Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-18 / 245. szám

Milyen lehetett a polgárista Horváth Vali? Milyen volt fiatal lánynak? Biztosan mű" veit, szép és divatos, jól ne­velt, olyan, aki mindig tudta, hogyan kell viselkednie. Olyan, aid otthonosan mozog a társaságban, kellemes be­szélgetőpartner, s ugyanakkor tudja, mi hol van a konyhá­ban, hogyan kell a háztartási pénzt beosztani. Leányregények: hősei eleve­nednek meg a képzeletemben, s közéjük keveredik Horváth Vahka is. Ahogy a kilencvén- hét esztendős idős hölggyel beszélgetek, elragad a fantá­ziám. Bálok, városi mulatsá­gok kedvencét látom magam előtt, egy tisztes polgárcsalád leányát, rószaszínben. A valóságban kék-fehér mintás ruha van rajta, hó­fehér fürtjei fegyelmezetten a helyükön a háló alatt, karján súlyos arany karkötők. A fo­telben mellette rétik ülje, s ott pihen a nélkülözhetetlenné vált bot is. Egyenes tartással, fürkésző szemmtel néz, várja, hogy kérdezzem. ☆ Rebmann Rókusné Horváth Valéria, Horváth Endre húga, a közelmúltban egymillió fo­rintos alapítványt tett Balas­sagyarmat művészeti életének fellendítéséért. Az alapító ok­irat úgy rendelkezik, hogy háromszázezer forintot egy Horváth Endre életét és mű­vészetét reprezentáló album kiadására kell fordítani, úgy, hogy ez a pénz megtérüljön, s a jövőben alapul szolgáljon más kiadványok finanszírozá­sára. Négyszázezer forint ka­mata ösztöndíj a Balassagyar­maton működő művészek szá­mára. A maradék oktatási intézmények támogatására szolgál, a művészeti nevelés finanszírozására. — Jótékytiykodni akartam. Azt akartam, hogy a bátyám »tán maradjon valami. A ha­gyaték mellett — aminek nagy réaze a Csillagházban, a Horváth Endre-emlékszobá- ban van — ez az alapítvány , V / Portré rózscrczfrif>en Rebmann Rókusné, Horváth Valéria is. Ö nagyon tehetséges volt. Sok ország pénzét tervezte, de nem csak ebben volt jó. Lehetett volna szobrász meg zongoraművész, mert ahhoz is volt érzéke. Nekem nem volt ilyesmihez talentumom. Víz­festékkel pingálgattam, de az semmi, azt csak úgy. a ma­gam szórakozására űztem. Tizenkilenc évesen ismerke­dett meg férjével, a jómódú városi gyógyszerésszel egy mulatságban. A templom mel­letti patika volt a Rebmann Rókuséké. Horváth Valéria a háztartást vezette. — Volt egy nagy kertem, amiben mindent magam csi­náltam.. Princeszfűtöben, magas ^arkű cipőben kapál­tam. gyomláltam. Gyönyörű rózsáim, virágaim voltak. Az volt Gyarmat legszebb kertje, kitüntetést kaptam érte a vá­rostól. — Ahogy mesél, tekin­tete megpihén a vázában lévő rózsákon. — Ezek is nagyon szépek. Amikor nyíltak a kert­ben, sokat korzóatam közöttük. A balassagyarmati szociális otthon lakója most is szereti a szépet. — Rengeteget kézimunkáz­tam. Azokat szétosztogattam. Adtam a rokonoknak, de van a Horváth Endre-szobában, meg itt az én szobámban is. Na, meg sokat utaztam. Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában, Bajorország­ban, Boszniában. Öt tenger­ben fürödtem, legjobb az Adriában volt, de legszebb az Atlanti-óceán. Az olyan fen­séges ! Bandi Belgiumban dolgozott, az ottani pénzjegy- nyomdában egy urat tanított, és egy évre engem is kivitt magához. Egyébként hívták őt sok helyié, külföldre, de ő ragaszkodott Magyarország­hoz. Hiába ígértek neki sok pénzt, gazdagságot. A világ­ért se ment volna el, mindig visszajött az édesanyánkhoz. Nagyon jó testvér volt. Bár­mit kérhettem tőle — sokszor segített rajtunk. — Valika néni, és most mivel telnek a napok? — Hát, olvasok. Regénye­ket, meg német képeslapokat. Mi Pozsony mellett születtünk, onnan jöttünk Balassagyarmat­ra, mert az apánk tisztviselő volt és ide helyezték. Minden barátnőm német volt, ott ak­kor csak a hivatalos nyelv volt magyar. Elhallgat, csend ül a szociá­lis otthon igazgatói szooájára a beszélgetés helyszínére. Majd megszólal, mintegy ösz- szegezve az eddig elmondotta­kat. — Mindig jó sorom volt. Jól éltem. Érzem, a beszélgetés véget ért. Rebmann Rókusné ennyit kívánt elmondani magáról. Horváth Endre húga. Ha jelezni kívánjuk, ki is ez a hölgy, ezt hozzá kell tenni. Úgy tűnik, nem érzi méltatlannak. Számára természetes, hogy Bandi volt a Család tehetséges gyermeke, aki olyat alkotott, ami miatt emlékezni kell rá. Ám Rebmann Rókusné is tett olyat, ami miatt meg kell jegyeznünk a nevét: a vagyonát adta Balassagyarmat mai és jövőbeli művészeti életéért. Veszprémi Erzsébet Francia kiállítás a városokban Nagy sikerrel járja városa­inkat a francia Grapus cso­port munkáiból rendezett tár­lat. Az első kiállítás 1982-ben volt Pécsett, azóta több du­nántúli és alföldi városban láthatta már a közönség a nemzetközi hírű alkotói kol­lektíva grafikáit. Most érke­zett meg a kollekció a 10. ki­állító helyére: Nyíregyházára. Európa városai valósággal versengenek azért, hogy meg­szerezzék a Grapus-kjállítások anyagát A Magyarországra került kollekció véglegesen hazánkban maradt, a párizsi művészcsoport a pécsi galéri­ára bízta a gondozását és be­mutatását. Frissen tartásáról is gondoskodik, folyamatosan kiegészíti újabb műveivel a mecsekaljai városban őrzött anyagot. A Grapus — a szó fantá­zianév — tizenöt évvel ezelőtt alakult, tagjai elkötelezett bal­oldali művészek. Munkájukat a kollektív tervezés, valamint a politikai, szociális és kul­turális problémák iránti mű­vészi érzékenység jellemzi, így születtek meg a híres fegyverkezés- és háborúelle- nes, szociális és környezetvé­delmi plakátjaik. Grafikai esz­köztárukban a rajz, a tipog­ráfia és a fotó egyaránt he­lyet kapott. Rendkívül ötletesen, szelle­mesen és elegánsan dolgoz­nak. kiváltképpen az újszerű, olykor meghökkentő színházi és kiállítási plakátjaikkal sze­reztek maguknak nemzetközi rangot, elismerést a Grapus- tagok. A magyar grafikában ismeretlen az „utca művésze­tének” ez a sajátos .felfogása és stílusa, nyilvánvalóan ép­pen ez az oka a Grapus-ki állí­tások iránt megnyilvánuló nagy érdeklődésnek. i A Pécsett őrzött több mint száz műből újabb és újabb válogatást készít a mecsekaljai galéria, s indítja útnak az ország különböző részébe. (MTI) Video, video, video Nem az a kérdés, mennyibe kerül ? ' Példás hozzáállással kezelik a videókul túra ügyét a sal­gótarjáni 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Három éve kezdték el a be­rendezések összeszedését, s azóta már öt darab VHS- rendszerű magnó és két ka­mera alkotja a stúdió „lel­két”. — önerőből, teljes „-sötét­ségben” kezdtük a videózást — meséli Molnár György igazgatóhelyettes, a négyfős stáb „parancsnoka”. — kitar­tó és jól képzett kollégáim­nak köszönhető, hogy hamar urai lettünk a bonyolult szer­kezetnek, sőt már a tovább- lét>és feltételeit fontolgatjuk. Persze nem olcsó mulatság­ról van szó, de a vezetők hoz­záállása előnyösen segíti fej­lődésüket. Nincs elkülöní­tett éves költségvetésük erre a célra, amit szükségesnek éreznek — és a "ági erejük­ből futja —, azt megvásárol­ok. Tehetik, hiszen nem ön- eéttí szórakozásról van szó, ínivei kiemelt szerepet szán­nak a videookiatásban, pá­lyaválasztási tanácsadásban megbúvó lehetőségeknek. Kö­zel 1300 diák, 30 szakmában sriátítja el a tananyagot és gyakorlati oktatás kereiében ismerkedik leendő pályája ap­ró fortélyaival. — A napokban készült el egy segédfilmünk a villamos­ipari szakmákban tanülók ré­szére — magyarázza Ruza Gyula. — Az anyag érdekes­sége, hogy számítógépen dol­goztuk ki az egyes részlete­ket. így sokkal jobban imitál­hatok a fizikai folyamatok, mint a táblára rajzolt göm- böcskékkel, pöttyökkel. A számítógép összekapcsolá­sa videomagnóval újfajta le­hetőségeket teremt az oktató­film-készítésben, s az erről szóló kisfilmjüket felhasznál­ják majd az elektronikaimű- szerész-képzésben. Természe­tesen anyagot gyűjtenek az iskolatelevízió műsoraiból is. A video lehetőségei azonban korántsem merülnek ki az említett példákkal, viszont a t éta p r ózod ásnak semmi ér­telme. — Fő törekvésünk az okta­tásban kialakított alkalmazás tökéletesítése, ismeretanyagok közlése — teszi hozzá Molnár György. — A berendezés azonban önmagában nem elég. Nekünk is tanulni keli az újat. mint ,ezt a számító­gép bekapcsolásával elkezdtük, de szeretnénk még „profibb” módon alkotni. Sajnos a pályázati ösztönző rendszer még nem segíti kel­lőképpen a stúdiók munkáját. Ma még az újért való lelkese­dés fűti a csapatokat, s ez nem megyei közhely, hanem országos gond. Az ISZI mun­katársai — túllépve az iskola határain —, besegítenek más intézményeknek is. ahol a video valamilyen formában megje­lenik. így történt, hogy kap­csolatba kerültek a Beszteree- telepi Általános Iskolával, s ott kiépítették a kábelteleví­zió-hálózatot, melynek átadá­sa a napokban várható. Mindannyian egyetértenek abban, hogy a megye stúdió­inak tevékenységét koordinál­ni kellene, s az egyes terüle­teken szerzett szakmai isme­ret alapján munkájukat meg­oszthatnák. Egy ilyen irányú szervezés növelné a szűkös le­hetőségekkel rendelkező mű­helyek hatékonyságát, s lehe­tővé tenné nagyobb feladatok elvégzését. Amíg egy „adás­perc” 1000 . forint körül mo­zog. érdemes ezt a gondolatot fontolóra venni. — Terveink között szerepel kollégiumunk televíziós háló­zatának kivitelezése — ma­gvarázza Szamosi Béla okta­tó —. s az ezzel járó szóra­koztató műsorok sugárzása a bentlakóknak. S hogy a szaktanárok ré­széről miiven érdeklődés kí­séri a tevékenységüket, mi sem jelzi jobban, mint aktív részvételük a filmek készíté­sében, például forgatókönyv­írással. Az igényeknek, ötle­teknek szinte se vége, se hossza, így hát nem fognak unatkozni egy jó darabig. A tantestület előtt sikerült a „vizsga”, most már a gyere­kek befogadóképességén a sor... T. Németh László [Jól volt, hol nem volt, volt egyszer egy csodagyerek} ** aki négyeves korában már hallás után hibátlanul fü" tyült mindén dallamot. Hát kérem, ami igaz, az igaz, sok gyerek örüljön, ha fütyülni tud valahogyan négyévésen, nem még, hogy a dallamot is eltalálja. Ilyen csak a mesé­ben van, de ezt a mesét az élet írta és Palásthy György vitte mesésen rózsaszín filmszalagra. A világhírű operettzene-szerző, Kálmán Imre életéről magyar—szovjet koprodukcióban készült film úgy tűnik, nem kívánta magasra helyezni a mércét. Inkább egy érzel­mes, látványos kétórányi szórakoztatást akart nyújtani; (Amit viszont már megközelítésben jóval nehezebb megva­lósítani.) A szándékában nemes elhatározás végeredmé­nyének ismertében azonban megállapíthatjuk, hogy a léc a porba■ hullott. Nehéz, egyszersmind könnyű is kinyomozni a film búk* tatóit. Nehéz, mert kevés az információ a közös vállalkozás­sal járó kötöttségekről, és könnyű, ha a filmet önmagát vizsgáljuk. Már a Jurij Nagibin által készített forgatókönyv gondot okdz, mert olyan fordulatokat, párbeszédeket tartal­maz, ami meglehetősen szirupos, sőt itt-ott a giccs hatá­rát súrolja. Az események váza természetesen igazodik a valóságban történtekhez, de a kidolgozottsága —, hogy stíl­szerűek legyünk — operetti. Pedig a zeneszerző életútja jó lehetőségeket kínált volna egy érdekes és valóban látvá­nyos cselekménybonyölításra. Még akkor is, ha maga Kál­mán Imre egyébként nem egy kalandor természetű élet* művész, hanem munkáját komolyan vevő tehetséges, de szerény és úgynevezett „jó családapa” volt magánéletében. Ami látványként megjelenik, az az operett és a színház világából származik. Ugyanis a Kálmán-életmű főbb da­rabjaiból — Tatárjárás, Cigányprímás, Csárdáskirálynő, Marica grófnő, Montmartre-i ibolya, ördöglovas, Josephin császárnő, na és a „Hacacáré” — elhangzó részieket neves énekeseink adják elő, hatásos díszletek között. Bár a mai napig nem értem, miért maradt ezek közül a filmben pél­dául az ifjú Latobár rosszul sikerült alakítása. Egyébként a film tobzódik a rossz színészi játékokban. A legtöbben szenvednek szerepüktől, és erőltetett mesterkéltséggel ala­kítják az egyén iségükh öz nem illő figurákat. Persze az is lehet, hogy egyszerűen nem tudunk operettfilmet csinálni, mert nincsenek operettszínészeink. Egy évtizedekig csak „fű alatt” létező műfajról van szó, aminek csak néhány jó színházi művésze van, filmszínésze szinte egy sem. A fő­szereplő Huszti Péter ugyan igyeszik legjobb tudása sze­rint eljátszani Kálmán Imrét, a Paulát alakító Piros Ildikó pedig még kellemes meglepetést is nyújt a tőle szokatlan melegségű játékkal, de a többiek kevéssé tudtak azonosul­ni szerepükkel. A magam részéről — bevallom — nemigen értek az operetthez. Azt viszont látom, hogy sok ember számára kikapcsolódást, örömet okoz. Lehet, hogy giccsműfaj — évtizedekig erre hivatkozva ütötték, rúgták —, manapság mégis egyre többet hallani a rádióban, látni a televízióban, s íme a moziban is megjelent. Igazából az sem világos előt­tem, hogy annak idején, miért volt káros, és.miért hasznos megint. Tény, hogy Kálmán Imre nevét világszerte. ,,jegv- zik”, operettjeit világszerte újra és újra előadják, fülbemá­szó dallamait úton-útfélen dúdolják. Kár, hogy a róla ké­szült film sikeréről ugyanez nem mondható el. x Bodnár Mihály HtMTEGYZET ~ Az élet muzsikája HUMOR Egy vevő nyit be a műke­reskedésbe: — ön kitette a kirakatba Van Gogh Napraforgók cí­mű festményét, 45 márka az ára. Ez eredeti, vagy máso­lat? ’■— A napokban egy szál ingben voltam, amikor kopog­tattak. • , — Az ingeden? — Nem az ajtón. — Ó, nem is tudtam, hogy van egy ajtó az ingeden. műsor KOSSUTH RADIO: I.W: Balettzene 1.47: Történelmi operákból 9.34): Száll az ének 9.SS: Lottósorsolás! •§.•5: A szerelem erejével — Paul Eluard versei M.lti: Találkozás a Hangvillában t*.28: Mozarto D-dúr vonósnégyes K. 575. 11.00: „Az én hobbim” 12.30: Ki nyer ma — Egerben? 12.45: Bözödi György: Székely bánja — Könyvszemle 12.55: Zenekari muzsika 14.10: Válogatott perceink 15.30: Hétszínvirág 16.05: Budapesti művészeti hetek 17.02: Kezek a kórlapon. Szél Júlia műsora 17.27: Nótacsokor, csárdáscsokor, verbunkos muzsika 18.25: Mai könyvajánlatunk (ism.) 19.15: Látogatás » múltunkban 20.15: Aranylemezek 21.05: Népdalfeldolgozások 21.15: Gulyás László: Békési esték 21.30: Földközelben — Iregszem­csén 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Németországi napló 1944—1946. Bánki Ilona és Donka András összeállítása 23.00: Archívumok mélyéről 0 10: Himnusz 0.15: Éjfél után... PETŐFI RAniO: S 05: Operettekből és zenés já­tékokból 8.50: Tíz perc külpolitika 9 05: Napközben 12 10: Indulók fúvósokra 12.25: Édes anyanyelvűnk (ißm.) 12.30: Népi muzsika 13 05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig... 17 30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Régi nóta. híres nóta... 21.05: Senki többet? Harmadszori 22.15: Láthatatlan múzeum .. 23.20: Slágerfilmek — filmsláge­rek. 24 00: If1. Sánta Ferenc népi ze­nekara látszik 0.15: Éjfél után... MISKOLCI STÜDIŐ: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tarta­lomból: Szépf^égánolás idősebb korban — üzemi étkeztetés — Tanácsok szőlőtermelőknek — Programok a hétvégére. Szerkesz­tő: Jakab Mária. 16.00: Észak­magyarországi krónika. 16.25— 16.30: Lap- és mű sor előzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 8 40: Tv-toma (ism.) 8.45: Tskolatévé 9.20: Fizikai kísérletek 9.30: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. oszt.) 9.50: Lottósorsolás 10.00: A mormoták nyara 10.45: Szulina. a Duna kapuja 11.55: Rallye-bajnokok (i«m.) 11.20: Képújság 15.20: Tskolatévé 15.35: Beszédművelés 15.55: Mesterségek története 16 30: Hírek 16.35: Száz híres festmény 16.45: Per^ő képek 17.15: Képúiság 17.20: Ki rmben tudós? T —r<5 17.55: Három nap tévéműsora 18.00; Abl»k 19.00; Reklám 19 10: Tv-torr.a ­19.15:. Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Minden vasárnap. 21"05: Szó. zene, kép 21.55: Csak egy asszony. Francia film. (14 éven felülieknek!) 22 40: Tv-híradó 3. 22.50: Himnusz 2. MŰSOR: 18.15: Képújság 18.20: Repüiőmodellek (ism.) 18.35: Emberrablók. XIII 5. rész (ism ) 19.00: Ablak. Az 1-es műsor foly­tatása. 19 io: Händel: Vízizene (ism.) 19.30: Borostyánpart dallamai. Szovjet, könnyűzene. 20.00: Shakespeare összes művei a BBC feldolgozásában. Lear király. Angol film. 21.25: Közben: Tv-híradó 2. 23.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA r 19 30: Tv-híradó 20.00: Állatok a kamera előtt 20.25: Moliére. 4. rész . 21.20: Zavarban a szakács- 22.20: Marika Gombitova énekel 23 00: Hírek 2. MŰSOR; 19.30: Tv-híradó . 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.00: Egy járás jelene és jövője 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt. 24 óra alatt 22.10: Éva? Karolina? MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November. 7.: Há­romnegyed 6 és 8-tól: Átverés. (16) Színes, szinkronizált USA- krimi. Iskolamozi: Koma ka­landjai. — Balassagyarmati Ma­dách: Háromnegyed 6-tól: Rette­gett Iván. I—II. Színes, szinkro­nizált szovjet történelmi film. — Pásztói. Mátra: Hurrá, nyara­lunk! Színes szovjet film. — Rétság: Mesemozi: Farkasok és juhok. — Karancslanujtö: üko’a- mozi: Tótágas. — Ersekvadkert: Uramisten. Színes magyar film. — Nagylóc: Fehér toll. Szín'*« NDK-indiánfilm. 4 NÓGRÁD - 1985. október 18., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents