Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-11 / 213. szám
Egy mai néptanító HAZAI TÁJAKON „Lesz erőm folytatni" A csehszlovák határtól néhány - kilométerre fekszik Szügy, a helységnévtábla alatt szlovák felirat is hirdeti a nemzetiségiek jelenlétét. itt él immár 11 éve Marcinké János népművelő. Szeptember első munkanapján kopogtattam a kultúr- házban, a most átadásra váró részben, takarítás közben találtam meg őt. Fiatal, jó megjelenésű, kedves férfi. Szívesen fogad. Bajusza alatt mosolyogva mondja: — Tudja, szeretnénk minél előbb átadni a termeket. A falu kissé kinőtte a régi házat. a klubok állandóan versenyeztek a helyiségekért. Most sikerült néhány újabbat kialakítani. Lbülve a hajdan öltözőként, ma irodaként szolgáló szobában, cigarettára gyújt. — Rakacán születtem — kezdi a beszélgetést Marcinké János — 1966-ban szereztem diplomát a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, majd Kazincbarcikán műszaki tanárként dolgoztam. Tizenegy évvel azelőtt feleségemmel együtt pályázat révén kerültem Szügybe. Főleg a továbbtanulási lehetőség vonzott és a megélhetés is könnyebbnek látszott itt. MiSzeptember 13után idekerültünk. elvégeztem az ELTE magyar—népművelés szakát. Az általános iskolában szerettem volna tanítani, de népművelő lettem. Szemében látom: ez a vágya mégis megvalósult, a József Attila-i „taní-tani” szel-, lemében ma egy egész falu nevelője a népművelő. — Mikor idekerültem, szinte teljesen üres kultúrott- hont vettem át, — folytatja az elbeszélést — tizenegy év alatt, jórészt saját bevételekből, sikerült felszerelnünk. Azóta jó néhány sikbres szakkört beindítottunk, s voltaképpen ennek az eredménye, hogy a régi helyiségek ma már szűknek bizonyulnak. — A legnagyobb rendezvényünk? — gondolkodik hangosan. — A szlovák nemzetiségi találkozó. A faluban élőknek csaknem a fele szlovák nemzetiségű, minden év. ben itt rendezzük meg a területi találkozót, amelyre Borsod. Heves és Szabolcs megyéből sok vendég érkezik Szügybe. Marcinké János elmondja, hogy a nagyobb kulturális rendezvényeik. sajnos. ritkulnak, A Déryné Színház működés»? idején rendszeresen látogattak ide társulatok, ma viszont a hiányos technikai feltételek miatt csupán hakniműsorokat fogadnak. fogadhatnak. A falunak pedig igénye van a színvonalas előadásokra, de ezt ezek a műsorok nem elégítik ki. Ugyanakkor a hakni ára is egyre emelkedik, amely szinte sohasem fedi a művészi értéket. Hangjában valami régi néptanítói rezignáltságot érzek. Szomorúan, elégedetlenkedve mondja: az emberék nem hajlandóak hozzászokni, hogy megvásárolják. — egyre nagyobb áron — amit kívánnak. Bár megfizetik a pesti színházlátogatásokat. de . ez nem lehet tartós folyamat. — Kereskedők lettünk — mondja tovább, némi panasz- szál a hangjában. — Elő kell teremtenünk azoknak az előadásoknak az anyagi hátterét. amelyek magasabb művészi értéket képviselnek. Olyan műsorokat kell szervezni, amelyek bevételt hoznak. De amíg a magasabb művészi értékű előadásokon ugyanolyan telt ház iesz, mint a kasszadarabokon, addig lesz érőm folytatni. Hlavay Richard A noszvaji kastély Hungaroton-hanglemezhetek A zenebarátok és a hanglemezgyűjtők örömére, immáron nyolcadik éve rendezi meg a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat és a Hungaroton Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat a Hungaroton- hanglemezheteket szeptember 13—október 1. között. Az idei hanglemezheteket ez évfordulók fémjelzik. 300 éve született a zenetörténet két kivételes nagysága, Bach és Händel. A Hungaroton így egy Handel-opera, az Átalan- ta -világpremier-felvételét adja az ünnepléshez, továbbá Bach két igen népszerű kantátáját és A fúga művészetének változatát. 1986-ban ünnepeljük Liszt Ferenc születésének 175. és halálának 100. évfordulóját Ezt bevezetendő. jelenik meg a Szent Erzsébet legendájának új, digitális felvétele. Az újdonságok között felemelő emlékezésre ösztönöz Ferencsik János két posztumusz albuma: az Tn Memóriám és a Parsifal. Az Idei Hunearoton-kínálat meglepetést tartogat a magyar nénzene és az irodalom kedvelőinek is. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat a Hungaroton- hanglemezheteket a zene ünnepeként tartja számon. Játék a hane'emezekért címmel, zenei rejtvényt jelenhetett meg a megvet lapok hatékony közreműködésével. A zenei rejtvény eredménvhirdetése 1985. szeptember 13-án lesz Debrecenben. az ünnepi megnvi- tó sztebelvpe. A tíz darab, egyenként 1000 forint értékű, hanglpmezjutalmat a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat munkatársai személyesen jut. tatiák el a szerencsés nyertesekhez. Veszprémben két esemény kapcsolódik az ünnepi rendezvénysorozathoz: szeptember 24-én a Marica kávéházból sugározza a Magyar Rádió a Ki nyer ma? című zenei rejtvényét. A sugárzással egyidőben, a vállalat hanglemez-bemutatót és -vásárt tart. Szeptember 30-án, a zenei világnapon, a Veszprémi Vegyipari Egyetem aulája ad otthont egy reprezentatív, az 1985-ös Hungaroton-lemeze- ket fölsorakoztató hanglemez-kiállításnak és .vásárnak. Szombathelyen Németh Pál, a Capella Savaria együttes vezetője mutatja be Händel Atalanta című operájának lemezfelvételét. Hanglemez-bemutatók és nagyszabású vásárok színhelye lesz — többek között — Gvőrött. a Szécsényi Művelődési Központ, Kecskeméten a Kodály Intézet, Nyíregyházán a Kelet-magyarországi Mélyépítő Vállalat, a kistelki honvédség. Szolnokon a művelődési ház és a zeneiskola. Szeptember 13-án a Magyar Rádió Könyvről könyvért zenei témájú rej-tvéhvműsorát.a debreceni Ady Endre könyvesboltból sugározzák. Az árusítások helyszínén és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat lemezposta-szolgála- tánál, valamint a hanglemezeket árusító könyvesboltjaiban a kiadványok a hanglemezhetek ideje alatt, lemezenként 20 forint kedvez- ménnvel vásárolhatók. A Hungaroton-hanelemez- betek ünnepi megnvitóia 1985. szeptember 13-án, este lesz Debrecenben, a Bartók-terem. ben, ahol Kocsis Zoltán ad koncertet Bach. Beethoven, Bartók ás Schtihe-t műveiből. Vadász Judit A Magyar Televízió IV-es stúdiójában befejeződtek Váradi Hédi színművész_ nő „És most énekelek” című shovo- műsorának felvételei. A művésznő régi nagy szerepeinek felelevenítése mellett új oldaláról is bemutatkozik a mintegy negyvenperces műsorban: énekel és táncol. A műsor szerkesztője: Lengyelfi Miklós, rendezője: Koltay Beáta. Múzeum Gagarinban Múzeum nyílt Jirrij Ragarin szülőföldjén, a szmolensz- ki terület Gagarin városában. Néhány éve csapatosan érkeznek ide a Szovjetunió minden részéből a fiatalok, és ingyen építik a lakóházakat, óvodákat, iskolákat, kulturális intézményeket. Jurij Gaganin (1934—1968) neve a bátorság szimbóluma, a világűr meghódításának valóra váltója lett. Az első űrrepülés óta eltelt évek során több ezer szputnyikot és űrhajót bocsátott az ember Föld körüli pályára, elérte a Holdat és a távoli bolygókat. Több mint 130 ember járt a világűrben. A gagarini múzeumban 150 festmény, grafika, szobor, kerámia, ötvösmunka látható. A kiállítás tematikáját a világűr meghódításának szentelték. A kiállított képek között ismert szovjet festőművészek. szobrászok, grafikusok alkotásai láthatók. Sikeres tanévet zárt a napokban a Nőgrád Megyei Nevelési Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. A múlt tanévben összesen 1563 gyereket vizsgáltak meg az intézményben. Ezek közül 889-en a nevelési tanácsadóban, 307-en az áthelyezési bizottságnál, 367 pedig a pályaválasztási tanácsadóban fordultak meg. Kiemelt feladatként kezelték a múlt évben a gyermek- védelmi jelleg erősítését, a veszélyeztetettség korai felismerésének és megelőzésének segítését. Ennék érdekében a korábbi pedagógiai család- gondozást kibővítették logopédiai. gyógypedagógiai és pszichológiai gondozással. Az intézet jogi tanácsadó szolgálata révén hatvan családot részesítettek szociálpolitikai segítségben. Az elmúlt időszakban javult a differenciált beiskolázást megelőző vizsgálatok szakmai' biztonsága. Ezekkel a vizsgálatokkal döntik el, hogy a hozzájuk irányított gyerekek közül ki iskolaérett, Műemléki címjegyzékünk száz kastélyt, védelemre érdemes kúriát tart nyilván. Ezek egy része — tanú rá a sok méltatlankodó levél, a közfigyelemre apelláló újságcikk — sajnos, cserepeit vesztve, vakolatát hullatva romlik, pusztul. Más részük viszont megifjodva mutatja szép formáit. Ez utóbbiak közé leginkább azok az épületek tartoznak, amelyek egy-egy hivatalnak adnak otthont, illetőleg múzeumi jellegű gyűjteményt fogadtak be. Noszvajnak, a Heves megyei — Egertől északkeletre fekvő — községnek a kastélya a magyarországi barokk művészet megannyi szép tárgyi emlékét őrzi, és egész megjelenése a XVIII. század végének könnyed, játékos hangulatát tükrözi, igaz, a következő korszak, a klasszicizmus fegyelmével ötvözve Még a kis palota neve is muzsikál, így hívják ugyanis: De la Motte-kastély. Hogy ki volt ez a dallamos nevű illető, akitől jó kétszáz éven át senki nem vitatta el a keresztapaságot? Nos, egy ki szorul gyógypedagógiai áthelyezésre, ki alkalmas a választott pályára és ki nem. A gyerekeket és szülőket sokkal jobban előkészítik a vizsgálatra az iskolák és az óvodák, egyre kevesebben érkeznek' szégyenkezve, bizalmatlanul az intézetbe. Nagy gondot fordítottak arra. hogy segítsék a reális önismereten, a társadalmi, nép- gazdasági igényeken alapuló pályairányító munkát. A várható beiskolázás előkészítése érdekében a hetedik osztályosok körében végzett elhelyezkedési szándékok felmérését — számítógép segítségével — a korábbiaknál többoldalúan elemezték. Gondot okoz, hogy erőfeszítéseik ellenére sem javult a helyzet a hiányszakmák — például a vájár-, bánya- és nehézipari lakatosszakmák — iránti érdeklődésben. A múlt évi értékelés alapján kialakult az intézet 1985— 86-i évi munkaterve. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkát erősítendő, jobb kapcsolatokra törekszenek a gyerA De la Motte-kastély francia hadfit kell tisztelnünk benne, aki miután emigrálni kényszerült, belépett az osztrák—magyar hadseregbe. Nemcsak a laktanyákat és a harctereket járta azonban, hanem a táncmulatságokat is, amelyek egyikén megismerkedett egy szép özveggyel, nevezetesen gróf Almássy Antal- néval. Noha a hölgynek nem kevesebb, mint öt gyermeke volt, mégis feleségül vette, s vele együtt költözött, be a nászút idején még csak félig- meddig kész noszvaji kastélyba. Ő fejeztette be tehát a késő barokk stílusban megtervezett épületet. Azt a palotácskát. amelyet eredetileg báró Szepessy Sámuel helybéli földbirtokos szánt magának, s amelynek plánumát föltehetőleg a híres Fellner Jakab vetette papírra. (Az építészettörténészek közül ezt a szerzőséget azonban többen vitatják. Az ellentábor véleménye szerint az egri, Illetőségű Povolni János volt a tervező.) A noszvaji kastély 1780 ’á- ján készült el. Mégpedig úgy, hogy De la Motte úr francia eredetét is nyilvánvalóan tükmekvédelmi és pedagógiai szakfelügyelettel, az iskolai gyermekvédelmi megbízottakkal, a rendőrséggel, a hivatásos pártfogókkal. A differenciált beiskolázás segítése érdekében minden súlyosabb esetben biztosítani kívánják a gyermekvizsgálatok komplexitását, kiemelten támogatják a megyében újonnan induló korrekciós osztályok nevein' figyelemmel kísérik az óvodában visszamaradt gyerekeket. Az intézet pályairányítói munkájában hangsúlyosabb szerepet kap majd a körzeti, pályaválasztási munkaközösség és az iskolai felelősök felkészítése. Nagyobb gondot fordítanak arra is. hogy munkájukkal a biztonságos, nép- gazdasági érdekeket is szolgáló munkaerő-gazdálkodást segítsék. A mostani tanév kiefnelt feladata lesz, hogy felkészüljenek a pedagógus-továbbképző kabinettel történő integrációra, amely jövő őszre várható. K. E. rözte. Ha a vendég ugyanis belép a földszinti előtérbe, a festett lugasa mögül jellegzetesen francia építmények rajzolatai tűnnek elő. A földszintről a barokk építészetre olyannyira jellemző kétkarú lépcsősor visz fel az emeletre. A fenti előtér mennyezetét egy freskó díszíti. Apollón diadalmenetét mutatja ez; azt a pillanatot, amikor a görög mitológia eme főistene lehozza a fényt a földre. (E kompozíció szerzőségét sem tisztázták még megnyugtatóan. Állítólag az osztrák Kracker Lukács János festette.) Az előtér oldalfalain megint csak görög istenek sorakoznak, de ezek már nem eszményítve, hanem — megörökítőjük Zách János jóvoltából — kissé karikírozva. A középső ajtón át jutunk be a díszterembe. Természetesen ennek mennyezetét is freskó ékesíti, mégpedig egy mitológiai alakoktól népes bachanália. Az oldalfaiakon megint csak a francia szellem mutatja meg magát a XVI. Lajos korát idéző vázák képében. A díszteremtől balra nyílik a szalon, vagy más néven a római szoba. Ennek menny - zetén is egy mitológiai tárgyú freskó: Ámor, Zeusz és H a játszik egy kecskével. A r - mai szobából juthatunk át a telis-tele festett madaras szobába. Ennek a helyiségnek ugyanis mind a falait, mind a mennyezetét tarka tollazatú madarak, valamint egzotikus növények — gránátalmák, kókuszdiók stb., stb. — borítják. Láthatni aztán mindemellett Noszvajon még egy kétszáz éves — különben Győrött mintázott, égetett — remekmívű cserépkályhát, s meg több olyan berendezési tárgyat, ami máig dicséri a naj- dan élt kézműves mestereket. Építészeti különlegesség is a De la Motte-kastély, mert elöl egyemeletes, hátul földszintes. Mindez ,az ottani — különben 25 holdas — őspark terepviszonyai miatt alakult így: a barokk palotát csaik ekképpen tudta jól beilleszteni a tájba Fellner Jakab, avagy — ha így igaz — Povolni János. Noszvajhoz egyébként a síkfőkúti hegyi tó is csak egy ugrásnyira van, meg a híres kaptárkövek sem valami mesz- sze meredeznek onnan. tgy hát igazán érdemes útieé"-4nt kijelölni Heves megyének :zt a kastély koszorúzta ékességét. A. U Eves számvetés nevelési-pályaválasztási tanácsadóban