Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-23 / 249. szám
E'áJlna': szf ttf'é* oW - csökken a sorban állás Új otthonra várva Nógrádban Nógrád megye két legnagyobb építőipari egysége, a NÁÉV es a NOTÉV idén rekord mennyiségű lakás átadását tervezi. A Nógrád Megyéi Állami Építőipari Vállalatnál ' Horváth János termelési osztályvezető adott tájékoztatást az év végéig rájuk váró teendőkről. Az 1985-re tervezett 20C lakásból 80-at már átadtak Salgótarjánban, az Arany János úton. Balassagyarmaton a 23-as jelű épület is elkészült, de a környéken jelentkező fűtési problémák miatt az OTP még nem vette át a 28 lakást. Hamarosan megtörténik Salgótarjánban a Pécskő úti 12'A jelű tömb műszaki átadása iß. A sikeres tervteljesítés érdekében 100 lakás szakipari munkálatait fejezték be a NOTÉV-nál, a megyeszékhelyen és Pásztón. Hamarosan elkészül Salgótarjánban, a Pécskő út 12 B jelű épület szerkezeti kialakítása, s novemberben már a 12/c jelűt kezdik. Balassagyarmaton szintén szerkezeti munkálatokat végeznek a 24/'a jelű lakóházon, s télen szeretnék befejezni a szakipari feladatokat, emellett hatlakásos sorház építését kezdik meg októberben. A. megyehatáron túl ,,bedolgoznak” a 43. számú ÁÉV-nak, elsősorban szakipari műveletekkel. Egyéb teendőik között kiemelkedik a Salgótarjáni Városi Tanács új épülete, melyen megkezdték a homlokzati . mellvédek szerelését, és a nyílászárók szállítását. Jó ütemben halad a megyei könyvtár, az új SZÜV és az Arany János úti iskola építése. A Nógrád Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 222 lakás átadására vállalkozott az idén, erről tájékoztatott Agg László termelési osztályvezető. Ebből a mennyiségből — mely a tavalyit bőven túlszárnyalja — 122 készült el eddig. Egyik legfontosabb építkezésük Salgótarjánban a Hársfa úti, ahol 100 lakás befejezése van hátra, s úgy tűnik se létszám, se anyaghiány nem hátráltatja majd az átadást. Az 1-es és ’ 2-es jelű épületek téliesítése nagy gondot okoz, mivel a gázvezeték kiépítésében lemaradás mutatkozik. A NOTÉV téli tevékenységét, sőt egyes épületek átadását más helyen, főleg Pásztón akadályozza a gázellátás hiánya, de remélik, hogy az őszi jó idő még egy darabig nem változik, s a közmű- és mélyépítő vállalat — amely a vezetéket építi —, határidőre befejezi az elhúzódó munkákat. Pásztón 36 garzon jellegű íakás téliesítését végzik. A legfiatalabb város új iskolával és kollégiummal gazdagodott a NOTÉV által, az átadást itt is a gázellátás hátráltatja. Salgótarjánban a Csizmadia úton tervezik hét darab négyemeletes épület befejezését, ebből az 1-es, 2es és 3-as jelűt már átadták, a többinél — úgy tűnik — a téli szakipari munkákat nem fogja hátráltatni a gázellátási probléma. Egyéb vállalásaik között szerepel az öblösüveggyárban egy tanműhely építő- mesteri szintre hozása év végére, de dolgoznak a tűzhelygyárban és az ötvözetgyárban is. Adományból kezdik el november elején a szurdokpüspöki úttörőtábor építését. Kányáson az öltöző és a fürdő bővítése, Kisterenyén pedig négylakásos sorház befejezése előtt állnak. Baglyason 2x6 KISZ-? lakás alapozása indul, s ha minden „összejön" a 222 darabos tervet felülmúlhatják. Agg László elmondta azt is, hogy bizonyos építőipari anyagok hiányzanak. Egyes betonacélok beszerzése hátráltatja a munkát, de válaszfaltéglából sincs elegendőNem lenne teljes a kép az OTP véleménye nélkül, ezért megkérdeztük Fekete Nándort, az OTP Nógrád Megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettesét, mi a véleménye az építőipari előteljesítésekről, illetve a Gorkij- telepen mutatkozó átadási nehézségekről. A Balassagyarmaton már műszakilag átadott 23-as épület nem értékesíthető addig, amíg a fűtési probléma meg nem oldódik. Az ügyben bírósági döntés született. melyben a tanácsi tervezővállalatot kötelezték egy, a fűtési rendszert alapvetően megoldó terv készítésére, s úgy tűnik, a napokban sikerül kivitelezőt is találni erre a munkára. A Gorkij-telepi értékesítési nehézséget a tanács 1985 közepétől kedvezményekkel próbálta megoldani, 30 000 forintos árkedvezmény biztosításával. Országos rendelet határozza meg. hogy 50 százalék feletti jelentkező létszám esetén adhatnak használatbavételi jogot, s mivel a határlétszám csak novemberben „állt össze”, ezért történt a közel egyéves késés a műszaki átadástól a beköltözésig. A rendelet módosításáról azért sem lehet szó, meri az üzemeltetési költségek aránytalanul megviselnék azok pénztárcáját, akik egy esetleges 30 százalékos jelentkezési arány esetén költöznének be. T. Németh László I hulladék fa hasznosítása Jó tüzelőanyag: a fabrikett Hazánk területének 17 százalékát erdő borítja. Gyönyörködteti, felüdíti az embert, zöld lombja oxigént termei, megszűri a levegőt szennyeződésétől, növényzetének gyö- kérszövevénye megköti a talajt, visszatartja és egyenletesen szivárogtatja a mélyebb térségek felé az éltető csapadékot. Mindezért szeretjük az erdőt, ám gazdasági érdekünk ahhoz fűződik, hogy minél több faanyagot nyerjünk belőle. Első az ipar Több mint 10 millió köbméter a népgazdaság fa- és fatermékszükséglete. Ennek a mennyiségnek 40 százalékát — nagyrészt a fenyőfaféléket — importból szerezzük be. Évente 7,5 millió köbméter fát vágnak ki hazai erdőgazdaságaink dolgozói, ennek a tekintélyes mennyiségnek 60 százalékát használjuk ipari célra, a többit tüzelőanyagnak, illetve 18—20 százaléka ott marad az ‘erejűben. Ma már ingyen sincs keletje a levágott ágaknak, gallyaknak, a földben maradt tuskóknsK. Ezért az erdőgazdaságok évente több millió forintot költenek arra. hogy az erdőművelést akadályozó sok tízezer ágfát megsemmisítsék, mivel a hagyományos módszerekké1 nem tudják gazdaságosan hasznosítani. Összehordják és a helyszínen elégetik a hui'adék faanyagot —, miközben világszerte fokozódnak az eo-’-Tagondok. az energia ára pedig meredeken ível fölfelé. M! ,a megoldás ebben azel- Uo, helyzetben? Ez iránt érdeklődtünk a Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Minisztérium Erdészeti és Faipari Hivatalában. Dr. Sólymos Rezső főosztályvezető elöljáróban arra hívta fel a figyelmet, hogy a fa ipari hasznosítása az elsődleges cél, és csak azt szabad eltüzelni, ami ipari célra nem használható. Az egyéb — esetleg fát helyettesítő — anyagok előállításához ugyanis sokkal több energia szükséges. Ha a fa fűrészáru készítéséhez felhasznait energiamennyiséget 100 százaléknak vesszük, akkor például a műanyag félkésztermék előállításainak 2000—5000 százalékos, az alumíniumgyártás energiaszükséglete pedig 4500 százalékos. Harminc új üzem Jelenleg Magyarországon a felhasznált összes energiának 2,5—3 százalékát faalapanyag szolgáltatja. Ugyanez a hányados Afrikában 58 százalék, Latin-Amerikában 20, Távol- Keleten 42. Nyugat-Európában 0,7. az Egyesült Államokban pedig 0.2 százalék. A fejlett országok tehát igyekeznek a lehető leghasznosábban értékesíteni a fát. Ezeket a részletes adatokat már az erdészeti hivatal másik szakemberétől, Keszler György osztályvezetőtől hallottam. Az elmúlt kemény tél is ösztönzött arra: a magyar szakemberek is keressék a módját, hogy a kivágott fának még hulladékát is kihasználjuk, amennvire ez gazdaságosan megoldható. A MÉM és az Ipari Minisztérium közösen kidolgozta programiét. a hulládékiellegű energiahordozók népgazdasági hasznosítására. A programot a Gazdasági Bizottság is megtárgyalta, és határozat született a konkrét intézkedésekre. Például a faipari üzemekben keletkezett hulladék, fűrészpor és kéreg hasznosítására 3 év alatt 30 brikettgyártó üzemet létesítenek. A tervek szerint a 30 új üzem összesen 240—250 ezer tonna fabrikettet termel; amelynek fűtőértéke a jó minőségű barnaszénével vetekszik. Előnye még, hogy a környezetet kíméli, füstjének gyakorlatilag nincs kéntartalma, salak nem marad utána, csak egy kevés hamu. Nem kis előny a vásárlók számára az 50 százalékos fogyasztói ártámogatás sem: előreláthatólag tonnánként 1200 forint körül lesz az ára a fabriketínek. Olaj helvett faapriték Az erdőgazdálkodás nagy és nem is rejtett tartalékának kihasználására az elkövetkezendő 4—5 év során megteremtik 500 ezer tonna, tüzelésre alkalmas erdei apríték felhasználásának műszakigazdasági feltételeit. Ez mintegy 150 ezer tonna tüzelőolaj megtakarítását teszi lehetővé. A kormány Gazdasági Bizottsága pedig úgy döntött, hogy ahol a hulladék hasznosításával olajat takarítanak meg, ott a beruházáshoz állami támogatást. a fejlesztési alapot nem terhelő állami kölcsönt és hitelt is kérhelnek a gazdaságok. Erre nagv szükség is van. mert. a hulladékfeldolgozás techno'ósiá iának fejlesztése százmilliókba kerül. A termelési körzetekben ielöiik ki a te’használó vállalatokat, amelyek nagy mennyiségű ap- rítékót tudnak eltüzelni a kazánokban. ahol egyéb szilárd tüzelőanyagokra is bármikor átválthatnak. Az olajról aprí- téktüzelésre történő átállást az energiaracionalizálási pályázat kereteben megvalósíthatják. Egyes erdőgazdaságok alkotó kollektívája, berendezések gyártásával is segíti a fahulladék hasznosítását. A szolnoki székhelyű Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság például vásári dijat kapott az idei BNV-n előtét- tüzelőberendezésére, amely lehetővé teszi a korábban olaj- tüzelésű kazánok átállítását faapriték „fogyasztására”. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságot pedig nagydíjjal jutalmazták az idén a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron egri darus aprítógépéért, amelynek alapvető feladata van a fák kivágása után az erdőben maradt ágak, gallyak feldarabolásában. A mátrai alkotó kollektíva termelési rendszere célul tűzte ki. hogy a nyugati importot — a magyar gépgyártó szellemi bázisra alapozva — hazai berendezésekkel helyettesíti. A hulladékszegény fakitermelő technológiát meghonosító gépcsalád kialakításáért a tavalyi moszkvai világkiállításon aranydiplomát kaptak. Ha a nagyszabású program megvalósul évente háromnegyed millió tonna új tüzelőanyag lobogó lángja ad meleget a most földön heverő energiából. És amit a gépek sem tudnak összeszedni, az kikorhadva táu’ália a termőtalajt. hogy a kivágott fák helym sudárrá növekedő csempékből ú.iiásziPessen az erdő. Imre Erzsébet A 0|»szeibáKv A szakszervezet legfontosabb alapokmánya, amely a tevékenységüket és működésüket egységesen meghatározó szabályok összessége. Megalkotására, megváltoztatására csak a szakszervezetek kongresszusa jogosult. Az aiapsza- bály megfogalmazza a szakszervezetek egységes, politikai, tömegszervezeti jellegét, a szakszervezeti demokratikus centralizmus szervezeti és működési elvét, az önkéntesség. az iparági és az ágazati szervezkedés élveit, a mindennapi munkát. Az alapszabály sajátos társadalmi, politikai és erkölcsi normák rendszere. Ennek keretében tartalmazza: a tagok jogait és kötelességéit, a tagok s a szak szervezeti szervek kölcsönös viszonyának rendszerét, szabályait Rögzíti a szakszervezetek célkitűzéseit, a munkáshatalom védelme és erősítése, a szocialista társadalom felépítése, valamint a dolgozók szervezés*1, érdekeik védelme és képviselete érdekében. IfilclPS rendszer A bizalmit a szakszervezeti csoport értekezletén a tagok közvetlenül jelölik. Minden csoportban a bizalmiválasztás előtt egy hónappal jelölőbizottságot választanak. Ennek tagjai széles körű véleménycsere, a javaslatok meg ismerése, konzultációk révén kialakítók azoknak a .i«>4- iát. akiket a bizalmicsoport elé terjesztenek. A szakszervezetekben minden választott tisztség betöltéséhez a választók személyeket jelölnek. Ezután szavazással döntik e> hogy kit. illetve kiket bíznak meg az. adott tisztséggel. A ielö'ési rendszer egvesíti a tagok véleményének meghal) gatását és mérlegelését. va'~irvnt a szakszervezeti káder kiválasztás elveinek érvén vest tését. A jelölés a választás demokratikus irányítása, amely a választók eligazodásai segíti, de nem köti őket. hiszen a vita során minden választónak joga, hogy ellenezze a ielöltet, és mást iava- s'djnr) maid végű1 válasszon rOSSCOSC-szecssáindiS A hazai szerszámgyártás egyik jelentős bázisaként működik a FORCON Forgácsoló Szerszámipari Vállalat érsekvadkerti gyára. Különféle marók készítése jelenti fő profiljukat. a termékeiket mintegy nyolcvan különböző felhasználónak szállítják. Képünkön Horváth Mihály profilköszörűs. Négy százalékkal teljesítették túl háromnegyed éves tervüket az érsekvadkertiek, az időarányos nyereséget pedig 23 százalékkal. A korszerű gyártósor gépeinek egyikén — képünkön — Kakas József dolgozik. A hazai ellátás mellett szocialista megrendelésnek is eleget tettek a FORCON szakemberei,' Hí millió forint értékben küldték e! termékeiket Csehszlovákiába. A speciális igényeket kielégítő tárcsa-. alak-, lefej tő marok első osztályú minőcégben hagyják el a gyárat. A minőségellenőrzés során számtalan vizsgálatnak vetik alá a késztermékeket. képünkön Bartal József szabvány szerint me- ózza a laboratóriumban a gyártmányokat — kepek: kulcsai jozaei —
