Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-11 / 213. szám

Közvetett exportra Pakisztánba készítenek 146 darab hűtőventillátort, a harmadik ne­gyedévben, a Fütőber bátony terenyei gyárában. — bp — Pókf arm Á3ma-Atában Évente mindössze 30 gramm mérget ad az a pókfarm, mely Kazahsztán fővárosá­ban, Alma-Atában működik. Ez á mennyiség az.onban ele­gendő az ország több orvosi intézményének munkájához, sőt exportra is jut belőle. A farmon mintegy 16 000 skorpiót, tarantulát, és más pókféleséget tartanak, min­degyiket külön dobozban, mert a pókok megrögzött in­dividualisták. S bár az em­ber ösztönösen viszolyog tő­lük. a pókok mégis hasznos teremtmények. A pókméreg sokkal értékesebb a kígyó­méregnél (egy gramm 20 000 rubelbe kerül). Gyógyszerek és oltóanyagok készítésére használják. Egy gramm méreg nyolc ezer skorpió „lefejezése”' ré­vén nyerhető. Fokozott közúti ellenőrzés A közúti forgalom segítése, a közlekedési fegyelem meg­szilárdítása, a balesetek meg­előzése érdekében Budapesten és az ország, valamennyi me­gyéjében fokozott közúti el­lenőrzést rendelt el a Bel­ügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányság. A na­pokban kezdődött akció so­rán — a Közlekedési Minisz­térium. a nagyobb közlekedé­si vállalatok munkatársaival és a rendőrség önkéntes segí­tőivel karöltve — fokozott figyelmet fordítanak az ittas vezetők felderítésére, a vasú­ti átjárók, a jelzőlámpás út­kereszteződések forgalmára, a PB-gázzal való tiltott üzemel­tetés felderítésére és a biz­tonsági öv használatára. Az ellenőrzés kiterjed a gyalogos- közlekedés a személy- és az áruszállítás szabályainak megtartására, a különböző en­gedélyek érvényességére, a járművek hatósági jelzéseire, világítóberendezéseire, vala­mint a gumiabroncsok állapo­tára. Az akciót az is indokolja, hogy az elmúlt időszakban nem sikerűit visszaszorítani a közúti közlekedés biztonságát kedvezőtlenül befolyásoló je­lenségeket. A járművezetők relatív gyorshajtással, az el­sőbbségadás elmulasztásával, a ti'os jelzésen való áthaladás­sal. szabálytalan kanyarodás­sal és irányváltoztatással okoz­tak leggyakrabban balesetei. Kifogásolható a kerékpárosok, a segédmotor-kerékpárosok, a fogathajtók és a gyalogosok közlekedési magatartása is. A gyalogosok gyakran idéztek e i balesetet azzal, hogy fi­gyelmetlenül — gyakran tilos jelzésnél — haladlak át az úttesten. H KIUEB ulouízsgaloüa Áz egészségügyi i intézmények integrációid A gyógyító-megelőző mun­kát végző egészségügyi intéz­mények integrációjának utó- vizsgálata kezdődött a napok­ban a fővárosban, valamint Baranya, Bács-Kiskun, Bor­sod, Csongrád, Heves. Győr. Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Vas és Veszprém megyében. A népi ellenőrök azt igyekez­nek feltárni, hogy a legutóbb 1982-ben végzett KNEB-alap- vizsgálat óta hatékonyabbá, színvonalasabbá vált-e az in­tézmények együttműködése és — ennek nyomán — a beteg- ellátás. Tapasztalatokat gyűjtenek arról is, hogy a járások megszűnte, a közigaz­gatási rendszer átszervezése milyen változásokkal járt, a helyi tanácsok mefnövekedett önállósága miként hatott a hatáskörükbe került intézmé­nyek működésére, s ehhez a tevékenységükhöz a felsőbb szervektől milyen útmuta­tást, segítséget kaptak. Gór­cső alá veszik azt is. ho1 az új szervezeti keretek és működési előírások elősegí­tik-e az egységesebb orvos­szakmai elvek érvényesítését, a járó- és fe&vőbeteg-ellótó intézmények együttműködését; megalapozottabbá vált-e a gyógyító munka anyagi-mű­szaki feltételrendszere. A lakosság érdekeit szem előtt tartva ellenőrzik a kör­zeti. valamint a szakorvosi rendelőkben folyó gyógyító­megelőző munkát is. Elsősor­ban arra kíváncsiak, hogy a körzeti orvosi szolgálat szer­vezete, valamint a rendelők telepítési és működési feltéte­lei igazodnak-e a lakossági igényekhez; megfelelő-e az or­vosok és az egészségügyi szakdolgozók aránya. Feltér­képezik a körzeti orvosok, a szakrendelők és a kórházak kapcsolatrendszerét. Vizsgá­latokat végeznek a körzeti orvosok és ápolónők leterhe­léséről, s arról, hogyan osz­lik meg munkaidejük a kü­lönböző feladatok — mint pél­dául a rendelés, a betegláto­gatás, a gondozás, a szűrés, az egészséges életmódra nevelés, az ügyelet — teljesítése kö­zött. A népi ellenőrök ankéto- kat is szerveznek, amelyeken az egészségügyi dolgozók is elmondhatják az integráció-, val kapcsolatos véleményei­ket. A szervezők különösen arra kíváncsiak: hogyan íté­lik meg az egészségügyi in­tézményen: új típusú kapcso­latrendszerét, valamint az ott dolgozók és a hozzájuk biza­lommal forduló, gyógyítást vá­ró állampolgárok viszonyát. Tapasztalatokat gyűjtenek arról is, hogy az intézmények­ben a munkahelyi légkör megfeleló-e a hatékony gyó­gyító munkához, érvényesül-e a munkahelyi demokrácia; igénylik-e, hasznosítják-e . az egészségügyben dolgozók in­tegrációval kapcsolatos véle­ményét. „Gombatenyészet" a falon Magyarországon sok prob­lémát okoz egyes épületek pe­nészedése, a belső falfelüle­tek elszíneződése. Az ország lakásállományának 5—20 szá­zaléka, a Salgótarjáni Ingat­lankezelő Vállalat 6900 bérle­ményének körülbelül 8 szá­zaléka falpenésztől károso­dott A penészgombák meg­jelenése a falfelületen elszí­neződéssel jár. A nedves fe­lület leköti a levegőben moz­gó porszemeket, a falfelület befeketedik, vagy zöldesbar­na színű lesz. A lakásbérlők vagy -tulajdonosok igyekez­nek letörölni a falról az el- színeződött részeket. Gyak­rabban festenek is. mégis új­ból és újból megjelennek a sötét foltok. A penészedés — érthető módo-n — igen éles reakciót és visszhangot vált ki a lakáshasználók körében. A penészgombának igen ideá­lisak az épületek belső terei, hiszen elegendő oxigén van. megfelelő a hőmérséklet. a szükséges tápanyagok jelen vannak az apró szennyeződé­sekben. burkolati berendezési anvagokban. A papír, textil, eeves festékek usvanis köz­vetlen tápanvagforrásai a gombáknak, míg például a vakolat szerves szennveződé- sek révén nvúithat táplálékot. A levegőben és a falfelületen megjelenhet a vízcsepp, cső­f ö’’és. v'zs7;váreás következ­tében, de általában főzéssel, fűtéssel, mosással, légzéssel is ke’etVezik vízpára. Ezek szerint nem lehet vé­dekezni a penészgombák el­len? Elsősorban a nedvesség- forrást kell megszüntetni, a kiszáradást pedig lehetővé tenni. A nenés.zeombával fer­tőzött falfelület letisztításénál a nSinimálisra kell csökken­teni ■ a gombaoárák levegőbe !n lírát. A vegyszerrel törté­nő letörlésnél ii s vei ni kell arra. hosv a felületre felvitt víz mennyisége a lehető leg­kevesebb legyen. A tisztítást állandó szellőztetés mellett kell végrehajtani, a tisztítás után a fertőzött tapétát le kell venni, le kell éget­ni. A vakolat fertőzött- sége esetén azt is el kell távolítani, fertőtlenítés után szükséges a falfelület újra­vakolása. A tisztítás, fertőtle­nítés, szellőztetés, száradás után következhet az újrafes­tés. A gombaölő szereket a tisztítószerbe, valamint a fes­tékbe kell bekeverni. A gombásodásgátló festék alapvető feladata, hogy olyan felületet képezzen. amely megakadályozza a gomba nö­vekedését, illetve azzal szem­ben mérgező hatású legyen. A festékbe tehát speciális vegyszert kevernek. Ahhoz, hogy hatásos gombaölő le­gyen, 0.5—2 százalékos kon­centrációban kell fungicid- anvagot tartalmaznia. Egyes esetekben a festék a gomba­ölő szerrel nem fér össze, el­színeződés fordulhat elő. Ezért csak a gyártó által ké­szített és szavatolt összetéte­lű gombaölő szerrel kezelt festéket használjunk A következő gyakorlati ta­nácsok alapján lehetséges az üzemeltetőnek, bérlőknek, tu­lajdonosoknak a páralecsapó­dást, illetve a penészképző­dést megakadályozni. Azokat a helyiségeket is kell fűteni, amelyeket nem használnak állandóan, illetve elegendő az alacsony hőmérséklet (háló­szoba, vendégszoba stb.). A külső falak belső felületi hő­mérsékletének nem szabad 17 Celsius-fok alá esni. Ezt úgy lehet befolyásolni, hogy zárt bútordarabokat ne állítsunk szorosan a külső fal mellé. A ■ fűtőtestek hőleadását nem szabad megakadályozni bur­kolattal. vagy hosszú füg­gönnyel. A kevésbé fűtött he­lyiségek ajtóit zárva kell tar­tani, hogy a melegebb leve­gővel együtt ne menjen át sok nedvesség. A nagy leve­lű .szobanövényeket is a jól fűtött helyiségben kell tar­tani. A helyiségeket nem sza­bad párologtatóval ellátni, ennek csak túlfűtött (távfű­tött) helyiségben van értel­me. Sok gondot kell fordíta­ni a szellőztetésre. Az el­használt és szennyezett leve­gő kicserélésén kívül ennek célja a vízpára szabadba jut­tatása. Egy öttagú család ál­tal termelt napi . vízpára mennyisége 14,4 liter, ebből 5 liter mosás után. száradó ruhából. 4 liter főzés és edénymosogatás kpzben ke­letkezik. A szellőztetést úgv kell végezni, hogy a lehető legkevesebb fűtési energia menjen veszendőbe. Ezért a teljes légcserét gvorsan kell végrehajtani. Helyes a na­ponta többször végzett. 5—10 perces szellőztetés. Ezzel a falak, bútorok nem hűlnek ki. az ablakok bezárása után a leveeő gvorsan felme'eg- szik. Helytelen a résre nyi­tott ajtó és ablak, mert sok fűtőenergiát pocsékol. Az utóbbi 10 évben meg- növekedett, páralecsaoódá.s- sal kapcsolatos épületkárok oka az építési módban, tech­nológiában (műanyag falfes­tékek). a lakók életstílusában bekövetkezett változásokban, gazdasági okokban (fűtés drá-í. gubása) kereshető. Az liven jellegű épületkárok egvhar- madának oka a rossz épület- minőség. eevharmadának a he'vtelen fűtés, effeharmadá- nsk a hibás használat. E rövid tájékoztatás a la­káshasználattal összefüggő okokat és ezek megszünteté­sének módiait kívánta bemu­tatni. A Szakipari Technika 1004. o. száma és a falnené- .szesedéssel foetoikozó szak­dolgozatom e témában rész- le+esobb elméleti és gyakor­lati útmutatást is tartalmaz. Csőke Béla főmérnök Árvízvédelmi továbbképzés Négynapos országos árvíz- védelmi és folyamszabályozá­si továbbképzés kezdődött kedden Mosonmagyaróvárott, a városi művelődési központ­ban. Az ország vízügyi igaz­gatóságairól, valamint a fő­hatóságoktól érkezett 50 szak­ember a folyók, tavak árvé­delmi és szabályozási kérdé­seivel foglalkozik, áttekinti a folyamatban lévő és a terve­zett munkákat. Bevezetőként tájékoztatást hallgattuk meg az Észak-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság felügyelete alá tartozó terü­letek helyzetéről. Az igazga­tóság 65 kilométer hosszú gátrendszert kezel, s ennek 02 százalékát korszerűen, nagy biztonságra építették ki. Vo­natkozik . ez mindenekelőtt a Duna szigetközi szakaszának gátjaira, amelyeket az emlé­kezetes 1954-es árvíz után két­szer is megerősítettek. Jelen­tős árvízvédelmi és szabálvc- zási munkálatokat végeznek jelenleg Győrött. Elokesziilelben a Palóc falu Módosított rendezési terv készült Karancsiapujtőn szó és több szolgáltatóegy­ség változatlanul maradt. A Palóc falu területén egy bolt és egy közösségi intézmény számára biztosítanak terüle­tet. Az új lakóterületeken a tervezők természetesen szá­moltak az út, víz, villany, felszíni vízelvezetés és szennyvízközműyek kiépíté­sével is. A NÓGRÁDTERV szakemberei a szükséges ha­tósági és szakhatósági egyez­tetéseket lefolytatták és a ta­nács egyeztette előtei'jesztését a megyei tanáccsal és a Sal­gótarjáni Városi Tanáccsal is. A községi közös tanács az összevont .rendezési terv mó­dosítását a közelmúltban jó­váhagyta. KGST vegyipari tanácskozás Szolnokon Szolnokon, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat székházában kedden megkezdte munkáját a KGST vegyipari együttműködési állandó bizottsága szervet­len termékek szekciójának soros ülése. Az ülésszakon Bulgária, Csehszlovákia. Len­gyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjet­unió szakértői küldöttsége vesz részt. Három csoportban egyezte­tik a szervetlen vegyipari termékgyártás 2000-ig szóló programját, az alapanyag­beszerzés helyzetét és lehe­tőségeit. Megvizsgálják, ho­gyan lehetne jobb együttmű­ködéssel a tőkéspiacoktól füg­getlenül biztosítani a KGST- országok alapanyag-szükség­letét. Az ülésszak résztvevői látogatást tesznek a Tisza- menti Vegyi Művekben. A 'zá­róülésre és a dokumentumok aláírására pénteken kerül sor. Osztrák megrendelésre, különféle méretű alumínium cső­karimát gyártanak a Balassagyarmati Fémipari Vállalat­nál. NÓGRÁD - 1985. szeptember 11H szerda v A Karancslapujtői Közös Községi Tanács szakigazgatá­si szerve a közelmúltban fe­lülvizsgálta a községi közös tanács 1982. december 16-án alkotott rendeletét. amely Karancslapujtő és Ka'ancsal- ja igazgatási területére kiter­jedő összevont rendez.ési ter­vét tartalmazta és megállapí­totta, hogy annak módosítá­sa szükségessé vált. Ennek több oka ' van. A Karancs Termelőszövetkezet kezdeményezésében hamaro­san induló Palóc falut be kell illeszteni a településsze-ke- zetbe. Emellett a Karancs­lapujtő és Karancsalja kö­zötti területen, a Rákóczi út keleti oldalán tervezett lakó­> telkeken keresztül vezető víz- . vezetéki nyomócső nyomvo­- nalpontosítása is szükségessé 5 vált. i A tanács kérésére a NÓG- ’ RÁDTERV elkészítette az ösz­- szevont rendezési terv módo­- sításáról szóló dokumentu- . mot. E szerint a módosítás- csak lakóterületeket érint. A ■ módosítás végrehajtása után a két település tervezett la­l kásszáma félszázzal lesz több, t mint azt korábban előirá- . nyozták. A rendezési terv 148 1 ház elkészítésével számol. A ■ lakóterületek módosítása nem • indokolta az intézmények- megváltoztatását, ezért az t összevont rendezési tervben . feltüntetett ABC-üzlet, presz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents