Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-02 / 231. szám
Csaknem 3,4 milliárd Sf^COTMlUAM forint sorsa Mire és mennyit költhet Salgőtarfán? Á megyeszékhely életében kiemelkedő eseményként jegyezhető a városi tanács közelmúltban tartott ülése, amelyen széles körű előkészítő munka alapján elfogadták Salgótarján VII. ötéves település- és tanácsi gazdaság- fejlesztésének koncepcióját. Az alapvető dokumentum fő célja, hogy segítse elő a város termelőágazatainak intenzív fejlesztését, az infrastruktúra bővítését, a lakosság életkörülményeit leginkább meghatározó ellátási feszültségek mérséklését, járuljon hozzá vonzáskörzetében ellátó szerepének további erősítéséhez, a településfejlesztésben elfoglalt helyéből adódó feladatainak teljesítéséhez. A tervkoncepció utal arra, hogy a termelőágazatuk fejlesztésében a hatékonysági követelményeknek kell játszani a meghatározó szerepet. Az ipar tekintetében a meglevő üzemek korszerűsítése, a termékszerkezet javítása, valamint a termékek versenyképességének a növelése az elsődleges. A középtávú elképzelések figyelembe veszik, hogy mezőgazdasági tevékenységre a zártkertek adnak némi lehetőséget, területük azonban ma már nem növelhető számottevően a városban. Az általános rendezési terv alapján indokolt bővíteni a közlekedés és a hírközlés hálózatát. alapvetően városi érdekeket is szolgálna a Hatvan —Salgótarján vasúti fővonal villamosítása és a második vágány megépítése. A meg.ve- székhelv kereskedelmi és vendéglátóipari ellátottsága lényegesen jobb az országos átlagnál, és a városok színvonalánál is. A város és a vonzáskörzete kereskedelmi ellátottságának további javítása érdekében, a VII. ötéves terv időszakában biztosítani kell az alapvető élelmiszeres napicikkellétást a város minden kty^gjében.^ javítani szükséges 'á : "ltéréskedelem színvonalát a meglevő üzlet- hálózat áteresztőképességének növelésével, ugyanakkor bővíteni kell a szaküzletek hálózatát. Kitér a tervelképzelés arra is, hogy a város környékének idegenforgalmi adottságait, a téli és nvári sportolási lehetőségeket még jobban ki kell használni. Az életkörülmények javításában a VII. ötéves terv időszakában is meghatározó lesz a lakossági infrastruktúra fejlesztése. A kielégítendő alapfokú szükségletek körébe, tartozik a lakás-, az alapfokú gyermekintézményi. egészségügyi és ivóvízellátás, a szennvvizcsatorna-hálózat, a szennyvíztisztító-kapacitás bővítése, valamint a temető- építés. A tervkoncepció meghatározza a tanácsi gazdaságfejlesztés általános céljait, feladatait, eszközrendszerét is. A kiemelt társadalompolitikai feladatok közé sorolták az alapellátás körébe tartozó intézmények működési színvonalának megőrzését, a lakásellátás és a lakásgazdálkodás fejlesztését, a középfokú ellátás színvonalának javítását, a kommunális hálózat — ivóvíz-, szennycsatorna-, - szennyvíztisztító- kapacitás. egyéb kommunális szükséglet megvalósítását. Alapelvként vették figyelembe a fejlesztés és a fenntartás összhangjának megteremtését. a folyamatban levő beruházások és felújítások befejezését. Mindent összevetve, az egységes pénzalap bevételei a számítások alapján. csaknem 3,4 milliárd forint körül lesznek — ebből kell megvalósítani a működési és fejlesztési célú feladatokat, A fejlesztési célkitűzések megvalósításához a teljes pénzalap 44 százaléka áll majd rendelkezésre, ebből a céltámogatások értéke — a pályázati feltételekhez való csatlakozás esetén — 23 százalékot tesz ki. A fejlesztési lehetőség összességében nominálértékben 22,6 százalékkal meghaladja a VI. ötéves terv eredeti előirányzatát. A koncepcióban is megfogalmazott ellátási feszültségek oldására kell törekedni a tanácsnak gz érdekeltsegi bevételek lehetőség szerinti növelésével is. Cj bevételi forrás lehet a településfejlesztési hozzájárulás, amelynek előkészítése széles körben folyik a városban. Alapvető célja — a lakosság többségi egyetértésének támogatásával — a tervkoncepcióban szereplő feladatok teljesítésének segítése. r Újszerű vonások a tervezőmunkában A középtávú terv legfontosabb feladatait meghatározó idézett tanácsülésen dr. Juhász Tibor osztályvezető fűzött szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez, mondanivalóját ezzel kezdve: — Középtávban gondolkodni, célkitűzéseket s feladatokat megfogalmazni mindig nagy felelősség. Ezt a mostani koncepció készítése során kétszeresen is éreztük. Egyrészt, mert újszerű feladat, ilyen átfogón még nem tekintettük át Salgótarján gazdasági és társadalmi helyzetét. Másrészt alapvetően megváltozik a tanácsi gazdálkodás irányítási rendje. Az újszerű vonások között említette az osztályvezető a tanács növekvő önállóságát, s az' öntevékenység a tervezésben és a gazdálkodásban egyaránt erősödik. Mindég természetesen azzal is, hogy jelentősebb a felelősség is a döntések következményeiért — Tervezőmunkánk újszerű vonása továbbá az is, hogy eddig a tanácsi testület döntési jogosultsága a tervek jóváhagyására szorítkozott. Az új tervezési rendszerben a koncepció jóváhagyásának keretében határozzuk meg a település- és tanácsi gazdaság- fejlesztés főbb irányait. A mai nappal éppen ezért a VII. ötfves tervezés jelentős állomásához érkeztünk. Ugyancsak újszerű voriás, hogv foglalkozik a tervelkéo- z<>iés a város termelőágazataival. a gazdálkodó egységek jelenlegi és helyesnek ítélt követendő fejlődési irányvonalával. Mi tette ezt indokolttá? Erre így felelt dr. Juhász Tibor: — Mindenekelőtt az a meghatározó szerepük, amit a város gazdaságában, a lakosság foglalkoztatásában, így sokak életszínvonalának alakításában közvetlenül betöltenek. Természetesen a tanácstestület hatásköre nem terjed túl a tanácsi gazdaságfejlesztési célok meghatározásán és számonkérésén — a termelőágazatok fejlesztése önálló vállalati, szövetkezeti kategória — mégis szólni kell róla. Azejrt, hogy hozzájáruljunk a szemlélet általánossá válásához: a város lakossága életkörülményeinek javítása közös ügyünk. Meg kell találnunk azokat a csatlakozó pontokat, amelyekkel a célokat az eddiginél is jobb együttműködéssel szolgálhatjuk. A gazdálkodó szervezetek döntő többségének irányítása és eszközei feletti rendelkezés nem tartozik a tanács hatáskörébe. Mivel azonban Salgótarján fejlődésében, lakosságának ellátásában betöltött szerepük jelentős, szükségesnek érezzük. hogy az e területen meglévő feszültségeket feltárjuk, megjelöljük a fejlesztések irányvonalát és koordináljuk azok megvalósítását. Dr. Juhász Tibor részletesen is megindokolta a terv- koncepció tételeit, elemezve, hogy a 3.4 milliárd forintból mire juthat a fejlesztéseket es fenntartásokat illetően. Ä s o s u P K NÓGRA D SALGC 5 T ARJÁN! MELLÉKLETE ICizis erivel a jó célokért C saknem egytucatnyian kértek szót Salgótarján Varas Tanácsa legutóbbi ülésén, amikor a VII. ötéves település- és tanácsi gazdaságfejlesztés koncepcióját vitatta meg a testület. A szólásra jelentkezők száma önmagában is tanúsítja a napirend fontosságát, de ennél is kifejezőbb a tartalom. Mindenekelőtt az csendült ki a vitából, hogy nagyon is alapos, elemző munka, a realitások figyelembevétele jellemezte az előkészítést. „Jól átgondolt, felelősségteljes munka Salgótarján tervkoncepciója” — fogalmazott az első hozzászóló. Ehhez pedig hozzátette: „Számos gond is megmarad még a városban, s ezt a tervelképzelések sem titkolják.” Más megfogalmazás szerint, a koncepció figyelembe veszi és rangsorolja a helyi igényeket, szükségleteket. Talán éppen ezért válthatnak egyöntetű helyeslést a megfogalmazott, főbb célkitűzések, pártfogóan szóltak a tanácstagok például a lakásprogram folytatásáról. Megjegyezve, hogy az új lakások építése mellett nagyobb gondot kell fordítani a meglevők állagának megóvására is. Egy másik tanácstag figyelemre méltó intelme pedig így hangzott: „A fejlesztéseknél előre kell gondolni, ami ma épül, hosszú távon szolgáljon”. A város polgárai előtt is közismert, hogy a feladatok sokrétűek, a folyamatban levők megvalósításának elsődlegessége mellett nem nélkülözhető a megfelelő rangsorolás. A hozzászólásokban az erre való figyelmet így nyugtázta több tanácstag is: a terv- koncepció összevetette az igényeket a valóságos lehetőségekkel. Az újjáalakult tanács pedig nem is kezdhette volna felelősségteljesebb munkával a tevékenységét, mint a fejlesztés lehetséges ' módozatainak kidolgozásával. Oly módon, hogy meghatározza a megvalósításhoz szükséges eszközrendszert és rámutat a kritikus pontokra is. A felszólalók egyike ezt így fejezte ki: Nyilvánvaló, hogy rangsorolni kell. Vannak sürgető teendők, de arra kell koncentrálni, ami a legnyomasztóbb. Az a rangsor pedig, ami a tanácsülés elé került,, fontos és célravezető. A véleményt mondók csaknem mindegyike kitért arra isi miből, milyen forrásokból valósulhatnak meg a célkitűzések. Többen hangsúlyozták a tanács érdekeltségi bevételeinek fontosságát, a lakosság cselekvő megnyerését azzal, hogy ebben fontos szerepet játszanak a tanácstagok. Természetesen nem maradt ki a vitából a településfejlesztési hozzájárulás sem. A vélemények az alapélvekben teljesen azonosak voltak: a településfejlesztési hozzájárulás közösségi érdekeket szolgál, ezért kell mindent megtenni megismertetése és elismertetése érdekében. Valaki egvenesen így fogalmazott: ..Nagyon helyes a tervkoncepció és a településfejlesztési hozzájárulás együttes tárgyalása, a kettő ugyanis összefügg, azonos célt szolgál.” Helyesnek találták azokat a célokat is. amelyeket a hozzájárulás segíthet. Egy vélemény szerint például, mennyiségi gond is lehet az Író- vízellátással. ha a hozzájárulás segítségével nem valósulnak meg a tervkoncepció elképzelései. Megnyugtató módon kelt megoldani a szennyvízgondokat is. A megjelölt célokat elfogadó vita jól érzékeltette: megvalósítás csakis közös erővel, a tanács, a vállalatok é; a lakosság összefogásával lehetséges. Biztató azonban, hogy ez is elhangzott: az emberek nemcsak szemlélői, hanem tevékeny részesei kívánnak lenni a megvalósításnak. Oly módon. hogy ki-ki megkeresi - maga lehetőségét: hogyan szolgálhatja a város fejlődését. Ugyancsak a tanácsülésen elhangzottak szerint, a népfrontnak is meg kell újítani kezdeményező és szervező munkáját, alapvetően szükséges megváltoztatni a társadalmi munka hatékonyságát I ”** gy lehetnek méltó folytatói önmaguknak a város- fejlesztők. S ígv lehet valóság a jövőben is az, amit az egyik tanácstag ekképpen fogalmazott meg’ „Salgótarján az ország egyik legszebb települése. Azért kell cselekednünk, hogy ez a fejlődés a jövőben se torpanjon meg.” Uelemenyek, uqgyak. várakozások Milyen legyen a város? Vajon milyen is legyen Salgótarján öt év múlva, avagy távlatában. Ezekről vallanak az emberek, közöttük nyugdíjas, munkás, fiatal és értelmiségi dolgozó. Biztos, hogy nem is ismerik egymást, mégis sok- mindenbén azonos a véleményük, elképzelésük, vágyuk és várakozásuk. Pilinyi László, a salgótarjáni síküveggyár dolgozója:- Tősgyökeres salgótarjáni vagyok. Azt sem tagad-om, hogy a sportszeretetemről ismernek a városban. Mi az én vagyam, várakozásom? Egy városi színház létesítése Salgótarjánban. Ezt követhetné az oktatási intézmények bővítése. Külön megtiszteltetés íehetne a megyeszékhely számára egy felsőfokú önálló oktatási intézmény létrehozása. S, mint sportszerető ember mondom: igen-igen nagy szükség lenne egy versenyméretű sportcsarnok, egy fedett uszoda létesítésére, nem utolsósorban egy fedett jégpálya létrehozására a városban. Hiszen Salgótarjánban az eresztvényi sípályán kívül ’ aligha talál a szabadba vágyó ember más téli sportlehetőséget. Térben egymástól teljesen távol esnek Pilinyi László és dr. Kun András, a Petáfalvi Lajos Általános Iskola igazgatója szavai. Beosztásuk, foglalkozás suk is más, mégis találkoznak a gondolatok. Dr. Kun András fogalmazott így: — Várakozásaim között szerepel, hogy növeljék a tornatermek számát és a fiatalok mozgáslehetőségét a városban. Itt a déli városrészen társadalmi összefogással, az üzemek segítségével a Gorkij-lakó- telepiek társadalmi munkájával szükséges lenne egy uszoda létesítése. De ugyanilyen sürgetően vetődik fel a megfelelő elhelyezés biztosítása a Petőfalvi Lajos Általános Iskolában növekvő gyermekek létszámának figyelembevételével az iskolává átalakított kollégiumban. Vágyaim közé mi tartozik? A tisztább Salgótarján. Ez pedig már nemcsak tanácsi feladat, hanem állampolgári kötelesség.. is. Hiszen nem mindegy, hogyan ítélik meg városunkat. Nem mindegy, hogy az egykori kenyereden Salgótarjánról milyen vélemény alakul ki az ide érkezők között. Egyáltalán tiszta ez a város? Végű! szeretném, ha minden ember boldog lenne ebben a városban. Az alkotóerejét saját maga és mások örömére használná fel mindenki. S végül hiszem, hogy több lesz a szabad idő, több idő jut gyermekeinkre, unokáinkra, a felnövekvő nemzedék nevelésére. Ne a mindenáron való gazdagodásra törekedjünk, hanem hasznosan kell eltölteni a szabad szombatokat és a vasárija pokat. A Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolában hármon vállalkoztak a válaszra. Takács Jutka, Juhász Jutka és Szalai Edit harmadéves hallgatók. A szóvivő szerepét Szalai Edit vállalta magára. — Lehet, hogy az egész város fiataljainak véleményét, vágyát és várakozását tolmácsolom. Most mégis hármunk nevében beszélek. Először is azt hangsúlyoznánk, hogy legyen önálló színháza Salgótarjánnak. Az eddigi színházi előadások kevesek a városban, mi több, gyenge a repertoár is, többre lenne szüksége a város ifjúságának. Szerin" tünl: jobban ki lehetne használni a megyei könyvtár adta lehetőségeket. Így író-olvasó találkozók szervezésével, vagy más rendezvényekkel. Gyakran járunk a múzeumba is, szeretnénk személyesen találkozni a kiállítások alkotóival. Ezek nem nagy kérések, megoldhatók. Ezek vélemények. Vágyaink? Legyen Salgótarján belterületén is egy ifjúsági ház, hiszen a zagyvapálfalvai városrész kiesik a belvárostól. Szeretnénk a Sulibuli kart is megszerveztetni - legyénj a város művelődési osztálya a gazdája, s Salgótarján valameny- nyi iskolájának tanulói részt vehetnének az ilyen rendezvényeken. S, hogy mi legyen öt év mólvo? Kulturáltabb mozi, tisztaság a köztereken, c strandon, legyen iskolánknak szebb épülete. Szüntessek meg a zsúfoltságot az autóbuszokon - a helyijáraton csakúgy, mint a távolságiakon, tegyenek pontot végre a koszos állomás épületére, tisztítsák a vasúti kocsikat, uz utóbbiakat a bejáró osztálytársaink nevében kérjük. Hogy ezek vágyak vagy várakozások, azt döntsék el az illetékesek. A nyugdíjas ember is megszólalt, Barna Sándor személyében .- Megítélésem szerhrt a legsürgősebb feladat a fiatalok lakásgondjának a megoldása. Az egyre növekvő lakásépítés mellett szükséges megoldani a város ivóvízellátását és szennyvízelvezetését. Fel kell építeni az Arany János úti középiskolát. De nem lehet vita a 21. sz. út párhuzamos szakaszának elkészítése sem. Mi ugyan idős emberek vagyunk, nem ezért vetem fel hanem a város érdeke kívánja az új köztemető mielőbbi megnyitását. Ez is a város fejlődéséhez tartozik. Vélemények vágyak várakozások hangzottak el az tt leírtakba1 az utca emberétől. S, milyen lesz Salgótarjár 3t év múlva? A körvonalak mar kialakultak - So — 4 Fejlődő megyeszeklielyünk — kJ —
