Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-18 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRÁD AZ MSZMP NŰGRÁP MEGYE,! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 245. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1985. OKTÓBER 18., PÉNTEK Európai kulturális fórum Elhangzottak a plenáris ülés felszólalásai A résztvevő országok nyitó felszólalásaival folytatta mun­káját az európai kulturális fórum csütörtökön, a Budapest Kongresszusi Központban. Öt küldöttség ismertette állás­pontját a kulturális együttműködés kérdéseiben: Belgium, Olaszország, Málta, a Szovjetunió, valamint az UNESCO képviselője. A fórum második napirendi pontja keretében a keddtől csütörtökig tartott nyílt plenáris üléseken 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada delegátusának beszéde hangzott el. Robert Vaes nagykövet, a belga küldöttség vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a budapesti tanácskozás a helsinki folyamat új voná­saként további területet — a kultúrát — kapcsol be a föld­rész országai között tíz éve el­kezdődött párbeszéd folyama­tába. Emlékeztetett arra is, hogy országa, bár területét te­kintve kicsi, maga is gyűjtő­helye és találkozási pontja az európai kultúrának, sokszor adott otthont hazájukból tá­vozni kényszerült nagy művé­szeknek és tudósoknak, emel­lett kultúrája is több nemze­tiségű. — A kultúrának a békét és a népek közötti megértést kell szolgálnia, alapvető funk­ciója. az emberi személyiség leg-nagasztosabb kiteljesítése mellett. Minden kulturális és művészi tevékenység magja, központi eleme az egyén al­kotóképessége — mondotta, utalva a kultúrameghatározá­sok sokféleségére, amely már itt. a budapesti tanácskozáson is hangot kapott az eddigi fel­szólalásokban. Belgium — fejtette ki a nagykövet kormánya felfogá­sát — úgy látja, hogy a hel­sinki záróokmány aláírása óta eltelt tíz esztendő nem min­denben igazolta a kezdeti vá­rakozásokat. a záróokmány be­tűjét és szellemét nem min­den aláíró tartja tisztelet­ben. Belgium mindenesetre azzal a reménnyel vesz részt a bu­dapesti fórumon, hogy a zá­róokmányban és a madridi ha­tározatban foglalt megbízatás-, nak — a kulturális alkotó­munka. a kultúraterjesztés és a . kulturális együttműködés megvitatásának, konkrét aján­lások megfogalmazásának — eleget tesznek, minden részt- T" vevő tartja magát a vállalt kö­telezettségekhez. Giulio Tamagnini nagy­követ, Olaszország képvi­selője csatlakozott ahhoz a véle­ményhez, amelyet a tanácsko­zás első napján Luxemburg képviselője fejtett ki a nyu­gat-európai közösség nevében. Reményét fejezte ki, hogy az emberi jogokról tartott otta­wai tanácskozás —, mint fo­galmazott — csalódást keltő eredményei után a budapesti kulturális fórum előbbre viszi a helsinki folyamatot. Olasz­ország ezzel a céllal jött a ta­nácskozásra. A kultúra olyan teremtő, ál­landó nemzeti és nemzetközi kölcsönhatásokat magába fog­laló terület, amely különösen alkalmas elősegíteni az euró­pai népek közeledését, a kö­zös hagyományokra és érté­kekre építve. Ezek között az értékek között az eszmék és • szellemi termékek, alkotások szabad áramlása mindig jelen volt. A tudományos elméletek, filozófiai áramlatok, esztétikai felfogások és művészeti for­mák a történelmi tapasztala­tok szerint —, ha igazi .érté­ket képviseltek — Európában és Észak-Amerikában mindig túlléptek az adott nemzeti-po­litikai kereteken, és hozzájá­rultak a népeink kulturális életét megtermékenyítő közös szellemi kincshez — hangoz­tatta. Elmondta, hogy az olasz'kül­döttségben számos kiemelkedő alkotóművész és értelmiségi kapott helyet, akik felfogásuk­kal. szellemi arculatukkal jól tükrözik az olasz társadalom sokszínűségét, és elősegíthetik majd az eltérő nézetek képvi­selői közötti gyümölcsöző pár­beszédet. Az olasz küldöttség szerint a kultúrát széle­sen kell értelmezni, a ta­nácskozáson. bele kell érteni tehát a tudományos élet jelen­ségeit is, valamint az alkotó­munka mellett a kultúrater­jesztés problémáit is. Végül kijelentette: támogat­ni fogják a fórumon mind­azokat a javaslatokat és aján­lásokat, amelyek a szellemi al­kotók. alkotóműhelyek közötti közvetlen cseréket és kapcso­latokat hivatottak erősíteni, valamint azokat, amelyek a kulturális és szellemi,értékek mind szélesebb körű terjesz­tését, megismertetéséi céloz­zák. Charles Vella, a máltai küldöttség helyettes vezetője felszólalásában emlékeztetett arra, hogy Európában 1983- ben a zene évét is ünnepük, s mivel a magyar zene nagy­mértékben hozzájárult e mű­faj fejlődéséhez, ez is indokol­ja a fórum budapesti helyszí­nét, A továbbiakban kijelen­tette. hogy véleménye szerint a plenáris ülésen elhangzott különböző nézetek közös ne­vezőre hozhatók a kultúra egyetemessége jegyében. IcosesfeciiSk a ftHLArcgonnF® Utalt arra, hogy a mediter­rán vidék különböző kultúrák találkozóhelye, a civilizáció bölcsője, ahol három vallás is megtalálható, s letűnt kultú­rák élnek együtt a jelennel. A helsinki folyamatot elemezve, elmondta, hogy az elmúlt években több találkozót ren­deztek a mediterrán országok együttműködéséről, legutóbb 1984 októberében Velencében, ahol meghatározták a kultu­rális együttműködés területe­it, egyebek között a kulturá­lis örökség közös védelmének szükségességét. Végezetül kijelentette: a fórum feladata az is, hogy tudatosítsa: nem lehet konf­liktus a nemzeti kultúrák és az egyetemes kultúra között, a különböző nemzetek csak gazdagodnak egymás kultúrá­jának megismerése által. Pjotr Gyefnicsev, a Szovjet­unió kulturális minisztere hangsúlyozta: napjainkban, amikor a népek közötti egyen­jogúság és békés együttműkö­dés égető politikai szükség- szerűség, a kultúra művelői­nek kötelessége, hogy a béke, az. élet megvédelmezése érde­kében emeljék fel szavukat. A miniszter említetté, hogy a szovjet küldöttség figveime- sen hallgatta a felszólaláso­kat, és nem mindenben ért egyet az elhangzottakkal. A lénveg azonban: a vélemé­nyek különbözősége ellenére abban egyetértés van. hogy a mai helyzetben kizárólag a népek közös erőfeszítésével lehet elhárítani a világot fe­nyegető veszélyeket. Sok szó esett a felszólalá­sokban az alkotás szabadságá­ról — folytatta Gyemicsev. Mi teljes mértékben a valódi szabadság mellett vegyünk, amelvhez biztosítottak a meg­felel anvagi feltételek és az erkölcsi normák. A kulturális minisztereknek az UNESCO égisze alatt megtartott , ta­nácskozásain joggal hívták fel a figvelmet rá. hogva hazug eszmék a kultúra lénvegének eltorzulásához vezethetnek, (Folytatás a 2. oldalon) A Szügyi Madách Termelőszövetkezetben az utolsó hektárokról szedik fel a burgonyát a balassagyarmati Szántó Kovács János Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola diák­jai. A hét öt napján napi két-három osztály segít a betakarításban. — Képek: Bencze — Egészségnevelési hetek n megyében Az 1980-as évektől a lakos­ság egészségi állapotának kedvezőtlen alakulása, illetve rosszabbodása tapasztalható, amelyben az egészségtelen életmódnak, környezetszeny- nveződésnek közvetlen szerepe- van. Olyan egészségkárosító szokások alakultak ki. ame­lyek ellen az egészségügyi há­lózat egyedül nem tud fellép­ni. Ez a feladat össztársadal­mi teendő, melyben minden érintett szervezet segítségére szükség van. A megyében immár hagvo- mányszerűen évente megren­dezett tavaszi és őszi egész­ségnevelési heteknek a- kor­szerű ismeretek elsajátításán, propagálásán túl éppen az a célja, hogy bekapcsolja az intézményeket, üzemeket, munkahelyeket, iskolákat a felvilágosító munkába, aktivi­záljon fiatalt és időskorút egyaránt, saját egészségének megóvására. Az őfszi egészségnevelési he­teket az idén október-novem­berben rendezi meg a megyei egészségnevelési osztály közö­sen a megyéi Vöröskereszttel. A programsorozat célja: a táplálkozási' hibákból adódó rizikótényezők káros hatásá­nak ismertetése a lakossággal, , az egészségnevelésben részt­vevő szakemberek módszerta­ni ismerétéinek bővítése, az ifjúság és a felnőtt lakosság egészséges életmódjának nö­velése. A megyei rendezvények kö­réből kiemelhető a módszer­tani konferencia, amelyen pe­dagógusok, bölcsődevezetők, védőnők vitatják majd meg a gyermekkori balesetek meg­előzésének lehetőségeit, vala­mint a kiegyensúlyozott táp-- lálkozás tudnivalóit. Szirákon cigánvankétot rendeznek, ahol a napi gondok, a beilleszke- 1 dés kerül nap:téridre. Pász- tón kerekasztal-beszélgetésen vitatják meg az orvosok, egészségnevelők, hogy milyen aktuális feladatai vannak az egészségügyi intézményeknek. Bátonyterenyén szülök fóru­mát tartanak- a gyermekkori helyes táplálkozásról és a fog- ápolásról. Az őszi egészségnevelési he­tek bővelkednek bemutatók­ban, kóstolókban is. A fogor­vosok 1 vándorgyűlése alkalmá­ból a számviteli főiskolán kor­szerű sütőipari és tejipari ter­mékük bemutatóját rendezik meg. Megismerkedhetünk a korszerű húsárukkal, a test­ápolási, fogápolási cikkekkel, hogy csak néhányat soroljunk a sok közül. Remélhető, hogy a kiemelt programokon túl a falvak, nagyközségek is csatlakoznak az egészségnevelési hetekhez, és a sajátságoknak mtgfhe.ő- en dolgoznak fel egy-egy köz­érdekű témát. Ehhez a megyei egészségnek:!és1 osztály mód­szertani segítséget, egészség­ügyi filmedet ajánl. Elnökségi ülésen tárgyalták Fejlesztési elképzelések a Mátráról Hosszú távú. fejlesztési kon­cepciót tárgyalt csütörtöki ülé­sének első napirendjeként Egerben a Mátra—Bükki Inté­ző Bizottság Elnöksége, dr. Balogh Béla. az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium osztályvezetője előterjesztésé­ben. A koncepció fő célja, hangsúlyozta az előadó, egy­részt az üdülőkörzet idegen- forgalmi jelentőségének diffe­renciált növelése, másrészt az eddig elért kevező, eredmé­nyek megtartása, a sokszínű adottságok hasznosítása. Az előterjesztés sorra vette a teendőket. Ezek között em­lítette, hogy növelni kell a meglévő fogadóképességet, az üdülőterületeket be kell kap­csolni az idegenforgalomba, fokozva a szervezett turizmust. Mindezt a környezet- és táj­védelmi szempontok érvénye­sítése mellett kell elérni. A konkrét javaslatok között sze­repel Pásztó térségének, a Mátra nyugati kapujának üdü­lőkörzeti fejlesztése, így pél­dául: a szállásférőhelyek bő­vítése, a szolgáltatási .hálózat növelése, a kemping építésé­nek befejezése, s strand fel­újítása. korszerűsítése. A hosszú, távú elképzelések megvitatását követően Domán Imre. a Márra-Bükki Intéző Bizottság főtitkárának beszá­molója alapján az üdülőterü­let. hetedik ötéves tervi fej­lesztési koncepciójának javas­latát tárgyalta a testület. Visz- szatekintve az elmúlt. terv­időszakra, az előterjesztés megállapította, hogy a korábbi időszakhoz képest összehan­goltabb tervező-fejlesztő tevé­kenység alakult ki. így pél­dául a téli sportolási lehető­ségek bővítésében jelentős az előrelépés, ugyanakkor a gyógy- és thermálüdültetésben nem történt meg a kívánatos fejlődés. A koncepciós javas­lat áttekintette áz üdülés, a sport, a kulturális, a kereske­delem és a vendéglátás hely­zetét. a szállásférőhelyek ala­kulását, a környezet- és táj­védelem, a vízgazdálkodás és a közlekedés területein vég­zett munkálatokat. Mindez a kiindulási alapot jelentheti az elkövetkező öt esztendő irányelveinek megfo­galmazásakor. A fő célkitű­zések közé sorolta az előter­jesztő a természeti adottsá­gok — mint legfőbb vonzerők — megőrzését, illetve minőségi színvonalának emelését.. Az elnökségi ülés további részé­ben bejelentéseket. indítvá­ny okát. vita ,tott meg a testület. Vanyarcon és Balassagyarmaton a pedagógiai újságírók A salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban zajló idegen nyelvi kísérlet tanulmányozá­sával folytatták nógrádi ta- pasztalatszerző útjukat tegnap reggel a megyénkben időző oktatáspolitikai újságírók. A megyüszékhelyi gimnáziumban a tömbösített angol, illetve orosz oktatás előnyeiről a pe­dagógiai újságírók maguk is meggyőződhettek egy másodi­kos osztály angol óráján. A Művelődési Minisztérium saj­tó- és' tájékoztatási önálló, osztálya és a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége pe­dagógiai szakosztálya által szervezett program ezután .Vanyarcon folytatódott. A nemzetiségi községben meg­tekintették a két éve épült, nyolc tantermes általános isko­lát, tájékozódtak a szlovák nyelv oktatásának körülmé­nyeiről, a nemzetiségi kultú­ra hagyományainak ápolása" ról. Balassagyarmaton a Bajcsy- Zsilinszky Üti Általános Isko- Iában időztek a sajtó munka­társai. Itt Fábián Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese tájékoztatta őket a város kul­turális életéről, majd Aradi György, az iskola igazgatója bemutatta az intézményt. A vendégek megtekintették a 10 éves hagyománnyal műkö­dő klubnapköz.it. A késő délutáni órákban a közoktatással foglalkozó új­ságírók — megyei és országos lapok munkatársai a Balassa­gyarmati Városi Tanácson is­mét találkoztak Devcsies Mik­lóssal, a Nóg.rád Megyei Ta­nács elnökévül. A kötetlen hángulatú beszélgetésen ösz- szegezték a kétnapos Nógrad megyei út tapasztalatait. Ez­zel az újságírók nógrádi prog­ramja. véget ért. l

Next

/
Thumbnails
Contents