Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-26 / 252. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! [lépfrontértekezlet Salgótarjánban NOGRAD , AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA Tegnap, Salgótarjánban a SZMT oktatási központjában tartotta meg megyei aktívaértekezletét az ÉDOSZ — élelme'/., sipari dolgozók — megyebizottsága. A megjelenteket Tarján György, a megye- bizottság közgazdasági bizottságának vezetője köszöntötte, inaid Deák Géza. a megvebi- zotúság titkára számolt be az előző választás óta végzett munkáról. Megyénk élelmiszeriparában növekedett a termelés, öt év alatt 12 százalékkal, az árbevétel pedig ma már eléri a 2.8 milliárd forintot, s ez 30 százalékkal magasabb az 1980. évinél. Az elért fejlődés ágazatonként és vállalatonként igen differenciáltan ment végbe. A Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat olyan fejlesztéseket hajtott végre, amit előzőleg húsz év alatt nem tudott megtenni. Űj üzemek, javítórészle- gek jöttek létre, megfiatalodtak a régi üzemek. A tejiparban 92 milliót költöttek fejlesztési célokra, köztük a pásztói új üzemre. A PENOMAH balassagyarmati gyára 62, a Karancshús pedig 35 milliót fordított a termelést bővítő és korszerűsítő fejlesztésekre. A gabonaiparban felhasználásra került beruházási összeg meghaladja a 100 milliót. A jelentős fejlesztések —, amelyek csaknem minden esetben együttjártak a termékszerkezet megújulásával, a választék bővítésével, bizo- nvos vonatkozásban a minőség növekedésével — ellenére egyes területeken továbbra is olyan feszültségek vannak, ameiveknek enyhítése a jövő feladata. Idesorolhatjuk a teljesen elavult balassagyarmati sütőüzem újjávarázsolását, a korszerűtlen szécsényi tejipari üzem megfiatalítását, a fabonaiparban a szükségtárolók csökkentését, a rendkívül elhasználódott szécsényi malmot, a húsipar rekonstrukciójának tovább folytatását. A beszámoló utalt arra, hogy a termelési érték növekedésével összhangban alakultak a dolgozók bér- és jövedelemviszonyai. A növekedés mértéke csaknem 30 százalék. A beszámolási időszakban a megyebizottság irányító, segítő, eilen őrző munkájának középpontjában az alapszervi munka erősítése állt. Eredményeként a bizalmitestületek segítségével a tagság ma már tevékenyebben részt vesz a munkahelyi élet formálásában. A bizalmitestületek egyre inkább betöltik szerepüket az érdekegyeztetésben, a feladatok meghatározásában. A beszámolót követő vitában dr. Ispán Károly, a pásztói tejüzem igazgatója, a megy«.-bizottság közgazda- sági munkabizottságának tagja jónak ítélte a kettős és titkos választást. A termék- választék bővítése érdekében újabb, termelést bővítő és választékot növelő fejlesztéseket szorgalmazott. Gyü- re Tibor, a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára a sütőipar bérfejlesztésének elmaradásáról, az idei évi 6.5 százalékos fejlesztés megvalósításáról beszélt, majd szorgalmazta az önművelődést fejlesztő tevékenységet. Nővé János, a megyebizottság tagja újabb műszaki, technológiai fejlesztést sürgetett a sütőiparban, a jobb minőség és a nagyobb sikerélmények érdekében. Somoskői Lajos, a söripari vállalat főbizalmija arról az előnyös változásról beszélt, amely a Karancs Termelőszövtetkezet- hez való átkerülésük után bekövetkezett a termelés korszerűsítésében, és a munka- körülményekben. Pichler Istr vánné. a Karancshús szakszervezeti bizottságának titkára a fluktuációból adódó gondokról és a felnőttszak- munkás-képzést akadályozó jelenségekről szólt. Longauter Ferenc, a megyebizottság munkavédelmi bizottságának vezetője közölte, hogy a balesetek száma ugyan csökkent, azonban van még bőven tennivaló. Bendik Ferenc, a balassagyarmati vágóhíd szakszervezeti bizottságának titkára hangsúlyozta, hogy a náluk megvalósult beruházások csak a legszükségesebb műszaki fejlesztési feladatokat oldották meg, a korábbi elmaradást mérsékelték. Szabó István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője elmondta, hogy a növekvő nehézségek közepette a megye élelmiszeripara kiegyensúlyozott, jó színvonalú alapellátást biztosított, ezért a megyei pártértekezlet is elismerését és megbecsülését fejezte ki az itt dolgozóknak. Érzékeltette a mostani terv ciklusban bekövetkezett jelentős és gyors ütemű műszaki fejlesztést, majd elismerte a továbbfejlesztést szorgalmazó vélemények jogosságát. A jövő feladataira utalva továbbra is a lakossági igények ,jó ellátását, az exportban való részarány növelését szorgalmazta. Kollár György, az ÉDOSZ központi vezetőség tagja, elismeréssel szólt a megyebizottság munkájáról, mondván: becsülettel, őszinte szándékkal védte, képviselte a tagság érdekeit, jól, gyorsan reagált a változó körülményekre. Szólt még a szervezeti változásról. Végül megköszönte a testületben dolgozók és a tisztségviselők eredményes munkáját. A vitában elhangzottakra Deák Géza válaszolt. Az új szervezési felállásnak megfelelően a titkárság vezetőjét a XLVI. kongresszus hagyja jóvá, s csak ezután i kerülhet sor a titkárság meg-, választására. A kongresszusi1 küldötteket — Deák Gézát és j Gvüre Tibort — az alapszer-1 vezetékben választották mbg. A résztvevők a beszámolót hallgatják. A népfrontmozgalom öt év alatt végzett munkáját városi népfrontértekezleten értékelték pénteken Salgótarjánban. A szakszervezetek megyei tanácsának nagytermében rendezett eseményen ott voltak a városkörzetek, a politikai, társadalmi és tömecszervezetek, az egyházak képviselői. A tanácskozást Gellérthegyi Gyula, a Hazafias Népfront Salgótarjáni Városi bizottságának elnöke nyitotta meg, s köszöntötte az elnökségben helyet foglaló S. Hegedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnökcí, Berki Mihályt, a Nógrád Megyei Tanács elnökhelyettesét, Le- tovai Ildikót, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának titkárát. A tanácskozáson megjelentek a megyei és a városi pártbizottság képviselői, jelen voltak a városi tanács vezető tisztségviselői. A városi népfrontértekezlet Gellérthegyi Gyula javaslatára elfogadta a napirendet, ennek megfelelően, elsőként a városi népfrontbizottság beszámolójára került sor. Az elmúlt öt év munkájút Szabó Ferenc, a városi népfrontbizottság titkára értékelte, aki mindenekelőtt arra utalt, hogy az előző népfrontértekezleten gazdag programot dolgoztak ki. Fő feladatként azt jelölték meg, hogy tovább erősítsék a lakosság összefogását, tettekre mozgósítson a Hazafias Népfront a gazdasági és társadalompolitikai célok megvalósítása érdekében. A városi népfrontbizottság titkára a továbbiakban arról beszélt, hogy a feladatok elválaszthatatlanok voltak a várostól, „ahol élünk, s a városlakóktól, akikkel együtt dolgozunk”. Az eredmények legfőbb jellemzőire való utalást követően a népfront önértékelése megállapította, hogy a mozgalom is részese, aktív segítője volt a város építésének. — Munkánk célja és értelme, hogy meggyőzzük és a közös munkába bevonjuk, mozgósítsuk a lakosság minden rétegét. A városi népfrontbizottság titkára azzal folytatta, hogy a mozgalomban évtizedek óta a munkásság tölti be a legnagyobb szerepet Szavuknak súlya van a városban, részt vesznek a célok kijelölésében, a döntésben és példát mutatnak a társadalmi feladatok végrehajtásában. Az ötéves számadás ezután részletesen Ölest tartott a SZOT (Fotó: Bábel L.) is értékelte a népfrontmozgalom értelmiségiekre, a kis« iparosokra és kiskereskedőkre, a nőkre, az ifjúságra, a nyugdíjasokra gvakorol: hálását. Megemlékezett arról is, hogy a városi bizottság következetesen munkálkodott a lakosság vallásos rétégének aktivizálásában, hiszen Salgótarján fejlődése a hívők és nem hívők közös ügye és érdeke. Küiön fejezetet szentelt a népfrontbizottság beszámoló, ja a szocialista demokrácia lakóhelyi kibontakoztatásának helyi gyakorlatára. Jó példája ennek a különböző rendeletek és intézkedések előzetes megvitatása, a tanácsrendeletek tervezetét segítő előzetes véleménygyűi- tés. Ezt a tevékenységet egyébként a HNF Országos Tanács mellett működő közjogi munkabizottság is napirendre tűzte és jónak értékelte a salgótarjáni módszereket. A városi bizottság vizsgálta a tanácsrendeletek alkalmazását is, ugyanakkor feladatokat kaoott törvénytervezeteket előkészítő viták szervezésében is. A nyílt várospolitikát pedig iól segítették Salgótarján általános és részletes rendezési terveinek eszmecseréi, amelyeket a városi tanács kérésére szerveztek. Hasznos kezdeményezésnek bizonyultak a falugyűlések mintájára megszervezett városkörzeti tanácskozások. Ezeken a fórumokon a taXLÍ. ÉVF., 252. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1985. OKTÓBER 26., SZOMBAT Meghatszorozódott a társadalmi munka értéke Az ÉDOSZ megvei aktívaértekezlete Kiegyensúlyozott, jó színvonalú ellátást biztosítottak Kadar Janos Bliagy-Britanniaba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás- vatalos látogatásra. Nagy-Britannia és £szak- párt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja a brit Írország Egyesült Királyságba utazik, kormány meghívására a közeli napokban hi- (MTI) A szakszervezetek ifjúsági munkájának továbbfejlesztése Á választások eddigi tapasztalatai — Döntés személyi kérdésekben 1 Pénteken ülést tartott a Szakszervezeték Országos Tanácsa. amely egyebek között a szakszervezetek ifjúsági munkájának továbbfejlesztéséről tárgyalt. A. tanácskozáson részt vettek a KISZ Központi Bizottságának és az Állami Ifjúsági Bizottság képviselői is. A tanácsülés elé terjesztett írásos javaslat és Nagy Sándornak, a SZOT titkárának szóbeli kiegészítése rámutatott: az ifjúságnak és a szak- szervezeteknek egyaránt érdeke hogy a fiatalok jobban megtalálják helyüket a szakszervezeti mozgalomban. tevékenyebben bekapcsolódjanak unnak mukájába. konkrétabban érezzék, hogy érvényesül s -zakszervezetek érdekképviseleti, érdekvédelmi szerepe. Az MSZMP Központi Bizottságának 1984. október 9-i ifjúságpolitikai állásfoglalása is szorgalmazta, hogy a szak- szervezeti mozgalom tegyen lépéseket ifjúsági munkájának megújítására, továbbfejlesztésére. A SZOT titkára kifejtette, hogy a KISZ a jövőben is a magyar ifjúság egyetlen és egységes politikai tömegszervezete marad, de kívánatos, hogy mellette kialakuljanak más ifjúsági mechanizmusok, tömörülések is. Indokolt tehát, hogy a szakszervezetek jelenlegi szervezeti rendjük keretei között, de a fiatal szervezett dolgozók mozgalmi munkájának önállóbb, markánsabb arculatot adva fejlesszék tovább ifjúsági tevékenységüket. A tanácskozáson Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára is felszólalt. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek törekvései ifjúsági munkájuk továbbfejlesztésére időszerűek és nagy jelentőségűek. A tanácsülés a szakszervezetek ifjúsági munkájának továbbfejlesztéséről szóló javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Sólyom Ferenc, a SZOT titkára a szakszervezeti választások eddigi tapasztalatairól tájékoztatta a tanácsülést. Elmondta, hogy a bizalmiak, főbizalmiak választása véget ért,, befejezésükhöz közelednek az alapszervezeti választások, s megkezdődött a középszervként működő vállalati, intézményi, tröszti szakszervezeti szervek választása. Folyamatban vannak a megyei és budapesti küldött- értekezletek. Mint mondotta, a figyelmet továbbra is az alapszervezeti é középszervi választásokra kell fordítani, az itt elhangzó véleményeket fel kell dolgozni, a tagság által jelzett pi-ob- lémákra választ kell adni — mondotta a SZOT titkára. A Szakszervezetek Országos Tanácsa személyi kérdésekről is tárgyalt. Dr. Bukta Lászlót — más munkaterületre kerülése miatt — felmentette a Szakszervezetek Országos Tanácsa, annak /elnöksége és titkársága tagjainak sorából és titkári funkciójából; Kósáné dr. Kovács Magdolnát, a pedagógusok szakszervezetének volt titkárát kooptálta tagjai sorába, és megválasztotta a SZOT elnöksége, illetve titkársága tagjának, a SZOT titkárának; Szlovatsik Károlyt, a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztályának volt vezetőjét megválasztotta a SZOT elnöksége tagjának, a SZOT titkárának; dr. Prieszol Olgát saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt felmentette a SZOT elnöksésének tagjai sorából; dr. Szabó Endrét, a közalkalmazottak szakszervezetének főtitkárát kooptálta tagjai sorrába, és megválasztotta a SZOT elnöksége tagjának. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a SZOT osztályvezetőivé nevezte ki Bo- ratigai Gézánét, dr. Halmos Csabát és Nyitrai Istvánt. (MTI) riács tisztségviselői tájékoztatást adtak a lakosságnak, ugyanakkor az összejövetelek jól szolgálták a vélemények megismerését és hasznosíthatók voltak a társadalmi munkafeladatok megtervezésére. Tájékoztatást adott a városi népfrontbizottság titkára a bizottság közvetlen munkájáról, s azokról a fórumokról is, amelyeket különböző szervek és testületek kérésére szerveztek a vélemények ösz- szegyűjtése végett. Részt vállalt . Salgótarjánban á népfront a gazdasági élet' és a településpolitikai tevékenység fokozásában. A, munka gyakorlati hasznát talgn a településfejlesztést segítő társadalmi tevékenység érzékelteti a legjobban, erről' a következőket mondotta a bizottság titkára: — Az Ötvenezer moTikana- pot Salgótarjánért!, elnevezésű mozgalom keretében öt (Folytatás a 2. oldalon)
