Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-02 / 231. szám
Levél ú lakossághoz A napokban több ezer városlakó talált a postaládájában egy nagyobb méretű lapot, levelet, amelyet a városi tanács küldött, azzal a céllal, hogy tájékoztassa az állampolgárokat a településfejlesztési elképzelésekről, illetve a már sokat emlegetett hozzájárulás bevezetésének mikéntjéről. Mint a levélben olvasható, a célok kitűzésénél a tanácsi testület tagjai figyelembe vették a város egész lakosságának igényeit, s Salgótarján lakói azt t várják el, hogy javuljon a lakásellátás, őrizzük meg az ellátás színvonalát, a jelenlegi ■ szinten működjenek az egészségügyi, oktatási intézmények, bővüljön a kommunális hálózat, s fokozottabb legyen a törődés az idösko- rúakról. Nyilvánvaló, hogy az így meghatározott feladatok között rangsorolni kell, s e teendők pénzügyi forrásai meglehetősen szűkre Szabottak, ezért is szükséges a kiegészítő forrás: a településfejlesztési hozzájárulás. Ahogyan a tanács nemrégiben állásfoglalt e kérdésben: a hozzájárulás célja általános az egész varos lakosságának érdekeivel — közvetlenül vagy közvetve — egyező cél legyen a város közműellátottságát javító beruházások finanszírozása, illetve megvalósításuk gyorsítása. Ezért szól úgy a levél, hogy ha a lakosság vállalja a településfejlesztési hozzájárulást — természetesen csak a feltételeknek megfelelően, s a javasolt évi 1000 forinttal —, nos úgy gyorsabb ütemben megoldódnának a „közműgondokKözös érdek ez, legyen hát a tehervállalás is közös! Többet és többeknek Újabb kedvezmények a lakásépítéshez és -vásárláshoz Ismrt, hAgf Saigócurjén Város raetr.sa 1:984 évi i-.y- tároza őnennében ro'trs’oi: a fiatal iiá ér többgyermekes családik ta íacíi támogatásban részesíthetők, akik tanácsi bér-, illetve tanácsi értékesítéséi lakásra jogosultak és új OTP-lakást vásárolnak, illetve lakást építenek. (Sorház, családi ház, tetőtér-beépítés stb.). A támogatás nyújtásának feltételei között szerepel továbbá, hogy az igénylő önálló lakással nem rendelkezik, munkáltatója támogatásban részesíti, és salgótarjáni lakos. Valamennyi támogatásra jogosult igénylő 3 százalékos kamatozású kölcsönben is részesíthető, ha új OTP-lakást vásárol, és lakásgondját e kölcsön nélkül nem képes megoldani. A városi tanács a közelmúltban újabb kedvezményekről döntött, s megemelte a nyújtható támogatás, illetve kölcsön összegét. A tanácsi bérlakásra jogosultaknál a támogatás mértéke — egygyermekes (egy gyermeket vállaló) család esetén a szociálpolitikai kedvezménynyel csökkentett vételár 9 százalékról 10 százalékra, de legfel jebb 300 ezer forint, kétgyermekes (két gyermeket vállaló) család esetén a szociálpolitikái kedvezménnyel csökkentett vételár 11 százalékról 12 százalékra, de legfeljebb 120 ezer forint, hárem- vagy többgyermekes család esetén a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett vételár 13 százalékról 14 százalékra, de legfeljebb 140 ezer forintra emelkedett. Tanácsi értékesítéséi lakásra Jogosultaknál a támogatás mértéke — egygyermekes (egy gyereket vállaló) család esetén a szociálpoitikai kedvezménnyel csökkentett vételár 7 százalékról 8 százalékra, de legfeljebb 70 ezer forintra — kétgyermekes (két gyermeket vállaló) család esetén a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett vételár 9 százalékról 10 százalékra, de legfeljebb 90 ezer forintra — három- vagy több- gyermekes család esetén szociálpolitikai kedvezménynyel csökkentett vételár 11 százalékról 12 százalékra, de legfeljebb 110 ezer forintra emelkedett. E támogatáson túlmenően — amelyet a két- és több- gyermekes családok vissza nem térítendő támogatás formájában kaphatják —, 3 százalékos kamatozású kölcsön is igényelhető. A kölcsön felső határa 100 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedett. A támoeatási rendszer alapján azonban 1985. évben vissza nem térítendő támogatásban és kamatmentes kölcsönben csak a városközponton kívül vásárló igénylőinket részesítjük. Az eltelt időszak alatt 82 családdal közel 12 millió forint összegű támogatás és kölcsön biztosítására kötött szerződést a tanács. Ez évben kamatmentes és vissza nem térítendő támogat.ás fc>iz- tosításáfa még 9 millió forint. 3 százalékos kamatozású kölcsön biztosítására pedig 2.7 millió forint használható fel. E döntések nagymértékben segítik a fiatal házasokat és többgyermekeseket pz első lakás megvásárlásánál. A lövőben is a vásárlás és a lakásépítés lesz a lakáshoz jutás elsődleges formája, amelynek eléréséhez ezek a kedvezmények jelentős segítséget nyújtanak, — tájékoztattak bennünket az illetékesek. Havonta több mint 100 tonna kerítésfonat készül horganyzott kivitelben az SKÜ bátonyterenyei feldolgozó gyáregységében, 1009—1500 «uh magasságban és 2,2, illetve 2,5 milliméter vastagságú hazaik ól. — bp — !Rz idén 16 engedélyt bevontok.— Kisiparosok, snagáitiioreskedők a városkán Milyen szerepet töltenek be a varosban, s hogyan biztosítják az ellátást a magán- kisiparosok és magánkereske-' dók a megyeszékhelyen, milyen az erkölcsi, morális magatartásuk, az adófizetési kötelezettség teljesítése a magánszektorban dolgozóknak —, erről beszélgettünk Levenda Józsefnével, a Salgótarjáni Városi Tanács termelés-ellá- tásfelügyeleti osztály vezetőjével. — Hogy a város lakossági ellátásában milyen szerepet tölt be a kiskereskedők és kisiparosok nagy tábora, azt először néhány számmal .kell, hogy illusztráljam. Salgótarjánban 1985. első fél év végén nyilvántartásunk szerint 137 magánkereskedő és 588 magánkisiparos segít a város lakossági ellátásában. A magánkereskedők többsége elsősorban az alapellátás biztosítását, javítását látja el, mégpedig az iparcikkkereskedelmen belül, a ruházati szakmában, az élelmiszer területén, a zöldség- gvümölcs kereskedelemben, valamint néhányan a vendéglátás területén. A magánkis- ioarosok egy része, mintegy 230-an főfoglalkozásszerűen, más részük, csaknem száz- nvolcvanan. a munkaviszony megtartása mellett és egy kisebb részük, csaknem nyolc- vartan a nyugdíj mellett végzik ipari tevékenységüket. Érdekes a tevékenységi körük megoszlása is. Az általános ioarban —. mint például a géoioar, lakatosioar. fa- és asztalosipar. a háztartási gépjavítás. rádió- és téveműsze- rész, vagy a gépjárműjavítás terén — mintegy 250 fő dolgozik. Az építőiparban — kőműves, szobafestő-mázoló, vízvezeték-, vagy villanyszerelő. Számuk megközelíti a 120 főt. Szállítással 78-an, személyi szolgáltatással —, mint például fényképész, fodrász-kozmetikus. 45 kisiparos foglalkozik a megyeszékhelyen. — Véleménye szerint a magánkisiparral, a magánkereskedői engedéllyel rendelkezők honyan illeszkednek be morálisán is a város közéletébe? — Általában mind a kisiparosok, mind a kiskereskedők sokat adnak a minőségi színvonalra, ellátási feladatukat komolyan veszik, az igényekhez megfelelően alkalmazkodnak. Jelen vannak a város közéletében, a tanácsi testületben, a Hazafias Népfront bizottságaiban és kiveszik részüket a társadalmi munkából is. — Milyen gondok jelentkeznek a kisiparosok, kiskereskedők tevékenységében? — A tanácshoz, mint szak- igazgatási szervhez, kevesebb olvan lakossági panasz érkezik. ami a szolgáltatás minőségére vonatkozik, mint ami a valóságban felmerül. A panaszok többsége a KIOSZ szervezetéhez fordul, mivel ott kisiparosokból Jiozzáértő szakmai bizottságok yizsgálják felül azokat, akiknek a hibák orvoslására is megfelelő meg- 'győző eszközök állnak rendelkezésre — szakértelmükkel egvütt.' Ami pedig hozzánk eüut: a iogszabálv által előírt bejelentési kötelezettségek megszegése, különösen az alkalmazott-tartásra vonatkozóan. Ugyanis nyolc napon belül osztályunkra minden alkalmazottat be kell jelenteni, csakúgy, mini az alkalmazott- tartás megszűnését, amiről osztályunk nyilvántartást vezet. Gyakoriak a késedelmes bejelentések, mi több, a bejelentések elmulasztása. Az elmúlt másfél évben súlyosabb mulasztások miatt 37 esetben vált szükségessé szabálysértési eljárás kezdeményezése. Itt mondanám el azt is, hogy az utóbbi két-három évben nem kívánatos módon szaporodtak a nagy összegű adó- és az úgynevezett SZTK-tartozások száma is. — Éppen ebből fakadóan kérdezzük, hogy a magánkisiparosok és kiskereskedők mennyiben tartják be a törvényességet. illetve a tanács milyen eszközökkel tartatja be a-* adóra vonatkozó előírásaikat? — A törvény kimondja, hogy vissza kell vonni az iparjogosítványt. ha egyévi befizetési kötelezettséget meghaladó társadalombiztosítási járulék. vagy adóhátraléka van és vissza lehet vonni az ipar- jogosítván.Vt, ha egy éven belül ismételten szabálysértési bírságot kapott, vagy kisipari tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályokat megszegte, munkáját szakszerűtlenül, vagy rossz minőségben végezte, és emiatt ugyancsak egy éven belül ismételten figyelmeztetést kapott. Sajnos, ilyesmire Salgótarjánban is akad példa bőven. Az előbb említett okokból az elmúlt évben és az idei év első fél évében tizenhat ioar jogosítványt. és egv magánkiskeres- kedőd engedélyt vontunk viszs^a. Ezek Kozott volt oivan villanyszerelő, aki 180 ezer forint SZTK-tartozást. és 770 ezer forint adótartozás: ..gyűjtött" össze. Van más példánk is. Olyan kőművesünk is akad, akinek az adótartozása meghaladja a 300 ezer forinto' Az említett példánkon úl lénvegesen több a társadalombiztosítási járulék és az adótartozások száma, melyekről a társszervek tájékoztatnak bennünket. Osztályunk minden esetben megkísérli az érintetteket meggyőzni, tartozásaik rendezésére, és ez legtöbbször eredménnyel is íár. Amikor már a legszigorúbb intézkedésre ke-ül sor. ott már minden kísérlet kudarcot vallott. Az iparengedély megvonása után számos más intézkedésre is sor kerülhet, többek között végrehajtási ítélet útján vagyonelkobzásra és másra. Államoolgári -jog a magánkisipar és a magánkereskedői jog gyakorlása. A városi tanács érdeke és célja, hogy e jog gyakorlásával a megve- székhelv, sőt a város vonzás- körzetének ellátását is magasabb és kulturáltabb szinten szolgália. Ehhez az iparral rendelkezők nagy többségének becsületes munkáia biztosíték is. Ezt mi hatósági eszközökkel támogatjuk, de nem riadunk vissza a felelőss'égre- vonásoktól sem —, éppen a lakosság szolgáltatását, ellátását becsületesen biztosié Vicinq-osok. magánkeres t-n-5 'ik prd°k°hen — mondotta a széipotés során T, evendő Tó- zsefné. a terrnelés-eliátí- cel- ügyeleti osztály vezetőie Somogyvári László Felmérés az idcskorúakrói Növekvő átlagéletkor — Egyedül nem megy... — II család is felelős! Elsőként alakult vállalati tanács az ötvözetgyárban Tulajdonosként dolgozni... Az elmúlt években a szociálpolitikán belül mindinkább a figyelem előterébe kerül az időskorúak helyzete. , Kiemelten foglalkozott ezzel a témával az MSZMP kongresszusa is, amely a szociálpolitikáról szólva megállapította, hogy .,A társadalmi igazságosság azt igényli, hogy a nagyobb jövedelműek fokozott mértékben járuljanak hozzá a köztelek viseléséhez, a jövedelmi és szociális helyzetük alapján rászorulók pedig kapjanak több kedvezményt, juttatást.” Továbbá: ..A nyugdíjak mellett az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a társadalmi gondoskodás legkülönbözőbb for máinak, módszereinek kidolgozására és alkalmazására, ugyanakkor erősíteni kell a családnak az időskorú hozzátartozók ellátásáért viselt felelősségét.” Nemrégiben Salgótarjánban egy fölmérés készült az időskorúak helyzetét illetően, dr. Hajdú Katalin osztályvezétő városi főorvostól, e vizsgálat tapasztalatairól érdeklődtünk. — Városunkban a nyugdí- jos korú lakosság száma mintegy kilenc és fél ezerre tehető, a róluk készített környezet- tanulmányokat folyamatosan dolgozzuk fel — mondotta. — örvendetes tény, hogy nőtt városunkban az átlagéletkor, jelenleg körülbelül két és fél ezer a 65 éven felüli nő, illetve a 70 év fölötti férfi. Ez a körülmény azonban egvre nagyobb feladatok elé állítja az állami szociális gondoskodást. annak ellenére, hogy azt évről évre fejlesztjük. — Mit mutat a felmérés az egyedül élőkről? — Egészen pontosan: városunkban 425 ember él teljesen egyedül, illetve 59-en élnek idős rokonok egy háztartásban. akiknek az egy főre jutó jövedelmük nem haladja meg a havi 2700 forintot. Mintegy 130 azoknak a házaspároknak a száma, akiknek az egy főte jutó jövedelme szintén 2700 forint alatt van. E két ésoportra a legjellemzőbb. hogy családjuk nincs. . gvermektelenek és koruknál fogva munkaképtelenek. — Nemritkán a gyermekek is „megfeledkeznek” szüléikről ..... — Igen, tudomásul kell venni, hogy nem- csupán a szülő feladata a gyermekekről való gondoskodás, hanem fordítva is: a gyermekeknek kötelességük az időskorú szüléikről való gondoskodás! Elsősorban szeretettel, jó szóval, látogatással, de ha szükséges anyagiakkal is. A családi szerete- tet, a melegséget a legjobban szervezett ájlami szociális gondoskodás egyik formája sem tudja helyettesíteni, vagy pótolni. — Mit tehet tehát az állami gondoskodás? — Elsőrendű feladatunk, hogy az állampolgárok helyzetének felmérése, pontosítása után a legsürgősebb segítséget megadjuk. Gondolunk itt a gondozásba vételre, a szociális étkeztetésre, a közgyógyel- látási igazolvány kiadására, esetleg a szociális otthoni, vagy az öregek napközi otthoni előjegyzésére, illetőleg a pénzbeni segélyezésre. Tehát akkor nem zárul le a felmérés. — Amit elkezdtünk az idén, szeretnénk befejezni. Azon időskorú állampolgárok, akiknek a havi jövedelme alacsony, de még munkaképes korúak, nos, az ő helyzetük pontosítása várhatóan a jövő. év elején kezdődik el. Míg a következő lépés a gyermekesek adatainak feldolgozása lesz. Hadd tegyem hozzá, hogy senkinek nem fogjuk „zaklatni” a gyermekét, aki ez elől elzárkózik, ám csak azoknak az időskorúaknak tudunk majd segítséget nyújtani, ahol a való' viszonyokat megismerjük, l^s itt újra hangsúlyoznám, a gyermekek tartási kötelezettségét. felelősségét, hiszen nem lehet minden probléma megoldását csupán a társadalomtól várni. E -..éles körű felmerő munkához ezúton is kérjük a lakosság megértését, türelmét és n"m utolsósorban: jó szándékú segítőkészségét — mondotta végezetül dr. Hajdú Katalin osztályvezető városi főorvos. Manapság sok szó esik az új vállalatvezetési, vállalat- irányítási módszerekről, s egyre több helyütt alakulnak meg a vállalati tanácsok. így került sorra a közelmúltban e testület megalakítása a Salgótarjáni Ötvözetgyárban, s a helyi pártbizottság nem sokkal később összegezte is a tapasztalatokat, Márton József titkár irányításával. Fontos szerep jutott az előkészítő bizottságnak, hiszen tagjai tájékoztatták a dolgozókat jogaikról, lehetőségeikről. A legnagyobb figyelmet és érdeklődést az új vállalat- irányítási' rendszerben rejlő demokratikus lehetőség, a tulajdonosi szemlélet megvalósulásának reális és realizálható lehetősége váltotta ki. Sokan adtak hangot azon óhajuknak, hogy mindenki tulajdonosi módon dolgozzon. A főbb kérdéseket, hatásköröket, jogokat és kötelezettségeket tartalmazza a szervezeti és működési szabályzat. Nem volt könnyű feladat, hiszen sok hasznosítható tapasztalatot nemigen kapott az ipari miniszter által megbízott, háromtagú bizottság. ugyanis Salgótarjánban elsőként, de országos szinten is a többséget megelőzve, álltak át erre az irányítási formára. A szerkesztő- bizottság célkitűzése volt, hogy a jogszerűség betartása mellett a dolgozói érdekeket is maximálisan figyelembe vegyék a szabályzat elkészí- lésénél. A vállalati bizalmitestület bízta meg az előkészítő bizottságot — a párt és a KISZ előzetes egyetértésével — a dolgozók választott küldötteinek jelölésével. A javasolt 10—12 dolgozóból alakult ki a hatfős jelölőlista, amelvet már korábban valamennyi munkaterületen kifüggesztettek. Mivel váltó műszakosok az üzemek, ezért az 520 fős vállalati létszámból, mintegy három és fél száz fő kilenc csoportban szavazott. Nagy érdeklődés kísérte e szokatlan eseményeket, a dől. «őzök haneu'e^ából. yi«elke- Jóqébő! érződött a' fe’olős'ég- teü esség, a demokrácia tisztelete. Hozzá kell tenni azonban a teljes képhez, hogy mind a jelöléseknél, mind a választásoknál számos szubjektív tényező is szerepet játszott — olykor a rátermettség és az alkalmasság rovására. A jelölőbizottság különösen nagy gonddal készítette elő az igazgatóválasztást, biztos információkat kívántak szerezni arról, hogy az ötvözetgyári dolgozók valóban egyöntetűen a jelenlegi igazgatót akarják-e megerősíteni pozíciójában. Miután a véleményeket összegezték, kiderült, hogy valamennyien a jelenlegi igazgatónak adtak bizalmat, javasolták ,e funkciójában megerősíteni. Igazolta mindezt a szavazás, hiszen száz százalékban voksoltak mellette. Sokkal több gondot okozott a vállalati tanács elnökének megválasztása, az erre vonatkozó rendelet ugyanis e tisztség gyakorlása alól kizárja az igazgatót|. Ugyanakkor, ha vizsgáiét tárgyává tesszük, hogy kik a vállalat műszaki és gazdasági dolgainak legjobb ismerői, döntés- hozatalra azonnal képes és alkalmas vállalati tanácstagok, nos, a válasz egyértelmű: az igazgatóhelyettesek. Ám, a vasasszakszervezet állásfoglalása alapján, igazgató- helyettesek ne töltsenek be elnöki funkciót. Tehát a vállalati tanács elnöke olyan személy legyen, aki nem közvetlen az igazgató beosztottja — egyébként ez volt az Jpari Minisztérium, s a _ vállalati pártvezetőség álláspontja is, s végül eszerint döntött a kollektíva. , Az előkészítő bizottság elnöke, Vágó Géza szb-titkár tájékoztatója szerint, a vállalati tanács választásának politikai tapasztalatait összegezve, megállapítható. hogy „az előkészítések és választások kifejezetten jó légkörbe*» zajlottak le. érvényesült a törvényesség és a demokratizmus. A felsorolt néhá”'pozitív és negatív taoaszta tot. mint hasznos informál javasoljuk figyelembe ven" azoknál a vállalatoknál, ahö most van előkészületben az átalakulási folyamat.”