Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-17 / 244. szám

CsEvaranyáka melléküzemágból A hideg napok elő ti A tájékoztató hivatalok hetekkel ezelőtt megnyugtató hírekkel szolgáltak a téli tüzelőellátásról. Idén 1,8 mil­lió tonnával több szenet importálunk külföldről, s az elő­rejelzések szerint ez a mennyiség — a hazai bányák ter­ven felüli lakossági széntermelésével együtt —, elegendő lesz a hideg napokra. A bejelentés — úgy tűnik — még­sem váltotta ki a tüzelőre várakozók megnyugtatását, ezt jelzik a hozzánk érkezett telefonok, levelek is. Ha van elegendő fűtőanyag, akkor miért e kedvezőtlen hangulat? — tettük föl a kérdést (egyelőre csak önmagunknak), s, hogy személyesen győződjünk meg az ellátás esetleges gondjairól, szétnéztünk néhány — vonzáskörzete miatt kiemelt fontosságú — 1 ÜZÉP-telepen. A Kishartyáni Egyesült Erő Termelőszövetkezet vasipari melléküzemágában különféle méretű csavaranyák és fűnyírógép-perselyek gyártásával foglalkoznak, amelyek országos közszükségletet elégítenek ki. A tizenhatféle csavaranyákból és a fűnyírógép-perselyek- ből, amelyből naponta hétszázhúsz darab készül el az egri MEZŐGÉP részére, havonta négyszázezer forint kerül a termelőszövetkezet kasszájába Gurulós málna 'Ä gurulós málna — mint tudjuk — exportminőséget je­lent. A Nógrád község kör­nyéki lankák az idén nem termettek exportmin őségü gyümölcsöt, sőt! A málnasze­mek mégis oly messzire gu­rultak, amiről ez a bogyós ültetvény soha nem is álmod­hatott. S míg a málna gurult, megjárt egy sor hazai hivata­los fórumot, helyet követelt magának a hazai tömegkom­munikációs eszközökben — nos, ezalatt igen kemény in­dulatok fakadtak fel, melyek mind a mai napig nem csi­tultak el igazán. Hogy valójában mi történt, az ismeretes. A rétsági áfész a málnadömping idejében nem tudott megbirkózni a gyümölcs felvásárlásával s ér­tékesítésével, emiatt 21 má­zsa málna tönkrement. Az eset előzményei és főként ta­nulságai azonban most, jóval a történtek után is — meg­érnek egy misét. Tudvalévő, hogy a kisgaz­daságokban megtermett mál­na hetven százaléka mélyhű­tött és pulp (lé) formájában a tőkéspiacokra kerül. Az el­múlt evekben a külpiaci ke­reslet, valamim a pulp mál­na mostaninál csaknem hat­va í százalékkal magasabb ex­porttámogatása hatására a tájtermelő körzetekben a fel­vásárlók versengtek a mál­náért. Egy-egy nagyobb ter­melő községben, mint Nógrá- don is, hat-hét felvásárló ve­télkedett az áruért, s egymás áraira ráígérvén kilónként 26 —29 forintos termelői átlag­árak alakultak ki. Ebben a helyzetben nagyon kevés ter­melő vállalta kilónként 30— 32 forintért a guruló málna jóval munkaigényesebb szedé­sét. s az áfész útján a hűtő­házaknak való értékesítését. A Börzsöny Áfész pozíciója ezáltal jelentősen gyengült, a N >grád községben termett málnának mintegy öt száza­lékára korlátozódott. Az elmúlt esztendő elején azonban csaknem felére csök­kent a pulp málna támoga­tása —, a termelőket inkább a mélyhűtött málna exportra ösztönözve. Az idén bekövet­kezett gondok már ekkor elő­revetítették árnyékukat. A hűtőipar fogadókészsége ugyanis nem bővült, a kister­melők pedig attól is féltek, hogy egyre dráguló termelési és betakarítási költségeiket az átlagár csökkenése mellett nem tudják fedezni. Ekkor azonba-n a megyében meg vények telepítésekor történt, akár anélkül — mielőbb bő­vülnek a gyümölcs feldolgo­zásának, tárolásának lehetősé­gei. A Börzsöny Áfész nem karba tett kezekkel várta az idei gondok jelentkezését: már az esztendő kezdetekor tár­gyalásokba bocsátkozott a Ber- neoebaráti Bogyósgyümölcs Termelési Rendszerrel egy hű- tőalagút-rendszer megvalósí­tása ügyében. A feszültség le­vezetésére egyetlen fogyasztási szövetkezet aligha képes. Csak a termelésben érdekelt vala­mennyi gazdálkodó összefogá­sával nyílik reális esély ar­ra, hogy mindannyiuk termé­sét biztos helyen tudhassák. Még akkor is, ha ne adj’ is­ten gazdagon fizet az ültet­vény! Szendi Márta Kisterenyén 550-en állnak sorba, elsősorban kányásira várakozva. Lengyel, illetve NSZK-imporból származó szénből nincs hiány, de az igénylők nagy része — érthe­tő okokból — az olcsóbb faj­tát szeretné, még, ha két-há rom hétbe is belekerül, amíg az megérkezik. Annak ellené­re, hogy legfeljebb 50 mázsá­ra vesznek fel előjegyzést, so­kan kétszer is sorba állnak, így nehezítve az igazán rá­szorulók kielégítését. A „spájzolás” elsősorban a váratlanul hideg és hosszú elmúlt tél Itötébeo ala­kult ki, a lakosság egyfajta reflexmegnyilvánulásaként. Felmérések szerint, egy átla­gos családi ház fűtésére 40 — 50 mázsa bőségesen elegendő, ezért hát érthetetlen az a buzgalom, amivel egyesek ost­romolják a telepeket. A kisterenyei szénhelyzet nyáron volt a legnyomasztóbb, mikor a kedvezményes vásár­lás két napján több mint két­százan rohanták meg az amúgy is tárolási gondokkal küszködő egységet. Pár napja érkezett nyolc vagon magas fűtőértékű szén, s a telepve­zetőnő elmondása szerint, ha most küldik a kányásit, el se férne, mivel 2000 mázsánál többet a tárolóhelyeken sem tudnak elhelyezni. Itt talál­koztunk először azzal a nyom­tatvánnyal, ami az import szénféleségek hazai használa­tához ad 'útmutatást. Fura helyzet előtt állunk! Van remek tüzelőanyagunk, ami önmagában még „káros ’ is lehet, ha nincs hozzá kányási szén! A vezetőnő ígéretet ka­pott a Nógrádi Szénbányák­tól, hogy október 15-e után biztosítani tudják a folyama­tos szállítást. Ezen a telepen nem volt gond a nógrádi szén minőségével, bár egy 'kissé furcsának tűnt, hogy 350 má­zsa, egykor kányásinak neve­zett szürke törmelékkupac tar­kítja a tároló melletti feke'e------------------------------\---------------­m indig folyt — állami támo­gatás mellett — a bogyós ül­tetvények telepítése. A tavalyi jó termést részben intervenciós támogatással, részben a támogatást ellen­súlyozó külpiaci árak emelé­sével, s a külkereskedelem anyagi áldozatával — még si­került „levezetni”. Ami azon­ban már akkor is sejthető colt, az igazán az idén iga­zolódott be. Az előz» évi jó exporttel­jesítmény hatására az export­árak csökkentek, a termelői arak intervenciós alapból való kiegészítésére pedig nem ke­rült sor. A külpiaci árakhoz igazodva már a szezon indu­lásakor a felvásárlók kilón­ként két-három forinttal csök­kentették az árakat, ami már magában véve is elegendő colt ahhoz, hogy a kisterme- ők zúgolódjanak, elégedetlen­kedjenek. Tetézte a torlódó- gondokat. hogy a korábban igen aktív felvásárlást foly­tató gazdálkodók sorra kivo­nultak a piacról, vagy leg­alábbis jócskán megnyirbálták igénveiket. Mindeközben a málna érett — de még ez is a termelők keserűségére. A szezon kez.deti esős, nyirkos, szeles időjárás következtében beérett ugyan, de laza szerkezetű. alacsony cukortartalmú, magas víz- és savtartalmú lett a termés. Látva a minőségi problémá­kat. az áfész szerződéses part­nere is vonakodott a szállít­mányok fogadásától. A ko­rábbi konkurencia után a fel­vásárlással most egyedül vi­askodó rétsági szövetkezet egyik dolgozója ekkor hívta ki a tévé forgatócsoportját. Az ostor egyértelműen a rétsági fogyasztási szövetke­zeten csattant — jóllehet a kialakult helyzetért csak kis részben felelős. (A felvásárlás közben a belső információs rendszer fogyatékosán műkö­dött. nem alkalmazkodtak eléggé a piaci helyzethez, s ezért három felvásárló dolgo­zó fegyelmi büntetést kapott.) A szankciók azonban nem ol­danak meg semmit, ettől még marad a szituáció az. ami ed­dig. hogy ments meg uram minket a bőséges terméstől! Ami a szabolcsiaknak az al­ma. most az lett a nógrádi­aknak a málna f— óriási gon­dokat ^koz a gazdag termés elhelyezése, feldolgozása. Már­pedig ezen csak az segíthet, ha — akár állami támogatás­sal, mint ahogy ez az ültet­A salgótarjáni síküveggyár termékskálája az idén tovább bővült. Ragasztott üvegasztalok gyártását kezdték el négyfé­le méretben és több színben. A tetszetős szobaberendezési tárgyból az év hátralevő részében a tervek szerint ötezer darabot gyártanak. A képen Antal Nándor az üvegasztal ol­dallapját csiszolja. halmok egyhangúságát Az Al­föld tűzifa után sóvárgó gaz­dák meg végképp elcsodálkoz­nának a Terenyén glédában álló rönkök láttán, de ez úgy látszik, kevésbé izgatja sző­kébb pátriánk lakóit... Következő állomásunk egy­általán nem árulkodik a vá­rosiasodás nyomairól, pedig az építkezések Pásztó nagyfokú urbar, izálódását tükrözik Legalábbis a helyi TÜZÉP század eleji hangulatot áraszt, már. ami a fogatos kiszállí­tást illeti. A háttérben árvál- kodó exkavátor „kanalát le­eresztve” szemléli a szívlapé- tosok serénykedését. A háti; más halmok jó híreket sejtet­nek. ám tévedünk. A bennie- vő szén import, kányásibó! pedig csak néhány lapátnyi hever a földön, de ránézve is érthető, miért. A vezetőnő hasonló problé mákról számol be. mint előző helyszínünkön: importból még csak-csak jövöget, erre mind ö.isze százan állnak sorba A Mátra kincsére viszont 732- en is (október eleji ,ada*j. Előjegyzést csak 30 mázsára fogadnak el. A fuvarosok azonban beszámolnak arról, hogy egyes portákon már az öngyulladás veszélyezteti a szenhalmokat. A szénellátási zavarok itt is a nyári hónapokban kez­dődtek, s most ott tartanak, hogy a jelzett 800 tonna ká­nyásibó] 2100 tonna kellene, az e havi maradéktalan ki­szállítás érdekében. Ha per­sze győzik a lovak, mert a Volán idén fölmondta a szál­lítás bonyolítását. Brikettbői sem rózsásabb a helyzet, ezért korlátozták a kiadhatóság mennyiségét — 10 mázsában. Tűzifa bőségesen áll rendelke­zésre, de nem tülekednek ér­te. Sokan azt mondják, több » gond vele, pedig mindkettő­től „kétszer melegednek” az emberek. Salgótarjánban nyáron any- nyi előjegyzést bonyolítottak ie. hogy a TÜZÉP-vezető asz- szonvnak az ablakon át kel­lett távoznia az ostromlott épü­letből. A várakozók száma jó­val meghaladja az imént em­lített két telepét; 1500-an fi­gyelik r,ap mint nap. vajon hozzájuk fordul-e be a sze­nesautó. Kánvásiból még a májusi rendéléseket Szállí*- ják ki, s az sem fogja lehű­teni a kedélyeket, hogy na. ponta érkezik egy vagonnal. Rossz hangulat ugyani már nem tapasztalható, de még a közületek részére sem küld­ték ki a rendelt mennyiséget. A hatalmas forgalomra való tekintettel szabadnapokon is tartanak ügyeletet. Tlven^or egy perc megállás sincs a mázsálónál, 20 mázsára vesz­nek fel előrendelést, sőt. ha egyedülálló idős embernek lesz, a soronkívüliséget is biztosítják. Ügy hírlik, hogy a szállítók közül többen visz- szaélnek o lakkor» förtó-n/í - zetéseknél. Amennyiben a te­lep vezetőjének ilyenről tudo­mása lesz. akkor annak nem adnak fuvart. Akárcsak az előző helyeken, itt is gond az utalvánvos szén kiszállítása. A bányászok soronkívüliséget kérnek, mert úgy érzik, ez megilleti őket. Télen viszont egyformán fázik bányász, nem bányász. ezért igazságtalan lenne a kivételezés. Reményeket kelt viszont a Kányás-bányaüzem vezetőjé­nek azon nyilatkozata, hogy a negyedik negyévben 88 ezer tonna szenet küldenek a kül­színre. Ha például simán megy a tervezett új front indítása, akkor ez a szám elérheti a 94 ezret is. Ennek 42 százaié ka jut a lakosságnak, ha lesz elegendő vagon az elszállítá­sához. mert az utóbbi hetek­ben sűrűsödik a vagonhiány. Nem fázunk a télen akkor sem. ha enyhébb lesz, mint a tavalyi, mert biztatóak az elő­rejelzések. Ennek ellenére mindhárom telephelyen úgy vélekednek, hpgy a spájzolás ellen hathatós intézkedéseket kellene hozni. Már a felirat­kozásnál... ' T. Németh László Takarmányok minősége A mezőgazdasági nagyüze­mek és a kistermelők nagy mennyiségű ipari abrakkeve­réket használnak fel az álla­tok tartásához, hizlalásához. A forgalomba hozott tápok és koncentrátumok előállításáról é forgalmazásáról a két év­vel ezelőtt megjelent MÉM- rendeiet intézkedik. A jog­szabály hatálybalépése óta végzett hatósági ellenőrzések — amelyek gyakran a fel­használók bejelentésein ala­pultak — több olyan hiányos­ságot tártak fel, amelyek ron­tották a takarmányozás haté­konyságát. A gyártás során például előnv’pen részesítették azokat az olcsóbb komponen­seket. amelyeknek mérhető. ú°vnevezett nyers tápláló- anvag-tartalma elérte ugyan a kívánt szintet, de emészt­hetősége már nem volt meg­felelő és így a takarmány egy része az állati szervezet szá­mára „hozzáférhetetlen” volt. A takarmánygvárak gyakran hetente változtatták az ab­rakkeverékek összetételét, .ami szintén zavarokat okozott az állattartásban. A felhaszná­lók kifogásolták továbbá, hogy a forgalomba hozott takar­mányok egy részének túlsá­gosan alacsony a táoláló- anyag-tartalma. és emiatt gaz­daságtalanná válik a felhasz­nálás. A feltárt hiányosságok magyarázatul szolgálnak arra, hogy miért romlott a fajlagos takarmánvfelhasználás, főként a kistermelőknél, de számos mezőgazdasági nagyüzemben is. .A MÉM közleményt jelen­tetett meg- arról, hogy milyen intézkedésekre van szükség az ipari abrakkeverékek minősé­gének javítására. Ez kimond­ja: a forgalomba kerülő ter­mékek receptjének módosítá­sakor a gyártóknak tájékoz­tatniuk kell a felhasználókat, hogy az állattartók a szüksé­ges átmenetet — ami a ta­karmányozásnál alapvető fon­tosságú — biztosítani tudják. Egy-egy recept szerint leg­alább két hónapon át — te­hát változtatás nélkül — kell gyártani a tápokat. Ha egyes komponensek helyettesítésére van szükség, akkor nem a nyers,-. hanem az emészthető táplálöanyag-tartalmat kell fi­gyelembe venni. A megbízott intézet, az Ál­lattenyésztési és Takarmányo­zási Minősítő Intézet eddig is folyamatosan ellenőrizte a termékek minőségét. Gyártási hiba esetén a takarmányt előállító üzemmel megfizettet­ték a vizsgálat költségeit, na- gvobb mulasztást észlelve oe- dig hatósági eljárást kezde­ményeztek. Mindez azonban csak részleges eredménnyel járt: a gvártók egy része a felhasználók számára gyakran továbbra sem adott gazdasá­gosan felhasználható takar­mányt. A jövőben a közleményben foglaltak teljesítését szigorúan ellenőrzik. A MÉM-ben a ta­karmányok minőségének to­vábbi javítása végett dolgoz­nak az erre vonatkozó rende­let módosításán is. Az új ren­delkezés várhatóan egyebek között a tánlálóanvaasziritek emeléséről intézkedik. (MTI) NÓGRÁD - 1985. október 17., csütörtök (babei-íeivj H szén nyomában

Next

/
Thumbnails
Contents