Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-18 / 245. szám

Ez év második felétől kezdték el az irodai tűzőkapocs gyár­tását 4 darab 100 szálas automata gépen az írószer Szövet­kezetnél, Salgótarjánban. Az országban csak itt készülő tű­zőkapocsból a második fél évben 1,2 millió dobozzal gyár­tanak, amiből 400 ezer doboz szocialista exportra kerül. — Bencze — Embert próbáló ősz A mezőgazdasági munka mindig izmot feszítő, ideget próbáló elfoglaltság. Ősszel pe­dig kiváltképpen az. A mező- gazdaságban dolgozók nem pi­henhetnek, mert éppen ősszel sokasodnak tennivalóik. Beta­karítják a termést, vetéssel alapozzák a következő eszten­dőt. Ilyenkor 2,8 millió hek­táron szedik a kukoricát, a burgonyát, a cukorrépát, a napraforgót, előkészítik vetés­hez a talajt, majd ott forog­nak a vetőgépek. Néhány hét alatt 20—22 millió tonna ter­ményt szállítanak magtárba, majorba, megközelítően ennyi vetőmagot, műtrágyát, szerves trágyát mozgatnak ellentétes irányba, összesen mintegy 45 millió tonna árut szállítanak n gazdaságok. Nógrádban a burgonya, a napraforgó java részét már be­takarították a mezőgazdasági üzemek. Tart a cukorrépa be­takarítása. s a búza felét el­vetették. Régen látott esőt a föld, nehezen boldogulnak ve­le a gépek. A jó magágy nem kis erőfeszítést követel. Sze­rencsére sem a vetőmag, sem pedig a műtrágya hiánya nem akadályozza a munkát. A betakarítás és a vetés rendkívül nagy, teher a gaz­daságokban dolgozóknak, ap­rólékos szervezőmunkát kí­ván mindenkitől. Óvakodni kell a hibáktól is, hiszen né­hány hét alatt egész eszten­dei fáradozásuk válhat sem­mivé: mert hiába sorakoznak vastag csövek a kukorica szá­rán, ha figyelmetlenségből vagy más emberi hibából nem kerülhetnek a magtárba. S hiába is kerülnek oda, ha túl­ságosan magas a termelés költsége, mert így elmarad a várt haszon. A gazdaságok a termelés jövedelmezőségének javításá­ban érdekeltek, s a betakarí­tás sikere ezt számottevően bec-i'vá«olhatja. A takarékosság persze soha nem hagyható figyelmen kí­vül. legfeljebb a pénzügyileg nehezebb időkben nagyobb hangsúlyt kap a gazdálkodás követelményei között. Túlzás­ba azonban semmikor nem vihető, mert. könnyen pazar­lássá válhat. A pazarló taka- réVr|sságnak az idén is több jelét tapasztalhattuk. A Me­zőgazdasági és Éleltrezésügyi M'nisztérium adatai szerint a szokásosnál kevesebb jó minő­ségű és termőkéoességű vető­magot vásároltak a gazdasá­gok. helyette saját termeszté­sek s általában gvengébb ier­möi'ér>essé',ű szánon;tóanvasoy szórnak a földbe. Visszamond­ta v VnrZhhi mű! ”ágrp-meeren- d n1 z-nt ösooson mint­egy 60 ezer tonna hatóanyag hiányzik a földekről a terve­zetthez képest. A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben 27 ezer ton­nánál több műtrágyával szá­moltak. Később ennek 10 szá­zalékát visszamondták. Mind­ezeknek pedig csak egyetlen következménye lehet: a kisebb termés. Bizonyára pontosan tudták ezt a szakemberek ak­kor is, amikor vásárlásaikat korlátozták, vagy a megren­delt hatóanyagot lemondták. Tud.ták, de sok helyütt nem tehettek másként. A gazdasá­gok egy részében kevés a pénz a folyamatos termelés­hez, de szinte mindenütt meg­fontolandó. hogy milyen mód­szerekkel takarékoskodjanak. A műtrágyázás fékezése pe­dig szinte kínálja magát. A földek termőképessége sokat javult az elmúlt évtizedekben, egyetlen esztendőre talán „ki­tartásuk" is van, s nem fize­tik számottevően kevesebb terméssel a hanyag gondos­kodást. Ám hosszabb ideig nem zsarolhatók büntetlenül. Az utóbbi években viszont sok gazdaságban ezt teszik, hiszen a tápanyag-visszapót­lás mennyisége nem. csak a termésátlagok emelkednek. Or­szágos’ adat: 1982-ben például egy hektár mezőgazdasági te­rületre jutó műtrágya-felhasz­nálás 232 kilogramm volt, ta­valy pedig 229 kilogramm. Ügyanebben az időben a bú­za- hektáronkénti termésátla­ga 4.3 tonna, illetve 5,3 ton­na volt. Az összehasonlítást lehetne folytatni más növényeknél és más időben egyaránt, a vég­eredmény azonos lenne: a tápanyag-visszapótlás sok he­lyütt elmarad a növények igényeitől. Ez pedig hosszabb távon ellene mond á növény- termelési tervek teljesítésé­nek. Másképpen fogalmazva, ha nem változik a talajerő­visszapótlás gyakorlata, le kell mondani a 15 millió ton­nát meghaladó gabonaterme­lés! tervekről is. A világ élvonalához tartozó gabona termelésünk ugyanis több egymást kiegészítő ter- rrrsiési ténvező következménye: a jó vetőmag- és műtrágya­ellátásé, a technikai eszközök és a hozzájuk igazítható tech­nológiák fejlődéséé, és a szor­galmas munkáé egyaránt. Ha ezek közül bármelyik is hi7 ányzik.- a többi hatása is gyen­gül. s romlanak a termelési eredmények. Ma persze még nincs ve­szélyhelyzetben a terv teljesít­hetősége, ám a felhők már gyülekeznek a növénytermelés egén. Szétoszlatásuk csak pgvet’en módszerrel történhet: a termelési tényezők harmó­niájának megteremtésével. Segítséget nyújtottak (Tudósítónktól) A Váci Kötöttárugyár pász­tói gyáregységének Radnóti Miklós Szocialista Brigádja felhívással fordult a pásztói, valamint a többi gyáregység (Kazár, Jászapáti. Vámosmi- kola) szocialista brigádjaihoz, hogy csatlakozzanak a ma­gyarországi földrengés káro­sultjainak megsegítésére. A brigádok pénzbeli támo­gatással járultak hozzá a földrengés okozta károk hely­reállításához. A pásztói gyár­egység valamennyi (13) szo­cialista brigád,ja csatlakozott a felhíváshoz, és 14 150 forin­tot fizettek be a pásztói OTP-fióknál. Energiatakarékos fényforrások Keresett termékek itthon és külföldön egyaránt a Tung­sram Rt. energiatakarékos fényforrásai, köztük a fény­csövek, a PAR-lámpák. a nát­riumizzók és a halogénlám­pák. Ezekből a korszerű, a ha­gyományos izzóknál 15—20 százaléknál kevesebb e’«’.-tro- mos energiát fogyasztó .ny- forrásokból a nagyvállalat bu­dapesti, váci és nagykanizsai gyáraiban évről évre számot­tevően növelik a termelést. Az idén, az év végéig össze­sen mintegy 20 százalékkal több energiatakarékos izzót szállítanak partnereiknek mint a múlt évben, s jövőre is ha­sonló termelésbővítéssel szá­molnak. Az energiatakarékos égők közül a PAR-izzókat térmeg­világításra használják. főleg kirakatokban, várótermekben, uszodákban. sportcsarnokok­ban és szállodákban. A nát­riumlámpák közvilágítási cé­lokat szolgálnak. A. hazai .ut­cákon, tereken fokozatosan ezekre a nagy teljesítményű 400 wattos típusokra cserélik ki a kandelláberek izzóit, mert a korábbi lámpáknál lé­nyegesen erősebb fényt bocsá­tanak ki, ugyanakkor jóval ki­sebb a fogyasztásuk. A halogénlámpákból is mind nagyobb sorozatokat készítenek, elsősorban gépko­csikhoz, teherautókhoz. Egyre többen keresik az ilyen izzó­kat biciklikhez, motorkerék­párokhoz. sőt speciális fogla­latba szerelve, belső téri meg­világításhoz is. A Tungsram Rt. jó nénány külföldi autó­gyárnak szállít halogénizzókat, így egyebek között a Fiatnak, a Renaultnak, a Volkswagen­nek, az Opelnek, a Volvó­nak, a Toyotának és a Suzu­ki nak. "NépfrontérteI<ez!et Bófonyferényén Mérce: « közélet iség Mi lehet a mércéje a népfrontmunkának egy nagyközség­ben? Egyáltalán, milyen szerepet játszhat egy olyan moz­galom. amely nem dönthet százezrek és milliók felett, nincs apparátusa, könnyen, „olajozottan” működő gépezete? Még­is ott van minden kisebb-nagyobb eseményen, „beleszól” a dolgok alakulásába, gyűjti az információkat, véleményeket, érvel, szervez, együttműködik, mozgósít, egyszóval: a köz­élet tevékeny résztvevője. így van ez Bátonyterenye városi jogú nagyközségben is, amelynek lélekszáma megkö­zelíti a 16 ezret, s körülbelül ugyanennyien élnek a vonzás- körzetben. Tehát, több mint 30 ezer ember mindennapi éle­tét, boldogulását érintette a népfrontértekezlet számvetése az elmúlt öt esztendő mun­kájáról, ennek tapasztalatai­ról. Boros János, a nagyköz­ségi népfrontbizottság titkára beszámolója bevezetőjében ar­ra utalt, hogy a mozgalom tá­mogatja a párt szövetségi po­litikáját, a szocialista célok jegyében megvalósuló nemze­ti összefogást. Ez lehet az ér­tékelés kiindulópontja, ennek tükrében kell elvégezni a mér­legkészítést, tűnt ki a beszá­molóból. •> Boros János sorra vette az' elmúlt öt év munkáját, szólt a körzeti népfrontbizottságok törekvéseiről, amelyekkel a településpolitikai és gazdasági célok megvalósításához járul­tak hozzá. Jónak minősítette a testületek munkáját, bár a munkabizottságok némi kriti­kát is kaptak. Ugyancsak ez a hang illette a fiatalokat: az ifjabb korosztály a lakosság mintegy 40 százalékát alkotja, mégis csupán 30 aktivistát számolnak a népfrontosok kö­zött. Sokkal jobban kiveszik’, részüket a munkából az idős­korúak és a nők. Hol marad­nak a fiatalok? Nem tudni, ugyanis sem a beszámoló, sem a hozzászólók nem firtat­ták az okókat. Nagy figyelmet kapott a demokrácia kérdésköre. — A közigazgatás átszer­vezésével nőtt a tanácsok ön­állósága. s ez megteremtette annak lehetőségét, hogy a la­kóterületen élőkét jobban be­vonják a döntések előkészíté­sébe. és végrehajtásába — mondotta Boros János, majd ígv folytatta: — rendszeresen megszerveztük és megszervez­zük azokat a fórumokat, ame­lyek lehetőséget kínálnak a demokratikus jogok érvénye­sítésere. A falugyűléseken, a tanácstagi beszámolókon, a lakógyűléseken, a népfrontülé­seken, a szervezett társadal­mi vitákén minden állampol­gárnak joga van elmondani véleményét, javaslatát a tele­pülést érintő bármely kérdés­ben. Fontos persze, hogy ne csak arra legyen joga az ál­lampolgárnak. hogy véleményt mondjon, hanem arra is: ész­revételeit fogadják el és a le­hetőségeken belül valósítsák meg! Ugyanakkor. a nem megfelelő javaslatokat kellő érvekkel el kell utasítani. Ah­hoz azonban, hogy legyen az érdekelteknek véleménye, kel­lő információkkal kell rendel­keznie. Ezt a társadalmi szer­veknek, a Hazafias Népfront­nak is. jó politikai munkával kell elősegíteni. A nagyobb önállóság nem azt jelenti, hívta föl a figyel­met, hogy több péáz áll ren­delkezésünkre. hanem azt, hogy az adott anyagi lehető­ségeken belül a feladatok rangsorolására van lehetőség. Ezt pedig úgy kell összeállíta­ni, hogy a lakosság minél na­gyobb részének véleményével egyezzen. Ebből adódik a mozgalom legfontosabb fel­adata, mondotta: a lakosság minél nagyobb részét bevonni a közéletbe. Ezután a képviselő- és ta­nácstagi választások kedvező tapasztalatait ismertette, hoz­záfűzve, hogy a település la­kossága jól vizsgázott a de­mokrácia alkalmazásából. Eze­ken a gyűléseken minden ti­zedik résztvevő felszólalt, s összesen 203 közérdekű javas­lat. bejelentés hangzott el. El­ismerően szólt a titkár a köz­hasznú társadalmi - munkáról, amelynek értéke tavaly elérte a 26 millió forintot. Majd az eseménynaptár ismertetése után. a hozzászólások követ­keztek. Szabó Nándor. Bátonytere­nye tanácselnöke mondandó­jában kiemelte, hogy a nép­front sokat tett azért, hogy a két település egységessé vál­jon, eredményesen haladjon a városiasodás útján. Ennek azonban még számos teendő­je van. jegyezte meg, utalva a VII. ötéves tervi koncepciók­ra. Biztosítani kell a meglevő intézmények működtetését, javítani a lakáshelyzetet. Ez utóbbi nem kis feladat, hi­szen a bátonyterenyeiek sze­retnék elérni, hogy a tervcik­lus végére a mennyiségi la­kásigényt kielégíthessék. Szólt a tanácselnök a településfej­lesztési hozzájárulás beveze­téséről, amely az újabb erő­forrásokat gyarapíthatja, hi­szen az anyagi lehetőségek ko­rántsem végtelenek. E hozzá­járulás kettős célú: egyrészt a vendéglátás, a kereskedelmi ellátás színvonalát, jobbítaná, másrészt pedig a településré­szek tanácstagjainak pénzügyi lehetőségeit és . a - társadalmi munkavállalást bővítené. A jó együttműködés közös érdek, s kölcsönös kapcsolatot igé­nyel. zárta hozzászólását a tanácselnök! Sándor Imréné. körzeti HNF-titkár. a bizottságok „mundérját" védte, megemlít­ve eredményeiket is. Tőzsér Gáspár országgyűlési képvise­lő, hazánk elmúlt ötévi fejlő­désére utalt, majd a helyi tö­rekvéseket említette. Kiemeí/. te a Mátra-lakótelepi óvoda építésében meyhvilvánuló tár­sadalmi összefogást, a telepü­léspolitikáért érzett felelőssé­get. mondván, hogy ismét az újabb tetteken a sor. Bottyán János MHSZ-titkár a hazafi­as, honvédelmi nevelés fontos­ságát hangsúlyozta. Gyepes Lászlóné, a Bartók Béla Üti Általános Iskola igazgatója az oktatáspolitika lehetőségeit so­rolta. kérve a jelenlegi zsú­foltság mielőbbi megszünteté­sét. a feltételek jobbítását. Bodor ‘József. á v' ősi 'ogú nagyközség pártbizottságának titkára eredményesnek, oozi- tívnak minősítette a nénfron- tosok munkáját, kiemelte a két település. Kisterenye és Nagybátonv egységesebbé kp- vácsolódásának törekvéseit. Kojnok Nándor, a HNF Nóg- rád Megyei Bizottságának el­nöke megköszönte a népfront­aktíváknak az eddig végzett munkát, fölhíva a figyelmet arra, hogy á mozgalomtól semmi ne legyen idegen, ami az embereket, a közvéleménvt foglalkoztatja. Ezzel a szálló- igeszerű megállapítással arra utalt, hogy a népfrontosok kö­vetkezetesen képviseljék a la­kossági érdekeket, mind szo­rosabb legyen kapcsolatuk, együttműködésük, érzékenyen reagáljanak a különféle igé­nyekre, véleményekre, javas­latokra. * A népfrontértekezlet 43 fős népfrontbizottságot erősített meg tisztségében, akiket ko­rábban a különféle bizottsá­gok választottak meg. illetve delegáltak, a testületbe. Bá­tonyterenye városi jogú nagy­községének HNF-bizottsága 13 fős elnökséget választott, tit­kára Boros János, elnök Va- lah László, alelnök Dö - 'si Istvánná. Morvái József és Gyenes Lászlóné lettek T. L. Szárított zöldpetrezselyem exportra kekord termést hozott az idén a zöldpetrezselyem a Mezőhéki Táncsics Tsz-ben. A gazdaság ötven hektár termő- területéről október közepéig öt alkalommal kaszálták és ebből harminc tonnát takarí­tottak be. A szezon azonban i r ezzel nem ért véget, a tartós meleg, napsütéses időjárásban, szépen fejlődött a növény, így október végén hatodszor is petrezselymet aratnak a gaz­daságban. Az ételízesítőt a termelő- szövetkezet üzemében meg­szárítják, csomagolják és külföldre, zömében az NSZK- ba szállítják. A termelőszövet­kezetnek minden egyes petre­zselyemkaszálás és -szárítás ugyanannyit jövedelmez, mint hasonló nagyságú terület bú­zatermése. (MTI) Rég óhajtott vágya teljesül a salgótarjániaknak: a városgazdálkodási üzem dolgozói megkezdték a Tésírand előtti paG kóló és bekötő út építését Az 1,8 millió forintos beruházást november 7 én adják át. Gondoskodnak a park rendezésé- röl is. melyre pályázatot írtak ki. Nem kell tehát félnünk egy nem várt eső következményeitől, mármint a sártenger vendégmarasztaló gyötrelmeitől, sót, reméljük, a nyári szezonban épp a kulturáltabbá váló környék marasztalja "az idelátogatókat. Fotó: Bábel U

Next

/
Thumbnails
Contents