Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-17 / 244. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOGFIÁD BffismMtm A MEGYEI TAN Acs LAT» JA XL!. ÉVF., 244. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1985. OKTÓBER 17-, CSÜTÖRTÖK Felszólalásokkal folytatta munkáját a kulturális fórum Szsvjei vaskohászati niaiszterbeSyettes Salgótarjánban Az európai kulturális fórum szerdán ple­náris üléssel folytatta munkáját a Budapest Kongresszusi Központban. A tanácskozás bevezető szakaszában az eljárási szabályok­nak megfelelően a záróokmányt aláíró 35 ál­lam és az UNESCO képviselője ismerteti álláspontját az alkotás, a kultúra terjesztése es a kulturális együttműködés kérdéseiről. A konferencia első két napján a résztvevő országok delegátusainak nagy többsége el­mondta nyitófelszólalását. A küldöttek közül sokon fejezték ki elismerésüket és koszöne- tükét azért a körültekintő, korrekt sikeres lebonyolítása érdekében. Többen meleg sza­vakkal szóltak fővárosunk vendégszereteté­ről, megkapó szépségéről, arról a pezsgő kulturális életről, amelyet a fórum idején szervezett művészeti rendezvények is gazda­gítanak. Ahogyan az egyik szerda délelőtti felszólaló fogalmazott. Budapest élő példája az itteni vita középpontjában is álló közös európai kulturális örökségnek: ez a hagyo­mány a maga sokszínű gazdagságában érzé­kelhető a Duna-parti városban, amely ezért is kitűnő keretet ad az alkotó vitának, tar­talmas eszmecserének. A fórum második napján Edward J. Bren­nan nagykövet, az ír delegáció vezetője el­nökölt. Tegnap szólalt fel Köpeczi Béla művelődési miniszter, a magyar küldöttség vezetője. Köpeczi Bein; Nagy az alkotó értelmiség, a művészek felelőssége Ezután hazánk képviseleté­ben Köpeczi Béla művelődési miniszter, a magyar küldött­ség vezetője szólalt fel. — Küldöttségünk — má® országok delegációi hoz hason­lóan — abban érdekelt, hogy a kulturális fórum konstruk­tív légkörben végezze munká­ját. Realisták lévén, termé­szetesen tudjuk, hogy a fa- nácskozás, mint az európa. biztonsági és együttműködési folyamat egyik eseménye, nem lehet független a külvilágtól, amely tele van feszültségek­kel. A nemzetközi környezet azonban nemcsak sötét szí­nekkel ábrázolható: a Helsin­kiben elindult folyamat segí­tette a békés egymás /mellett élés politikájának kibontako­zását, amelynek — minden el­lentmondás ellenére — nincs más értelmes, az emberiség jövőjét biztosító alternatívá­ja. Másrészt: valljuk, a kul­túra és a kulturális kapcsola­tok viszonylagos önmozgását, azaz, olyan sajátosságait, ame­lyek hagyományosan a nem­zetközi megértés és a béke, a haladás irányában hatnak, és az általános fejlődési tenden­ciák összefüggéseinek mai fo­kán is termékenyítő hatast gyakorolnak a résztvevő or­szágok általános kapcsolatai­ra. A magyar delegáció arra kapott megbízást, hogy lehe­tőségeihez mérten hozzájárul­jon a kulturális fórum sike­réhez, és támogasson minden olyan kezdeményezést, amely arra irányul, hogy tanácsko­zásunk ne a konfrontáció, ha­nem a tartalmas és kölcsönö­sen hasznos kooperáció szín­tere legyen. A madridi konferencia há­rom kérdéskört ajánlott a kul­turális fórumon megvitatni: az alkotás, a kultúra terjesz­tése és a kulturális együttmű­ködés témakörét. Engedjék meg, hogy ezekkel a kérdé­sekkel kapcsolatban orszá­gunk. kulturális életünk gya­korlatára támaszkodva kifejt­sem a magyar delegáció ál­láspontját. Kritikus és építő funkció Magyarország szocialista tár­sadalmat épít, és ennek —, az erre irányuló politikának — szerves része a kultúra fej­lesztése. gazdagításának elő­mozdítása, ezen belül a mű­vészetek támogatása. Felfogó-, sunk szerint a művészetek egyszerre kritikus és építő funkciót töltenek be az em­beri integritás védelmében, az antihu.rnáflus erők elleni mozgósításban, az ember ön­tudatra ébresztésében, felsza­badításában, világnézetének, életmódjának formálásában. A mai magyar művészeti életre a sokféleség a jellem­ző. különböző irányzatok van­nak jelen a hagyományos rea­lizmustól. vagy a romantiká­tól, a poszt-rnodernig. A szó­éi al ista társadalom a művé­szetek fejlődésére eszme- és értékrendszerével. tényleges gyakorlatával kíván hatni, s ezen az alapon támogatja a humanista törekvéseket meg­testesítő, a szocialista eszmei- ségű alkotásokat. Ugyanakkor tere van ná­lunk minden olyan irányzat­nak, amely nem áll szemben a művészetek alapvető funk­cióival. Szembefordulunk vi­szont azokkal a törekvések­kel. amelyek fasiszta, milita­rista nézeteket, a népek kö­zötti gyűlöletet akarják ter­jeszteni, és nem örülünk ez 'úgynevezett fogyasztói kultú­ra, silány termékeinek, ame­lyek megcsúfolják a jó ízlést és az erkölcsöt. Minden hu­manista szabadságmeghatáro­zásban felállítanak korlátokat, és kimondanak elkötelezettsé­geket. E kategóriák értelme­zése eltérő lehet és' konflik­tusok is keletkezhetnek a kü­lönböző nézetek között, de az aktiv humanizmus nem lehet közömbös a művészetek befo­gadásával és hatásával szem­ben. Ezek közöt/t a keretek kö­zött a magykr kulturális po­litika egyik fő feladatát ab­ban látjuk, hogy minél kedve­zőbb anyagi feltételeket te­remtsen az igazi kulturális értékek elsajátításához és tér-, jesztéséhez, a tehetségek ki­bontakoztatásához, és ezzel szolgálni tudja a magyar es az egyetemes kultúra ügyét. íróink és művészeink szá­mára adottak a lehetőségek, hogy összeköttetésbe kerülje­nek- más országok szellemi életével, kapcsolatban legye­nek.: más országbeli szakmai társaikkal, részt vegyenek Európa és a világ szellemi vérkeringésében. Kulturális politikánk szellemében őriz­zük és ápoljuk nemzeti kultú­ránk örökségét, minden érté­két, de fellépünk a nemzeti bezárkózás, a szellemi provin­cionalizmus és a sovinizmus ellen is. Felfogásunkban a nemzeti önbecsülés természe­tesen ötvöződik az emberiség ügye és jövője iránti közös felelősséggel, más népek tisz­teletével, kulturális vívmá­nyainak megbecsülésével. Nyitottság az értékek iránt A magyar művelődéspoliti­ka jellemzője az értékek irán­ti nyitottság és az értékek ter­jesztésének támogatása. Az el­múlt évtizedekben a magyar művelődéspolitika arra töre­kedett, hogy nemzeti kultú­ránk és az egyetemes művé­szet nagy klasszikus és kor­társ értékeit minél széle­sebb körben megismertesse. Alig van a világirodalomnak olyan nagy műve, amely ne jelent volna meg kitűnő ma­gyar fordításban, nagy pél­dányszámban. Dante, vagy Shakespeare, Moliere, vagy Goethe, Tolsztoj, vagy Balzac, Gorkij, vagy Thomas Mann —, hogy csak a iegpagyobbak- ra utaijak — a magyar olva­sók millióira hatottak és hat­nak. A magyar közönségnek módja van aerr, is. hogy szé­les körben tájékozódjék a je­lenkori külföldi művészetek­ről és irodalmakról, és megis­merkedjék a legkülönbözőbb, (Folytatás a 2. oldalon) Szergejev miniszterhelyettes ismerkedik a kohó vezérlőtermi berendezéseivel. Régi kedves ismerőst foga­dott tegnap az ötvözetgyárban Tamáskovics Nándor igazga­tó. Georgij Nyikolajevics Szergejev, szovjet vaskohásza­ti miniszterhelyettes két éve már járt a gyárban, s nagy érdeklődéssel fogadta az az­óta végbement látványos fej­lődést. Programja gyárlátoga­tással kezdődött, me’yjiek el ső állomása a kohók megte­kintése volt. A verejtékes ké­zi tüzelést villamos autókra szerelt adagolóberendezések váltották fel, s modern vezér­lőtermi helyiségből irányítják és ellenőrzik a folyamatokat Megtekintette ' a francia köz reműködéssel épített füstgáz elszívó és porleválasztó komp lexumot, s elégedetten jegyez te meg: ,.A szocialista orszá­gok egyik legnagyobb gond ját, a környezetvédelmet old­ják meg az ilyen és ehhez ha sonló berendezések." Ismerke dett a vezerlöegységgel, maid l ' rövid eszmecserére került so? a gyár vezetőivel. A magas rangú vendéget mindvégig Tamáskovics Nán­dor kalauzolta. A miniszterhelyettes rend­kívüli érdeklődést tanúsít a magyar vaskohászat fejlődése iránt. s mostani látogatása kooperációs lehetőség kialakí­tásét is szolgálta. Georg! Nyi­kolajevics Szergejev a nr.v-- fo­lyamán visszautazott Buda­pestre. Országos konferencia Saigóbanyán Hogy alkosson az Ifjúság Négyéves múlt, ötven mun­katárs, harminc szakma, ki­lenc képviselet az országban, több ezer benyújtott újítás, több száz üzleti siker — táv­irati stílusban ezzel lehetne jellemezni az Alkotó Ifjúság ■Egyesülést. A KISZ Központi Bizottsága és az Állami Fej- ■ iesztési Bank gazdasági társu­lása, ahogyan nevezni szo­kás: menedzser szervezet. Négy szakirodával és az or­szágot behálózó területi kép­viseletekkel dolgozó vállalat, ahol mérnökök, közgazdászok, ipar jogvédelmi szakemberek tevékenykednek annak érde­kében. hogy minél több új műszaki megoldás terjedjen el, és alkalmazásuk révén gazdaságosabb termelés, kor­szerű termékek és szolgálta­tások jelenjenek meg a pia­con. Szerdán Salgóbányán gyűl­tek össze áz Alkotó Ifjúság Egyesülés vezetői, területi kép­viselői, hogy a háromnapos országos konferencia kereté­ben egyrészt helyzetképet ké­szítsenek a működés. eddigi tapasztalatairól, másrészt föl­vázolják a jövő évi, illetve a VII. ötéves tervidőszak teen­dőit. A nyitóelőadások a te­rületi képviseletek helyzetét, lehetőségeit taglalták. Hármas feladatkört látnak el ezek az irodák: a központhoz érkezett Ákotásokat illetékességi terü­letükön „kiajánlják”, a hozzá­juk érkezett újdonságokat egymás között is terjesztik, továbbá önálló üzleti tevé­kenységet folytatnak. A ■ vita során fölszólalt Olasz János, a Nógrád megyei képviselet ve­zetője, aki egyebek között el­mondotta, hogy az 1983 jú­niusa óta működő egység egy­re inkább jelen van1 a gazda­sági életben, számos újítás, Találmány, ötlet ' bevezetésé­ben, alkalmazásában működött közre. így tavalyi forgalmuk a két és fél millió forintot, nyéreségük az ötszázezer fo­rintot megközelítette. Egyéb­ként, az Alkotó Ifjúság Egye­sülés országosan több mint 110 millió forintos forgalmat bonyolítóit le, nyeresége meg­haladta a tízmilliót. A továbblépéshez azonban újabb kezdemenyezésekre, a feladatok pontos körvonalazá­sára van szükség. Ez áll a ta­nácskozás középpontjában, csütörtökön dr. Bőle Dezső, a vállalat Igazgatója tart • elő­adást az idei év tapasztalata­iról, a jövő évi teendőkről. Szó lesz a továbbiakban az iparjogvédelemről, a pénzügyi helyzetről és elszámolásokról, a várható gazdasági szabá­lyozókról. a VII. ötéves terv­időszak üzleti lehetőségeiről, a távlati elképzelésekről. A esi nyilvánvaló: gazdaságosabb termelés, korszerű termékek és szóigái tatások, az újításban való érdekeltség megteremté­se az erre való ösztönzés. A „hogyanra” keresik a választ a háromnapos salgóbányai ta­nácskozás résztvevői. "JSsägirölc nögrödi fi«spesszfca9catszef‘zés<effB Közoktatással foglalkozó új­ságírók — országos és megyei lapok munkatársai — látogat­tak tegnap Salgótarjánba. A kétnapos tapasztalatszerzésre érkezett újságírókat és a Mű­velődési Minisztérium munka­társait délelőtt Devcsics Mik­lós, a Nógrád Megyei Tanács elnöke fogadta. A tanácselnök előbb rövi­den jellemezte megyénk gaz­dasági életét, majd a műve­lődéspolitika nógrádi gyakor­latáról szólt. Mint mondotta, az elmúlt években a Nógrád Megyei Tanács nagy figyel­met fordított a közoktatás tár­gyi. személyi és tartalmi fej­lesztésére. E törekvés ered­ményeként demográfiai válto­zások ellenére Nógrád ban át­lagban huszonhét gyerek járt egy osztályba, 2,7 százalék a váltakozó tanítás aránya, s számos új oktatási intézmény­nyel bővült a megye. Az el­múlt tíz évben új általános iskolák épültek Salgótarján­ban, Balassagyarmaton. Nő­tincsen, Vanyarcon, Magyar- nándorban, már lerakták az új megyeszékhelyi gimnázium alapjait, s tervezik az új kö­zépfokú oktatási intézményt — az általános nevelési köz­ponton --belül — Balassagyar­maton is. Törekedtek a kor­szerű technikai feltételek meg­teremtésére, így kialakultak a korszerű video, és a számítás- technika megyei bázisai. Eközben 3,4 százalékra csök­kent a megyében a képesítés nélkül tanítók száma, javult a pedagógusok életszínvonala. A közművelődés és a mű­vészeti élet helyzetének átte­kintése után Devcsics Miklós, Berki Mihály, a tanács el­nökhelyettese. Csongrády Bé­la. a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Hor­váth István, a megyei műve­lődési osztály vezetője vála­szoltak az újságírók kérdése­ire. Délután a vendégek felke­resték a megyeszékhelyi 15. számú óvodát, ahol az orosz nyelvoktatás tapasztalatairól szerezhettek benyomásokat. Útjuk ezután a Táncsics Mi­hály Közgazdasági és Keres­kedelmi Szakközépiskolába ve­zetett, ahol a számítástechni­kai kabinet munkájával is­merkedtek. A program a me­gyei művelődési központban folytatódott, itt salgótarjáni és városkörzeti pedagógusok­kal, valamint a város vezető­ivel találkoztak a közoktatás­sal foglalkozó újságírók. Este Szécsénybe, a II. Rákóczi Ter­melőszövetkezet művelődéspo­litikát támogató tevékenysé­gével ismerkedtek.

Next

/
Thumbnails
Contents