Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-18 / 245. szám

Megőrizzük az elődök értékeit Ünnepség a Sziahanov-mozgalom 50. évfordulója alkalmából A Szakszervezetek Országos Tanácsa több szakminisztéri­um közreműködésével csü­törtökön ünnepséget rende­zett a SZOT székhazában a Sztahanov-mozgalom 50. év­fordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vettek egy­kori ismert sztahanovisták, mai kiváló dolgozók, ott vol­tak a társadalmi és állami szervezetek képviselői, jelen volt a szovjet sztahanovisták küldöttsége. Kapolyi László ipari mi­niszter megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy Alek- szej Sztahanov vájár nevéhez, termelési eredményeihez fűző­dik az a mozgalom, amely öt­ven évvel ezelőtt bontakozott ki a Szovjetunióban, fellendí­tette a termelést, elterjedt az egész országban, és másfél év­tized múlva meghonosodott a felszabadult, szocializmust építő országokban is. Sztaha­nov és az őt követő szovjet élmunkások az internacionaliz­mus szellemétől áthatva segí­tették a testvéri szocialista or­szágok dolgozóit az élenjáró módszerek elsajátításában. Ha­zánkban is a dolgozók tízez­rei váltak a mozgalom része­seivé. Róluk és munkásságuk­ról emlékezünk most, hogy gazdag tapasztalataik mara­dandó, értékálló elemeit ismét számba vegyük és munkánk során hasznosítsuk — mon­dotta a miniszter. Ezután Bukta László, a BZOT titkára mondott ünnepi beszédet. Mint mondotta, a sztahano­visták méltán váltak a szo­cialista társadalomban az újí­tó szellem, az alkotó tenni- akarás szimbólumává. Mai szemmel nézve, is tiszteletet parancsol Alekszej Sztahanov Vájár akkori rekordja, új mód­szere, amellyel jelentősen túl­teljesítette a korabeli normá­kat, és új távlatokat nyitott meg a munka termelékenysé­gének emelésében. Ma is emlékezetesek a munkaverseny-mozgalom ha­zai legkiválóbb kezdeménye­zőinek eredményei, Gazda Gé­sának, a Csepeli Acélmű üzem­vezetőjének, Pioker Ignácnak, az Egyesült Izzó gyalusának, Röder Bélának, a munkamód­szer-átadás kezdeményezőjé­nek munkasikerei, de folytat­hatnánk a sort Horváth Ede, |„oy Árpád, Pozsonyi Zoltán, Lengyel József, Molnár Ferenc és mások kiváló munkásságá­val. A termelés, az építés, a szállítás valamennyi területén megjelentek a sztahanovisták és utat követeltek az új meg­oldásoknak, a termelékenyebb munkának, a jobb minőség­nek és a takarékosságnak. Is­merjük a mozgalom formális jegyeit is. A kritika nélkül kö­vetett mennyiségi szemlélet lényegében megnehezítette, hogy a dolgozók tömegesen ér­jenek el reálisan értékelhető eredményeket. A hibák isme­retében is nagyra értékeljük a Sztahanov-mozgalom jelen­tőségét, példamutató erejét. Bebizonyosodott — és ez ma is igaz —, hogy a legjobb ter­melési eredményeket ott érik el, ahol alkotómunka, kölcsö­nös követelménytámasztás és tudatos, szocialista fegyelem uralkodik. Minderről sok szta­hanovista életútja szolgál bi­zonyítékként, azoké. akiknek munkáját nagyra értékeljük és mai szocialista eredményeink alkotó részeseiként köszöntjük őket- — mondotta. A szocialista munkaverseny mai élenjárói méltó követői a sztahanovi tradícióknak. A szocialista brigádok tíz- és százezrei új módon, szocialis­ta meggyőződéssel dolgozva, tanulva és élve viszik tovább a hagyományokat. Közös fel­adatunk, hogy megőrizzük az elődök által létrehozott érté­keket, a tömegek alkotó mun­kájának becsületét, a közös­ségi szellemet, a társadalom ügye iránti fogékonyságot. -Ezek az értékek egybeesnek mai törekvéseinkkel. Gazda­sági építőmunkánkban olyan szakaszhoz érkeztünk, amely­ben az alkotó munka, a kol­lektív szellem — éppen gaz­daságirányítási rendszerünk továbbfejlesztése során — fel­értékelődik. Ma sem nélkülöz, hetjük a munkamozgalmak­ban rejlő energiákat. A dol­gozó kollektívák megértik a feladatokat, azonosulnak cél­jainkkal és tettrekészek a munkában. Ezt bizonyítja az év végén záruló országos mé­retű kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny is, amely új utakat tárt fe! a munkamozgalom további fej­lődéséhez is. Bizakodásra ad okot, hogy kibontakoznak az új gazdasá­gi követelményekhez igazodó versenyformák. Tovább széle­sednek a mozgalom humánus vonásai is. A brigádok önzet­lenül segítik a szociális prob­lémák megoldását, a közössé­gi célok elérését. Ám, joggal igénylik a méltányos anyagi és erkölcsi megbecsülést is. .Sok munkahelyen jogos igényként fogalmazták meg, hogy növelni kell a főmunka­időben végzett munka becsü­letét. Lehetővé kell tennj, hogy a munkaidő elegendő le­gyen a magasabb teljesítmé­nyekre, és a vonzóbb kerese­tek elérésére egyaránt. A megújuló munkaverseny-moz­galom ehhez is hatékony tá­mogatást tud adni — mon­dotta a SZOT titkára. Ezután Leonvid Nyikolaje- vics Lutohin, a szovjet szta­hanovisták küldöttségének ve­zetője méltatta a munkamoz­galom jelentőségét a Szov­jetunió és más szocialista or­szágok fejlődésében. Elmon­dotta, hogy a munkaverseny új tartalommal, új formák­kal gazdagodott. A szocialis­ta államok munkáskollektí­vái felajánlásaik teljesítésé­vel hozzájárulnak áhhoz. hogv jó minőségű áruk cseréljenek gazdát, a szállítmányok idő­ben megérkezzenek a vásár­lókhoz. A nemzetközi együtt­működés jó néldájaként em­lítette a MÁV záhonvi átrakó körzetének és a szoviet vasu­tak dolgozóinak eevü+tműkö. dését az exportszállítások meggvorsításában. A szocialis­ta brigádok támogatják egy­mást a legfontosabb létesít­mények megvalósításában is, mint ahogv az eocénnrog- ram keretében hazánkban megnyílt egyik új bánva ém'- tésében is részt vettek szov­jet szakemberek, akik közül többen a delegáció tagjaiként a mostani ünnepségre ismét eljöttek hazánkba. Leonvid Nyikolajevics Lutohin nevük­ben, a szovjet szénbányászati minisztérium nevében köszön­tötte végezetül a magyar dol­gozókat. Ezután a rendező szervek fogadást adtak az ün­nepi ülés résztvevőinek tisz­teletére. (MTI) Elhangzottak a plenáris ülés felszólalásai (Folytatás az 1. oldalról) ahhoz, hogy a kultúra eszkö­zeit felhasználják a háború és az erőszak, a sovinizmus és a fajüldözés, a kölcsönös bizal-' matlanság és a népek közötti gyűlölet ideológiájának ter­jesztésére. Sajnos, a tanácsko­zásokon megszületett helyes ajánlások nem mindenhol jut. nak érvényre. Pjotr Gyemicsev rámuta­tott: jogosan kelt aggodalmat az a tény, hogy az utóbbi években számos kormány csökkentette a kulturális cé­lokra fordított pénzügyi esz­közöket. Hangsúlyozta, hogy a szocialista társadalom születé­sétől fogva nagy jelentőséget tulajdonított a kultúra fej­lesztésének, s ezt — az angol küldött felszólalására is rea­gálva — a Szovjetunió által e téren elért eredményekkel tá­masztotta alá. Kijelentette: a Szovjetunió rendkívül fontosnak tartja, hogy az európai kulturális fó­rum megvitassa a kulturális együttműködés kérdéseit. Eb­ben a folyamatban érvényesül a nemzeti kultúrák egymást gazdagító hatása, s ez az együttműködés célja. A Szovjetunió tevékenyen részt vesz azoknak az aján­lásoknak kidolgozásában, amelyek célja, hogy a kultúra művelői egyre jobban átérez­zék a béke és haladás ügyé­ért viselt felelősségüket, azt, hogy nagymértékben hozzá­járulhatnak a népek közötti jobb megértéshez A Szovjetunió továbbra is kész mindent .megtenni, hogy a kultúra és a művészet sze­repe növekedjék a mai em­ber nemes társadalmi és er­kölcsi eszméinek kialakításá­ban. E fórum résztvevői so­kat tehetnek azért, hogy a tömegtájékoztatásban még in­kább népszerűsítsék azokat az alkotásokat, amelyek a béke és humanizmus eszméit ter­jesztik. Hasznos lenne olyan • aján­lásokat kidolgozni, amelyek elősegítik a demokratikus nemzeti kulturális hagyomá­nyok megőrzéséi;» s azt» hogy «"■OiO »1 ­a tudomány legújabb eredmé­nyeit is felhasználják a kul­turális haladás érdekében. Ér­demes lenne közösen tanul­mányozni azt is, hogy a kul­túra és a művészet napjaink­ban egyre nagyobb mérték­ben hat az emberek életére, a személyiség alkotó kész­ségének kialakítására. Az európai humanista kul­túra és minden szellemi ér­ték váljék olyan tartópillérré, amelyre támaszkodhatnak a kultúra művelői, függetlenül a világnézetükben, alkotói felfo­gásukban meglevő különbsé­gektől. Legyen közös alapjuk a világ népeinek együttmű­ködéséért, a biztonságukért és felvirágzásukért folytatott harc — mondotta. Végezetül Pjo.tr Gyemicsev kifejezte reményét, hogy az európai kulturális fórumon folyó vita jószándékú és konstruktív szellemű, s részt­vevői mindent megtesznek a művészlí alkotó folyamat ösz­tönzését szolgáló közös irány­vonal kidolgozása érdekében. Anders Arfwedson, az UNESCO főigazgató-helyette­se a budapesti kulturális fó­rum résztvevői előtt mondott beszédében hangoztatta: Bu­dapest különösen alkalmas olyan fórumok megrendezésé­re. amelyek az európai orszá­gok kormányainak képviselő­it és a kultúra neves művelő­it tömörítik. Magyarország a különböző történelmi és kul­turális örökségek útkereszte­ződése mentén fekszik, s ezen a talajon olyan kultúra sar­jadt, amely* a zenében, az iro­dalomban és más művészeti ágakban örökbecsű alkotások­kal gazdagította Európa és az egész világ kultúráját. Kifejtette, hogy a kultúra területén megnyilvánuló euró­pai együttműködésnek olyan jellemzői vannak, amelyek az európai társadalmak fejlődé­sére is hatottak. E hosszú tör­ténelmi folyamat alapvonása a kialakult civilizáció azonos­sága; olyan civilizáció ez, amely önálló vagy egymással kapcsolatban álló kultúrák sokaságából jött létre. Európa ma politikailag nem egységes, de kulturális téren igen — mondotta. Hangsúlyozta, hogy az UNESCO létrejötte óta min­dig kezdeményezóen lépett fel az európai országok közötti regionális együttműl^jdgfc elő­mozdítása érdekében f '"Szólt arról, hogy az UNESCO mi­lyen tevékenységét fejtett ki Európában különböző prog­ramjainak keretében. • Síkra szállt a technika hu­manizálásáért, és fontos fel­adatnak nevezte, hogy a tu­dományos-műszaki haladás •legújabb eredményei ne az el- szürkülés, a monotonizálás irányába hassanak, hanem a kultúra kibontakozását segít­sék elő. Az UNESCO képviselője vé- gezetül megállapította: a kul­túra — ma sokkal inkább mint bármikor — a történe­lem szerves része, az adort társadalmak fontos kohéziós er-yje. s alkalmas eszköze a népek közötti termékeny esvüttműködés kiszélesítésé­nek. ☆ Csütörtökön, az európai kuL turális fórum délelőtti plená­ris ülését követően Köpeczi Béla művelődési miniszter, az európai kulturális fórum ma­gvar nemzeti bizottságának elnöke a Gundel étteremben ebédet adott a tanácskozáson résztvevő delegációk vezetői­nek tiszteletére. A csütörtöki nyilvános ole- .náris ülésen, — amelyen Áse- gir Tryggvason. az izlandi küldöttség vezetője elnökölt, — a továbbiakban ügyrendi kérdést vitattak meg. Á vitá­ban a ciprusi, a görög. a török és a bolgár küldöttség képviselője fejtette ki állás­pontját. Ezt követően az an­gol delegáció képviselője vá­laszadási jogával élve reagált a szovjet küldöttség vezetőjének felszólalására. A tanácskozás zárt üléssel folytatta munkáját. Pénteken a fórum zárt iVi ést tart. (MTI) Befejeződtek a magyar— r Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának, a Bolgár Népköztár­saság Államtanácsának és mi­nisztertanácsának meghívására erők ismét két feketét lőttek agyon Fokföld tartományban. A rendőrség közlése szerint szerdáról csütörtökre virradó éjszaka egy embert a vasúti őrség megölt, amikor lőfegy­verrel tüzet nyitott a Fokvá­ros közelében összegyűlt la­kosokra. Egy másik feketét katonák lőttek agyon a tar­tomány keleti részén. Az el­múlt három nap alatt kilenc személy vesztette életét a jo­gaikért harcoló feketék és a dél-afrikai biztonsági erők összecsapásaiban. Az ENSZ apartheidellenes különbizottsága felhívást inté­zett a világ közvéleményéhez, hogy próbálja megakadályoz­ni a Malesela Benjamin Mo- loise fekete bőrű polgárjogi harcos és költő ellen hozott halálos ítélet végrehajtását. A pretoriai kormány péntekre tűzte ki a huszonnyolc éves október végén barati látoga­tó t tesz Bulgáriában — je­lentették be csütörtökön Moszkvában és Szófiában. (MTI) Moloise kivégzését, aki 1982- ben részt vett egy ellenállási akcióban és a vád szerint ek­kor megölt egy fekete rend­őrt. Az NSZK nevében Hel­mut Kohl kancellár és Hans- Dietrich Genscher külügymi­niszter is felszólította a pre­toriai hatóságokat, hogy hu­manitárius és politikai meg­fontolásokból kíméljék meg a fekete bőrű polgárjogi harcos elet ét. A dél-afrikai fehér kisebb­ségi kormány tagjai és mér­sékelt fekete bőrű vezetők kö­zött megbeszélések folynak az­zal a céllal, hogy tárgyalások kezdődjenek az alkotmány bizonyos módosításáról. A hírt Louis Nel tájékoztatási mi­niszter jelentette be. De biz­tonsági okokból nem volt haj­landó közölni a tárgyaláso­kon jelenlévő fekete bőrű ve­zetők nevét. Kadhafi— Haddam találkozó Moamer-el Kadhafi líbiai vezető szerdán Tripoliban fo- gadta Abdel Halim Haddam Szíriái alelnököt, aki aznap érkez>stí egynapos látogatásra a líbiai fővárosba — jelen­tette a JANA líbiai hírügy­nökség. A szíriai politikus Hafez Asszad szíriai elnöknek a li­banoni helyzettel kapcsolatos üzenetét adta át Kadhafinak. Egyidejűleg a líbiai vezető Asszad elnökneK szóló üzene­tet nyújtott át, amelyben a Szovjetunióban tett minapi látogatásáról számolt be. Haddam még a n »p ío’ya- mán elutazott Tripoliból — jelentette a JANA. /MTI) „Mindannyiszor megragad és elgondolkoztat, hogy pél­dául Leningrádban és Wa­shingtonban a zeneszerető emberek mennyire hasonló fogadtatásban részesítik mű­veimet. Egymástól alapvetően eltérő társadalmi rendszerek­ben élnek, s mégis, szinte tel­jésen azonos módon reagál­nak zenémre. Ez természetesen mások alkotásaira is érvé­nyes. Mai megosztott világunk, ban példátlanul nagy a je­lentősége mindennek, ami hi­dat teremt a népek között azzal, hogy azonos, vagy ha­sonló élményt vált ki az em­berekből” — mondotta égy Peresz Washingtonban Hivatalos látogatásra szer­dán Washingtonba érkezett Simon Peresz izraeli minisz­terelnök. Csütörtökön délután rövid megbeszélést folytat Reagan elnökkel, két ízben találkozik Shultz külügymi­niszterrel, felkeresi Weinber­ger hadügyminisztert és talál­kozik törvényhozási vezetők­kel is. Megérkeztekor repülő­téri nyilatkozatában azt mon­dotta, hogy a mostani megbe­szélések folytatást jelentenek a két ország magas szintű kapcsolataiban. A látogatás küszöbén egy magas állású amerikai kor­mánytisztviselő elismerte, hogy az Egyesült Államok ál­tal szorgalmazott folyamat ne­héz helyzetbe került — részint Izraelnek a PFSZ tunéziai közDont.ia ellen intézett bom­batámadása, részint az Achil- le Lauro olasz turistahajó eltérítése következtében. interjúban korunk egyik legnagyobb élő zeneszerzője Krzysztof- Penderecki. Alik 26 évesen a teljes is­meretlenségből robbant a len­gyel zenei életbe 1959-ben Penderecki. Három konpozí- cióját az első díjjal jutalmaz­ták a lengyel zeneszerzők szö­vetségének pályázatán. Alig tíz évvel később műveit a világ valamennyi koncertter­mében ismerik és játszák. Az 1970-es években angol, fran­cia és egyesült államokbeli egyetemek díszdoktorává választják. 1962—71. között a Yale egyetem zeneszerzéspro­Crna Gora-i tárgyalások Elutazott hazánkból Radivoje Brajovics Marjai Józá'ef x miniszterel­nök-helyettes meghívására ok­tóber 13—17. között hivatalos baráti látogatáson Magyaror­szágon , tartózkodott Radivoje Brajovics, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság Crna Gora Szocialista Köztár­sasága Végrehajtó Tanácsá­nak elnöke. Marjai József és Radivoje Brajovics a megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egy­mást a szocialista építés sa­rán országaikban felhalmozó­dott tapasztalatokról és a két ország következő ötéves gaz­daságfejlesztési terveinek fő célkitűzéseiről. Kiemelt fi. gyeimet fordítottak hazánk és a Crna Gora Szocialista Köz­társaság közötti politikai, gaz­dasági, műszaki-tudományos fesszora, majd 1972-től az es* seni zeneművészeti főiskolán tölti be ugyanezt a posztot. 1970—71. között a bécsi rádió zenéi tanácsadója, azt követő­en az NDK művészeti akadé­miájának, a stockholmi és a londoni királyi akadémiák' tiszteletbeli tagja. Számos lengyel és külföldi művészeti díjat érdemelt ki munkásságával. 1960-ban meg­kapta az UNECO-díjat is. Az ENSZ fennállásának 25., az Egyesült Államok 200. évfor­dulója és a müncheni olimpia alkalmából is felkérték egy- egy mű komponálására. és kulturális kapcsolatok bő­vítésére. Nagy hangsúlyt he­lyeztek a kölcsönösen előnyös kooperációs együttműködés szélesítésére, az áruszállítások növelésére, új együttműködé­si formák kialakítására és el­terjesztésére. Radivoje Brajovicsot itt- tartózkodása alatt fogadta Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke. Tárgyalt Csehák Ju­dit miniszterelnök-helyettessel és találkozott Heténvi István pénzügyminiszterrel is. A Crna Gora-i vendég ma­gyarországi programja során ellátogatott a székesfehérvári Ikarus gyárba és a Könnyű­fémműbe. Radivoje Brajovics és kísérete csütörtökön eluta­zott Budapestről. (MTI) A lengyel népi és egyházi zene hagyományain alapulnak művei; számos alkotásának bibliai ihletése van. Zenéje nem egyházi zene, Penderecki számára a hitvilág eszköz az általános és tartós emberi értékek újraértelmezésére es továbbadására. Számos alko­tásában emléket állít az em­beriség szenvedéseinek. Mű­vet szentelt például Hirosima áldozatainak is. Zenekari mű­vek mellett operákat is írt. Ezek közül a legismertebb a Loudurii ördögök című Zsebesi Zsolt 2 NÓGRÁD — 1985. október 18., péntek Újabb áldozatok Dél-Afrikában 1 — A dél-afrikai biztonsági Vendégünk a kulturális fórumon: Krzysztof Penderecki (Lengyelország) Gorbacsov Bulaáriába látogat Losonczi Pál New Yorkba utazik r Losonczi Pál. az Elnöki Ta­nács elnöke október 19-én, szombaton New Yorkba uta­zik, ahol részt vesz az ENSZ- közgvűlés 40., jubileumi ülés­szakán és az ENSZ fennállá­sának 40. évfordulójával kap­csolatos megemlékezéseken. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében lesz Horn Gyula külügyminisztériumi államtit­kár. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents