára az új és régi tisztségviselők differenciált továbbképzését javasolta. Szebeni Istvánná, a MEDOSZ-központ alelnöke szerint a mezőgazdaság, a népgazdaság stabilizáló tényezőjévé vált.

Kanyó Béla válasza mán egyhangúlag elfogadták a beszámolót, majd a küldöttek megválasztották a megyei bizottságot és a társadalmi munkabizottságokat. A megyei bizottság titkára ismét Kanyó Béla lett. A kongresszusi küldötteket (7 fő) és az SZMT küldöttértekezletén résztvevőket (16 fő) az alapszervezetekben választották meg.

V. K.

Népfrontérfekezlet Posztón

Előre mutató kritikai szellem

A Hazafias Népfront VIII. kongresszusát megelőző eseménysorozat jelentős állomáshoz érkezett szombaton, befejeződött Nógrád megyében a helyi népfrontbizottságok újjá- választása. A pásztói városi népfrontértekezletet városi párt- bizottság nagytermében tartották, a tanácskozást vezető Szabó Áron városi népfrontelnök a vendégek között köszöntötte Letovai Ildikót, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának titkárát. Szilágyi Albertet, a városi párt- bizottság titkárát, az elnökségben foglalt helyet dr. Mátyus István, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára és Sándor Gábor, a választókerület országgyűlési képviselője is.

„Szocialista demokrácia: együttes gondolkodás, közös cselekvés” —- ez a felirat díszítette a tanácskozás színhelyét, s a jelmondat szoros összhangban volt a városi népfrontbizottság munkáját értékelő beszámolóval, valamint az ezt követő termékeny vitával is. Az öt évről számot adó Tari Ottó városi népfronttitkár alapos értékelést adott a változásokról, majd arról szólt, hogy ehhez rugalmasan igazodott a népfront is. A meglevőkön kívül például további három új városkörzeti népfrontbizottság alakult, s ez elősegítheti a mozgalom tartalmi munkájának javítását is. A népfront városi titkára elemzően szólt a rétegpolitikai munkáról — nem elhanyagolva a gondokat sem —, majd a szocialista demokrácia érvényesülésének területeit vette sorrá. Ezek kapcsán hangsúlyozta:

— A különböző lakossági fórumok valamennyi .választópolgár számára lehetőséget teremtettek arra, hogy bekapcsolódjanak a településfejlesztési célok kialakításába, a döntések előkészítésébe és azok végrehajtásába. A rendezvények jól segítették a lakosság gondjainak feltárását, a közéleti aktivitás fokozását és a közösségi szemlélet erősítését.

A gazdaságpolitikai mozgalmi munka értékelése után a béke- és barátsági rendezvényeik sikereiről szólt a népfronttitkár, majd azt elemezte: hogyan segíthette a népfront a művelődés és oktatás társadalmi támogatását.

A beszámolót igen sokrétű vita követte, az aktivitásra jellemző, hogy valamennyi szólásra jelentkező nem is kaphatott szót. Dr. Mátyus István, a tanács végrehajtó bizottságának titkára azt hangsúlyozta, hogy a kiemelkedő jelentőségű fejlesztéseket csak a lakossággal együtt lehet megoldani, s ehhez segítséget nyújt a népfronttal

kialakított hasznos és gyümölcsöző együttműködés. Véleménye szerint az utóbbi években bővültek a közös munka formái és módszerei is. A népfront jelentős segítséget adott a rendezvények előkészítéséhez, s abban is része van a mozgalomnak, hogy nőtt a tanácsi munka demokratizmusa. Az együttműködés példáinak sorolása után a tanács vb-titkára a tanácsi gazdálkodás változásáról. ezzel összefüggésben a megnövekvő önállóságról és felelősségről beszélt, majd ezt hangoztatta: a közmegegyezésen alapuló várospolitika révén lehet előrelépni, s ehhez a népfrontnak is hozzá kell járulni.

Báthy Károlyné, a KIOSZ pásztói titkára nagy tetszést aratott, amikor számot adott a kisiparosok békemozgalmi- tevékenységéről, a különböző anyagi áldozatvállalásokról. Szvetlik Mária azt érzékeltette: milyen módszerekkel segíti a népfront az úttörő- mozgalmat.

Letovai Ildikó megyei népfronttitkár a pásztói fórumot is felhasználta arra, hogy szóljon a kongresszusi előkészület eddigi tapasztalatairól. Mint mondotta. 184 bizottságban négyezer aktivistát választottak a megyében, a gaz dag tapasztalatok összegzés« után. Az eredmények mellet azonban mindenütt szóltak i gondokról és a hiányosságok ról is. A tanácsi választasd óta a mostani volt az elsí alkalom a széles körű talál kozásra, s az volt a szándék hogy folytatódjék a párbe széd. Ez a szándék valór: vált, a sok rendezvény ellenére sem csökkent az érdek lődés. Néhol ugyan alacsonyabb arányú volt a megjelenés, azonban ezeket a fórumokat is igen nagy ■ aktivitás jellemezte. Letovai Ildikó szólt a népfrontválasztá sok újszerű vonásairól, majc a tanácskozások azon tapasztalatát idézte, hogy a népfront testületéinek a műn-; kamódszereket is meg kell újítani. A népfront megyei titkára végül elismeréssel beszélt a sokirányú pásztói mozgalmi munkáról.

Dr. Lengyel István kórházi főorvos nagyobb aktivitást sürgetett a fiataloktól és az idősek ellátásának gondjaira hívta fel a figyelmet. Szabó Tiborné pedagógus kritikus, de a „gyógyszert is kereső” hozzászólása nagy tetszést keltett. Többek között így fogalmazott: értelmes társadalmi munkát kell szervezni. Sorra vette az előforduló közéleti passzivitás okait, majd egyetértését fejezte ki a tervezett településfejlesztési hozzájárulás céljaival. Nagy Miklós, mátraszőlősi iskola- igazgató, a városkörzeti bizottság munkájának elemzése után azt tolmácsolta, hogy gyorsabb ügyintézést vár a tanácstól a lakosság. Faludi Sándor, a Lovász József Művelődési Központ igazgatója pedig a kulturális élet kezdeményezéseiről, a Csohány ba^ ráti kör tevékenységéről beszélt. Sürgetve a pezsgőbb; elevenebb kulturális életet. A mátraszőlősi városrész képviseletében szót kért Sőregi József pótképviselő is, aki az előforduló passzivitás okait elemezte.

— Konstruktív kritikai szellem jellemzi a városi népfrontértekezletet — így kezdte a hozzászólását Szilágyi Albert, a városi pártbizottság titkára.

Véleménye szerint a tanácskozás kellő alapot ad a változtatáshoz is. A város egyébként még soha ilyen eredményes tervciklust nem zárt, s azt sem szabad lebecsülni, hogy mindezt nehezebb körülmények között érte el. A település élni tudott a lehetőségekkel, a feladatokra pedig eredményesen mozgósított a népfront. A városi pártbizottság titkára a közélet közvetlen színtereinek minősítette a népfrontfóru- mokat, majd a rétegekre Orientált munkára, több kezdeményezés felkarolására hívta fel a figyelmet.

A népfrontértekezleten a megerősített városi bizottság megválasztotta a tisztségviselőket is. Elnök Vincze Ferenc kollégiumigazgató, aiel- nök Szabó Áron nyugdíjas és Báthy Károlyné KIOSZ-tit- kár lett. A városi népfrontbizottság titkáraként ismét Tart Ottó kapott bizalmat.

Aiaios mölfSgya

Az ÉLMSZOI-G Innovációs Közös Vállalat közreműködésével wl idén már 54 gazdaság együttesen hetvenezer hektáron alkalmazta a Törőcsik-féle adalékos műtrá- gyázási eljárást. A szolnoki vállalat főmérnökének találmánya alapján a műtrágyához olyan szabadalmi titokként kezelt anyagot kevertek, amely lehetővé teszi, hogy a növény szinte 100 százalékosan hasznosítsa a foszfort és a káliumot. így kevesebb műtrágyával, tehát alacsonyabb költséggel növelhető a hozam.

Örök használatra adott ingyenes telekkel is az építkezők kedvében járnak Vanyarcon. A többgyermekesek és a fiatal házasok tarthatnak igényt a Kossuth utcában levő házhelyekre, amelyek közül eddig három család élt a lehetőséggel. A VI. ötéves tervben egyébként harminchét új otthonba költöztek be a településen, a VII. ötéves tervben további huszonegy telek kialakítás ara kerül sor Vaujarcoű. Képünk a Kossuth utca új lakásaiból ad ízelítők - _ . kj _

I

fi MEDOSZ megyei bizottságot választó küldöttértekezlete

Kiemelkedő eredményt ért el megyénk mezőgazdasága

Szombaton. Salgótarjánban az SZMT oktatási központjában tartották meg a MEDOSZ

— mezőgazdasági dolgozók — küldöttei a megyei bizottságot választó értekezletét. A küldötteket és a meghívottakat

— köztük Juscsák Györgyöt, ez MSZMP Központi Bizottság tagját, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatóját — Hanzel István, a megyei bizottság elnöke köszöntötte, majd Kanyó Béla, a megyei bizottság titkára számolt be az 1980. évi küldöttértekezlet óta végzett munkáról.

A nehezebb feltételek, körülmények között végzett mozgalmi tevékenység eredményével általában elégedett a MEDOSZ megyei bizottsághoz tartozó szakszervezeti tagság. Egyes részterületeivel viszont nem. Határozottabb fellépést, kiállást, a szigorító szabályozóik közvetlen vagy közvetett, s dolgozó embereket érintő kedvezőtlen hatásokra való gyorsabb érdemi reagálást várt és vár a központi, megyei és vállalati szakszervezeti szervektől. Az előbbi felfogás és feltételek mellett a szakszervezeti tagság és az aktívák túlnyomó többsége becsülettel teljesítette munkaköri és mozgalmi kötelezettségét. Ennek tulajdonítható, hogy a keményebb feltételek ellenére a megye mezőgazdasági üzemeinek árbevétele 90 százalékkal, nyeresége pedig 50 százalékkal nőtt a mostani tervciklus eddig eltelt négy évében. Néhány gazdaság, kollektíva országos elismerésben is részesült. Á jó, esetenként kimagaslónak minősíthető eredmények mellett még jócskán vannak olyan gazdaságok, amelyek messze elmaradtak a jóktól, és az átlagot sem közelítették meg.

A termelés eredményességével összhangban növekedtek a bérek és a jövedelmek. Az évi bérszínvonal-emelkedés mértéke mind az állami, mind a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben meghaladja az országos átlagot. A megyei és országos szint alatt van viszont az erdőgazdaság és a pásztói vízgazdálkodási társulat dolgozóinak bérszínvonala.

Rátérve a vezető-irányító munkára, a szervezeti élet

kérdéseire, az előadó ezeket mondta: „A megyei bizottság tevékenységében a vezetés olyan alapelvei, mint a demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés elve a gyakorlatban maradéktalanul érvényesült. Az állásfoglalásokban kifejeződött a szakszervezeti tagság képviselete, érdekeinek védelme. Az eddig alkalmazott módszerek, gyakorlat eredményeként az alapszervezetek többsége tevékenyen részt vett a MEDOSZ XXV. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, melynek során javult a szervezeti élet, az alapszervezeti munka színvonala.”

A beszámolót követő vitában Németh Lászlóné, a ce- redi termelőszövetkezet szak- szervezeti bizottságának titkára a bérezésben, a szociálpolitikában, és a háztáji földeknél bekövetkezett előnyös változásokról szólt. Szabó Pál, a rétsági vízgazdálkodási társulat szakszervezeti bizottságának titkára elmondta, hogy termelést-gazdálkodást segítő tevékenységük jelentősen hozzájárult a termelés megduplázásához, a nyereség 2,5-sze- resére való emeléséhez. Ve- szelka László, a Magyamán- dori Állami Gazdaság szak- szervezeti bizottságának titkára az 1982. évi mélypontról való kilábalás módszereit, eredményeit, az ezzel kapcsolatos szakszervezeti segítő munkát ismertette. Andó Ferenc, az AGROFIL Szövetkezeti Közös Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára hangsúlyozta, hogy a munka középpontjába szükséges állítani azt a fajta érdekvédelmet, amely előbb arról szól, hogy mit adunk, h-ogy később lehessen mit kapni. Erre kényszerítenek a szabályozók is. Dienes Katalin, az Érsekvadkerti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet KISZ- titkára a fiatalok bevonását, feladatokkal való megbízását, a szabad idő hasznos eltöltését szorgalmazta. Podmaniczki Pál, a Széchényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet szakszervezeti bizottságának titkára a többi között hangsúlyozta. hogy a munkahelyi balesetek számának csökkentése érdekében javítani kell a

UJ tcakcairmcany- nö ívfsny'-fcajtaSc

A mezőgazdasági nagy I üzemek és az arra vállal- ! kozó kistermelők új takar- I mánynövér.y-fajták közöt válogathatnak. Több új növény köztermesztését enge délyezték; ezek gazdaság» sabbá teszik az állattartás azzal, hogy csökkentik í termelési kiadások mintegy 70 százalékát kitevő takarmányozás költségeit.

A Cukorrépatermesztés Kutató Intézetben nemesítették ki az Optima neví új takarmányrépát. Az országban hozzávetőleg , 400( hektáron termesztenek takarmányrépát* ám a gazdaságoknak eddig mindössze két fajta állt rendelkezésükre. A szűkös választék mellett gond volt, hogy a répa úgynevezett szárazanyagtartalma meglehetősen alacsony. Nem megfelelő ezeknek a fajtáknak tárolhatósága sem, túl gyorsan romlásnak indultak a gumók, a tél végi takarmányozásnál már szóba sem jöhettek. Az Optima hektáronkénti szárazanyag-tartalma több mint 1 tonnával nagyobb az eddigi fajtákénál es a szárazanyag százalékos aránya is lényegesen kedvezőbb, hozzávetőleg 4 százalékkal haladja meg a régi fajtákét. Az új répa jól tárolható, kis veszteséggel eláll hete- kig-hónapokig, összetételében jelentősebb változás nem következik be. 1985- ben már 3 , hektáron termesztették vetőmagját.

További újdonság a Vetőmag Vállalat kutatóközpontja által Kisvárdán előállított lóbabfajta, amely fontos fehérjeforrása lehet az állattenyésztésnek. Bevezethetik a gyakorlatba a nyíregyházi nemesítésű új csil- lagfúrtöt is. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kutató Intézetében — Kom- polt-Putnokon — nemesítették ki a szintén kitűnő minőségű vörösherét, de van az újonnan kiadott takarmánylistán külföldi eredetű réti rozsnoknövény; ez az Egyesült Államokból származik és a KSZE Növénytermesztési Rendszer Gazdasági Társasága honosítja. Az új rozsnok egyebek között szárazságtűrésben múlja felül a régebbi fajtát. _