Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-02 / 231. szám

A Salgótarjáni Városi Tanács Május 1. úti öregek napközi otthonában huszonkettőn töl­tik el hasznosan a napjaikat. — bp — Kazári Tapasztalatok Vonzó-e a városkörzet? Csökkenteni a hátrányokat Kezdeményezések iziilérsu’ásokra Közismert, hogy országosan, így városunkban is sok olyan lakás van, amelyek minden közművel még nincsenek el­látva. Az elmúlt időszakban a városi tanács igyekezett — a lehetőségekkel arányosan — a lemaradást csökkenteni. Sok. ’ a város szélső területén eddig meg ellátatlan terület kapott utat, járdát, vízveze­téket, szenny- és csapadék- csatornát. A lakosság igénye azonban nagyobb volt a le­hetőségnél. Gyorsítani kíván­ták egy-egy utcában a kü­lönféle közművek építését sa­ját pénzük és társadalmi munkavégzésük felajánlásá­val. Ezért a városi tanács végrehajtó bizottsága 1984 márciusában határozatot ho­zott ezen kezdeményezések szervezett, tanácsi pénzzel való támogatására. Kimondta, hogy közműtársulás vízveze­ték. "szennycsátorna és gáz­vezeték' építéséré' szervezhető. Ezek beruházási feladatát a tanács magára vállalja, segít a kiviteli tervek elkészítésé­ben. a kivitelezés lebonyo- lí itatásában. A társulás alapfeltétele, hogy egy-egy utca közmű­építésére az ingatlantulajdo­nosoknak legalább 75 száza­léka társuljon. A tanács a társulásokat közműfajtán­ként eltérő mértékű ingatla­nokra eső pénzügyi támoga­tásban részesíti. Feltételként állapította meg a lakosság saját pénzügyi és társadalmi munkáját. 1984-ben és ez évben is másfél millió forintot fordí­tott a város e támogatásra. Meggyorsult a társulások szervezése. Kivitelezés előtt van a Ságvári és Dimitrov úti gázvezeték, a Virágos úti és Hunyadi közi szennvesa- torna. Befejezés előtt áll a Karanes úti szennycsatorna. Még a társulások jóváhagyá­sa előtt, de részben tanácsi segítséggel megépült a Mó­ricz Zsigmond és a Vörös Hadsereg úti gázvezeték. Ismerve a várható VII. öt­éves tervi • tanácsi eszközöket, látva a növekvő lakossági igényeket a tanács végrehajtó bizottsága szeptemberben úgy döntött, hogy az eddigieknél is jobban kívánja segíteni a társulásokat. Ennek megfele­lően, a közműtársulások tá­mogatása ingatlanonként: ivó- vízvezetéknél a teljes költ­ség 50 százalékáig, legfeljebb azon ban 10 600 forint, szenny- csatornánál a teljes költség 40 százalékáig, legfeljebb azonban 15 000 forint, a gáz­vezetéknél a teljes költség 30 százalékáig, legfeljebb azonban 7 600 forint. Ezt az összeget a tanács valamennyi ingatlantulajdo­nosnak biztosítja. A társu­lásban részt nem vevőknek megelőlegezi, de későbbi be­kötés esetén az időközben fel­merült többletköltséggel együtt a hozzájárulást meg kell fi­zetni. A tanácsi támogatá­son felül lehetőség nyílik ar­ra. hogy a terület illetékes tanácstagja tanácstagi alap­B tervidőszak vesére Ezerre! többen középiskolában A tervezés nem könnyű fela­dat. számos bizonytalansági té­nyezőt is tartalmaz. Ennél fog­va csak feltételesen számolha­tunk a jövővel, mind például a középiskolai tanulólétszám alaku­lását illetően. A városi tanács művelődésügyi osztályán arról érdeklődtünk, milyen fejlesztési elképzelésekkel számolnak. \ megyeszékhely jellegéből, il­letve a megye középiskolai szer­kezetéből következik, hogy a vá­roson kívülről is megnövekedett jelentkezési igénv várható, amelynek nagyságrendjét csak becsülni lehet. Mivel nem szá­míthatunk arra, hogy a jelenle­ginél több tanulót vesznek föl a megyénkén kívüli középfokú tanintézetek, így a létszámnöve­kedés várhatóan igen erőteljesen érinti a salgótarjáni középisko­lákat. Ugyanakkor arról sem mondhatunk le. hogv az általá­nos iskolát befejező. mintegv 93—95 százalékának helyet kell adni a középfokú intézmények­ben. ■ . Mint az illetékesek orognoszfi- záMák. az 198* 86-os tanévi 3985 d’ákkal «zeniben, bárom eszten­dő múltán már körülbelül 4300 fő középiskolás elhelyezései kell biztosítani, a tervidőszak vegére pedig legalább e/er férőhellyel többre lesz szükség! Hangsú­lyozták az illetékesek, hogy fo vonásaiban, az eddigiekben már Kialakult — a társadalmi iee- nv^Het figyelembe vevő — bois- k< 'ázasi arnvoV»( kívánják tar- ta-’ C7«« hó'f;l kíproplt föladat a nrjrr.-jS'*;,’,'nrU''bMn a fiúk ará­nyának növelése, illetői#»* a lá- nvnk szakirányú képzési lehető­ségeinek bővítése. Elmondották azt is, hogy a férőhelyek megteremtése érde­kében elkezdődött az Arany Já­nos úti, 16 tantermes, gimnázium építése, amelynek átadási határ­ideje: 1987. szeptember 1. A kö­zépfokú iskolák tartalmi fejlesz­tésével összhangban beindul a technikusképzés a Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskolá­ban illetve a Madách Imre Szak­középiskolában. A tervek szerint a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola az új gimnázi­um felépülte után tiszta profilú szakközépiskolaként működik majd. Ez igényel bizonyos bőví­tést. illetve a Kohász Művelődé­si Központ további — oktatási célra történő — igénvbevételét. A Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola négv tanterem­mel való bővítésének reális le­hetősége is adott — ez a négv terem elegendő eev újabb pár­huzamos osztály. indítására. Szin­tén bővíteni szeretnék a keres­kedelmi és vendéglátó-szakkö­zépiskolát is — átalakítások se­gítségével. A többi középfokú intézményt is bővíthetőnek tartjuk a jelen­legi — nem közvetlenül oktatási célra hasznosított helyiségek tan­termekké történő átalakításával. Felmértük a lehetőségét annak is, hogv az intézmények közelé­ben levő — oktatási célra alkal­ma« — helyiségek közül, melye­ket lehet igénybe venni. \ meglevő tervek, elképzelések birtokában joggal bizakodhatunk abban, hogy a nagy létszámú kor­osztályok középiskolai elhelyezé­sének nem lesz akadálya. jával, és a korábbi évben tár­sadalmi munka verseny ben nyert összeggel is kiegészít­sék az anyagi forrásokat. A végrehajtó bizottsági határo­zat egyúttal azt is kimondja, hogy a társulás tagjaitól el­várja, és a támogatást csak akkor biztosítja, ha az abban résztvevők saját pénze és tár­sadalmi munkában elvégzett munkájuk együttes értéke in­gatlanonként eléri a vízveze­téknél a 10 600 forint tagot, szennyvízcsatornánál a 15 000 forint/tagot. gázvezetéknél pedig a 7 600 forint/tagot. Az út- és járdabontás, va­lamint ezek helyreállítási költsége a társulást terheli. A módosítással úgy látja a ta­nács, hogy a korábbiaknál nagyobb anyagi támogatással, több egyszerűsítéssel és köny- nyítéssel gyorsulni fog a tár­sulások szervezése. E terü­let támogatását nemcsak gaz­dasági, pénzügyi kérdésnek tekinti, hanem fontos politi­kai kérdésnek is. Ezzel je­lentősen csökkenhetnek azok a különbségek, amelyek a közművel ellátott központi és részben közművesített város­részek különösen a régebbi családi házas övezetek között megvannak. K ora reggel indultam el a Salgótarjáni Városi Tanács Városgazdál­kodási Üzemébe. Parkok mellett mentem el, s közben azon gondolkoztam, hogy ha körbenézek, szinte minden­nel a városgazdálkodási üzem foglalkozik. A járda, a köz­út, a park, az út menti fák rendbentartása, mind-mind az ő feladatuk. Az üzem ve­zetője, Pataki Csaba, magas, vékony, határozott fiatalem­ber. — A város szépítése érde­kében most a legfontosabb feladatunk a fásítás, fapótlás, amit elsősorban társadalmi munkában végeznek. A mi dolgozóink is kiveszik részü­ket a faültetésből. Elsősorban juhar-, nyír-, hárs-, helyen­ként gesztenyefákat helyez­nek a földbe A kanadai nyárfa szép ugvan — sokan kedvelik — és nem is igé­nyes, de borzasztóan irritálja a lakókat nyáron, amikor vi­rágzik és szertehordja a szél a termését. A fásításon kívül a parkokból kiszedjük a nem évelő virágok hagymáit, gu­móit. pincékbe helyezzük, hogv tavasszal újra kiültet­hessük őket. A tél beállta előtt rendbe hozunk minden parkot — kezdte mesélni. — Nagyon sokszor látni ki­tépett virágokat, eltört facse­metéket ... — A kiszedett növénveket visszaültetjük, a beteg fákat is igyekszünk meggvógvítani, de nem ez a megoldás. Sok­szor elmondták már, hogy vigyázzunk a parkokra. hi­szen az mindeneinek ió. ha , nyáron le tud ülni, meg tud A tanácsi rendszer korsze­rűsítésével megyénkben is ki­alakultak a városkörnyéki te­lepülések. S, mivel 1984-ben a járási hivatalok megszűné­sével gyorsabbá kellett tenni a lakosság ügyes-bajos dol­gainak intézését, létrehozták a városkörzeteket. Így került eb­be a kategór ába a Kazári Községi Közös Tanács. köz- igazgatási területén több mint 3500 ember él, s a szakigaz­gatási szervek tevékenységét a Salgótarjáni Városi Tanács apparátusa segíti. Az eddigi tapasztalatokról beszélgettünk Salamon Ferenc tanácselnök­kel és a község néhány lako­sával. — Sokan dolgoznak, tanul­nak a megyeszékhelyen. Jó a közlekedés , is. a bevásárlás is jobb Sa’"ótariánban. akár Ka­zár. Mátraszele. vagy Mizser- fa lakosait veszem figyelem­be. Ezért is indokolt, hogy a városkörnyék két települése közül mi is Salgótarjánhoz te-tozunk. Bár gyakorlatilag minden hatósági munka hely­ben történik, hiszen nőtt ebbeni tevékenységünk —, mint pél­dául a kereskedelmi igazgatás, az árhatósági hatáskör — bár esv részét társulási alapon végezzük, ez ahhoz vezetett, hogy meggvorsult az ügyinté­zés. Társulásos alapon végez­zük még az adóhatósági, a szabálysértési, az építési ha­tósági tevékenységeket. De itt ís fi élelembe vesszük a me­gyei és a városi javasatokat, irányelveket — mondja a be­szélgetés során Salamon ,Fe- renc. Látni, hogy a tanács elnö­ke „otthon” van ebben a mun­kában. Nem sokat gondolko­dik, máris folytatja. — Van például az úgyneve­zett egyesített szociális intéz­mény, amely az idősek szociá­lis ügyeit intézi, gondjaikat, bajaikat látja el. Mi itt egy korszerűsítést hajtottunk vég­re. Vizsláson és Bárnán pél­dául a helyiek irányítják ezt a tevék'—ívséget, mint például, a házigondozásokat és más egyéb szociális ügyeket. Ami pedig a határozatokat illeti, mi itt minden esetben meg­hozzuk első fokon a határoza­tainkat. Tavaly például 1254 határozatot adtunk ki, s mind­össze 8 ellen volt fellebbezés. Érdekessége, hogy a másodfo­kú. tehát a Salgótarján váro­si tanácsi határozat a mién­ket hagyta jóvá. A beszélgetés során sok szó esik arról, hogy miben is se­gít a város. Salamon Ferenc erre is készségesen válaszol. — Meg 1984-ben megalakult az úgynevezett városkör-yéki bizottság. Tagjai a vonzáskör­zeti tanácsok elnökei. Nagyon sok segítséget kaptunk itt. már csak azért is. mert kicserél­hettük gondolatainkat. szót válthattunk ügyes-bajos dol­gainkról. A legkülönbözőbb tájékoztatásokat is megkap­tuk. Például arról, hogyan fejlődik a város. fejlesztése hogyan hat ki a vonzáskör­zetre. A bizottságon belül nem­egyszer egy-egy község fel­adatait is megvitattuk, azt, hozván kell. vagv kellene meg­valósítani az előttünk álló legfontosabb feladatokat. A baj csak annyi, hogy ez a bi­zottság. ebben az évben még nem ülésezett . .. Folytathatnám azzal a se­gítségnyújtást. hogy van pél­dául egv területi, városi refe­rensi hálózat. Ennek egyik tagja valamennyi testületi ülésünkön részt vesz. Gyor­sabb az informálódásunk, job­ban elő tudunk segíteni egv- egv döntést. A városi referens seaít abban is. hogy az elő­terjesztések a határozati ja- yaslataink törvényesek legye­nek. Biztosíték arra az is, hogy egy-egy téma felelősét meghívjuk ezekre az ülésekre. Sorolja tovább a tanács el­nöke az előnyöket. Elmondja oéldául. hogv működik a te- ,er'ü1ésfeilesztési bizottság, a salgótarjáni városi pártbi­zottság mellett. Ittkoordinál­ják a tanács és a környeze­tében működő gazdasági egy­ségek együttműködését. Sum­mázva úgy fogalmazott Sala­mon Ferenc, hogy szakmai- és politikai szempontból is jó a városkörnyék, hiszen a városi tanácson több a szakember, s mint mondja több szem töb­bet lát. Persze, mindjárt hoz­záteszi azt is, hogy a Kazári Községi Közös Tanács appará­tusában dolgozók szakmai kép­zettsége is jó. Arra töreked­tek hogy a beosztottak és ve­zetők értsék a feladataikat. Három területen oéldául főis­kolát végzett ember áll, de mindenkinek megvan a be­osztásához szükséges végzett­sége. — An vasiakban? — teszi fel önmagának a kérdést. Fgvelőro méz nem ielentke- zett előnye, de van lehetőség az együttműködésre. Sokan például a megyeszékhelyről településeinken vásárolnak h ízhelyet, víkendtelkeket. Ér­dekes, hogy eddig a város fe­lé történt az áramlás, mosl; visszajönnek az emberek a fa­lura. Ezért szükséges a telek- kialakítás. Ehhez pedig pénz­re lesz szükség. Az.tán össze­fogásra van szükség a VII. ötéves terv főbb célkitűzései­nek végrehajtásához. Három területet határoztunk meg. Az egyik az iskola korszerűsítése, központi fűtéssel történő ellá­tása. a másik a település né­pességmegtartó szerepének fo­kozása, amihez szükséges a házhely, a hírközlés, a keres­kedelmi ellátás javítása, utak, járdák korszerűsítése. Har­madik témánk az egészség­ügyre vonatkozik, ezek közül is legfontosabb a fogorvosi ellátás megoldása. Hisszük, hogy a városkörnyék segítsé­get ad feladataink megoldásá­hoz. Sétálok Kazár utcáin Érde­kel az emberek véleménye. Köszönés után szinte mind­járt feloldódanak az emberek. Igv volt ez Czecze Józsefné háztartásbeli asszonnyal is. — Nekem az a véleményem: ho”y ne csak oda tartozzunk, hanem vegyenek figyelembe is bennünket. Vagyis segítsenek raítunk. Kellene egy rendes ABC, iparcikkbolt, hogy na kellene a városba utaznunk. Valéren? Árnád a buszmeg­álló áthelyezését sürgeti. Az­tán arról szól, hogv a város vonzáskörzete a tisztaságot is megkövetelné a teleoülésen, mert a vizesárkok tisztítása nem megoldott, egy szemétte­lep az egész. Molnár Gusztáv- né a vezetékes ivóvizet szidia, mert rossz és piszkos. Az el­látás sem tökéletes. Telek László fogalmazott így: — Szétszórt a település. Ép­pen ezért Kazárnak kellens Salgótarján felé közeledni a településfejlesztésben. A város­környék előnye, hogy a sok fiatalunkat Tarján várja, munkalehetőséget ad számuk­ra. Mi kisegítjük a várost az­zal, hogy itthon megtermeljük magunknak a zöldséget, le­vesszük a város válláról sok­szor a húsellátást, azzal, hogy sertést vágunk, hogy aprójó­szágot nevelünk, de elvárjuk: hew a város is segítsen raj­tunk. Egyszóval érezzük, hogy valahová tartozunk ... S. L. ; A virágtól a hóig Salgótarján városgazdája pihenni egy kicsit a nagy fák alatt. Sokszor, sajnos, hiába beszélünk. Egyesek vandál vi­selkedése azonban nemcsak a parkokat veszélyezteti. Ma­gam is láttam már olyat, hogy egy csapat részeg fia­tal,' a Beszterce étteremből jö­vet, felborogatta a kukákat, szétrugdalta a benne találha­tó szemetet. Sajnos, ezeknek az embereknek a szemetelést rongálási tempójával képte­lenség tartani a versenyt. A nevelést, a tudatformálást lá­tom elsődleges megoldásnak! de ez is sokszor elhangzott már Talán kevesen tudják, hogy ha nagy szemetelésnek néznek elébe az emberek — gondolok itt építkezésre, köl­tözködésre — a városgazdál­kodási üzem ingyen és bér­mentve szállít konténereket a helyszínre — mondta az ' üzemvezető. — ön szerint tiszta, vagy piszkos Salgótarján? — Nézőpont kérdése — hang­zott a válasz. — A főváros­hoz képest kész patyolat, vi­szont a megyénkben a legko­szosabb. Hadd meséljek el egy érdekes történetet Sze­geden voltunk a köztisztasá­gi üzemegység vezetőjével, aki rámutatott gz utca egvik szegletén látható otromba­ságra. maid ígv szólt' főnök, te már fegyelmit i.s adtál vol­na nekem, ha valami így nézne ki nálunk. — Szerkesztőségünk sok­szor kap olyan levelet, első­sorban Karancslapujtőről, hogy az ott tárolt szemét be­gyulladt. Az égő műanyag és háztartási hulladék bűze rendkívül kellemetlen, oly­kor a kibírhatatlanság hatá­rát súrolja. — Itt öngyulladásról van szó. Egyelőre gyűjtjük a hul­ladékot, a tervek szerint 2000-ig, azután kerül sor a megsemmisítésre. Nagy a tö­mege egy-egy ilyen szemét­dombnak, ezért gyulladhat be, bár az a szabály, hogy két- méterenként le kell takarni földdel, az ad valami védett­séget az öngyulladás ellen — magyarázta. — A másik fontos és szem előtt levő feladatuk az utak, terek, járdák rendbentartása. — Ez hozza évente a leg­nagyobb bevételt is. Most ott is komoly feladataink van­nak, készülünk a télre. No­vember 15-tc] állandó ügye- letet tartunk március 15-ig, de nemcsak a városban, ha­nem a környékén is. Elegen­dő sónk, homokunk, fűrész­porunk van. — Hallottam már olyan epés megjegyzést, hogy az el­múlt tél valóban hideg és ha­vas volt, nehézségeket oko­zott az energiafelhasználás­ban és az útkarbantartóknál is. Sokan írták a rossz idő­járás számlájára az esetleges fennakadásokat. Ám csak az utolsó négy-öt év volt enyhe telű. Azelőtt megszokhattuk a hideget. És itt jön a kelle­metlenkedő számonkérés, hol van az elmúlt öt év sótarta- Léka? — Nálunk a múlt évben sem volt hótorlasz, jégaka­dály sehol. Valószínű, hogy azt megint csak kevesen tud­ják, hogy igyekszünk min­denhol a minimum sómeny- nyiséget felhasználni. Nem elsősorban anyagi okok mi-' att, hanem, mert az agresz- szív só — azon kívül, hogy tönkreteszi a cipőket, csiz­mákat, bekerülhet a pata­kokba, folyókba. Nem tud­juk, hogy milyen hatással van természetes vizeinkre. De biz­tos vagyok benne, hogy ve­szélyes volna nagy mennyi­ségben közvetlenül a vízbe bocsátani. — Igen, de a jeges út sok balesetet okozhat. — Nézze, ha a közúton va­laki személygépkocsijával megcsúszik és összeütközik más járművel, még meg is büntetik, hogy nem az útvi­szonyoknak megfelelően ve­zetett. Amikor kinéz egy téli napon valaki az ablakon és látja, hogy esett a hó, vagy nagyon hideg van, és elkép­zelhető, hogy jég van a jár­dán] közlekedjen — hogy ilyen szépen mondjam —. az útviszonyoknak megfelelően! A mi munkánk is akkor le­het sikeres, ha a lakosság is közreműködik, segít nekünk. Vankó Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents