Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-17 / 244. szám

Áz Országos Béketanács elnökségének ülése Az Országos Béketanáes elnöksége szerdán ü'lést tar* tott. A testültet megtárgyalta, hogy a magyar békemozgalom milyen akciókkal vesz részt október 24. és 31. között az ENSZ leszerelési világkampá­nyában. Az ENSZ megala­kulásának 40. évfordulója al­kalmából és a nemzetközi békeév magyar nemzeti prog­ramjának meghirdetésére ok­tóber 24'én a Parlamentben ünnepi tanácskozást tartanak, s aznap ünnepi hangverseny is lesz. A leszerelési hét al­kalmából szovjet küldöttség érkezik hazánkba. Ország­szerte előadások, tudományos ülésszakok, vMafórumok és baráti találkozók zajlanak majd le. Az Országos Béke­tanács szakb’z ottságai ür-áiló akciókat is szervernek, s eb­ben az időben tartja Buda­pesten alakuló ülését a Pe­dagógusok a Békéért Bizott­ság. Az ifjúsági békeközös­ségek önálló programokat rendeznek, október 30-án pe­dig Kaposvárott béke- és szo­lidaritási nagygyűlést tarta­nak a békemozgalomban együttműködő társadalmi szer­vezetek. (MTI) Faluvégi Lajos Hanoiban Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke küldöttség kíséretében szerdán Hanoiba érktezett. A repülő­téren Vo Van Kiét, a minisz­tertanács elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke fogadta. Faluvégi Lajos és V a Van Kiét október 16—19. között tárgyalásokat folytat a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlesztéséről és az 1986—1990. évi tér koor­dinációról. (Siti) Jugoszláv parlamenti küldöttség lárt a Szovjetunióban Jugoszláv parlamenti kül­döttséget fogadott szerdán a moszkvai Kremlben Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A Jugoszláv Szövet­ségi Képviselöház (Szkupsti- na) küldöttsége Ilijaz Kurte- sinek, a testület elnökéntek a vezetésével hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunió­ban. A meleg, baráti légkörű megbeszélésen a felek elége­detten nyilatkoztak a széles körű, termékeny szovjet—ju­goszláv együttműködésről, s áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Ag­godalmukat fejezték ki a ve- szedtelmes feszültség miatt és megállapították, hogy a fegyverkezési hajsza imperia­lista politikájával szemben még aktívabbá kell tenni a háborúellenes erőiket. A szöv­get tárgyalófél a többi között a legutóbbi jelentős szovjet békekezdeményezésekre átal­va leszögezte, mindenekelőtt arról van szó, hogy a Szov­jetuniónak és az Egyesült Ál­lamoknak meg kell állapod­nia a csapásmérő kozmikus fegy vertek kölcsönös és teljes betiltásában, valamint abban, hogy 50 százalékkal csökken­tik az egymás területét elérő atomfegyvereiket. A Szov­jetunió szerint fontos az atommoratórium, valamint a világűr kiaknázásában törté­nő békés együttműködés. Moszkva határozottan támo­gatja az atomfegyvermentes, illetve a vegyi fegyverektől mentes övezetek létrehozását a világ különböző térségeiben. Jugoszláv részről nagyra értékelték az újabb szovjet bekekezd emén ye zések et, s hangsúlyozták, hogy Jugoszlá­via hű a béke és a nemzet­közi együttműködés ügyéhez. Sürgették az általános lesze­relést és az új nemzetközi gazdasági rend megteremté­sét. A felek egyöntetű vélemé­nye, hogy a novemberi genfi szovjet—amerikai csúcs nem­csak a szovjet—amerikai kap­csolatok, hanem az egész nemzetközi élet szempontjá­ból is igen fontos esemény. Sikere attól függ, hogy a fe­lek mekkora felelősségérzet­tel utaznak Genfbe. A jugoszláv parlamenti kül­döttség szerdán hazautazott Moszkvából. Szükségállapot Nicaraguában ' A nicaraguai kormány ked­den szükségállapotot hirdetett ki az ország egész területén. Daniel Ortega államfő a kormány intézkedésével kap­csolatban kijelentette: nem nézhetjük ölbe tett kezekkel az országon belüli ellenfor­radalmi erők akcióit. A for­radalom megvédelmezése ér­dekében — tette hozzá — nem engedhetjük meg olyan politikai körök, sajtószervek és egyházi szervezetek bűn teilen tevékenységét, ame­lyek szabotálják a termelést, zavart és elégedetlenség* próbálnak kelteni a rép kö­rében. Ortega hangsúlyozta, hogy bizonyos politikai csoportok és egyházi körök ellenforra­dalmi akcióikkal az amerikai kormánynak a forradalom le­rombolását cé'zó terveit igye­keznek elősegíteni. Az Egye­sült Államok továbbra is milliókat juttat a Nicaraguá­ba betörő zsoldoscsapatoknak, amelyek gyilkos akciókat haj' tanak végre nicaraguai állam' polgárok ellen és új terveket szőntek az agresszió fokozásá­ra. Továbbra is célunk az or­szág politikai pluralizmusá­nak, vegyes gazdaságának As el nem kötelezettségenek megőrzése — tette hozza. Ezeket a rendkívüli intézke­déseket akkor fogjuk felol­dani, ha az Imperialista kö­rök véget vetnek az orszá­gunk elleni agressziónak — hangsúlyozta a sandinista ve­zető. Rod.- go heves igazságügy- mini azv.'-.r hozzátette. h i gy felfüggesztették a szólássza­badság ) gyültekezési és sztrájkjogot (MT * Felszólalásokkal folytatta munkáját a kulturális fórum '■ina helyesli nr atom egyver-mentesitést Kína igenlő megfontolás tárgyá teszi azokat a kötele­zettségeket, melyeket nukleá­ris fegyverekkel rendelkező országoknak kellene vállalm - u - a Csendes-óceán déli cé- s oek atom "egvver-mentesí­tő« -áről augusztusban aláírt sze-ződés jegyzőkönyvének lel öten közölte szerdán a kínai külügyminisztérium szóvivője. Augusztusban a Cook-szige- teken 13 csendes-óceáni or­szág atomfegyvermentes öve­zetté nyilvánította a Csen­des-óceán dí észét többsé­gük alá is Tfa az e rői szóló szerződést NÓGRÁD - 1985. október 17., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról) akár vitatott irányzatok kép­viselőinek alkotásaival is. Az értékek kiválasztását nem az anonim állam végzi, hanem a kiadók, színházak, filmstúdiók, kiállítási intéz­mények, koncertirodák dönte­nek arról, hogy mit jelentet­nek meg, mit mutatnak be, mit terjesztenek. Az egyes szakmák —, de a közvéle­mény különböző rétegei is — képviselőik útján vesznek részt a döntések kialakításá­ban. A kiválasztás és a ter­jesztés terén említett intéz­ményeink messzemenően fi­gyelembe veszik a közönség rétegzettségét, különböző cso­portjainak eltérő érdeklődé­sét. igényeit és kulturális tö­rekvéseit. A magyar kulturális kor­mányzat jelentős ányagi esz­közökkel támogatja a kultúra terjesztését azért, hogy az ér­tékek mindenkihez eljussa­nak, hogy a kulturális de­mokrácia elve érvényesüljön. Meggyőződésünk, hogy az élethez és a munkához való jog mellett a kultúrához való jog is az alapvető emberi jo­gok közé tartozik és ennek anyagi alapját is meg kell te­remteni mindenki számára. Nem állíthatjuk, hogy már elértük célunkat: az igényt a kulturális értékek iránt szün­telenül fel kell kelteni, s a kultúra támogatásához újabb erőforrásokra van szükség. A Magyar Népköztársaság széles körű nemzetközi kul­turális kapcsolatokat tart fenn: csak Európában össze­sen 27 országgal van kor­mányzati szervek nevében aláírt csereprogramunk. Ezek­nek a keretében is sor kerül könyvek kiadására, kiállítá­sok, hangversenyek rendezé­sére, filmek bemutatására és más megnyilvánulásokra. E megállapodások biztosítják azt is, hogy a művészet kiváló képviselői, pz. intézményék szakemberei ellátogassanak egymás országaiba, tapaszta­latokat szerezzenek, konferen­ciákat tartsanak, közös mun­kákat . végezzenek. Támogat­juk a személyek, az intézmé­nyek és a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatokat, és ezeknek a közvetlen kapcsola­toknak az ápolásához orszá­gunk erőforrásaival arányos, sokszor nagyvonalú anyagi kereteket is biztosítunk. Rend­szeresen veszünk részt multi­laterális kongresszusokon, fesz­tiválokon. kiállításokon és más nemzetközi rendezvénye­ken. f Különleges figyelmet szen­telünk a kulturális, művésze­ti értékek cseréjének, mert tudatában vagyunk annak a szerepnek, amelyet a huma­nista kultúra értékei a népek ismerkedésében, egymás irán­ti megértésük elmélyítésében betölthetnek. De azért is, mert ettől a cserétől várjuk, hogy a magyar kultúra kevéssé is­mert értékes alkotásai más országokban is hozzáférhetők legyenek. Kulturális értékeink cseréje számos országgal a kölcsönösség jegyében törté­nik. Egyes nyugati országokkal azonban ez a kölcsönösség — különösen nyelvhez kötött alkotások esetében — alig jelentkezik. Ezért számunkra különösen értékesek a helsinki záróokmány rendelkezései a kevéssé telterjedt nyelveken létrehozott irodalmi művek és más művészeti alkotások szélesebb körű megismerteté­sének előmozdításáról. Ezek érvényesítése érdekében dele­gációnk javaslattal fog élni. Egyenjogúságra törekszünk Tudomásul vesszük, hogy a jelen konferencián részt vevő államok között aszerint, hogy melyik társadalmi rendszer­hez tartoznak, kulturális té­ren is eltérések vannak, de az üzleti szempontokból vagy más okból következő egyol­dalúságot a kulturális cserék terén sem helyeselhetjük. Mi a kulturális cserében is egyenjogúságra törekszünk, amin természetesen nem a számszerű viszonosságot ért­jük. A kölcsönösség megte­remtésére nézetünk szerint minden kormánynak vannak eszközei, és Kívánatos, hogy a helsinki záróokmány aján­lásainak megfelelően alkal­mazzák is ezeket az teszközö- ket. Javasoljuk tehát, tanácsko­zásunk fordítson megfelelő figyelmet annak vizsgálatára, hogy a résztvevő országok kormányai milyen erkölcsi, politikai támogatással, szer­vezeti, pénzügyi intézkedés ;k- kel tudnák növelni hozzájá­rulásukat tegvmás kuitúrájá- nak kölcsönös megismerteté­séhez, a kultur-Vis csere ki­egyensúlyozottabbá tételéhez; ahhoz, hogy a különböző né­pek. ezen belül a kevéssé el­terjedt nyel/ek kultúrája tényleges értékeihez es rang­jához méltóan legyen jelen az európai kultúrában A kulturális alkotók — helyzetükből és a művész- értelmiség sajátos felelősségié­ből adódóan — jelentős sze- rtepet tölthetnek be a népek közötti megértés és bizalom elmélyítésében. Ilyen megfon­tolásból is kívánatos, hogy kontinensünk író- és mű­vésztársadalmának képviselői rendszeresen találkozzanak egymással, s olyan időszerű és fontos témákról folytassa­nak párbeszédet, mint például az európai kulturális identi­tás kérdésköre, vagy ' az írók és más alkotók lehetősége és felelőssége az enyhülés szellemének ébrentartásában és elmélyítésében, a kulturális együttműködés új formáinak kialakításában. Lehetségesnek tartjuk együttműködésünk bővítését a művészképzésben és általában a fiatal nemzedékek művé­szeti nevelésében, hiszen föld­részünk jövője és kulturális fejlődése szempontjából közös érdek, hogy a felnövekvő ge­nerációkat más országok és kultúrák megismerésére, tisz­teletére, s ezen keresztül a nemzetközi megértésre és együttműködésre neveljük. Európa kulturális identitá­sa egyik fontos tényezője an­nak a politikának, amely ezen a kontinensen, a békés egymás mellett élés feltétele­it akarja javítani. Európa olyan kulturális örökséggel rendelkezik, amely sokszínű­ségében is minden ország számára közös Ez a közös örökség egy bizonyos szelle­miséget is meghatároz: az európaiságot, amely elismeri a társadalmi haladás szüksé­gességét, a tudomány es tech­nika szerepét az emberiség életének alakításában, a mű­vészetek jelentőségét az egyén és a közösség formálásában. De értékként kell őriznünk az európai kultúra sokszínűsé­gét is, mint a kulturális fej­lődés dinamizmusának egyik nélkülözhetetlen tényezőjét. Bízom abban, hogy a kultu­rális fórum lehtetőséget ad Európa jelenlegi kulturális arculatának jobb megismeré­sére, a kultúráról vallott né­zetek kölcsönös kifejtésére és végül a kulturális kapcsolatok erősítésére. A kultúra — de­legációnk meggyőződése sze­rint — a béke fenntartásának és megerősítésének egyik esz­köze — szellemi eszköz, amelynek a jelentőségét lebe­csülnünk nem szabad. Európa és a humanizmus Befejezésül hadd idézzem Thomas Mann-nak a Népszö­vetség Szellemi Együttműkö­dési Bizottságának budapesti ülésén 1936-ban elmondott szavait: „Európa a humaniz­mus eszményével szorosan és elválaszthatatlanul összekap­csolt fogalom. Ez az Európa pedig csak akkor fog megva­lósulni, ha a humanizmus fel­fedezi férfiasságát, és ama felismerés értelmében jár el, hogy a szabadság sohásem lehet halálos ellenségeinek és gyilkosainak szabadosságá­vá. .. Humanizmusról beszélve Európa alapjairól és szellemi életfeltételeiről beszélünk, és ezért szükségesnek véltem arra a kapcsolatra rámutatni, amelvet a minden humanisz­tikus gondolatban benne rejlő természetes jóságnak a férfias határozott'ággal alkot­nia kell, hogy Európa tovább­ra is fennmaradhasson”:' • — Az előretörő fasizmus Árnyékában hangzottak el egy­kor ezek a szavak Magyar- ország fővárosában. Ma, a nukleáris háború fenyegető rémével szembenézve nem kisebb az alkotó értelmiség, a művészek felelőssége azért, hogy Európa neve valóban elválaszthatatlanul összefo­nódjék a humanizmus, a béke és a népek közötti együttmű­ködés eszméjével. Ebben se­gíthet a kulturális fórum. A magyar delegáció egy ilyen fórum sikerén kíván munkál­kodni és együttműködni min­denkivel. aki számára Európa és a kultúra ma is fontos eszményeket jelent — mon­dotta befejezésül Köpeczi Bé­la. Ilmar Bekeris nagykövet, a svéd küldöttség vezetője át­tekintette a helsinki találko­zó után tartott úgynevezett utókonferenciák menetét, majd megállapította: a Helsinkiben nemrég tartott 10. évfordulós ünnepségen számos külügy­miniszter tett hitet a helsin­ki folyamat érvényessége mel­lett. Az európai biztonság és együttműködés előmozdítása azonban nem spontán folya­mat. Ennek érdekében türel­mes és kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy elérjük célunkat: Európa földjén a biztonság és a nyíltság kon­tinensét teremtsük meg. Ilmar Bekeris ezután kifej­tette. hogy az európai népek között kulturális kapcsolatok elmélyülése hozzájárul a né­pek közötti közeledéshez, egy­más jobb megismeréséhez. A kormányoknak mindent , meg kell tenniük a kulturális cse­rék előmozdításáért, de Svéd­ország megítélése szerint az ezzel kapcsolatos kormányzati tevékenység inkább csak tá­mogató, mintsem tartalmilag meghatározó jellegű legyen. A nagykövet leszögezte, hogy küldöttsége a budapesti kulturális ..fórumot nem vala­miféle konfrontációé alkalom­nak tekinti. Mindenekelőtt ar- ra.yan szükség sn folytatta—, hogy a jelenlévő delegációk őszinte vitát folytassanak a kulturális cserék előtt álló akadályok elhárításáról, an­nak érdekében, hogy a fórum sikerrel zárhassa munkáját. Edward J. Brennan nagy­követ. az ír küldöttség veze­tője megállapította: a kultu­rális fórum kiváló alkalmat nyújt a helsinki záróokmány­ban foglalt célkitűzések meg­valósításához, a kultúra terü­letén meglévő kapcsolatok fej­lesztéséhez. Nem kétséges — mondotta —, hogy a tanács­kozáson eltérő, sőt olykor egy­mással merőben ellentétes vé­lemények hangzanak el. Árr, ez csak a munka javára vá­lik, hiszen az új eszmék él­tetik a kulturális folyamatot A nemzeti kultúrák érint­kezése és ötvöződése fontos tényező a kulturális folya­matban általában, s különös­képpen az európai kultúráik hagyomány és identitás ápo­lásában. Az ír küldött ennek az öt­vöződésnek példájaként em­lítette James Joyce világhírt regényét, az ,.Ulysses”-t. A. regény felidézi a nyugati ci­vilizáció hősi alakjának Odysseusnak a tetteit, árr Joyce hőse, Leopold Bloorr magyar származású ír zsidó aki bebarangolja Dublin ut­cáit és az emberi értelem rej­tett régióit. A regényt egy íi ember írta angol nyelven trieszti, zürichi és párizsi tar­tózkodása idején, a kötetet égj Párizsban élő amerikai ad1a '. nagykövet ezután az ál lantoknak a kulturális életbei betöltött szerepéről szólt. Az mondta: az állam megkönv nyítheti és elősegítheti a kul turális tevékenységet, denen engedhető ‘meg, hogy korlá tozza azt. Az ír küldött sze rint a művészet tervszert irányítása fékezője a művész alkotó folyamatnak. lsen hasz nos tevékenvséget tölthet b viszont az állam a kultúrálj együttműködés kiszélesíxésé ben — tette hozzá. Kazimierz Zygulski kultu ralis és művészeti minisztei a lengyel küldöttség ve zetője felszólalásában az vizsgálta: mit kell ten p' a zárt, hnfv a k'iltúri hozzájáruljon a feszültség farJ rásainak, az előítéleteknek és a bizalmatlanságnak a felszá­molásához, amely ma még az államok és a nemzetek kö­zötti kapcsolatokat mérgezi. Arra van szükség, hogy az alkotó művészek elősegítsék a bizalmon alapuló béke légkö­rének létrejöttét és a kölcsö­nös félelmek leküzdését — mondotta. Ez a tanácskozás regionális jellegű, munkája ugyanakkor egyetemes jelen­tőségű, amennyiben Európa jelentős szerepet játszik a nemzetközi kulturális együtt­működés fejlődésében. Javasolta: rendkívül hasz­nos lenne nemzetközi szemi­náriumok keretében tanul- mánvozni a kulturális értékek megőrzésével és védelmével összefüggő legfontosabb prob­lémákat. Kole Csasule nagykövet, a jugoszláv küldöttség vezetője, neves makedón író felszólalá­sában elsőként népének tör­ténelméről, a nyelvének meg­őrzéséért vívott harcáról szólt. Ezt követően kijelentette: a helsinki folyamat a párbe­széd. az egyetértés lehetősé­gét kínálja számunkra. Lehe­tőséget arra, hogy kezdemé­nyezzünk és tényleges lépése­ket tegyünk az itt megvita­tandó kérdésekben. Mi, az iro­dalom, a művészet, a tudo­mány munkásai bizonyos szempontból előnyben va­gyunk az európai együttmű­ködés más elkötelezetteivel szemben. Az együttműködés iránti vágyunk ugyanis az al­kotásból fakad. A jugoszláv küldöttség vé­leménye szerint Európa —te­kintet nélkül a határokra és különböző akadályokra — böl­csességet, türelmet, kitartást vár tőlünk annak érdekében, hogy ne szakadjon meg a párbeszéd. A kontinens nagy­lelkűséget és gondolati gaz­dagságot vár tőlünk, bizalom­mal és reménnyel tekint ránk •— fűzte hozzá. Cenap Keshin nagykövet, a török küldöttségvezető elöl­járóban visszautasította a cip­rusi vádat, miszerint a török csapatok elpusztították a szi­getország antik görög műem­lékeit, s azt hangoztatta, hogy a török csapatok nem meg­szállóként tartózkodnak Cipru­son. A budapesti fórummal kap­csolatban emlékeztetett arra, hogy ez a rendezvény több szempontból újszerű, s alkal­mat ad arra is, hogy a részt- ' vevők áttekintsék: mennyiben teljesítették a helsinki záró­okmány ajánlásait. Hans Kühne nagykövet, a dán delegáció vezetője fon­tosnak tartotta, hogy az érin­tett kormányok élő realitássá tegyék a helsinki záródoku- 1 mentumot. Helyeselte, hogy a madridi értekezlet három fő témát határozott meg a kul- • turális fórummal kapcsolat- ' ban: az alkotást, a terjesz- ’ tést. és az egyes országok kö­zötti együttműködést. Az, ' hogy az egyes delegációkban 5 nemcsak kormányképviselők, hanem kiemelkedő kulturális egyéniségek is helyet kapnak, Helsinki szellemét szolgáivá ' lehetővé teszi a személyes 1 kapcsolatok bővítését — hang- 1 súlyozta. Jósé Maria Ullrichy Rojas, Spanyolország budapesti nagy­i követe, a spanyol küldöttség ,, helyettes vezetője felszólalá- . sában hangoztatta: a madridi- találkozó szellemét szem előtt r tartva érkeztek Budapestre. Bíznak abban, hogy sikerül . lendületet adni az európai Y kultúra ügyének, s ezzel az . egész helsinki folyamatnak. A . spanyol küldöttség igyekszik elősegíteni a budapesti kultu- t rális fórum sikerét. A nagykövet ígéretet tett _ arya. hogy Spanyolország ta­il pasztalatait felhasználva, _ igyekszik minden módon elő- . segíteni a kevésbé ismert eu- j rópai nyelvek elterjesztését, á annál is inkább, mert ezek a _ nyelvek is jelentős mértékben e járultak hozzá a közös euró- s ' pai kultúra gazdagításához. Jósé Maria Ullrichy Roias felszólalásában kitért az em­beri iogok kérdésére, ezzel- összefüggésben szorgalmazta az úgynevezett helsinki har­- madik kosár előírásainak tel- t jesítését. A kulturális fórum csü- a törtökön folytatja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents