Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-26 / 252. szám

Szívesen keresik fel a helybeli és környékbeli lakók az endrefalvai iparcikküzletet. Na­ponta mintegy háromszáz ember fordul meg az üzletben, akik havonta kétszázhúszezer forintot költenek el a szécsényi áfész által üzemeltetett boltban. — RT — Rétságiak számvetése Kevesen, de lelkesen hezebb körülmények között is jobban bíztak. A népfrontbizottság titkárá­nak beszámolója után rövid csönd következett, majd moz­golódás támadt és már sorol­ták is az emberek: Bulejka János a szeméttelep körüli rendetlenséget tette szóvá. Egy fiatalabb férfi csatlakozott az idősebb mondandójához: hiába telepítik a facsemeté­ket, az újkori barbárok töves­tül csavarják ki azokat. Egy másik gondját is a többiek elé tárta: sokan hagyományo­san fűtőiek a nagyközség­ben, a házakhoz viszont szűkös tárolókat építettek. A fa tűnik a legolcsóbb tüzelő­nek, ám azt össze is kell vág­ni, de ahhoz, meg idő szük­séges. Naponta ötven forint közterület-használati díjat kö­vetel tőle a tanács. (A tanács­elnök megnyugtatta, erre időt hagynak majd.) Máté Emil pénzt sürgetett a sportolók számára, mert évek óta néha utazni sem tadnak a mécs­esekre, ágy „dobják össze” az útiköltséget. Bányai József lámpákat kért néhány utcába, ahol * a sötétség beálltával va- koskodnak az emberek. Sin- ka János a rendőrségnek üzent, mondván: nekik kö­szönhető a szülők nagyobb nyugalma. Reggelente ugyan­is szolgálatos rendőrök ügye­lik a kisiskolások baj nélkü­li át jutását a veszélyesen for­galmas 2-es főúton. S, ha már az iskoláról beszélt, nem hagyhatta szó nélkül annak zsúfoltságát. Itt tartottak a hozzászólók, amikor dr. Molnár Béla is szót kért. A népfront orszá­gos tanácsának titkára a leg­lényegesebbel kezdte: tán úgy, tűnhet, hogy egyéni sérel­meiket, gondjaikat mondták el Rétságon ezen a falugyű­lésen az emberek. Ez azon­ban csak a látszat! Villany? Iskolazsúfoltság? Környezet- védelem? Bárhol javítanak a helyzeten, azt a közösség fogja élvezni. S, hogy persze kinek is címezték az embe­rek mondandójukat? A párt- bizottságnak? A tanácsnak? A népfrontnak? Mindenki­nek! Molnár Bélával csak egyet- érthetek. Rég idejétmúlt ma­gatartás az, amikor egy tele­pülés vezetői egymásra mu­togatnak, vagy netán a gon­dok megoldását fölülről vár­ják. Dönteni kell, vállalni a döntés felelősségét és — ter­mészetesen — cselekedni a döntés után. Magában a dön­tésben is részt vesz ma már az egyes ember Rétságon is, hallatja szavát a jövendő öt­éves tervvel kapcsolatban, de a napi tennivalókban is. Rét- ság elmúlt évei helyes dönté­sekről árulkodnak, ugyanak­kor a cselekedetek az össze­fogás teremtő erejét is pél­dázzák. Hogy vannak még tenniva­lók? A lélekszám gyarapodik, új házak épülnek. Kevés a csatorna, szűk a szennyvíztá­roló, hiányzik a bölcsőde, zsú­folt az iskola. Amikor ezek­ről beszélt Gresina István, a település tanácsának elnöke, tulajdonképpen a tennivaló­kat sorolta. Az elkövetkezen­dő öt évben ezekre kell meg­oldást találni. Nem lesz köny- nyű, de aggodalomra aligha lehet ok. Már formálódnak a fejekben a rangsorok, mivel mindenre nem futja. Dönteni kell majd, mi valósuljon meg előbb. De a rétságiakat ismer­ve a mindennél nem adják alább. (Harminctagú népfrontbi­zottságot választottak, amely­nek titkára ismét Srám And­rás lett.) H. Z. — Ismerjük a kereskedelmi felügyelőségeket, a minőség­ellenőrző intézetet, a népi el­lenőrzést, a szakszervezetei, a tanácsi hatóságokat... sok­sok jogszabályt. Aztán meg­alakult a fogyasztók megyei tanácsa. Tehát, ami az intéz­ményeket és a jogszabályokat illeti, rendezettnek tűnik. Mégis, olykor úgy érezni, a sok bába között elvész a gyer­mek, a sok intézmény között a felelősség» — Valóban, úgy igaz, bogy a fogyasztói érdekvédelem szervezeti rendszere a belke­reskedelemben jól kiépült, de nem szabad elfelejteni: min­den jogszabály annyit ér, amennyi megvalósul belőle. És ezzel jelzem is, hogy a végrehajtásban igény van „erősítésre”. Ugyanakkor, az ipar és a szolgáltatás terüle­tén a fogyasztói érdekvéde­lem viszonylag „lefedetlen­nek” tekinthető, nem 1 szólva az új típusú vállalkozásokról és a kisiparról. Mindenkép­pen szükség volt tehát egy olyan társadalmi szervezetre, amelynek önálló és alapvető feladata a fogyasztók kollek­tív érdek- és jogvédelme. — Kellett hát a fogyasztók érdekvédelmi szervezete. Mi­lyen feladatkörrel működik? — Figyelemmel kíséri és értékeli a fogyasztói érdekek érvényesülését a termelés, a forgalmazás és a szolgáltatás területén. Véleményezi a fo­gyasztók széles körét érintő jogszabályokat, ennek meg­sértése esetén az érdekelt szervnél vizsgálatot, intézke­dést, felelősségre vonást, a törvényes szankciók alkalma­zását kezdeményezheti. A vá­sárlói panaszokkal kapcsolat­ban tájékoztatást ad, közérdekű panasz esetén, megbízás alap­ján ellátja a vásárló képvise­letét a gazdálkodó szerveze­tek, az államigazgatási szer­vek, a bíróságok előtt. Fel­adataink ellátása során szo­ros együttműködést alakítunk ki valamennyi érintett szerv­vel, s a 23 fős FMT-tagság is mintegy reprezentálja a kü­lönféle társadalmi-érdekkép­viseleti szerveket. — Visszatekintve az cí­műit évekre, hogyan ítéli meg, javult-e a fogyasztói érdek- védelem? ön tavaly egy tes­tületi ülésen erre a kérdésre nemmel válaszolt. Változott-e azóta érdemlegesen a helyzet? — Nem lehet leszűkíteni a választ igen-nemre! Ugyanis, rendkívül bonyolult dologról van itt szó. Hiszen, ha a kü­lönböző érdekvédelmi szervek munkáját, az ellenőrzéseket, a közérdekű bejelentéseket, azok kivizsgálását, a szank­ciót, s még sorolhatnám to­vább, szóval, ha ezeket né­zem, azt kell mondanom, igen sokat javult a helyzet. De nem ez a dolog lényege. — Hanem a minőségi mun­ka... — Pontosan. Hiszen első­sorban a vállalatoknak, a gazdálkodó szerveknek és el­lenőrző munkájuknak kelle­ne olyannak lennie, hogy minden különösebb „érdekér­vényesítés” nélkül az a mo­sógép, bútor, lakás stb. funk­ciójának és árának megfele­lően legyen használható! Er­re kellene a legtöbb energiát fordítani. És akkor nem kel­lene annyi bizottság és any- nyi jogszabály. Például, ha a 900 ezer forintos lakás beázik, szakadozik a tapéta, hézago­sak a nyílászárók, ez renge­teg pluszkiadást jelent az épí­tőiparnak, nem kevésbé a la­kónak, akinek még az idegei is kárát látják, sőt sok időt elrabolhat az érdekérvénye­sítés a társadalmi szervektől, esetleg az OTP-től, a hatósá­goktól... Magyarul: egyszer ké­ne elvégezni azt a munkát, de akkor jól! — Ám, sajnos, még nem er az általános gyakorlat. Önök az elmúlt években a gazdasá­gi élet mely területeit vizsgál­ták? — Hosszú lenne fölsorolni, csak néhányat emelek ki kö­zülük. Megnéztük a bútorok minőségét, az építőanyag-ellá­tást, a szerződéses boltok üze­meltetését, az élelmiszer-ke­reskedelemben, a vendéglá­tásban, a szolgáltatásban is számos vizsgálatot végeztünk. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen gondok vannak a pos­tai szolgáltatásban, a tömeg- közlekedésben. Valamennyi községi népfronttitkárnak küldtünk egy levelet, amely­ben azt kértük, a megadott szempontok szerint értékelje szűkebb környezete közleke­dési tapasztalatait, tegyen ja­vaslatokat a gondok enyhíté­sére. A levelek több, mint a felére jött válasz.... ezeket értékeltük, összegeztük s az illetékes vállalatoknak ajánlá­sokat tettünk. Égvébként, ál­talános módszerünk egy-egy vizsgálat szélesítési tár­sadalmasítása. A reális meg­ítéléshez, az előbbrelépéshez azonban szükséges, hogy a fo­gyasztó is tegyen meg minJ dent az eredményességért. — Mire gondol konkrétan? — Például, hogy a vásár­lás helyszínén és idejében jerí lezze problémáját. Ha kifogá­sának nyoma van, szóvá teszi ott, bejegyez a vásárlók köny­vébe, akkor később könnyebb lesz megoldani a gondot. Ám, ha szó nélkül hagyja a dol­got, másnap, vagy harmad­nap már körülményesebb lesz a vizsgálat, a bizonyítás. — A vevő másnap is ugyai»J abban a boltban kénytelen vásárolni... — Nyilván, de a hamis mé-' réseket, az elszámolásokat, a minőségromlást, a kultúrálat­lan kiszolgálást csak a fo­gyasztó segítségével tudjuk föltárni, s visszaszorítani. Ez közös érdek és közös feladat is. — Nem érzi szükségét egy olyan átfogó jogszabálynak; amely a fogyasztói érdekvé­delem valamennyi területét érintené, s szigorúbb szank­ciókat alkalmazna? — Nem. Vannak nagyon jő jogszabályok, rendelkezések, „csak” éppen a betartásuk­kal és betartatásukkal van baj. Ebben kellene nagyobb szigor és következetesség. Egyedül a lakások kötelező jótállási rendszerében lenne szükség egy magas szintű jog­szabályra, amit a Fogyasztók Országos Tanácsa javasolt is a kormánynak. Itt számos rendezetlen kérdés adódik, amelynek szenvedő alanya a „boldog lakástulajdonos”. De megint csak ahhoz kanyaro­dom vissza: mindennek az eredője a lelketlenül, felelőt­lenül végzett rossz munka. — Egy hasonlattal élve te-' hát az érdekvédelem afféle „lázcsillapító szerepet” lát el: megszünteti a magas hőfokot, ám a bajt, a szervezet romlá­sát csak kevéssé gyógyítja. — Nagyjából így van. Hoz­zá kell azonban tenni, hogy némi javulás tapasztalható. Erőfeszítéseink, a következe­tesebb és szigorúbb fellépés a lakosság kritikai szemléleté­nek erősödése, a demokrati­kus lehetőségek bővülése és nem utolsósorban az érdekelt­ségi rendszerek fejlesztése a termelésben és a kereskede­lemben, valamint a verseny­helyzet alakulása fokozatos minőségjavulást eredményez. — Ez évben még milyen té-' mák várnak még vizsgálatra? — Szeretnénk tisztán látni a szolgáltatásban, különös te­kintettel a gépjármű, a ház­tartási és híradástechnikai berendezések javítását illető­en. Továbbá a bolti kiskeres­kedelemben és a vendéglátás­ban a sértő jelenségek visz- szaszorítására tett intézkedé­sek utóhatását, a tőkehús és húskészítmények minőség­alakulását vizsgáljuk meg — mondotta befejezésül Németh Péterné, a fogyasztók megyei tanácsának elnöke. Tanka László Szakszervezeti kislexikon Beszámolási kötelezettség A választott vezető szervekkel és vezetőkkel szemben a demokratikus centralizmus elve alapján támasztott követelmény, mely szerint a végzett munkáról rendsze­resen jelentést tesznek választóiknak és a felső veze­tésnek. Ez a szakszervezeti munka elengedhetetlen tar­tozéka, a tagság kontrollszerepének és a vezetésben va­ló részvételének feltétele. A vezető szervek a választá­sok alkalmából, ezenkívül — a két választás közötti időszakban — legalább egyszer kötelesek az egész szak- szervezeti munkáról beszámolni a tagságnak. A beszá­molás szakszervezeti csoportértekezleteken, taggyűlése­ken, küldöttértekezleten a testületek ülésein és a kong­resszuson történik. Az szb-titkár, vagy az szb-tag köteles beszámolni az szb-nek, az szb a szakszervezeti tanács­nak, a szakszervezetek elnöksége a szakszervezetek köz­ponti vezetőségének, a SZOT pedig a legmagasabb szak- szervezeti fórumnak: a kongresszusnak. A beszámolási kötelezettség célja: a gazdaságirányító szervek megfele­lő tájékoztatásának biztosítása a termelés eredményei­ről és az elképzelések megvalósulásáról. Jó hír az építkezőknek Minden! egy helyről — olcsóbban Villamos „Póni” „Póni” névre keresztelték a Lada és Nyiva gépkocsikról világszerte ismert volgai au­tógyár új villamosautó-csa- ládját. A különféle teljesít­ményű típusok villamos ■ motorjai nikkel-cink akku­mulátorral működnek. A „VÁZ—2802” modell 1800 kilogramm súlyú, villamos motorjának teljesítménye 25 kilowatt. Rendeltetése kisebb teherszállítmányok — 430 ki­logrammig — továbbítása. Jelenleg Togliatti városának lakossági szolgáltatásában üzemelnek. A „VÁZ—1801” a sportos kivitelű gépkocsikat kedvelő. egyéni vezetők számára ké­szült. Ez a kocsi hasonlít a dzs'ippekre. A 10 kilowatt teljesítménvű motor 80 kilométeres átlag- sebesség mellett az akkumu­látorok utántöltése nélkül 170 kilométeres út megtételét-biz­tosítja. Feltöltött akkumuláto­rokkal a gépkocsi teljes súlya 1200 kilogramm. MÓGRÁD — 1985. október 26., szombat r Ä kissé kényelmetlen szé­keken száztizenketten ülnek a rétsági művelődési központ nagytermében. • Ennyien kíváncsiak a rét­sági városi jogú nagyköz­ség népfrontbizottságának be­számolójára. Négyszáz meg­hívót vittek szét az aktívák a településen, segítőükül sze­gődtek az iskolások is —, mint máskor, ha falugyűlés­be hívták a helybelieket. Srám András esztendők óta Irányítja, szervezd a nagyköz­ség népfrontmunkáját. A legutóbbi négy esztendőről is volt bőven mondanivalója. Például a szembetűnő gyara­podásról. Lakóházak a dom­bok karéján, egészségügyi központ, új iparcikk-napicikk üzlet. Mindez nem készülhe­tett volna el az összefogás, a kétkezi munka nélkül. Ennek megszervezésében a népfron­tosok sokat tettek. Nekik is köszönhető, hogy az 1981-es 4 mil Só 151 ezer forintos tár­sadalmi munka értéke tavaly már meghaladta a 10 millió 921 ezer forintot! (Az idén sincs panaszkodnrvaló: a fél­éves mérleg 5 millió 178 ezer forintot mutat.) Rétságon régi gyakorlat, hogy a politikai, társadalmi tömegszervezetek együttmű­ködnek. A népfrontaktívák egyik fontos feladata volt és lesz az — hangsúlyozta mon­dandójában a népfrontbizott­ság titkára —, hogy mind több falubelit vonjanak be a közös gondolkodásba, az ér­telmes politizálásba. A VI. ötéves terv előkészítésében, megismertetésében sokat tet­tek, ugyanakkor az állampol­gárok, a településen élők gon­dolatait, ötleteit és javasla­tait elhozták a tanács elé. Vagyis a közös gondolkodás nein csupán papíron létezik, hanem a gyakorlatban is meg­valósult. Már a választások előkészítése idején érződött, hogy a rétságiaknak van mon­danivalójuk a településük je­lenéről, jövőjéről — voksolás­kor az a tanácstag kapott na­gyobb bizalmat, akiben a ne­KI védi meg a fagyasztót ? Beázik a tető, üzemképtelen a mosógép, csal az eladó, romlott az élelmiszer, repedezett a bútor, szétfoszlik a cipő — ismerős gondok, ki-ki gyarapíthatná a példák számát. A fogyasztó ilyenkor joggal dühöng: kuporgatott pénzéért si­lány, használhatatlan árut kap. Ám, a neheze csak ezután jön: a papíron biztosított jog ait érvényesíteni kell! Ennek során bizony, gyakran monopolhelyzetből diktálja feltételeit a gyártó, vagy éppen a kereskedelmi vállalat. A helyzet javítására, a vásárlói érdekvédelem elősegítésére alakult a Hazafias Népfront keretében megyénkben 1982. június 9-én a fogyasztok megyei tanácsa, amelynek mun­káját Németh Péterné elnök irányítja, öt kérdeztük a mű­knrlÁfi é*HHi0í a fairól. A műanyagok felhasználási területei egyre bővülnek vi- lágszerte: az építőiparban is megjelentek, mindinkább ki­szorítva egyes természetes, anyagokat, elsősorban a fé­meket. Ez nem véletlen, hi­szen a műanyag szerkezeti elemeknek igen sok előnyük van: előállításuk olcsóbb, könnyebbek, egyszerűbben, gyorsabban szerelhetők, kor- rózióállóaik, hogy csak né­hány jó tulajdonságot említ­sünk. E korszerű termékek forgalmazásának elősegíté­sére a Hungária Műnyag- feldolgozó Vállalat termék- bemutatót és ankétot ren­dezett a napokban a buda­pesti Fészek Áruházban. Ezt egy — a Belkereskedel­mi Minisztérium védnöksé­gével — a Tüzéppel kötött megállapodás előzte meg, amelynek célja, hogy az éven­te mintegy 60 ezer magánerős építkezéshez minél több ol­csó műanyag csövet,'Idomot, és más kellékeket kínálja­nak a lakosságnak. A HMV a Tüzép segítségével ezeket a szerkezeti elemeket ezen­túl rendszerben szeretné értékesíteni; azaz lehetőivé lesi égéssé teszi a csérép- és palatető alá használt kát­ránypapírt, ugyanakkor tar- tósabb, olcsóbb és könnyebb annál, s az sem utolsó szem­pont, hogy a beépítés mun­kaidőigénye csak ötödé a hagyományos módon végzett alátétfedés munkaidejének. A Hungária Műanyagfel­dolgozó Vállalat hagyomá­nyos kemény műanyag pad­lói mellett korszerű habbe­tétes, habalátétes, meleg­padlókat is elkezdett gyár­tani az idén. A vállalat elképzelése sze­rint a műanyag hidegvíz­csöveket és a szerelés tar­tozékait néhány hónap múl­va már nemcsak a buda­pesti Fészek Áruházban le­het majd megvásárolni, ha­nem az ország egyre több Tüzép-telepén, amelyek a magánépítkezők legfonto­sabb beszerzési helyei. Ugyanott a fóliák és a „linó­leumok” is kaphatók lesz­nek. M. É. akarják tenni, hogy a ve­vők egy helyen megvásárol­hassák az építkezéshez szük­séges összes műanyag szer­kezeti elemet a kellékekkel — például ragasztó — együtt, s még szakmai tanáccsal is szolgáinak az eladók. Az építőipari vállalatok már kedvező tapasztalato­kat szereztek a lakások hi­degvíz-ellátó rendszerének kialakításához szükséges műanyag csövek és idomok alkalmazásában. Ezek a ter­mékek a PVC nyomó-, lefo­lyó- és csatornacsövek jól és gazdaságosan helyettesí­tik a horganyzott acélcsö­veket, amelyeket nagyrészt importból szerzünk be. A PVC-osövek alkalmazásával mintegy 30 százalékkal ol­csóbb a lakások vízellátó és -elvezető rendszerének kiala­kítása. Ugyancsak elsősorban a magánépítkezők és a lakás- feiújítók figyelmébe ajánlja a gyár új típusú műanyag tapétáját, amely helyette­síti a csempét, de olcsóbb annál, valamint a tetőfedési alátétfóliát. Ez utóbbi fe^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents