Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-02 / 231. szám

Levél ú lakossághoz A napokban több ezer városlakó talált a postaládá­jában egy nagyobb méretű lapot, levelet, amelyet a városi tanács küldött, azzal a céllal, hogy tájékoztassa az állampolgárokat a településfejlesztési elképzelések­ről, illetve a már sokat emlegetett hozzájárulás beveze­tésének mikéntjéről. Mint a levélben olvasható, a célok kitűzésénél a ta­nácsi testület tagjai figyelembe vették a város egész lakosságának igényeit, s Salgótarján lakói azt t várják el, hogy javuljon a lakásellátás, őrizzük meg az ellá­tás színvonalát, a jelenlegi ■ szinten működjenek az egészségügyi, oktatási intézmények, bővüljön a kommu­nális hálózat, s fokozottabb legyen a törődés az idösko- rúakról. Nyilvánvaló, hogy az így meghatározott feladatok kö­zött rangsorolni kell, s e teendők pénzügyi forrásai meglehetősen szűkre Szabottak, ezért is szükséges a ki­egészítő forrás: a településfejlesztési hozzájárulás. Aho­gyan a tanács nemrégiben állásfoglalt e kérdésben: a hozzájárulás célja általános az egész varos lakosságá­nak érdekeivel — közvetlenül vagy közvetve — egyező cél legyen a város közműellátottságát javító beruházások finanszírozása, illetve megvalósításuk gyorsítása. Ezért szól úgy a levél, hogy ha a lakosság vállalja a településfejlesztési hozzájárulást — természetesen csak a feltételeknek megfelelően, s a javasolt évi 1000 forint­tal —, nos úgy gyorsabb ütemben megoldódnának a „közműgondokKözös érdek ez, legyen hát a tehervál­lalás is közös! Többet és többeknek Újabb kedvezmények a lakásépítéshez és -vásárláshoz Ismrt, hAgf Saigócurjén Város raetr.sa 1:984 évi i-.y- tároza őnennében ro'trs’oi: a fiatal iiá ér több­gyermekes családik ta íacíi támogatásban részesíthetők, akik tanácsi bér-, illetve ta­nácsi értékesítéséi lakásra jo­gosultak és új OTP-lakást vásárolnak, illetve lakást épí­tenek. (Sorház, családi ház, tetőtér-beépítés stb.). A támo­gatás nyújtásának feltételei között szerepel továbbá, hogy az igénylő önálló lakással nem rendelkezik, munkálta­tója támogatásban részesíti, és salgótarjáni lakos. Vala­mennyi támogatásra jogosult igénylő 3 százalékos kamato­zású kölcsönben is részesíthető, ha új OTP-lakást vásárol, és lakásgondját e kölcsön nél­kül nem képes megoldani. A városi tanács a közel­múltban újabb kedvezmé­nyekről döntött, s megemel­te a nyújtható támogatás, il­letve kölcsön összegét. A ta­nácsi bérlakásra jogosultak­nál a támogatás mértéke — egygyermekes (egy gyerme­ket vállaló) család esetén a szociálpolitikai kedvezmény­nyel csökkentett vételár 9 százalékról 10 százalékra, de legfel jebb 300 ezer forint, két­gyermekes (két gyermeket vállaló) család esetén a szo­ciálpolitikái kedvezménnyel csökkentett vételár 11 szá­zalékról 12 százalékra, de legfeljebb 120 ezer forint, hárem- vagy többgyermekes család esetén a szociálpoliti­kai kedvezménnyel csökken­tett vételár 13 százalékról 14 százalékra, de legfeljebb 140 ezer forintra emelkedett. Tanácsi értékesítéséi lakásra Jogosultaknál a támogatás mértéke — egygyermekes (egy gyereket vállaló) család esetén a szociálpoitikai ked­vezménnyel csökkentett vé­telár 7 százalékról 8 százalék­ra, de legfeljebb 70 ezer fo­rintra — kétgyermekes (két gyermeket vállaló) család esetén a szociálpolitikai ked­vezménnyel csökkentett vétel­ár 9 százalékról 10 százalék­ra, de legfeljebb 90 ezer fo­rintra — három- vagy több- gyermekes család esetén szociálpolitikai kedvezmény­nyel csökkentett vételár 11 százalékról 12 százalékra, de legfeljebb 110 ezer forintra emelkedett. E támogatáson túlmenően — amelyet a két- és több- gyermekes családok vissza nem térítendő támogatás for­májában kaphatják —, 3 szá­zalékos kamatozású kölcsön is igényelhető. A kölcsön felső határa 100 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedett. A támoeatási rendszer alap­ján azonban 1985. évben vissza nem térítendő támoga­tásban és kamatmentes köl­csönben csak a városközpon­ton kívül vásárló igénylőin­ket részesítjük. Az eltelt időszak alatt 82 családdal közel 12 millió fo­rint összegű támogatás és kölcsön biztosítására kötött szerződést a tanács. Ez év­ben kamatmentes és vissza nem térítendő támogat.ás fc>iz- tosításáfa még 9 millió fo­rint. 3 százalékos kamatozá­sú kölcsön biztosítására pe­dig 2.7 millió forint használ­ható fel. E döntések nagymértékben segítik a fiatal házasokat és többgyermekeseket pz első la­kás megvásárlásánál. A lö­vőben is a vásárlás és a la­kásépítés lesz a lakáshoz ju­tás elsődleges formája, amely­nek eléréséhez ezek a ked­vezmények jelentős segítséget nyújtanak, — tájékoztattak bennünket az illetékesek. Havonta több mint 100 tonna kerítésfonat készül horgany­zott kivitelben az SKÜ bátonyterenyei feldolgozó gyár­egységében, 1009—1500 «uh magasságban és 2,2, illetve 2,5 milliméter vastagságú hazaik ól. — bp — !Rz idén 16 engedélyt bevontok.— Kisiparosok, snagáitiioreskedők a városkán Milyen szerepet töltenek be a varosban, s hogyan bizto­sítják az ellátást a magán- kisiparosok és magánkereske-' dók a megyeszékhelyen, mi­lyen az erkölcsi, morális ma­gatartásuk, az adófizetési kö­telezettség teljesítése a ma­gánszektorban dolgozóknak —, erről beszélgettünk Levenda Józsefnével, a Salgótarjáni Városi Tanács termelés-ellá- tásfelügyeleti osztály vezető­jével. — Hogy a város lakossági ellátásában milyen szerepet tölt be a kiskereskedők és kisipa­rosok nagy tábora, azt elő­ször néhány számmal .kell, hogy illusztráljam. Salgótar­jánban 1985. első fél év vé­gén nyilvántartásunk szerint 137 magánkereskedő és 588 magánkisiparos segít a város lakossági ellátásában. A ma­gánkereskedők többsége első­sorban az alapellátás biztosí­tását, javítását látja el, mégpedig az iparcikk­kereskedelmen belül, a ru­házati szakmában, az élel­miszer területén, a zöldség- gvümölcs kereskedelemben, valamint néhányan a vendég­látás területén. A magánkis- ioarosok egy része, mintegy 230-an főfoglalkozásszerűen, más részük, csaknem száz- nvolcvanan. a munkaviszony megtartása mellett és egy ki­sebb részük, csaknem nyolc- vartan a nyugdíj mellett vég­zik ipari tevékenységüket. Ér­dekes a tevékenységi körük megoszlása is. Az általános ioarban —. mint például a géoioar, lakatosioar. fa- és asztalosipar. a háztartási gép­javítás. rádió- és téveműsze- rész, vagy a gépjárműjavítás terén — mintegy 250 fő dolgo­zik. Az építőiparban — kő­műves, szobafestő-mázoló, víz­vezeték-, vagy villanyszerelő. Számuk megközelíti a 120 főt. Szállítással 78-an, személyi szolgáltatással —, mint pél­dául fényképész, fodrász-koz­metikus. 45 kisiparos foglal­kozik a megyeszékhelyen. — Véleménye szerint a ma­gánkisiparral, a magánkeres­kedői engedéllyel rendelkezők honyan illeszkednek be morá­lisán is a város közéletébe? — Általában mind a kis­iparosok, mind a kiskereske­dők sokat adnak a minőségi színvonalra, ellátási feladatu­kat komolyan veszik, az igé­nyekhez megfelelően alkal­mazkodnak. Jelen vannak a város közéletében, a tanácsi testületben, a Hazafias Nép­front bizottságaiban és kive­szik részüket a társadalmi munkából is. — Milyen gondok jelent­keznek a kisiparosok, kiske­reskedők tevékenységében? — A tanácshoz, mint szak- igazgatási szervhez, kevesebb olvan lakossági panasz érke­zik. ami a szolgáltatás minő­ségére vonatkozik, mint ami a valóságban felmerül. A pa­naszok többsége a KIOSZ szervezetéhez fordul, mivel ott kisiparosokból Jiozzáértő szak­mai bizottságok yizsgálják fe­lül azokat, akiknek a hibák orvoslására is megfelelő meg- 'győző eszközök állnak rendel­kezésre — szakértelmükkel egvütt.' Ami pedig hozzánk eüut: a iogszabálv által előírt bejelentési kötelezettségek megszegése, különösen az al­kalmazott-tartásra vonatkozó­an. Ugyanis nyolc napon be­lül osztályunkra minden al­kalmazottat be kell jelenteni, csakúgy, mini az alkalmazott- tartás megszűnését, amiről osztályunk nyilvántartást ve­zet. Gyakoriak a késedelmes bejelentések, mi több, a beje­lentések elmulasztása. Az el­múlt másfél évben súlyosabb mulasztások miatt 37 esetben vált szükségessé szabálysérté­si eljárás kezdeményezése. Itt mondanám el azt is, hogy az utóbbi két-három évben nem kívánatos módon szaporodtak a nagy összegű adó- és az úgynevezett SZTK-tartozások száma is. — Éppen ebből fakadóan kérdezzük, hogy a magánkis­iparosok és kiskereskedők mennyiben tartják be a tör­vényességet. illetve a tanács milyen eszközökkel tartatja be a-* adóra vonatkozó előírásai­kat? — A törvény kimondja, hogy vissza kell vonni az ipar­jogosítványt. ha egyévi befi­zetési kötelezettséget megha­ladó társadalombiztosítási já­rulék. vagy adóhátraléka van és vissza lehet vonni az ipar- jogosítván.Vt, ha egy éven be­lül ismételten szabálysértési bírságot kapott, vagy kisipari tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályokat meg­szegte, munkáját szakszerűt­lenül, vagy rossz minőségben végezte, és emiatt ugyancsak egy éven belül ismételten fi­gyelmeztetést kapott. Sajnos, ilyesmire Salgótarjánban is akad példa bőven. Az előbb említett okokból az elmúlt évben és az idei év első fél évében tizenhat ioar jogosít­ványt. és egv magánkiskeres- kedőd engedélyt vontunk visz­s^a. Ezek Kozott volt oivan villanyszerelő, aki 180 ezer fo­rint SZTK-tartozást. és 770 ezer forint adótartozás: ..gyűj­tött" össze. Van más példánk is. Olyan kőművesünk is akad, akinek az adótartozása meg­haladja a 300 ezer forinto' Az említett példánkon úl lénvegesen több a társada­lombiztosítási járulék és az adótartozások száma, melyek­ről a társszervek tájékoztat­nak bennünket. Osztályunk minden esetben megkísérli az érintetteket meggyőzni, tarto­zásaik rendezésére, és ez leg­többször eredménnyel is íár. Amikor már a legszigorúbb intézkedésre ke-ül sor. ott már minden kísérlet kudarcot vallott. Az iparengedély meg­vonása után számos más in­tézkedésre is sor kerülhet, többek között végrehajtási ítélet útján vagyonelkobzásra és másra. Államoolgári -jog a magán­kisipar és a magánkereskedői jog gyakorlása. A városi ta­nács érdeke és célja, hogy e jog gyakorlásával a megve- székhelv, sőt a város vonzás- körzetének ellátását is maga­sabb és kulturáltabb szinten szolgália. Ehhez az iparral rendelkezők nagy többségé­nek becsületes munkáia bizto­síték is. Ezt mi hatósági esz­közökkel támogatjuk, de nem riadunk vissza a felelőss'égre- vonásoktól sem —, éppen a lakosság szolgáltatását, ellá­tását becsületesen biztosié Vicinq-osok. magánkeres t-n-5 'ik prd°k°hen — mondotta a széipotés során T, evendő Tó- zsefné. a terrnelés-eliátí- cel- ügyeleti osztály vezetőie Somogyvári László Felmérés az idcskorúakrói Növekvő átlagéletkor — Egyedül nem megy... — II család is felelős! Elsőként alakult vállalati tanács az ötvözetgyárban Tulajdonosként dolgozni... Az elmúlt években a szoci­álpolitikán belül mindinkább a figyelem előterébe kerül az időskorúak helyzete. , Kiemel­ten foglalkozott ezzel a témá­val az MSZMP kongresszusa is, amely a szociálpolitikáról szólva megállapította, hogy .,A társadalmi igazságosság azt igényli, hogy a nagyobb jövedelműek fokozott mérték­ben járuljanak hozzá a köz­telek viseléséhez, a jövedel­mi és szociális helyzetük alap­ján rászorulók pedig kapjanak több kedvezményt, juttatást.” Továbbá: ..A nyugdíjak mellett az eddigieknél nagyobb figyel­met kell fordítani a társadal­mi gondoskodás legkülönbö­zőbb for máinak, módszerei­nek kidolgozására és alkalma­zására, ugyanakkor erősíteni kell a családnak az időskorú hozzátartozók ellátásáért vi­selt felelősségét.” Nemrégiben Salgótarjánban egy fölmérés készült az idősko­rúak helyzetét illetően, dr. Hajdú Katalin osztályvezétő városi főorvostól, e vizsgálat tapasztalatairól érdeklődtünk. — Városunkban a nyugdí- jos korú lakosság száma mint­egy kilenc és fél ezerre tehető, a róluk készített környezet- tanulmányokat folyamatosan dolgozzuk fel — mondotta. — örvendetes tény, hogy nőtt városunkban az átlagéletkor, jelenleg körülbelül két és fél ezer a 65 éven felüli nő, il­letve a 70 év fölötti férfi. Ez a körülmény azonban egvre nagyobb feladatok elé állítja az állami szociális gondosko­dást. annak ellenére, hogy azt évről évre fejlesztjük. — Mit mutat a felmérés az egyedül élőkről? — Egészen pontosan: váro­sunkban 425 ember él teljesen egyedül, illetve 59-en élnek idős rokonok egy háztartás­ban. akiknek az egy főre ju­tó jövedelmük nem haladja meg a havi 2700 forintot. Mintegy 130 azoknak a há­zaspároknak a száma, akik­nek az egy főte jutó jövedel­me szintén 2700 forint alatt van. E két ésoportra a leg­jellemzőbb. hogy családjuk nincs. . gvermektelenek és ko­ruknál fogva munkaképtele­nek. — Nemritkán a gyermekek is „megfeledkeznek” szüléik­ről ..... — Igen, tudomásul kell ven­ni, hogy nem- csupán a szülő feladata a gyermekekről való gondoskodás, hanem fordítva is: a gyermekeknek kötelessé­gük az időskorú szüléikről való gondoskodás! Elsősorban szeretettel, jó szóval, látoga­tással, de ha szükséges anya­giakkal is. A családi szerete- tet, a melegséget a legjobban szervezett ájlami szociális gondoskodás egyik formája sem tudja helyettesíteni, vagy pótolni. — Mit tehet tehát az álla­mi gondoskodás? — Elsőrendű feladatunk, hogy az állampolgárok helyze­tének felmérése, pontosítása után a legsürgősebb segítsé­get megadjuk. Gondolunk itt a gondozásba vételre, a szociá­lis étkeztetésre, a közgyógyel- látási igazolvány kiadására, esetleg a szociális otthoni, vagy az öregek napközi ott­honi előjegyzésére, illetőleg a pénzbeni segélyezésre. Tehát akkor nem zárul le a felmérés. — Amit elkezdtünk az idén, szeretnénk befejezni. Azon időskorú állampolgárok, akik­nek a havi jövedelme ala­csony, de még munkaképes korúak, nos, az ő helyzetük pontosítása várhatóan a jövő. év elején kezdődik el. Míg a következő lépés a gyermeke­sek adatainak feldolgozása lesz. Hadd tegyem hozzá, hogy senkinek nem fogjuk „zaklat­ni” a gyermekét, aki ez elől elzárkózik, ám csak azoknak az időskorúaknak tudunk majd segítséget nyújtani, ahol a va­ló' viszonyokat megismerjük, l^s itt újra hangsúlyoznám, a gyermekek tartási kötelezett­ségét. felelősségét, hiszen nem lehet minden probléma meg­oldását csupán a társadalom­tól várni. E -..éles körű fel­merő munkához ezúton is kérjük a lakosság megértését, türelmét és n"m utolsósorban: jó szándékú segítőkészségét — mondotta végezetül dr. Hajdú Katalin osztályvezető városi főorvos. Manapság sok szó esik az új vállalatvezetési, vállalat- irányítási módszerekről, s egyre több helyütt alakulnak meg a vállalati tanácsok. így került sorra a közelmúltban e testület megalakítása a Salgótarjáni Ötvözetgyárban, s a helyi pártbizottság nem sokkal később összegezte is a tapasztalatokat, Márton Jó­zsef titkár irányításával. Fontos szerep jutott az elő­készítő bizottságnak, hiszen tagjai tájékoztatták a dolgo­zókat jogaikról, lehetőségeik­ről. A legnagyobb figyelmet és érdeklődést az új vállalat- irányítási' rendszerben rejlő demokratikus lehetőség, a tu­lajdonosi szemlélet megva­lósulásának reális és realizál­ható lehetősége váltotta ki. Sokan adtak hangot azon óhajuknak, hogy mindenki tulajdonosi módon dolgozzon. A főbb kérdéseket, hatás­köröket, jogokat és kötele­zettségeket tartalmazza a szervezeti és működési sza­bályzat. Nem volt könnyű feladat, hiszen sok hasznosít­ható tapasztalatot nemigen kapott az ipari miniszter ál­tal megbízott, háromtagú bi­zottság. ugyanis Salgótarján­ban elsőként, de országos szinten is a többséget meg­előzve, álltak át erre az irá­nyítási formára. A szerkesztő- bizottság célkitűzése volt, hogy a jogszerűség betartása mellett a dolgozói érdekeket is maximálisan figyelembe vegyék a szabályzat elkészí- lésénél. A vállalati bizalmitestület bízta meg az előkészítő bi­zottságot — a párt és a KISZ előzetes egyetértésével — a dolgozók választott küldöttei­nek jelölésével. A javasolt 10—12 dolgozóból alakult ki a hatfős jelölőlista, amelvet már korábban valamennyi munkaterületen kifüggesztet­tek. Mivel váltó műszakosok az üzemek, ezért az 520 fős vállalati létszámból, mint­egy három és fél száz fő ki­lenc csoportban szavazott. Nagy érdeklődés kísérte e szokatlan eseményeket, a dől. «őzök haneu'e^ából. yi«elke- Jóqébő! érződött a' fe’olős'ég- teü esség, a demokrácia tisz­telete. Hozzá kell tenni azonban a teljes képhez, hogy mind a jelöléseknél, mind a válasz­tásoknál számos szubjektív tényező is szerepet játszott — olykor a rátermettség és az alkalmasság rovására. A je­lölőbizottság különösen nagy gonddal készítette elő az igaz­gatóválasztást, biztos infor­mációkat kívántak szerezni arról, hogy az ötvözetgyári dolgozók valóban egyöntetűen a jelenlegi igazgatót akar­ják-e megerősíteni pozíciójá­ban. Miután a véleményeket összegezték, kiderült, hogy valamennyien a jelenlegi igaz­gatónak adtak bizalmat, ja­vasolták ,e funkciójában meg­erősíteni. Igazolta mindezt a szavazás, hiszen száz száza­lékban voksoltak mellette. Sokkal több gondot okozott a vállalati tanács elnökének megválasztása, az erre vo­natkozó rendelet ugyanis e tisztség gyakorlása alól ki­zárja az igazgatót|. Ugyanak­kor, ha vizsgáiét tárgyává tesszük, hogy kik a vállalat műszaki és gazdasági dolgai­nak legjobb ismerői, döntés- hozatalra azonnal képes és alkalmas vállalati tanácsta­gok, nos, a válasz egyértel­mű: az igazgatóhelyettesek. Ám, a vasasszakszervezet ál­lásfoglalása alapján, igazgató- helyettesek ne töltsenek be elnöki funkciót. Tehát a vál­lalati tanács elnöke olyan személy legyen, aki nem köz­vetlen az igazgató beosztott­ja — egyébként ez volt az Jpari Minisztérium, s a _ vál­lalati pártvezetőség állás­pontja is, s végül eszerint döntött a kollektíva. , Az előkészítő bizottság el­nöke, Vágó Géza szb-titkár tájékoztatója szerint, a válla­lati tanács választásának po­litikai tapasztalatait össze­gezve, megállapítható. hogy „az előkészítések és választá­sok kifejezetten jó légkörbe*» zajlottak le. érvényesült a törvényesség és a demokra­tizmus. A felsorolt néhá”'­pozitív és negatív taoaszta tot. mint hasznos informál javasoljuk figyelembe ven" azoknál a vállalatoknál, ahö most van előkészületben az átalakulási folyamat.”

Next

/
Thumbnails
Contents