Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-26 / 252. szám
Mihail Gorbacsov befejezte látogatását Bulgáriában, hazaérkezett Moszkvába Keller Tivadar és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelentik: A közelgő genfi szovjet— amerikai csúcstalálkozón lehetőség nyílik a kölcsönösen elfogadható megállapodás elérésére, amfelyet a világ népei várnak, s remélni szeretném: az amerikai kormány élni fog a lehetőséggel és felelősen lát munkához. A Szovjetunió részéről nem hiányzik a jóakarat, készen állunk arra, hogy a realizmus és a kölcsönösség alapján közeledjünk az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolataink és általában a kelet— nyugati kapcsolatok megjavításának kérdéseihee — mondta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, azon a díszvacsorán, amelyet csütörtökön adtak Szófiában a szovjet vendég tiszteletére. Mihail Gorbacsov pohárköszöntőjében a továbbiakban kiemelte, hogy a szocialista országok egymással szoros szövetségben építik jövőjüket. Ahhoz, hogy ez a szövetség erősödjék, szükség van a testvérpártok és országok közötti állandó kontaktusokra, az elvtársi tapasztalatcserére, közös döntésekre és konkrét megállapodásokra, mindarra, ami új ösztönzést ad együttműködésünk fejlesztéséhez. A társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítása elengedhetetlen ahhoz, hogy megoldjuk nagy társadalmi feladatainkat, tovább szilárdítsuk a szocialista közösség gazdasági és védelmi erejét. Ezért szükséges a szocialista gazdálkodás formáinak és módszereinek átalakítása, a szocializmus lehetőségeinek teljesebb kihasználása. Szófiai tárgyalásaink nagyon sikeresek voltak, a fontos problémák széles körére terjedtek ki. Természetesen »agy figyelmet fordítottunk gazdasági kérdésekre. Országaink gyorsítják társadalmi-gazdasági fejlődésüket. A kulcsot ehhez a műszaki-tudományos fejlesztés adja — mutatott rá Mihail Gorbacsov. A politikai tanácskozó testület szófiai üléséről szólva rámutatott, hogy az meggyőzően bizonyította a szövetséges szocialista országok eltökéltségét következetés, osztályalapon álló politikájuk folytatására, a nemzetközi színtéren ^aló közös fellépésükre. Ismét kifejezték, nem engednek az imperialista erőpolitikának, nem engedik meg, hogy az Egyesült Államok és a NATO megbontsa a kialakult egyensúlyt. A genfi tárgyalásokon a Szovjetunió szava a Varsód Szerződés minden részvevőjének szava is lesz egyúttal — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke pohárköszöntőjében rendkívül hasznosnak nfevezte Mihail Gorbacsov rövid bulgáriai látogatását. A tárgyalásokról szólva Zsivkov hangsúlyozta, hogy azokat a teljes egység, a nézetazonosság és azonos szemlélet jellemezte. A bolgár kommunisták előtt álló feladatokról szólva kijelentette, hogy a BKP XIII. kongresszusára készülve új, nagy és összetett feladatokat tűztek maguk elé. A tudományos-műszaki vívmányok gyakorlati alkalmazásának meggyorsítása, a népgazdaság hatékonyabbá tétele, az irányítás és a politikai rendszer, a munkastílus és módszerek korszerűsítése mindén területen — ezek a fő feladatok, amelyek újszerű, hozzáértő és érdemi megoldást követelnek. — Munkánkban különbör ző természetű nehézségekbe ütközünk és fogunk ütközni. A párt, az egész nép a veszteségek pótlásán fáradozik, a fejlődési ütem stabilitásának és dinamizmusának, megőrzését tartja szem előtt, valamint azt, hogy mindez ne befolyásolja komolyan a dolgozók életszínvonalát — mondta a bolgár vezető. Todor Zsivkov méltatta a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének szófiai ülésén elfogadott nyilatkozat jelentőségét. Kiemelte, napjainkban nincs fontosabb feladat, mint a világbéke megőrzése és erősítése. A Bolgár Népköz- társaság a testvéri szocialista országokkal együtt a jövőben is a tartós békéért, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti megértésért és együttműködésért küzd. Mihail Gorbacsov kétnapos baráti látogatását befejezve pénteken elutazott Szófiából. A szovjet vezető a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására tett látogatást Bulgáriában. Mihail Gorbacsov előzőleg küldöttség élén részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének szófiai ülésén. Ezt megelőzően, majd baráti látogatása során megbeszélést folytatott Todor Zsivkowal, a BKP KB főtitkárával, az államtanács elnökével. Mihail Gorbacsov hivatalos baráti látogatásra hívta meg a Szovjetunióba Todor . Zsivkovot. Az SZKP KB főtitkárát Todor Zsivkowal az . élen a bolgár párt- és állami vezetés tagjai, a bolgár politikai és társadalmi élet vezető személyiségei búcsúztatták a szófiai repülőtéren. Bulgáriai baráti látogatását befejezve pénteken visszatért Moszkvába Mihail Gorbacsov. A repülőtéren az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai fogadták. Sevardnadze—Shultz találkozó ' Kétórás megbeszélést folytatott pénteken reggel az Egyesült Államok ENSZ-kül- döttségenek székházában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter amerikai kollégájával, George Shultzcal. Mint a találkozó után amerikai részről közölték, megállapodás jött létre arról, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan csúcstalálkozójának előkészítésére még egy megbeszélést tartanak; Shultz november 4-én kétnapos látogatásra Moszkvába érkezik. A pénteki tárgyaláson, amelyet Shultz „nagyon jó beszélgetésnek” nevezett, áttekintették a csúcstalálkozó előkészítésével összefüggő valamennyi fontos kérdést. Az amerikai külügyminiszter közölte: az Egyesült Államok ■ tanulmányozza azt a szovjet javaslatot, hogy a genfi csúcstalálkozón a két ország vezetői állapodjanak npeg az alapelvekben. Az amerikai külügyminiszter közölte Sevardnad- zéval, hogy az Egyesült Államok „üdvözli ezt a javaslatot.” Shultz szerint Reagan elnök megfelelő időpontnak tartja november elejét a találkozót előkészítő utolsó megbeszélésre, s így elfogadta Sevardnadze meghívását a moszkvai látogatásra. Lraczi Pál és Perez de (Mar megbeszélése Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki az elmúlt napokban részt vett az ENSZ 40- jubiláris ülésszakán és a világszervezet fennállásának évfordulójával kapcsolatos megemlékezésen, pénteken az ENSZ székházában találkozott és megbeszélést folytatott Javier Pérez de Cuellar- ral, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárával. A szívélyes légkörű beszélgetésen áttekintették a nemzetközi élet fő problémáit, különös figyelemmel a világszervezet szerepére. Á hét 3 kérdése 1. Hogyan fogadta a világ a szófiai nyilatkozatot? Alig huszonöt nap választ el a genfi csúcstalálkozótól, amikor hat esztendőn át tartó kényszerszünet után, ismét a legmagasabb szinten folytatódhat a szovjet—amerikai párbeszéd. Érthető, ha a világ különös figyelemmel kíséri a találkozó előtti nyilatkozatokat, a tárgyalási pozíciókra való utalásokat. A szófiai nyilatkozat, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén fogadták el, a hét európai szocialista ország egyeztetett álláspontját fejti ki korunk legfontosabb kérdéseiben, amint Kádár János az összejövetelt záró díszebéden hangsúlyozta: a szocialista választ jelenti a világproblémákra. A visszhang mindazok részéről, akik felelősséget éheznek a világ és Európa sorsa iránt, egyértelműen helyeslő. Értékelik a szocialista országok reális számvetését, s a széles körű javaslatokat, a korábbi kezdeményezések hangsúlyos ismétlését, valamint új indítványok közreadását, amelyekkel meg akarják állítani a fegyverkezési hajszát. Egyetértenek abban is, hogy — a gyakran használt sport- hasonlattal élve — „a labda a másik térfélen van”, a konstruktív kezdeményezések konstruktív választ kívánnak. Éppen fekörül van azonban zavar a „másik térfélen”. A hivatalos nyilatkozatok egyelőre szűkszavúak, vagy még el sem hangzottak. A nagy nyugati tömegkommunikációs eszközök pedig három fő érwel próbálják csökkenteni a szófiai üzenet hatását, anélkül, hogy a lényeget érintenék. Üjra elhangoznak azok az állítások, hogy a szocialista országok nem javasolnak „igazán újat”, hanem a korábbiak rutinszerű felelevenítéséről van szó; a propagandalépésekről beszélnek; s mindennek hátterében az SDI, az amerikai űríegyverktezési tervekkel szemben indított „szovjet kampányt” emelik ki. A komolyabb elemzők azonban nyugaton is kiemelnek három tényezőt, amelyek egyúttal csattanós választ adnak kollégáiknak: 1. A politikai tanácskozó testület állásfoglalásában ötvöződött a következetés folyamatosság az új elemekkel. Valóban ismét hangsúlyt kaphattak a már ismert javaslatok, viszont új kezdeményezések is történtek, elég a fegyverzet mennyiségi és minőségi befagyasztására utalni (ha nem fokozódik a fegyverkezési verseny, könnyebb tárgyalni), vagy a tömegpusztító eszközök erejét már-már elérő hagyományos fegyverek eltiltására. (Egyétién példa: a vákuumbomba, amelynek amerikai gyártmányú variánsát 1982-ben az izraeli hadsereg Bejrútban alkalmazta.) 2. Szófiában felvetették a legszélesebb megoldások lehetőségét, de nem helyezkedtek a „mindent vagy semmit” álláspontjára. Nagy súlyt helyeztek a különböző részletkérdésekben létrehozható egyezségek lehetőségének felvetésére, szó esett a menetrendről is. Ha úgy tetszik, mindez valóban bé- keoffenzíva, békepropaganda. a legnemesebb jelentés szerint. A világ alighanem szívesen venné, ha a fegyverkezési verseny helyett a nyugati fél vállalná ezt a békepropaganda-versfenyt, s megtenné a maga építő javaslatait... 3. A szocialista országok ajánlatai a kölcsönös biztonság tiszteletben tartása, a kompromisszumok jegyében fogantak. Tehát figyelembe veszik a korábban elhangzott nyugati fenntartásokat, ellenvéleményeket is. Valóban ki akarják küszöbölni az űrfegyverkezést, nehogy a fegyverkezési hajszának új, eddig nem tapasztalt mértékű költségekkel és veszélyekkel járó fejezete kezdődjék, de ezt összekapcsolnák a stratégiai fegyverrendszerek radikális, ötvenszázalékos csökkentésével. A szófiai üzenet a szocialista országok ismert szándékainak megerősítése Genf előtt — s az egy nappal később sorra került Reagan— Sevardnadze találkozón, az amerikai elnök nyilván első kézből értesülhetett minderről. Amint a New Yorkban megrendezett csúcs- értekezleten (Mitterrand kivételével ott voltak a hét legfejlettebb tőkésország vezetői) meghallgathatta legszorosabb partnereinek véleményét is. A közeljövőben a svájci városban zajló párbeszéd kilátásai, s a távolabbi jövő eseményei most nem utolsósorban attól függnek, milyen válasszal, mennyire konstruktív törekvésekké! áll elő Washington. 2. Mi a jelentősége az ENSZ- évfordulónak? Negyvenéves fennállását ünnepelte az ENSZ, s az évfordulón nemcsak méltatások hangzottak el, hanem reflektorfény vetődött a gondokra is. Megint csak a régi igazság ismétlődött: az ENSZ nem nagy hatalmú világkormány, hanem a New York-i üvegpalotában történő események a nemzetközi viszonyok többé- kevésbé hű tükörképét jelentik. Az utóbbi esztendők feszültsége ily módon a világ- szervezet munkáját is kedvezőtlenül befolyásolta. Az ENSZ-nek azonban van egy viszonylag „önálló élete” is. Olyan találkozóhely, ahol a különböző kötöttségektől mentesen beszélgetések, közvetítések zajlanak. (Megint csak egy bizonyos határig: az amerikai ellenkezés miatt nem lehetett például felhasználni a mostani ülésszak kereteit égy Reagán—Ortega találkozóra, pedig a nucaraguai elnök — aki különben elég sok huzavona után kaphatta meg az amerikai vízumot — hajlandónak mutatkozott volna a közvetlen eszmecserére, a közép-amerikai problémák megvitatására.) Ezzel együtt a világszervezet a nemzetközi kapcsolatok nélkülözhetetlen intézménye, s a tagállamok felelőssége, hogy az eddiginél jobban eleget tudjon tenni a követelményeknek s várakozásoknak. Ebben a szellemben szólt az ENSZ tevékenységéről Losonczi Pál is, aki számos állam- és kormányfő társaságában, a Magyar Nép- köztársaság képviselőjeként,' részt vett az ünnepségeken. Az évforduló abban a vo-í natkozásban sem volt csupán visszatekintés, hogy ezen a napon vette kezdetét az 1986- ra meghirdetett nemzetközi békeév. 3. Mit jelent a Jordániái«»* intézett izraeli tárgyalási javaslat? Önmagában igazán csak üdvözölni lehet, ha egy ország békeajánlatot tesz szomszédjának. A Közel-Keleten azonban bonyolultabbak az ügyek. Jordánia ezért utasította vissza a közvetlen tárgyalásokra vonatkozó ajánlatot, amelyet Peresz izraeli kormányfő terjesztett elő az ENSZ szószékén. Peresz ugyanis azért akar leülni Husszfein királlyal a tárgyalóasztalhoz, hogy Jordániát elválassza a PFSZ-től, kikerülje a nemzetközi békeértekezlet összehívását, megpróbálja elszigetelni Szíriát, s egy újabb, Camp David-i egyezséggel rukkoljon elő. Az ammani udvarban valószínűleg vannak olyan erők, amelyek nem is elleneznék ezt, mert maguk is a palesztinok kikapcsolására törekszenek. Nyíltan azonban mégsem vállalhatták fezt az álláspontot, ráadásul — szaúdi közvetítéssel — tárgyalások folytak Jordánia és Damaszkusz között, s ennek során ismét hitet tettek a fezi csúcsértekezlet átfogó megoldást sürgető határozata mellett. A helyzet Izraelen belül sem egyszerű: a nagykoalíció likudszárnya élesen bírálja Pereszt, mert hajlandó esetleges terülfeti kompromisszumokra Jordánia irányában. Ez olyan kérdés lehet, amely akár válságot okozhat a nagykoalícióban, még a tíz hónap múlva esedékes Peresz—Samir váltás előtt. A tárgyalások ügye mégsem került le a napirendről, Peresz célzást tett rá, hogy titkos csatornákon át más válasz is érkezhet Ammanból, mint az elutasítás. Majd kiderül... Réti Ervin Hépfrsnfértefcezlet Salgótarjánban F (Folytatás az 1. oldalról) évvel ezelőtt vállalt feladatokat teljesítettük. Salgótarjánban 1981 és 1985 között 414 millió forint volt a társadalmi munka értéke, s ez az előző öt évinek a hatszorosa. Kiemelkedő, hogy a társadalmi munkák ötven százaléka a körzeti népfrontbizottságok, a tanácstagok, a lakó- és ut- cabízottságok szervezésében a lakóterületen valósult /tneg. A HNF Országos Tanácsa Salgótarján lakosságának tevékenységét négy alkalommal nemzeti zászlóval, egyszer elismerő oklevéllel, s a kitüntetésekhez kapcsolódva, 4 millió 700 ezer forinttal ismerte el. A Nógrád jegyei Tanács 2 millió 800 ezer forinttal jutalmazta Salgótarján településfejlesztő társadalmi munkájának eredményeit. A sokrétű népfrontmunkát érzékeltetve, a beszámoló kitért az ismeretterjesztő tevékenységre, a művelődést szolgáló munkára, a lakóterületi sportegyesületek segítésére, majd részletesen is szólt a békemozgalmi tevékenységről, a testvérvárosi kapcsolatok rendezvényeiről. Élismeréssel értékelte a városkörzeti bizottságok munkáját, amelyek a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodva, változatos módszerekkel dolgoztak. A városi pártbizottság népfrontmunkát segítő útmutatásának említése után elemezte a városi népfrontbizottság és városi tanács között kialakult széles körű munka- kapcsolatot. majd az egyéb szervezetekkel való együttműködés gyakorlati hasznát. A városi népfrontbizottság ötévi munkáját értékelve, Szabó Ferenc ezzel fejezte be a beszámolót: — A népfrontmozgalom munkára, újabb feladatokra hívja és várja a város lakosságát. Tegyünk többet, dolgozzunk becsülettel a párt XIII. kongresszusán kitűzött célokért, nemzeti programunkért. A vitát ifjú Könnyű József (Beszterce-lakótelep) hozzászólása nyitotta meg, aki a tanácstagi választások kapcsán a városkörzeti bizottságok jó munkájáról szólt. Ivá- dy Viktor (SVT—öblösüveg- gyári körzet) azt hangsúlyozta, hogy a beszámoló a városkörzeti bizottságok munkáját is tükrözi. Lichner András, a városi KISZ-bízottság első titkára hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy az ifjúsági szövetség és a Hazafias Népfront között folyamatos a munka- kapcsolat. Kecskés Géza (belváros IV. körzet) azt húzta alá, hogy a társadalmi munkának továbbra is nagy jelentősége van, ezzel kapcsolatban versenyre hívta az I-es népfrontkörzetet. Felszólalt a városi népfrontértekezleten S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnö- ke, aki mindenekelőtt így fogalmazott: — Kellemes megbízatás Salgótarjánba jönni, mert itt az országos tanács nevében elsősorban dicsérni lehet Számos olyan kezdeményezés yan ugyanis Salgótarjánban, amely országosan is példamutató, követésre méltó. Ezek között említette a kiemelkedő társadalmi munkát. S amikor a tömegpolitikai munka kiszélesítését határozták el, Salgótarjánban az elsők között hozták létre a városkörzeti népfrontbizottságokat. Győrffy Dezső. Salgótarján Város Tanácsának általános elnökhelyettese hozzászólásában azt emelte ki, hogy a Hazafias Népfront fontos szerepet vállal a tanácsi feladatok megvalósításában is. Az együttműködésre kölcsönös a törekvés, ez átfogja a város egész életét. A napi feladatok között megemlítette a településfejlesztési hozzájárulás előkészítését, amelyhez ugyancsak érzékelhető segítséget ad a népfront. Dehény Zoltán (bányai körzet) többek között a szocialista közgondolkodás fejlesztéséről és az állampolgári magatartásról beszélt. Bállá Ferenc, a városi népfrontbizottság alelnöke a társadalmi munka eredményeire utalva azt vette sorra: hol kell még jobbítani, mit kell másként csinálni. Kassainé Karácsony Éva, a városi pártbizottság titkára szólt az esztendő politikai Eseményeiről, hangsúlyozva, hogy párbeszéd alakult ki a lakossággal. Ez azt bizonyította, hogy a párt céljai egybeesnek a nemzeti akarattal. Szót kért a kilencvenöt éves Szabó János, a Magyar Tanácsköztársaság egykori katonája, a város legidősebb népfrontaktivistája is, végül Mede László (Csizmadiatelep) a peremkerületek gondjairól szólt. A vita összefoglalása után a városi nepfronlértekeziet elfogadta a beszámolót és a következő évek munkájára szóló ajánlást. A városkörzeti tanácskozásokon, valamint a politikai és társadalmi szervezeteknél megválasztott 57 tagú városi népfrontbizottságot megerősítette az értekezlet, amely az első nyilvános ülésén — Szilágyi Dezső, a jelölőbizottság elnöke javaslatára — megválasztotta a tisztségviselőket. A városi népfrontbizottság elnöke dr. Lonsták László, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatának igazgatója lett. Alelnók: Angyal Barnabás, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vésnöke és Bállá Ferenc, az Állami Biztosító salgótarjáni fiókjának vezetője. A bizottság városi titkárnak Petesházi Gábort, a városi úttörőbl- nökség jelenlegi elnökét választotta. Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára megköszönte a városi bizottság eddigi elnökének, Gellérthegyi Gyulának, és eddigi titkárának. Szabó Ferencnek a munkát, s a városi népfrontértekezlet ezzel véget ért, 2 |IÚGEAD — 1983. október 26., szombat *
