Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-11 / 213. szám

Idíknfinsxegény cigaretta Egerből! Kevesebb mérget a dohányosok Fura kérést hallottam tsz- elnök ismerősömtől. Au­gusztusban fölnézett a verő- fényes égre, fölsóhajtott, s azt mondta: bárcsak jönne egy kiadós jégeső! Többen is értetlenül néztünk rá, mi­re helyesbített: csak erre a táblára kellene — s rámuta­tott egy dohányföldre. Meg­magyarázta szokatlan óhaját. Kisebb területen dohányt termelnek, melyn.ek betaka­rítása rendkívül kézimunka­igényes. Ha augusztusban el­veri a jég, a biztosító még­téríti a kár egy részét, de még így sem járnak rosz- szabbul, mint ha az asszonyok hetekig hajladoznak, a do­hány nagy levelét tördelve. PANASZKODNAK A TERMELŐK Kétségtelen, ellentmondásos a helyzet, ám rávilágít egész dohánytermesztésünkre. Ma­gyarországon az elmúlt évti­zedben 13—14 ezer hektáron termeltek dohányt, s csak ' a harmadát a nagyüzemekben. Területileg is jócskán leszű­kült, határolt a dohányter­melők körzete, főként Sza- bolcs-Szatmér és Hajdú-Bi- har mégvékre összpontosult. Itt a talaj és az éghajlat is kedvez e növénynek, s ami legalább ennyire fontos, sza­bad és dolgos kéz is e vidé­keken van a termelés munká_ lataihoz. No, meg a történel­mi hagyományokat követve leginkább az ország észak­keleti felében szorgoskodnak a dohányosok. Szorgalmukkal alig van arányban a munka eredmé­nye. A homokos' földeken hektáronként másfél tonnás terméseket takarítanak be, ami nem sokkal több, mint amennyi a költségek fedezé­séhez elengedhetetlenül fon. tos, s messze elmarad a világ élvonalától. Egy helyben to­porognak a termelők, s bár látják a kiutat, fejlesztési for­rások hiányában nehezen tudnak rálépni. A világszer­te ismert, s kedvelt blend tí­pusú cigaretták fontos alap­anyaga a mesterségesen szá­rított dohány, ennek terme­léséhez azonban beruházá­sokra lenne szükség. Ezek költségesek’ a termelőknek pfedig kevés a pénzük. Az el­lentmondást már térbeli hely. zetük is meghatározza, hiszen kedvezőtlen adottságú vidé­keken gazdálkodnak, s más ágazatok sem ontják a jöve­delmet. ITT A BOND STREET A füstölő embereket persze vajmi kevéssé érdekli a do­hánytermelők panasza. ők zamatos, jóízű cigarettákat akarnak szívni. Ha pénztár­cájuk engedi, tehetik, mert az importból származó ciga­retták egy része valóban meg­felel a kényesebb ízlésű ve­vőknek is. A hazaiakkal azon­ban más a helyzet. Évente több mint 25 milliárd darab cigarettát gyártanak a négy magyar dohánygyárban, s ezeknek már 86 százaléka fil­teres. Ez önmagában ked­vező, ám a filteres cigaret­táknak csak 27 százaléka kü­lönleges minőségű. Vagy in­kább csak annak mondott, mert a nyugat-európai szín­vonalhoz mérve közepesek, illetve annál gyengébbek. A fogyasztók persze ezt ér­zékelik és érzékeltetik. Az esztendő első felében 2 száza­lékkal nőtt a cigarettafogyasz­tás, de ezen belül a licenc- cigarettákból 40' százalékkal, a Marlboróból pedig 60 száza­lékkal fogyott több. Mindin­kább teret hódítanak ma­guknak az amerikai ízesítésű, drágább cigaretták. Valószí­nűleg úgy érvelnek maguk­ban a fogyasztók: inkább ke­vesebbet, de jobbat. Ezzel persze egészségüket is szol­gálják, mert kevesebb káros égésterméket szívnak tüde­jükbe. Jó hír a dohányosoknak: az egri dohánygyár és a Philip Morris cég közös • fejlesztésé­nek «eredménye a Bond street elnevezésű, amerikai ízesítésű cigaretta. Nikotintartalma nem éri el az egy milligrammot cigarettánként, s az ára is ala­csonyabb a drága és hasonló minőségű külföldi cigaret­tákénál. KÜLFÖLDI GÉP, HAZAI TERMÉK j Többszörösen is jó hír la magyar dohánypiacon a Bond Street megjelenése. Ez ugyan­is az első olyan amerikai íze­sítésű cigaretta, ami magyar dohányból készül. Máskép­pen fogalmazva, lehet a Nyírségben termesztett nö­vényből is zamatos, jó ter­méket előállítani. Miként? Erre érzékletes példaként a koncertteremhez hasonlítot­ta égy szakember a cigaretta­gyártás folyamatát. Vagyis, muzsikusok a Hevesi, a Kerti, a Kállói elnevezésű dohá­nyok, melyeket a karmeste­rek — az egri gyár és a Phi­lip Morris cég — gondosan válogatnak és pácolnak. A karmesterek vezényletével a zenészek jól játsszák szóla­maikat, s élvezetes a szimfó­nia. Kevésbé ötletesen szólva, ha minden részletre ügyel­nek gyártás közben, jó minő­ségű lesz a végtermék. Jól 1 éhét, befektetés nélkül mindez el sem képzelhető, hi­szen az egriek is nyugati or­szágban vásároltak gépeket a technológiához. Dg önma­gában hiábavaló a legjobb technológia, a minden igényt kielégítő technika is, ha eh­hez nem párosul szakmai tu­dás, s a munka minőségére való törekvés. Egerben a Bond Street forgalmazásával bizonyították, hogy képesek erre. S ez nemcsak nekik jó, mert ha mór a cigarettázók százezrei nem tudnak lemon­dani káros szenvedélyükről, legalább kevesebb mérget szívnak. V. Farkas József Áz új gépkocsi átvétető Jóllehet a Merkur-telepe- ken átadás előtt minden gép­kocsit gondosan ellenőriznek, a leendő autótulajdonos csak akkor lesz igazán nyugodt, na — a lehetőségekhez mérten — az átvétel előtt maga is jól átnézi a régóta várt négyke­rekűt. i Elsőként a gépkocsi karos­szériáját ajánlatos figyelme­sen átnézni. Ehhez jő, ha tudjuk: a festékbevonatnak folytonosnak kell lennie, a galvanizált szerelvényeknek egyenletesen fényes, csiszolás­mentes felületűeknek kell lenniük. A fényezett felülete­ken az esetleges ecsetjavitás nem haladhatja meg az sgy n égy zetcen timét ért. Ha a karosszérián mindent rendben találtunk, vizsgáljuk meg. hogy jól záródnak-e az ajtók, a csomagtértető és a motorházfedél. Űj autónál időibe telik, míg a zárak „be- kopnaik”, ezért nem hiba, ha eleinte még a szokottnál na­gyobb erővel kell meglendíte­ni a7. ajtókat, illetve a cso­magtér- és a motorházfedót. A gépkocsihoz két kulcsgarní- túra jár: mindkettőt próbál­juk ki, győződjünk meg róla, hogy beleillenek-e az ajtók, a csomagtértető zárjába, a gyúj­táskapcsolóba. s —, ahol ilyen van — az üzemanyagtartály zárófedelébe. A következő lépésként aján­latos az átadóval együtt ellen­őrizni a gépkocsi elektromos berendezéseit: az első és a hátsó helyzetjelző lámpákat, a rendszámvilágítást, a fény­szóró tompított és országúti világítását, az irányjelző lám­pákat mindkét irányban, elöl és hátul, a vészvdllogót, (ha vanl, a motortér- és a cso­magtér-világítást (ha van.) Ez­után üljünk be a gépkocsiba, és ellenőrizzük, hogy az ab­lakemelők egyenletesen, aka­dálytalanul működnek-e, s hogy az ajtók biztonsági rete­szei betöltik-e funkciójukat. Következő lépésként győ­ződjünk meg arról, hogy eie- gendőek-e a gépkocsi bizton­ságos működéséhez szükséges folyadékmennyiségek. Kérjük az átadótól a motorolajnívó, a hűtőfolyadék, a fék és ten­gelykapcsoló olajszint-ellen- őrzési helyeinek bemutatását, és az előírt mennyiségek kotroiiúlását. Kérjünk tájé­koztatást az alkalmazható és a feltöltésre használt olajfaj­tákról, valamint arról, nogy milyen fajta fagyálló folya­dék van a gépkocsiban. Ismét foglaljunk helyet a vezetőülésen, helyezzük a kul­csot a gyújtáskapcsolóba, és ismerkedjünk meg a kulcs különböző helyzeteinek funk­ciójával. Próbáljuk ki a kor­mán vzárat! Már most véssük emlékezetünkbe, hogy mozgó kocsinál soha nem szabad a gyújtáskapcsolóból a kulcsot kihúzni, mert a kormányzár be­kapcsolódása végzetes bal­esetet okozhat. Kérjük meg az átadót, hogy indítsa be a modort, és tájé­koztasson bennünket a bein­dítás módjairól, különös te­kintettel a téli és a nyári in­dítás különbségeire. Ezután tanulmányozzuk a sebesség- váltó működését, és kinyo­mott tengelykapcsoló mellett ellenőrizzük az egyes fokozatok kapcsolhatóságát. Húzzuk Ke néhányszor a kéziféket, ez ak­kor működik szabályosan, ha 2—4 kattanás után a kar rögzítődik. Most következhet a műszer­fal áttekintése, ismerkedjünk meg a különböző kapcsolók elhelyezikedésével, és a mű­szerfalon felvillanó fényjelzé­sek jelentésével. Működés közben ellenőrizzük a követ­kezőket: az irányjelző lám­pák visszajelzőjét; a kézifék visszajelzőjét (ahol van), a műszerfal és az utastér vilá­gítását. a fény- és hangjelző kürt működését, az olajnyo­másmérő és az akkumulá- tortöltés-visszajelzők működé­sét. (Ahol nem műszer, ha­nem lámpa jelez, ott maga­sabb fordulatszámnál a jelző­fényeknek ki kell aludniuk.) A fűtőberendezés átvizsgá­lásakor ellenőrizzük a mű­ködtető ! karok akadásmenies mozgását, a szélvédőt párát­lanító nyílások, terelőtárcsák elfordithatóságát, a hatásnö­velő motor működését. Pró­báljuk ki az ablaktörlőt és a mosóberendezést a következő­képp: kihajtott törlőlapá.ok mellett kapcsoljuk be egy-két fordulatra az ablaktörlő mo­tort, ellenőrizzük az ablaktör­lő gumik egyenletes felületét és jó felfekvését, az ablak­mosó működését es ieltöltött- ségét. Kérjük meg az átadót, mu­tassa be, hogyan kell kezelni, állítani a biztonsági övét, majd vizsgáljuk meg, hogy az első ülések megfelelően moz­gathatók-e és ismerkedjünk meg a háttámlák döntésének lehetőségeivel. Tanulmányoz­zuk a visszapillantó tükrök és a napellenzők állítási módja­it. Tájékozódjunk az alkal­mazható ' üzemanyagfajtákról, valamint az első. és a hátsó kerekek nyomásának mérté­kéről. S végül vegyük át tételesen a szerszámkészletet és a gép­kocsi egyéb tartozékait. Az okmányok átvétele, az abba bevezetett adatok ellenőrzése után máris indulhatunk a legközelebbi benzinkúthoz. :A tűzrendészet^ előírások értel­mében ugyanis az átadáskor a tartályban mindössze 5 li­ter üzemanyag lehet!) B. I. g NÓG&ÁD - 1985. szeptember 1L, szerda Tanulóasztal, íróasztal A lakásban, ahol gyerekek vannak, sokkal fontosabb szerephez jut a tanulóasztal, mint az íróasztal. (Kivéve persze, ha az íróasztal mel­lett valaki a családból rend­szeresen munkáját végzi.) A tanulóasztal már az óvodás­kortól kezdve jó szolgálatot (esz: fegyelmezett ülőmun­kára szoktatja a gyereket. A rajzolás, firkálás ebben a korban ugyanolyan fontos munka, mint később a ke- nyérkerfeső foglalkozás: az iskola elvégzéséhez akkor is el kell sajátítani a munkál­kodás eme módszereit, ha so­ha többé életében íróasztal mellé nem kerül a tanuló. A legpraktikusabb íróasz­tallal egy család harmadik gyerekénél találkoztam: az ablak alá helyezett falap volt az asztal, s az ágy. amely kissé távolabb került, lett az ülőhely. Másfél ágynyi terüle­ten megoldották a tanulás, s az alvás lehetőségét. Persze jó, ha az asztal külön helyen áll, lehetőleg jó megvilágí­tásban. ablak alatt, este pfedig az asztal lapjára vetülő fé­nyű lámpával; de legalább ilyen fontos a jó ülőbútor, amely megfelelő helyen tá­masztja meg a gerincet. Ha rendet akarunk tartani a gyerek íróasztalán, szüksé­ges, hogy legyen hova elrak­nia az írószereket, füzeteket. Az íróasztal fiókjai, az írólap alatti polcok erre valók. A gyerekkorban megszokott napi elpakolás a felnőttkor­ban kamatozik, amikor nem kell az életéből jelentős időt keresgéléssel töltenie. Egy tanuló gyerek szobája. A függöny, a takaró piros­fehér. Az írólap a Iegegyszer ííbb, a szekrényhez és a polc­hoz csatlakoztatott. A család felnőtt tagjai szá_ mára is szükséges az íróasz­tal, vagy legalább egy írólap. Hiszen egy-egy levél megírásá­ra, egy-egy kérvény megfogal­mazására minden családban szükség van. Minden szék, rénysorban van ilyen. Soha ne használjunk nagyobb író­asztalt a szükségesnél. Ha nem kell íróasztal mellett dolgoznunk, a bútor feles­leges, s különben is nagy helyet foglal el. Akkora le­gyen, amekkora feltétlenül szükséges a munka elvégzé­séhez. Egy újságírónak — ta­núsíthatom — 80 cm-es elég. ezen elfér az írólap, az írógép­ben levő papírt és a jegyze­teket megvilágító lámpa és a jegyzetek, tollak. Szemben a levelek, ötletek tárolására szolgáló' rekeszek, oldalt az ollók, a papírvágó kés, a fiókban pótszemüveg, a blokkok. papírok, indigók. Igaz, olykor igénybe ve­szem az étkezőasztalt is a jegy­zetek, vagy a cikkek rendezé­séhez, de ez csak ritkán for­dul elő, s fezt mindenki meg­teheti. Sokan szememre vetették már, hogy szigorú vagyok a rendszert és a lakásban ural. kodó rendet illetően. Való igaz, bizonyos rendszert nél­külözhetetlennek tartok. s nemcsak az íróasztal, a ta­nulóasztal, de az élet folya­matában Is. T. A. Szuperlelet Florida portjainál A zászlóshajó kincsei — Megtaláltuk! Megtalál­tuk! A felszínre bukkant két bú­vár diadalkiáltása egyetlen pillanat alatt talpra ugrasz­tottá a kutatóhajó legénysé­gét. A vízből kiemelt első le­ietek órákon belül meggyőz­ték a még mindig kételkedő, pesszimistább társakat is: nem tévedtek, valóban sike­rült rábukkanniuk az oly rég­óta keresett spanyol vitorlás, a Nuestra Senora de Atocha nyomára. MEGSÁRGULT HAJÓNAPLÓK A vízi jármű, amely IV. Fü- löp zászlóshajójaként Havan­nából Cadizba, az anyaor­szágba szállította volna érté­kes rakományát, több mint három és fél évszázaddal ez­előtt, pontosabban, 1622 őszén süllyedt el „valahol a flori­dai partok közelében”. Fedél­zetén — nem csoda a mosta­ni kincskeresők elképedése és lelkesedése — hihetetlen kin­cset szállított: több mázsa aranyat, ezernyi ezüstrudat és körülbelül 250 ezer ezüstér­mét — ezek összsúlya nem kevesebb, mint 47 tonna! A szuperlelet értéke egyelőre még bizonytalan, ám a szak­értők óvatos becslése szerint a horribilis 400 millió dollár körül jár. S ez ráadásul csak az anyagi haszon, nem is be­szélve a (felfedezés tudomá­nyos jelentőségéről. A kincs­kereső társaság tagjait per-, sze aligha ez utóbbi érdekel­te elsősorban. A vállalkozás vezetője, Mel Fisher nem is tagadta soha „nyereségérde­keltségüket”. A most 62 éves amerikai férfi pályafutását érdekes módon, a családi csir_ kefarmjuk iránt érzett heves utálat indította el. Otthagy­ván a kaliforniai keltetőtele­pet. Európába utazott. így ju­tott el Spanvolországba, töb­bek között Sevillába. Az vi­szont már tényleg merő vé­letlen, hogy az ottani múze­umba betévedve, a régi., meg­sárgult térképek és hajónap­lók megszállott olvasója lett. Ezután a kalandvágy jelöl­te ki további sorsát. Hazatér­ve. Floridában telepedett le, s családiával a hatvanas év­tized eleién, a kincskeresés nehéz műfaját választotta. Aranytárgyak, ezüstérmék — Igaz, az első években inkább csak adósságaik szaporodtak, idővel azonban Fortuna isten- asszony rámosolygott Fishe­rékre, néhány kisebb arany­lelettel ajándékozva meg őket. JOGI KÖTÉLHÚZÁS A Nuestra Senora de Atocha felkutatása azonban már más kategóriába tarto­zott, abba saját erőből sem­miképp nem tudtak belevág­ni. Ezért több száz támogató részvényes tőkéjének bevoná­sával. létrehozták a „Kinc\s_ mentők” társaságát, s az utol­só hónapokban már három- négy kutatóhajóval cirkáltak a partoktól hatvan-egyné- hánv kilométerre kiválasztott körzetben. Anyagi erőforráso­kon és- lelkes csoporttagokon kívül, még egv dologra volt szükségük: türelemre. Az 550 tonnás vitorlás utáni nyomo­zás ugyanis bő másfél évti­zede (!) kezdődött, s mire a konok keresést siker koro­názta. Fishért fájdalmas vesz­teség is érte. Egyik fia. an­nak felesége és egy harma­dik búvár tíz évvel ezelőtt, egv éjszakai viharban felbo­rult hajójával és belefulladt a viharos tengerbe. Az irdatlan értékű kincs felszínre hozatala, rendszere­zése előreláthatólag hosszú időt, akár éveket is igénybe vehet. Közben egy érdekes, Fisher és a floridai szövetsé­gi állam között folyó jogi kötélhúzás is lezárult: a leg­felső' bíróság ítélete alapián elismerték a „Kincsmentők” összesen 47 tonna! tulajdonjogát leleteikre — igaz, a döntéskor még senki nem tudta megjósolni, mek­kora vagyon is juthat a bú- varcsoport kezére. Fisher mindenesetre, a fel­fedezés után azonnal megtel­te az elővigyázatról tánúsko- dó, szükséges lépéseket. Ma már hét- őrhajó tart ügyele­tet a szuperkincs környékén, a víz alatt pedig speciális bú­várfegyverekkel felszerelt emberei cirkálnak. Tevé­kenységüket a legkorszerűbb videofeld erí tő rendszer is se­gíti. TÍZEZER HAJÓRONCS Attól azonban nem kell tar­tani, hogy Florida állam vesztes maradna: az adóhi­vatal ugyanis automatikusan részesedik minden ehhez ha­sonló felfedezésből, a Nuestra Senora de Atocha értékeinek is körülbelül egynegyede il­leti meg. Fisher és csapata pedig — a hozzájuk hasonló, tucatnyi más kincskereső vál­lalkozással együtt — távolról sem tartja a mostani szeren­csés lelettel befejezettnek te­vékenységét. Nem véletlenül: az optimisták emlegetik, hn<?v az Egyesült Államok déli partjai mentén napjainkban is több tízezer haiórőncs he­ver a mélyben!’ Kincsőik az iszapsírban várják a szakér­tőket. tudósokat, kalan-dváwró kutatókat — és a meggazda­godni vágyó szerencselovago­kat . .. (Sz. G.)-*a f

Next

/
Thumbnails
Contents