Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-22 / 248. szám

Harmincöt évá alakullak cs tanácsok

V*

Gazdagabb

lehetnék..."

Évtizedek eseményeit felidézve ezzel kezdi a beszélgetést Hirka Sándor, az Al- sótoldi Községi Közös Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára :

— A dolgok úgy alakultak,

hogy az én családomban mindig volt tej és szalonna. De, nap mint nap együtt voltam a mezítlábasokkal és gyerekfővel úgy gondoltam: nem

minden igazságos ...

Az ifjú ember szemléletét az olvasás, a politika iránti érdeklődés alakította, s a hatásuk között említi a falujárókat is. S, az eredmény?

— Egyre jobban tetszett a kommunisták programja. Ki is álltam mellette, aktívan politizáltam a faluban. Fiatal, írni tudó emberként aztán 1950-ben bevontak a választás előkészítésébe. Mint mondták, az akkori tevékenységem tetszett és engem is jelöltek tanácstagnak.

Hirka Sándor 22 éves volt, s tevékeny részese Felsőtold közéletének.

— A tanács alakuló ülésén a végrehajtó bizottságba választottak, végigkínlódtuk a nehéz éveket. Elvégre, olyan döntéseket is kellett hozni, amelyek nem voltak népszerűek. De szerettem az ezt megelőző vitákat, s erre alkalmat teremtett a minden vasárnap délelőtt megtartott vb-ülés.

A kenyerét azonban még más munkával kereste ekkor. Az adminisztrációt szerető ember a földművesszövetkezet ügyvezetője lett, bár mint most emlékszik rá: „Nem nagyon tetszett a nyereséghaj- hászás. a mindenáron való jövedelemszerzés’. Ötvenháromban pedig az adminisztrációt és a pénzügyeket kedvelő fiatalember — immár párttagként — átment a termelőszövetkezetbe könyvelőnek. Akkor, amikor rossz idők jártak, amikor éppen szét akart ugrani a közös. Most. a tanácsok születésének 35. évfordulóján pedig már éppen negyedszázada annak is. hogy felkereste az akkori járási tanács személyzeti vezetője: legyen Hirka Sándor a tanács végrehajtó bizottságának titkára.

— Megbeszéltem a feleségemmel is. aztán úgy döntöttem, hogy vállalom. Mi tagadás, közrejátszott ebben az Is, hogy a szövetkezet elég labilis volt.

S. kezdődhetett újra a tanulás. mint földművesszövetkezeti ügyvezető korában is. De. ígv volt ez rendién, a mai megfogalmazás szerint „egvre nagvobb követelményeknek kellett eleget tenni.”

— Jó lóra tertem-e? — tűnődik a kérdésen Hirka Sándor. Néhánvszor eszembe jut a kérdés. Fgy biztos, ha a termelőszövetkezeti mozgalomban maradok, akkor ma minden bizonnyal gazdagabb lennek, anyagilag előbbre tartanék. A tanácsi munka szerényebb, de fix megélhetést biztosított, elmenni nem is akartam soha. A sikerélmények és elismerések pedig mindig újabb erőt adtak ehhez a szolgálathoz. Én ugyanis gyakran érzem, hogy tisztelnek az ügybuzgalmamért. Talán éppen ez lehet a magyarázata, hogy ittragadtam, s nem bántam meg a nehezebb idők ellenére sem.

Nehezebb idők? Persze, volt árnyék is.

— Az, például, hogy a hatvanas évek elején ránk, kisközségekre, nem nézett senki. Választóimmal együtt engem is bántott, hogy észre sem vesznek, hogy mi csak vagyunk. A figyelmem természetesen azóta alapvetően megváltozott. Több lehetőséget kaptunk, persze a nagyobb felelősséggel és a több munka igényével együtt.

A három és fél évtizedre azt mondja Hirka Sándor: „Ügy elmúlt, hogy alig vettem észre. Pedig történelmi időszak.” A huzamos közszolgálat természetesen azzal is járt, hogy a vb-titkár igen alapos ismeretekkel rendelkezik.

— Igen jóleső érzés, hogy a tanácshoz tartozó hat faluban mindenütt ismernek, akárhová megyek. Nem kell utca meg házszám. elég a nevet hallanom, máris tudom, hogy kiről van szó, hová kell mennem.

Mindezt természetesen nem ingyen kapta, évekkel kellett rászolgálni.

— Sokszor irigyeltem is a fizikai munkást. Ha vége a munkaidőnek, akkor ő leteszi a lapátot. Én meg a hosszú évek alatt egyszer sem éreztem úgy, hogy na, most mindent elvégeztem, naprakészen. Ilyen kis tanácsnál a végrehajtó bizottság irányítása sok manuális munkával i6 jár, soha nem indulhatok haza úgy. hogy az utolsó betűig mindent elvégeztem. Meg szombaton és vasárnap is tart a hivatal: jönnek az emberek, ezt meg ezt kellene elintézni. Egy bélyegzőért pedig nem maradhat itthon hétfőre az. aki távolabb dolgozik.

A szülőhelyhez, a vidékhez való kötődésnek más jele is van : az 57 éves tanácstitkár két gyereke , is itt lakik az unokákkal Garábon. illetve Fel- sőtoldon. S ezen a vidéken nincsen olyan kőkerítés, méternyi . járda. amihez Hirka Sándornak valami köze ne lenne.

— Amikor Garábon először a járdát említettem, kinevettek, utána megköszönték. A falvak fejlesztésén keresztül pedig, érzem, hogy jó szívvel vannak irántam az emberek.

Végső soron értük dolgozik a tanácsok megalakulása óta. Három és fél évtizede anélkül. hogy egyszer is elmarasztalták. vagy kapott volna egy fegyelmit.

Nagyobb önállóság és fokozottabb felelősség

Beszélgetés Sírnia Ferenccel, a negyei pártbizottság titkárára!

Történelmi jelentőségű dátum az államéletben 1950. október 22-e, az akkori választást követő napokban sorra megalakultak a helyi tanácsok. A testületek a néphatalom kifejezéseként jöttek létre, hogy az adott társadalmi körülmények között eleget tegyenek küldetésüknek. Az évforduló alkalmából a tanácsok eddigi tevékenységéről és leendő munkájuk főbb vonásairól kérdeztük Skoda Ferencet, az MSZMP Nógrád Megyei Bi zottságának titkárát, aki mindenekelőtt így fogalmazott:

— A tanácsok megalakulásuktól kezdve, eleget tettek alapvető feladatuknak, nagy felelősséggel szolgálták a lakosságot, a dolgozó népet. Az évforduló, kapcsán külön is meg kell emlékezni azokról, akik az út legelején, a legnehezebb időben vállalták a közösség bizalmából eredő munkát. Nógrád megyében ma tizenhat olyan tanácstag van, akinek 1950-től folyamatos a mandátuma, s tizennégyen dolgoznak megszakítás nélkül a tanácsi apparátusokban. Ök személyes munkájuk révén is tapasztalhatták; hogy a szocialista demokratizmus kiszélesítését és mind teljesebbé tételét szolgáló politika hogyan segítette a tanácsok tevékenységét, az egyre növekvő önállóság megteremtését. Az idők során változott az államhatalom helyi szerveinek felépítése, korszerűsödött a közigazgatás, de állandó volt a szándék: a tanácsok minden időben meg akartak felelni a választó bizalmának.

— Az ezt szolgáló törekvésnek számos jele van a megye településein is.

—, A nyitott szemmel járó ember a változásokról meggyőződhet a nógrádi városokban és falvakban egyaránt. Ez a fejlődés kifejezi a tanácsok több mint három évtizedes erőfeszítéseit, amelyek különösen a jelenlegi ötéves tervben állították nagyobb próbatétel elé a tanácsokat.

A testületek nem kevés feszültség megszüntetésén fáradoznak. A VI. ötéves terv ideje azonban egyértelműen bizonyítja azt is, hogy a lakosság aktivitására támaszkodva, szerényebb anyagi lehetőségek mellett is gyarapítható a megye. A törekvés az arányosabb fejlesztés, ennek érdekeben a tanácsok az erőforrásokat a legfontosabb területekre, a lakosságot leginkább foglalkoztató kérdések megoldására összpontosítják. Az a szándékuk, hogy — a nehezebb feltételek mellett is — előrelépés legyen a településeinken, városokban és falvakban egyaránt. A törekvéseket és kezdeményezéseket az élet igazolja, sikeresen megvalósítjuk a kiemelt társadalompolitikai programokat. A jelenlegi tervciklust tekintve, például az év végéig várhatóan hétezer lakás épül fel, s ez azt jelenti, hogy Nógrád megyében mintegy huszonötezer ember költözött, -illetve költözik új otthonba. Tovább segítették a tanácsok a magánlakás-építést, az általános iskolai program folytatásának eredményei is figyelmet érdemelnek. A terveknek megfelelően alakul a* egészségügy fejlesztése, s egy tucatnyi település kapcsolódott be a Vezetékes ivóvízhálózatba. Az. élet minőségét jelentő változások természetesen nem jelentik azt. hogy nem maradtak, s nem maradnak feszültségek, megoldandó feladatok. Ezekről nyíltan beszéltek a júniusi képviselői és tanácstagi választások, majd

a VII. ötéves tervkoncepciók vitája, társadalmi konzultációja során is.

— A tervek előkészítésének vitája azt is érzékeltette, hogy újabb lehetőség előtt állnak a tanácsok.

— A január elején életbe lépő, új gazdálkodási rend nagyobb önállóságot ad a tanácsoknak. A pénzeszközök fölött nagyobb önállósággal rendelkeznek, saját maguk döntenek felhasználásukról. A nagyobb mérvű önállóság azonban fokozottabb felelősséggel is jár. Mindez azt követeli, hogy mindent kövessenek el a lehetőségek kihasználása, a tartalékok feltárása, a központilag biztosított pénzeszközök saját erőből való növelése érdekében. Ily módon jelentősen gyarapíthatják a rendelkezésre álló erőforrásokat. Ennek azonban alapfeltétele, hogy hatékonyabb kapcsolatrendszert kell kiépíteni. A településfejlesztésből is részt vállaló gazdálkodó egységekkel éppen úgy, mint a lakossággal. Már a tervezés időszakában, mert az együttes gondolkodásban kimunkált, közösen megfogalmazott célok megvalósításához könnyebb a cselekvő támogatást — az anyagi áldozatot és a kétkezi munkát — is elnyerni. A nógrádi kistelepüléseken jó szolgálatot tehetnek ennek az ügynek a most megválasztott elöljáróságok, amelyek a jövőben fontos szerepet töltenek be a társközségek érdekeinek képviseletében, a helyi közélet fejlesztésében.

— Milyen főbb c^lnk határozzák meg a tanácsok eljövendő munkáját?

— Valamennyi testületnél alapvető követelmény, hogy fejlessze tevékenysége színvonalát, erősítse tovább nép\

képviseleti, önkormányzati,' államigazgatási munkáját. Fordítsanak nagy figj-elmet területük, településük ellátására, fejlesztésére. Továbbra is kiemelten kell kezelni a lakásépítést, az iskolai oktatás feltételeinek javítását, az egészségügyi program megvalósítását, a víz- és szennyvízhálózat kiépítését. Az általános tennivalók mellett pedig az eddiginél is jobban kell érzékelni azokat a helyi feszültségeket, amelyek a település lakosságát foglalkoztatják. A célok valóra váltásáért Nógrád megyében, a helyi tanácsok ezernégyszáz- kilencvenegy tagja munkálkodik. Olyan közszolgálatot végző társadalmi munkások ők. akik a választók bizalmából arra vállalkoztak: legjobb tudásuk szerint tevékenykednek a közösségek érdekében, a párt XIII. kongresszusa határozatainak megvalósításáért. A józan realitás, az igények és lehetőségek összevetése, a felelős tenni akarás biztató a következő évek munkájához. A nagyobb önállósággal végzendő feladat, teljesítésben a tanácsok természetesen építhetnek a párt- szervek és -szervezetek politikai irányító, kezdeményező, segítő tevékenységére. A partnerekkel, mindenekelőtt a Hazafias Népfronttal, a szak- szervezettel és a KIRZ-szel való jobb együttműködés, a lakossággal elmélyített termékeny kapcsolat garancia lehet arra, hogy a következő tervciklus befejezésekor így lehessen értékelni: a nép hatalmát megtestesítő szocialista állam helyi szervei; a nehezebb körülmények között is, képesek voltak a megújulásra Készek a választók bizalmából eredő megtisztelő, ugyanakkor felelősséggel járó közéleti megbízatás teljesítésére — mondotta befejezésül Skoda Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára.

Tanácstagként Szécsényben

A legfontosabb: önzetlenül a közért

Három és fél évtizeden át kiérdemelni a helybeliek bizalmát — nem kis teljesítmény! Legyünk őszinték: mai, túlzottan is anyagias szemléletű világunkban melyik fiatal vállalná azt, amit Galcsik Gyula a legtermészetesebbnek vett?! Egyetlen fillért nem kért, ugyanakkor időt, pénzt, energiát soha nem sajnált a tanácstagi munkától.

Ne firtassuk. Galcsik Gyula, a szécsényi 22-es választó- kerület tanácstagja párját ritkító „jelenség”. Nem csupán

Salgótarján, a szetten, fejlődő megyeszékhely, látképe. ..

—kj—;

azért, mert immár 35 éve végzi ezt a társadalmi munkát, hanem mert szemlélete, munkához való hozzáállása valóban példamutató.

Szegény családból származik, iskoláit nem könnyű körülmények között végezte, s alig volt 12 esztendős, már gazdasági cselédként munkálkodott a földeken. Huszonhatodik ' évébe lépett, amikor alakultak a tanácsok.

— Nem sokat kellett agitálni az embereket — emlékezik vissza. — A haladó gondolkodásúak, akik /együtt éreztek a felszabadulás utáni újjáépítéssel, szívesen jöttek, a középgazdák inkább távol maradtak a közügyektől. Akkoriban munkát kellett adni az embereknek, ez volt a legfőbb feladat. Szécsényben jószerivel egyedül a téglagyárba mehettek dolgozni az emberek. Elhanyagoltak voltak az iskolák, rossz volt az áruellátás...

Amikorra a helyzet már némiképp javult, jött 1956 ősze, amely Szécsényt sem kerülte el. Megbomlott a tanácsi egység is, az új esztendő tavaszától kezdett csak helyreállni. Ebben nem kis szerep jutott Galcsik Gyulának, aki fáradságot nem ismerve dolgozott azon, hogy mielőbb elkezdődhessen a községben az államigazgatási munka.

— Bár ekkor magam is gondoltam arra, érdemes-e csinálni? — veti közbe. —De én sohasem a társadalmi rendszert. a szocializmust kérdő- • jeleztem meg, hanem egyes emberek alkalmasságát, rátermettségét. Soha nem szerettem a köpönyegforgatókat — teszi hozzá csendesen.

Aztán sorra vesszük a hatvanas-hetvenes esztendőket, eljutva a mába. Elmondja, hogy Tanácstagi körzete sokat gazdagodott. Orvosi rendelő, diákkollégium épült, bevezették a vizet, szennyvízcsatornát építettek, jobb lett az út, a járda, van óvoda, bolt, szép új családi házak épülnek a Mónus Illés, Marx Károly és II. Rákóczi Ferenc út határolta körzetben.

Galcsik Gyula, az Ipoly Bútorgyár szécsényi telepvezetőiéként, tavaly vonult nyugdíjba. Munkáját 1975-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatával ismerték el, számos társadalmi tevékenységért kapott jutalmakat, s az elsők között vehette át. a Szécsé- nyért emlékplakettet.

— A tanácstagi munkában a legfontosabb feltételnek az önzetlenséget tartom — említi a beszélgetés végén. «— Ne a haszon, a kapcsolatok, az egyéni lehetőségek vonzzák a tanácstagot, hanem a másokért való tenni akarás, a köz ügyének a szolgálata. Kicsit nagy szavaknak tűnnek ezek, de én mindig komolyan hittem bennük! Csak úgy lehet az embereket magunk mögé fölsorakoztatni, a jó ügynek megnyerni, ha azt látja, hogy aki győzködi őket, az nem saját magáért, hanem értük teszi!

Ö harmincöt éven át ennek szellemében munkálkodott.

Emlékülés crz Államigazgatási Főiskolán

A helyi-területi közigazgatás szocialista formája, a tanács- rendszer létrejöttének 35. évfordulója alkalmából emlékülést rendeztek hétfőn Budapesten, az Államigazgatási Főiskolán. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala, a közalkalmazottak szakszervezete és a főiskola szervezte tanácskozáson Kelemen Ferenc főigazgató köszöntötte a három és fél évtizede tanácsi munkát végző fővárosi és megyei meghívottakat, az intézmény oktatóit és a hangátokat.

Az ünnepségen Papp Lajos államtitkár, a Tanácsi Hivatal elnöke mondott megnyitó beszédet. A szocialista államigazgatás kezdeteiről szólva hangoztatta: a tanácsokkal olyan új közigazgatási, népképviseleti szervezet kezdte meg működését, amely a forradalmi átalakulás szervezeti és demokratikus követelményeinek megfelelt.

Ezt követően előadások, kor- referátumok hangzottak el a tanácsok 35 éves történetéről, a tanácsi szervezet működésének fejlődéséről, munkastílusának változásairól, három és fél évtizedes tevékenységének tanulságairól.

Irta: Kelemen Gábor ] és Tanka László 1

NÓGRÁD — 1985. október 22- kedd