Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-22 / 248. szám
SSiemény Kultúra ÓS pSQC r A Magyar Televízió — meggyőződésem — tud időzíteni. Jó érzékkel, szakértelemmel úgy alakította az utóbbi hetek ben-na pókban programját, hogv részben „felvezesse”, részben hatásosan „indítsa” az egy hete megnyílt európai kulturális fórum hathetes' tanácskozássorozatát. A felvezetés .alatt minimum három fő szempont érvényesült: megláthattuk, mire vagyunk képesek (akadt hét, amikor károm önálló produkció is ment. nem számítva az Opti- misták-sorozatot), megmutatjuk, hova tartozunk, és a világ televíziózásának, filmgyártásának legszélesebb köréből választottunk, nem is rosszul. logos aggodalom f A Budapest 'Kongresszusi Központ Pátria-termében három napon keresztül a 33 európai ország, a két észak- amerikai állam és az UNESCO képviselője fejtette ki nyílt, ülésen álláspontját. Ezekből részleteket láthattunk az esti híradóban, összefoglalókat olvashattunk az újságokban. Ezen a helyen nem kívánom elemezni, értékelni — nem is csak azért, mert ez nem a dolgom — az elhangzottakat, szeretném felhívni azonban az olvasók figyelmét azokra a gondolatokra, amelyek a kultúra, a művészet mai helyzetével, a gazdaság oldaláról, fenyegető veszélyekkel foglalkoztak. Liechtenstein képviselője, aki elsőként kapott szót a tanácskozáson, jogos aggodalommal vetette fel: „Lassan az egész világon feledésbe merülnek a kultúra, az igazi alkotások teremtésének titkai, 6 hovatovább sok helyütt már csak a virtuóz technikát ismerjük, s a kínálkozó piac kiaknázásának lehetőségeit. Holott a kultúra nem artyagi, hanem szellemi értékek megalkotása.” Hogy mennyire igaza van, azt tapasztalhatjuk nap mint nap a képernyő előtt, a mozikban, a könyvforgalomban. Mindent eláraszt a sablonos mese, az erőszakolt, önmagáért való kaland, a művi izgalomkeltés. A gyerekek ezen nőnek fel odahaza, erre váltanak százezrek jegyet, az ilyen könyvek kelnek el milliós példányszámban, míg az iga?:i művészi értékek kevesek hobbijává züllik. Nincs mit csodálkozni azon, ha sokan nem értik, hogy a „vájt- fülüek” miért ágálnak; hiszen ők úgy tudják, művészetet kapnak az állami közvetítőktől. Mindez azért szomorú, mert nem volt mindig így. Sajnálatosan ekkép formálódott a világ. Az üzlet térhódítását ezen a téren világszerte és hatásosan kellene megállítani — önnön emberségünkért. a vilásért. ' Többek között ebben várok egyetértést — legalábbis kezdetnek — az európai kulturális fórumtól. Davka meg Dajka A név nem minden — valljuk, miközben tisztában vagyunk azzal, hogy bizonyos dolgokról félreérthetetlenül árulkodik. Hallottam például arról, hogy a felszabadulás után egy Wesselényi Versé- nyire változtatta a nevét, és egyik fia, (de lehet unokája) a hetvenes évek elején a gyöngyösi mezőgazdasági főiskolára járt. Mondhatják, nincs ebben semmi különös: Esterházy Márton, például futballista. Igen, igen, ő viszont megtartotta a nevét, s mi több a proletár szurkolók ezreinek imádott Marcija lett, csak így, egyszerűen, mindenféle hercegi titulus nélkül. Dajka Margit, állami kitüntetések, színészi díjak sokaságának tulajdonosa ebben a formában kezdte el írni nevét, mivel ekképpen jegyezték be az anyakönyvbe. Köz- napiságából a színészi pálya és a húszas-harmincas évek úrhatnám közszemlélete ragadta ki: a szép, szőke, fiatal lánv hamarosan a közönség kedvence lett, a puritán, plebejus j betűt pedig felváltotta az előkelő y. S a művészpályán a szokások még keményebbek, Dajka Margit hát évtizedeken keresztül hordta magával az y-t, s tudomásommal csak az utóbbi egy évtizedben vált mesé tőle, visszatérvén az eredeti formához. Mindez természetesen független a színésznő munkájától. emberi értékeitől. Kitűnő emberábrázoló képességéről már régen meggyőződhettünk, a mostani televíziósorozat meglévő képünket csupán árnyalni, elmélyíteni tudja. De, nagvon örülünk neki. hiszen egyik legkiválóbb színművészünket tisztelhetjük benne. Qanyeliia-sorozat A szovjet filmgyártáson belül különleges hely illeti meg a grúzt: kitűnik a nemzeti sajátosságából fakadó ironikus, lírai látásmóddal, egészséges humorával, képteremtő, iátomásos erejével. A magyar filmforgalmazás régóta figyelemmel kíséri a szocialista köztársaság filmgyártását, rendszeresen be is mutatja legjobb darabjait, ezeknek azonban a mozikban nincs megfelelő közönsége. Ezért örvendetes, hogy a televízió —, mintegy segélykezet nyújtva — az egyik legjellegzetesebb. legérettebb grúz filmrendező, Georgij Danyeli- ja műveiből válogatott egy sorozatravalót. Egyelőre még a sorozat elején tartunk. Csak a Talankinnal közösen forgatott Messzi utcát, a huszonkét éve készült, de már a későbbi művészre emlékeztető Moszkvai sétát és a Ne búsulj! című komédiát láttuk. Kiváltképpen az utolsónak említett mű dicséretes munka. Ebben Danyileja már megtalált, saját hangján szól a közönséghez. Kár, hogy műveit — mint sok más értékes munkát — késő este sugározzák, míg a sokkal kisebb értékeket nyolc, vagy kilenc órától. Így tör borsot a tévé a művészet barátainak orra alá. Sulyok íjászló Ne o gyerek előtt? Melyik az a család, ahol nem hangzott el már többször is: ne a gyerek előtt! Valóban vannak bizonyos dolgok, amelyeket nem fontos okvetlen a "gyerek előtt megbeszélni. Ilyesmi lehet a szülék esetleges egymás közötti problémája, ilyen lehet a... de nem tudom folytatni. Nem tudom folytatni, mert egy jó szellemű családban valójában mindent meg lehet beszélni a gyepek előtt, sőt jó is, ha a gyerek előtt beszéljük meg. Már hallom is az ellenérveket: „Mi köze a gyereknek az én munkahahelyi gondomhoz?” Hát ha ok nélkül szidom a főnökömet, munkatársamat, beosztottamat, akkor valóba n nem épületes dolog a gyerek fülének. De ha valós gondokról beszélek, azt miért ne hallhatná a gyerek? Ha kicsi, akkor nem érdekli, úgysem figyel rá, ha pedig már nagyobb, akkor ez is az élethez tartozik, amit előbb-utóbb meg kell ismernie. A másik, amiről sok szülő nem szívesen beszél a gyerek előtt: az anyagi gondok, problémák. Azt gondolom, ezt éppen fordítva kellene csinálni, mint ahogyan azt sok szülő teszi is. A gyereknek sokszor irreális álmai, vágyai vannak, amelyek anyagi lehetőségek híján egyáltalán nem, vagy csak lassan valósulhatnak meg. Jó, ha hallja, hogyan áll a kassza odahaza. Jó, ha tudja, hogy a szülők hogyan osztják be a fizetésüket. Jó, ha tudja, hogy amit félretesznek, azt milyen célra teszik félre. Sorolhatná ki-ki gondolatban, mi az, amit ő nem .szívesen beszél meg a férfijével, feleségével a gyerek ■előtt. Lehet szelektálni, nincsenek pontos receptek, de egy bizonyos: jobb, okosabb őt is bevonva megbeszélni, amit lehet a gyerek előtt, vagy éppen vele együtt. Így érzi majd a család részesének önmagát, így érti meg, hogy apu-anyu mit dolgoznak. miért dolgoznak (nemcsak az anyagiakra gondolok), mire terveznek. És, ha megérti, akkor jobb, egységesebb. harmonikusabb lesz a család légköre. A „Ne a gyerek előtt!” helyébe lépjen inkább az „amit csak lehet, a gyerek előtt” ( szemlélet. (sm) Nógrárfban jobb a helyzet Az idegennyelvoktatás helyzete Az idegennyelv-oktatás fejlesztésében az elmúlt hat évben — a jelentős tartalmi korszerűsítés ellenére — nem sikerült a kívánt eredményeket elérni. Egyes területeken romlottak a személyi, tárgyi feltételek, s a lakosság nyelvtudása abszolút mércével mérve, valamint nemzetközi összehasonlításban egyaránt a kívánatos szint alatt van — állapítja meg a Művelődési Minisztériumnak az idegennyelvoktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló tájé: koztatója, amelyet az Országos Közművelődési Tanács — OKT — elnöksége a napokban vitatott meg. Az idegennyelv-oktatás, -tanulás szerepét értékelve a Művelődési Minisztérium előterjesztése megállapította: a nyelvtudás ma már termelőerővé vált; fontos szerepé van a kulturális és szakmai ismeretek bővítésében, a nemzetközi együttműködés szélesítésében. Az általános és középiskolákban az orosz nyelv oktatása tömeges. A többi nyelv oktatására is léhetőség van minden iskolatípusban, azonban a tanulók aránya nem tükrözi a népgazdasági, társadalmi igényeket: az általános iskolákban két idegen nyelvet a gyermekek mindössze három százaléka, a középiskolásoknak pedig 56 százaléka tanul, s magasabb szintű nyelvi tanulmányokat a középiskolásoknak csak három százaléka folytat. Még kedvezőtiénebb a helyzet a szakmunkásképző intézményekben, ahol rendkívül alacsony — mindössze 12 százalék — az idegennyelvoktatásban résztvevők aránya. Az idegen nyelv oktatásának személyi és tárgyi feltételei nem kielégítőek és egyenlőtlen elosztásúak; az oktatás tartalmi és szervezeti korszerűsítését szolgáló folyamatot jelentősen hátráltatják a nem megfelelő, helyenként romló körülmények, a teremhiány és a magas létszámú osztályok. A legnagyobb gond azonban — s ez a fejlesztés kulcskérdése is — a kellő számú és felkészültségű pedagógus hiánya. Az 1983/84-es tanévben mintegy 850 nyelvtanár hiányzott az általános és középiskolákból, s a frissen végzett nyelvszakosok szakmai felkészültsége gyakran hiányos. A jelenlegi nagyarányú pedagógushiány fő oka, hogy a tanárok jelentős rész* jobb kereseti lehetőséget biztosító területeken helyezkedik el — állapította meg az előterjesztés. Az idegennyelv-oktatás fejlesztésének feladatait ismertetve a Művelődési Minisztérium tájékoztatója rámutatott: arra kell törekedni, hogy az óvodától az általános és középiskolán át a felsőoktatás, az iskolán kívüli nyelvoktatás egységes láncolata egymást kiegészítő elemekből tevődjék össze. Az iskolarendszer keretében el kell érni, hogy a mainál hatékonyabb nyelvoktatás minél fiatalabb korban kezdődjék. A pedagógushiány megszüntetése érdekében növelni kell a nyelvtanári pálya megtartó erejét. Ennek részeként jogszabály készül, amely engedélyezi iskolai nyelvoktatói gazdasági munkaközösség alakítását, s a pedagógushiányt enyhíthetné az a jogi lehetőség is, amely módot adna a TIT-ben folytatott nyelvtanulás iskolai elismerésére. Az Országos Közművelődési Tanács ülésén a dokumentum vitája során elhangzott: a jelenlegi körülmények között a nyelvoktatás minőségi fejlesztése a legfontosabb feladat, s bár az extenzív fejlesztés rövid távon nem valósítható meg, nem rpondhatunk le ar. ról, hogy a nyelvoktatás minél fiatalabb korban kezdődjön: az általános iskolákban a nyelvtagozatos osztályok, a középfokú oktatásban a, kétnyelvű gimnáziumok számának növelésére kell törekedni. Nógrád megyében jobb a helyzet az országosnál, többek között a szakos ellátásban is. Az általános iskolákban 95,7 százalékos a szaktanárok aránya, míg a középiskolákban minden idegennyelvszakos állást szakemberrel töltöttek be. Ez igen jónak mondható még akkor is, ha előfordul, hogy a középiskolában főiskolai végzettséggel dolgozik az orosztanár. Az általános iskolák egyötödében sikerült eddig megvalósítani, hogy kis létszámú csoportokban tanuljak a gyerekek a nyelvet, 's gimnáziumokban és szakközépiskolákban azonban teljes körű a csoportbontás. Az általános iskolai tömeges orosztanítás mellett egyre több intézményben teremtődik meg a második idegen nyelv oktatásának lehetősége. Bátonyte- renyén ötödik osztálytól. a megyeszékhelyi Lovász József Általános Iskolában harmadiktól tanítanak angolt a gyerekeknek, a Beszterce-la- kótelepi iskolában egyelőre szakköri keretben folyik az angoloktatás. A nyugati nyelvek mellett megyénkben hagyománya van a nemzetiségi nyelvek iskolai oktatásának is. Jelenleg tizenkét óvodában és tizenhat általános iskolában oktatják a szlovák nyelvet, két óvodában és a szendehelyi iskolában pedig a németnek van hagyománya. A tervek szerint a közeljövőben várható a szlovák nyelv középiskolai oktatása is, egyelőre a Balassi Gimnáziumban, és a vendéglátóipari szakközépiskolák valamelyikében vezetik be az új tantárgyat. Újabb idegenforgalmi látványosságok a Balaton-parton A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum és a Balatonszentgyörgyi Közös Községi Tanács közösen helyreállíttatja az épülő kis- balatoni tározó szomszédságában levő Vörs községben található szép régi kúriát. A patinás épületben már jövőre megnyílik a Jíis-Balaton élővilágát bemutató állandó kiállítás. Egyidejűleg Balatongyörök határában is dolgoznak egy kúria helyreállításán. A tó közeli épületben Nagy Endre afrikai trófea-, festmény- és grafika- továbbá néprajzi gyűjteménye kerül közönség elé. A híres tanzániai vadász közreműködésével a kúria nagy kiterjedésű parkjában vadaskertet is kialakítanak. Olyan állatokat — például madarakat, bivalyt stb. — telepítenek, amelyek ugyan a hazai faunát képviselik, de rokonaik Afrikában is megtalálhatók. Velük együtt lakója lesz a parknak egy oroszláncsalád is. (MTI) HUMOR — Emlékszel, Karlheinz? Éppen vihar volt, amikor megismerkedtünk. Szörnyen dörgött és villámlott. — Igen, és én szamár, sajnos, nem értettem meg a tér. mészetnek ezt a figyelmeztető szavát. — Ez igen! Rolls-Royce kocsija van! — Igen, ezzel tartozom a pozíciómnak. — De ez bizonyára sok pénzbe kerül? — Igen, azzal a bankomnak tartozom. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. 18.0«: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30i Lap- és műsoreiózetes. 22.25: Kockázat 22.55: Tv-híradó 3, 23.05: Himnusz 2. MŰSOR: műsor i T KOSSUTH RADIO: l Társalgó 9.44: Száll a madár ágról- ágra... ffüfó: Hangos olvasókönyv. »0.20: Fagottnyelven l&Jíl: Romantikus kamarazene lft.40: Ádámcsutka. XX/2. rész ff2.3G: Ki nyer ma? 12.45: A Rádió Dalszíníiá-za 34.1)0: Magyarán szólva 14-25: Orvosi tanácsok 34.30: örökzöld dzsessz- melódíák 35.00: Élő világirodalom 15.30: Hallgassuk együtt 16.05: Kérhetek valamit? 17.00: Üj ráolvasva 17.30: Cigánydalok 17.45: A Szabó család,.. • 19.15: Már történelem. Riporter: Fodor Csilla 19.35: Az új magyar zene h ónapj a a Rád i ób an Közben: 20.20: Az Abaúj Múzeum Kb.: 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása Kb.: 21.30: Sárközy Gergely lanton játszik 21.44: Van benne rádió... 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Nóták: Gergely Anna énekel 22.50: Mun ká »utánpótlás. VIIÍ rész 23.00: Évszázadok mesterművei 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után... PETŐFI RÁDIÓ! 8.03: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Versenyművek f ú v ó sh an gs zerek re 12.30: Népdalok kóruselőadásbain és népi hangszereken 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kapcsoltjuk a 6-os stúdiót 14.15: Néptáncok 14.40: Zeneiskolásoknak 15.05: Részletek az „Ének a« esőben” című film zenéjéből 15.30: Könyvről, könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Kamasz-panasz 18.30: Gramofonalbum 19.05: Csak fi ata lóknak! 20.00: Nótacsokor 20.34: Költőnk és kora 21.05: Magyar anekdotakincs 21.35: A hanglemezbolt köny- nyűzenei újdonságaiból 22.00: Böngészde a zenei antikváriumban 23.20: Boccaccio. Részletek Suppé operettjéből 0.15: Éjfél után. .. MISKOLCI STŰDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Művészportrák, színház tö rté ne ti érdek es«é gek. Dr. Gyárfás Ágnes előadása. 17.15: Fiatalok zenés találkozója. MAGYAR TELEVÍZIÓS 8.55: Tv-torna (ism.) 9.00: Iskolatévé 9.25: Fizika (ált. isk. 6. oezt.) 9.50: A bábu. IX/4. réez 10.45: Képújság 15.35: Iskolatévé 15.50: Orosz nyelv kicsiknek 4. rész. 16.00: Nemcsak kalitkában 16 10: Tájak, emberek, nyelvjárások 16.35: Hírek 16.40: Tévéegyetem. VIII/1. réez. (ism.) 17.10: Ha iszol, ne vezess! 17.25: Képújság 17.30: Beszámoló az országos Ifjú Gárd.a-szemléről 18.05: Három nap tévéműsora 18.10: Agrárvilág 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tv-toma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Betti néni. Csehszlovák tévéfilm. ITI/1. rész 21.25: Stúdió ’8ö. 17.20: Aprók tánca, TI. 17.40: Kerek világ. (Ism.) 18.00: Képújság 18.05: ..Az is hozzátartozik az élethez” 3. rész. 18.30: Körzeti adások 19.05: A kardszárnyú delfinek nyomában (ism.) 19.30: Antoni Tapies (ism.) 20.00: Képmagnósok, figyelem! 20 30: Maszk nélkül (ism.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Magányosain. NDK-tévé- film. 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA* 19.30: Tv-híradó 20.00: A győzelem stratégiája 7. résíz. 20.55: A szerelem logaritmusa. 1—2. rész. 22.10: Musica viva 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra adatt 22.10: Vérviszály. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és 8-tól: Átverés (16). Színes, szinkronizált USA-krimi. Háromnegyed 6-tól; Utószó (14). Színes, szinkronizált szovjet film. — Kohász: Szamurájok és banditák I—II. (16). Színes japán kalanö- film. — Tarján vendéglő: UFO Arizonában (14). Szinkronizált USA-kai an difiim. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6-tól: A bég csapdája. Színes szovjet kalandfilm. 8-tól: Halál egyenes adásban (14). Színes. szinkronizált francia film. — Pásztói Mátra: Egy zseni, két haver, egy balek. Színes, szinkronizált olasz—francia—NSZK western, — Nagybátonyi Petőfi: Nyomás utána. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Nagy- bátonyi Bányász: Szalamandra (14). Színes, szinkronizált olasz- angol bűnügyi film. — Rétsáir: Sárkányölő (14). Színes, szinkronizált US A-mesehorror. — Kís- terenyei Petőfi: Fantom az r - szakában (16). Színes, szinkron i- zált USA bűnügyi film. — jobbágyi: Emberi sors. Szovjet nun. 4 NÓGRÁD - 1985. október 22-> kedd Boldog séta — kj —
