Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-02 / 231. szám

Ax űj pärlokfatäsi év elé Folyamatosság és űj vonások a tömegpropagandában Merre tart a iemopíiei bullám? A új oktatása év kiemelt feladata, hogy városunk párttagsága alapo­sabban ismerje meg a párt irányvonalát tár­sadalmunk állapotáról, szocialista építőmuru kánk soron következő feladatairól, az adott témával kapcsolatos megyei,' városi és helyi döntésekről. El kell érnünk, hogy városunk párttagságában, lakosságában _ tudatosuljon, hogy pántunk reálisan értékelte az elmúlt 5 év munkáját, határozta meg a feladatokat, előremutató, optimista programot hirdetett meg. Mindez biztosítéka annak, hogy a párt­tagjaink felkészülten képviselni tudják el­kötelezett politikánkat, aktív és meghatáro­zó kezdeményezői lesznek határozataink: kö­vetkezetes végrehajtásának. Az MSZMP Salgótarján Városi Bizottsága az új oktatási év fontos feladatának tartja, hogy folytatódjon a tömegpropaganda-mun_ ka korszerűsítésére és hatékonyságának fo­kozására hozott központi és helyi határoza­tok következetes végrehajtása. Ügy ítéljük meg, hogy a 85'86-os oktatási évben meg kell szilárdítanunk azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt évek folyamán elér­tünk. Ki kell használnunk és fenn kell tar­tanunk azt a fokozott politikai érdeklődést és aktivitást, amely a kongresszust követően bontakozott ki és a tanácstagi, országgyűlési képviselőválasztásokon városunk lakosságá­nak cselekvő magatartásában már fokozot­tan realizálódott. Egyértelműbbé vált a pro­paganda szerepe és felelőssége a pártegység folyamatos megteremtésében és megújí­tásában, az új kérdésekre, nemegyszer kihí­vásokra adandó gyors és reális válaszok ki­munkálásában. Ezek a követelmények messze túlmutat­nak a „felülről” jövő válaszokon, magyará­zatokon és olyan tömegpropaganda-munkát tesznek szükségessé, amely beavat a politi­kai folyamatokba, amely vállalkozik a ter­mékeny párbeszédre, a nem öncélú vitára. Propagandánknak meggyőződést kell formál­nia, alakítania. Nyíltam zászlajára kell tűz­nie a politikai nevelő és tudati orrnál ó mun­ka igényét, minden mozzanatát át kell hat­nia a szervező és mozgósító tevékenységnek, nem utolsósorban cselekvésben, végrehajtás­ban kell realizálódnia. Az új oktatási év folyamán figyelembe kell vermünk, hogy mit várunk attól a kö­zel 9000 párttagtól, akik vállalkoztak a köz­ponti és helyi dokumentumok, döntések szisz­tematikus tanulmányozására. Ügy gondoljuk, hogy cselekvőén és felelősen kell hozzájá­rulni ahhoz, hogy minden alapkérdésben a pártan belül megteremtődjön az eszmei egy­ség, létrejöjjön egv olyan szilárd együttgon­dolkodás, amolv feltétele egyrészt az egész társadadom egységének, másrészt a célkitű­zések helyi önálló és felelős megvalósításá- nak, a cselekvésben megnyilvánuló példamu­tatásnak. A károsban szinte valamennyi pártszerv és -szervezet Indítja a „Társadalmi fejlődés Időszerű kérdései” című tamfol.yamot. A kö­vetkező időszakban 8—12 foglalkozás kere­tében, több mint 300 csoportban a párttag­ság e témakörben folytat majd alkotó vitá­kat, s aktívan járul hozzá a kongresszusi és helyi dokumentumok, határozatok végrehaj­tásának eszmei, tudati megalapozásához. Az előkészítés során elsősorban a párttagok rész­vételére fordítottunk fokozott figyelmet. El­várjuk azonban valamennyi pártszervezet­től. hogy vonja be a munkába a pártonkí- vülieket, a társadalmi és politikád szerveze­tek tisztségviselőit, a közvéleményt legin­kább befolyásolni kész értelmiségieket és a leendő párttagokat is. Az 1985/86. évi pártoktatás eredményessé­gének egyik meghatározója, kulcsfontosságú személyisége az a több mint 300 propagan­dista, aki pártmegbízatásként apra vállal­koztak, hogy felkészültségükkel, a párt po­litikája melletti kiállásukkal — a tévedés kockázatát is vállalva — felismerik és bí­rálják az esetlegesen jelentkező téves néze­teket, orientálják és serkentik a párt poli­tikája melletti kiállási, segítik az eligazo­dást a mindennapi életben, ösztönzik a vég­rehajtásukat. Propagandistáink döntő többsége mindent elkövet azért, hogy megfeleljen a növekvő követelményeknek és vállalja a politikánk közvetítésével, a meggyőzéssel és mozgósí­tással járó, nem csekély felelősséget. Min­den elismerésünk és megbecsülésünk azoké az aktíváké, gazdasági vezetőké, párbtiszt- ségviselőké és propagandistáké, akik az ed­diginél bonyolultabb helyzetben, sokszor egé­szen új körülmények és követelmények kö­zött is vállalkoznak árra, hogy az egyes em­bereket a szemelves mindennapi tapaszta­lataiktól elvezessék a társadalmi, történelmi igazságokhoz. A végrehajtó bizottságunk el­sősorban ezért határozta el, hogy egy olyan felkészítési struktúrát ad a propagandisták számára, amely — kiegészülve és' maximá­lisan építve az önképzésre — alkalmas atr- ,ra. hogy állandó és folyamatos impulzusok­kal segítse pártoktató munkájukat. lehető­séget kell adnunk arra. hogy olyan általános és helyi érvanyag birtokába jussanak, amely alapvetően hozzájárul az eredményes pro­pagandatevékenységhez. Jól szolgálja ezt — bár még mindig nem elég differenciáltan —- a megyei, városi és helyi felkészítők rend­szere, alkotó vitára, tapasztalatok kicserélé­sére is alkalmas klubforma és az egyre in­kább feltörő igény, amely propagandistáink módszertani kultúrájának megújítását, fej­lesztését szorgalmazza. Á ' " pártbizottság nevében kí_ VarOSI vénünk az 1985 86-os tan­év valamennyi résztvevőjének és propagan­distájának sikerekben és eredményekben gazdag munkát, valamennyiünk érdekében és javára. Dr. Szilágyi Tibor. az MSZMP Salgótarján Városi Bizottságának titkára Salgótarjánban a születések számának rohamos növekedé­se 1973—75. között kezdődött el, évenként mintegy 500-zal több újszülött jött világra. A legnépesebb korosztály — la­kókörzetenként kismértékben eltérően — 1976. és 1978. kö­zött született. Hol tart ma a demográfiai hullám? Milyen teendők várnak az iskolákra? — erről kérdeztük Lakatos Juditot. a. Salgótarjáni Városi Tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetőjét. — Jelenleg a demográfiai hullám csúcsa az általános is­kola 2.—4. osztályában tart — mondotta. — Az osztálylét­szám ugrásszerű növekedése azonban már a 6—7. osztá­lyokban észrevehető. Ezek az adatok határozzák meg fel­adatainkat a nagy létszámú korosztályok elhelyezésére. — Hol adódnak a legna­gyobb gondok? — A város különböző kör­zeteiben levő álta’ános isko­lák eltérő helyzetben vannak. Legnagyobb a ffondunk a két lakótelepen: a Gorkij- és a Beszterce-lakótelepen is 1109 fölött van az iskolások száma! A Gorkij-telepen a demog­ráfiai hullám fogadására két új, öt tantermes FORFA isko­la is épült, ezen kívül oktatási célra átalakítottuk a régi pos­taépületet. és tanítás folyik a. szomszédos IMH klubjai­ban is délelőttönként. Ezek­kel a kényszermegoldásokkal — úgy tűnik — sikerül meg­oldani a naav létszámú kor­osztályok elhelyezését. Ter­mészetesen, nagvmértékben befolvásolja a helyzetet az is. hogy az épülő lakásokba hány gyermekes családok költöz­nek majd be. A Beszterce- lakótelepen a demográfiai csúcs envhítésére már két év­vel ezelŐTt éltünk a körzet­határ-módosítás lehetőségével: a telep déli . részét a Petőfi Sándor Általános Iskola kör­zetévé nvilvánítottuk. Még ígv is igénvbe kellett vennünk az utaztatást is: az, elmúlt tan­évben 9. az idén 11 tanuló­csoportot. közel 330 tanulót a város közönén, a volt fiúkol­légium énülotében hélveztünk e1. Az itt fokozatosan kialaku­ló iskola rmodén szemnnnt- ból tó körölm°nveket nont a rivnendt tanuláshoz A Volán- vánatat segítségével az utaz­tatást is panaszmentesen tud­juk megoldani: a kért buszok mindig időben hozzák-viszik a tanulókat. — Miként érinti a város- központi iskolákat a demog­ráfiai hullám? — A város központjában lévő iskolákat kevésbé érinti a demográfiai hullám. A két tagozatos iskola — a Gagarin és a II.’ Rákóczi Ferenc — ennek ellenére zsúfolt, mivel a legtöbb iskolaváltoztatási kérelem e két intézménybe irányult. Enyhíti gondiaikat az. hogy az idei tanévtől a Lovász József Általános Isko­lában is beindult az angol ta­gozat, amely iránt rendkívül nagy az érdeklődés város­szerte. A jövő tanévtől kezd­ve már a felvételik időszaká­ban ígv fogtuk irányítani a tanulókat. Mostani elképzelé­seink szerint üsv tűnik, 'hogy megfelelő törődéssel nem lesz akadálya annak, hogv a nagt' létszámú .korosztályok idősza­kában is eredményes oktató­nevelő munkát vé,e°vor’Ak intézményeinkben — momlot- ta befejezésül Lakatos Judit osztálvvezeiő. Iskola, demokratizmus — fejlődés alakulását Részben: ennek is köszönhető, hogy a szakmai munkaközösségek többsége jól szolgálja a tanítást, segíti a vezetés munkáját. azonban még ma sem eléggé élnek ön­álló javaslatokkal a döntések kialakításához. Fontos szerepet tölt be a szakszervezet és a KISZ a de­mokratikus joggyakorlás te­kintetében, tevékenységüket fokozott felelősséggel, javuló színvonalon látják el. Az is­kolai demokratizmus! kedve­zően befolyásolja, hogv az, ál­lami irányításban megvalósu­lóban van a hatáskörök de­centralizálása. háttérbe szo­rullak bjzonvos szubjektív vonások, reálisabbá vált az irátiv.’fási stílus. 1986-ban életbe lép az új oktatás' törvény, amely kor­szerű elemeivel alapvetően ad segítséget, a demokratikus fo­lyamat további kiteljesedésé­hez. Emellett azonban az el­következő időszakban elen­gedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy városunkban es környezetében funkcionáló in­tézmények kedveit rnunkahe- 1. ú legyenek diákoknak és ta­nároknak egyaránt. A peda- gógus-pártszervek hatékony irányító, ellenőrző munkával jobban segítsék elő a dönté­sek előkészítését, biztosítsák, hogy a párt- és mozgalmi szervek, a nevelők minden ők t érintő kérdésben véle­ményt formálhassanak. A városi tanács testületéi­nek. munkabizottságainak, a művelődési osztálynak rend­szeres feladatát képezze az iskolai élet demokratizmusá- noh ellenőrzése, az Intézmé­nyek ösztönzése, hogy a szo­cialista demokratizmus átfog­ja az oktató oe-eió munka egészét. Vincze Béla A Tánosw* Mihály Kée Kereskedelmi SzakközepKkolában négy darab személyi számítógép segíti az ok­tatást. A pénzügyi és számviteli tagozaton harmadévben, boti két óra keretében foglalkoznak a diákok a számítás­technikával, az első évfolyamosok — a kereskedelmisek kivételével — pedig az alapokat tanulják meg. Aki pedig bővebben akarja elsajátítani korunk legújabb tudományágát, az sűrűn látogathatja a számítástechnikai szakkört. — bp -3 Bizonyára ismert, hogy a Minisztertaraács még 1979-ben elfogadott egy programot, amelynek nyomán jelentős erőfeszítések történtek a test­nevelés és sportélet vala­mennyi területén. Ezt köve­tően számos fórum napirend­jére tűzte e tómát, intézke­dések születtek, kezdeménye- aósek indultak. Nemrégiben a városi tanács végrehajó bi­zottsága is megvitatta a teen­dőket, „Az iskolák és sport­egyesületek közös feladata a város versenysportjának fejlesztésében és az utánpót­lás nevelésében” címmel. Mint a fölvázolt helyzet­képből kitűnik, a város és vonzáskörzetének sportélete, a szervezettségi mutatókat te­kintve jelentősen változott. A közigazgatási integráció során csökkent a s portié! ügyel őség irányításával működő sport­egyesületek szánja. Változást hozott a Salgótarjáni Torna Clup diffúziója is, öt sport- egji-ísület — mint jogutód — üzemi és vállalati bázison alakult újjá. Az ötnapos tanítási hétre átállás az iskolai testnevelés és diáksport szemszögéből nézve, kétségtelenül nehezebb körülményeket teremtett. Nö­vekedett a nap; terhelés, , s az elfoglaStságok is svcgs^a- porodtak. A testnevelési úrái: számának csökkenése például erőteljesen megérződ ié- a szak mi uitkásk épzo intézetek sportmunácájában — a többi iskolában az óraszám csökke­nése néni jeíemtős. Kevesebb a testnevelés alól felmentett diákok száma, jónak mond­ható a szaktanári ellátottság, javult az alsó tagozatosok szakszerű oktatása — állapítot­ta meg a testület, ugyanakkor fölhívta a figyelmet arra, hogy mindezek ellenére nera fejlődött a kívánalmaknak megfelelően az iskolai sport színvonala, nem eleggé ősz- szehangolt a verenysporttal. Kedvezőbbek a tapasztala­tok a tömegsportban: a szer­vezett, a kötetlen és öntevé­keny testedzési formákba egyre szélesebb körből kap­csolódnak be, rendszereseb­bek a különféle versenyek, bajnokságok, sportakciók, mint például a kispályás labda­rúgás, asztalitenisz, teke, Pa­lóc 4+1, olimpiai öt próba, munkahelyi olimpia, futóna­pok. Gond viszont — tovább- . ra is — a diákturizmus ala­csony színvonala, a termé­szetjárás népszerűtlensége. Ami a versenysportot il­leti : ötven sportegyesületből tízben van lehetőség a mi­nőségi szintű versenyzésre. A működő 93 szakosztály sport­ági megoszlása a városkör­zetben elsősorban labdarú­gás-centrikus, míg a város­ban valamennyi csapatsport­ág megtalálható. A kiemelt s/saikoszályok egy részében fejlődött a szakmai munka, bár a nemzetközi eredmé­nyekkel rcm t"dt»k lépést tartani, az olimpiai pontok száma több helyütt vissza­esett... Az utánpótlás nevelése meg- különi>0zt««plt f Äye*met ka­pott az mányi tó munkában. Salgótarjánban bárom áltálé • n«« és egy középiskolában arókörnesk testneve'és szakos osztályok, tovább bővítik a beiskolázás körét M szakos óvodák, megteremtve ezzel a folyamatosságot. E téren is vannak hátráltató tényezők, mind a szemléletben, mind a gyakorlatban. A sportegyesü­letek tervszerű kiválasztást végeznek atlétikában, labda­rúgásban, birkózásban, úszás­ban, az idei tanéyoen ped g kosárlabdában is. A végrehajtó bizottság meg­fogalmazta a tovább épés te­endőit is. ezek között szere­lje! a szakmai szí nvonal eme­lése. a sportegyesületi felté­telek. lehetőségek teljesebb kihasználása, az anyagi ösz­tönzési rendszer fejlesztése, a mindennapos testnevelés be­vezetésének előkészítése. az iskolák és .sportegyesületek együttműködésének elősegí­tése. Mi lesz veled, utánpótlás? magatartásnak a következmé­nye a nem mindenkivel szem­beni azonos követel ménytá- masztás, következetlenség a számonkérésben, az ellenőr­zésben. a tevékenység érdemi elbírálásában. Hamis képet rajzolnánk azonban, ha egy- egy intézményben a demok­ratikus légkör kialakítását csak a vezetőtől várnánk el! A közösségnek, a tantestület­nek is bizonyítania kell, hogy tud és akar élni a lehetőség­gel. ha kell vállalja a meg­egyezés mellett az alkotó vi­tát is. Sokat kell tenni azért, hogv érvényesüljön a meg­győzés és a tolerancia dialek­tikája. Iskoláinkban a munkahelyi demokratizmus fórumai, a ve­zetői , megbeszélések, a tan­testületi értekezletek, a mun­kaközösségi ülések, a mozgal­mi tevékenységi -formák rend­szeresen és egyre növekvő hatékonysággal működnek. A nevelőtestületi légkört ma a korábbiakhoz viszonyítva jó­nak ítélhetjük meg annak el- : lenére, hogv találkozunk még • személyi ellentétekkel, belső feszültségekkel, negatív han­gulati elemekkel is. Az iskolai élet demokratizmusának fej­• leszíésében jelentős eredmény- : ként tartjuk számon, hogy az ellentmondásoktól, torzsalko­dásoktól terhes helvzet meg­változását az újonnan kineve- : zett vezetők demokratikusabb : vezetési stílust követtek. Ki ■ kell emelnünk a pártszerve­■ zetek tevékenységét, melyet a munkahelyi légkör javítása érdekében kifejtettek. A pe­dagógus-pártbizottság irányí­tásával egyre érzékenyebben reagálnak a helyi feszültsé­gekre. politikai eszközeikkel, céltudatosabb meggvőző mun­kával biztosítják az alkotó pedagógiai munkához szüksé­ges nyugodt iskolai hangulat A városi pártbizottság a közoktatás-politikai feladatok megvalósításának irányításá­ban jelentős tényezőnek tart­ja az iskolai demokrácia hely­zetét, annak fejlesztését. A fokozott figyelem hatására városunkban is számos, a fel­tételek javítását célzó intéz­kedés született es a tartalmi munka -is folyamatosan kor­szerűsödött. Ma különösen az iskolában érzékeljük, hogy az ismere­tek, a magatartási kultúra és a szocialista demokrácia mennyire összetartozó, egy­mástól elválaszthatatlan fo­galmak. Az iskolai élet min­dig is egyfajta modellként szolgált a fiatalság számára, ezért alapkérdés számunkra, hogy a fiatalok tudatos cse­lekvés. munka által váljanak társadalmilag aktív, demokra- I tikusan gondolkodó, elkötele­zett felnőttekké. A tanulók társadalmi aktivitásra, közélet­re nevelése szempontjából egyaránt fontos a demokrati­kus légkör,: melynek állapotát alapvetően határozza meg az intézményvezetők vezetési .stí­lusa. valamint az iskolai kö­zösségek demokratizmusa. A város és a városkörnyék általános és középfokú iskolái­ban tevékenykedő vezetők szakmai, politikai és vezetői alkalmasságát tekintve meg­állapíthatjuk. hogy az elmúlt években kedvező tendenciának voltunk részesei, melynek eredményeként ma az intéz­ményvezetők döntő többsége megfelel a kor és a társadal­mi. politikai elvárásoknak. Helyemként még ma is talál­kozunk azonban olyan vezető­vel, aki nem támaszkodik kel­lően a pedagógusok vélemé- nvére. javaslataira, nem segí­ti sokoldalúan . az intézményi mozga [mi szegvek, fórumok munkáját. Ennek a vezetői

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents