Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-07 / 210. szám
Máté Csabáné, a MÉSZÖV elnöke kalauzolta a vendégeket A pásztói áfész kétszemélyes nyugágya a hétvégi házak kényelmét szolgálhatja Az élelmiszer-ipari termékek a megye, feldolgozó üzemeit A bemutatót népviseletek szí- dicsérik. nesítették. A tablókon levő képanyagból áttekintést kaptak az érdeklődök a nógrádi fogyasztási szövetkezetek tevékenységéről Kincses padlásoktól a máig É Iményt, ismeretet sugáC roz a nógrádi fogyasztási szövetkezetek budatété- nyi k-iállítása. Tárgyi emlékek, fényképek, tablók, termékek mutatják: ilyenek voltunk, ezzé lettünk! Bemutatkoznak, s kínálkoznak a nógrádi fogyasztási szövetkezetek: ismerj meg bennünket, légy a partnerünk! A reménybeli üzleti ,hasznon túl izgalmas búvárkodásra is alkalmat ad a SZö- VOSZ továbbképzési és oktatási központjában megnyitott kiállítás. Ritkán adódik ily teljes lehetőség a kezdetekre való visszapillantásra, mint ezúttal. Komoly kutatómunka nyomán került elő néhány ritka dokumentum, mely ma már a szövetkezetek féltett kincse. Egyik ezek közül a mátra- szelei Hangya szövetkezet üzletkönyve. A különleges formájú könyv kemény borítója alatt szép, kalligrafikus betűkkel rótt sorok olvashatók: „Ezen könyv szélessége 19 cm, hosszúsága 49 cm, oldalak összese 600, tartalmaz 56 ívet, és 5000 □ cm, bélyegilletéke 112 000 korona. M. kir. adó- hív. főnök” Az adatok aprólékos feltüntetése az akkori idők szokása szerint állítólag a hamisítás megelőzését szolgálta. A mostanában fellelt könyvbe egyébként a szövetkezet 28 tagját jegyezték be. Az első oldalon szereplő Ács An-nus- kától eltekintve (ki fizetett 400 korona üzletrészt és 40 korona iratdíjat) csupa B betűs nevek olvashatók benne. Bertókok, Baták, Bodorok, Batkik, Bedék, Benkók és Baloghok. Valószínű hát, hogy a mátraszelei Hangyának több üzletkönyve is volt, mindmáig azonban ez az egyetlen került elő. Ki tudja, melyik poros padláson, milyen boly- gatatlan holmik közt rejtőzik a többi... A súlyos könyvet igen precízen vezették. Bertolt János neve alá például ezt írták: „összesen 12 üzletrész, amelyet a fenti tulajdonos halála előtt gyermekére, Margitkára hagyományozott.” A tárgyi emlékek közt látható a pásztói áfész 30 éves történetét felölelő, alapos munka. Irta Csépány István szövetkezetpolitikai előadó, előtte pásztói tanácselnök. Gyűjtése tanúsága szerint a pásztói Hangya szövetkezet 829 taggal működött, a szövetkezők többsége új gaz da volt, akik az 1945-ös földreform során jutottak földhöz. De nem csak azt, hanem állataikat is bevitték a szövetkezetbe. Eszerint a pásztói Hangyának volt 3884 kát. holdja, 48 lova, 775 szarvasmarhája, 767 sertése és 132 kecskéje. A Hangyák mellett azonban működtek tejszövetkezetek, hitelszövetkezetek, általános fogyasztási szövetkezetek, s a városi munkásság ellátását a nehéz időkben segítő munkásszövetkezetek is. A földmű vessző vetkezetek 1346-tód alakultak meg. A balassagyarmati „földmívesszövet.- kezet” tagtörzskönyvét most Budatéténven forgathatják a kiállítás látogatói. A könyvet 1947-es keltezéssel nyitották, egy üzletrész 20 forint volt. A földművesszövetkezetek a falu gazdái voltak: szervezték a tszcs-ket, az újgazdákat gépkölcsönzéssel, szerszámeladással segítették, 1949-től pedig a falu népének kereskedelmi ellátását is magukra vállalták, egyre-másra nyitották a vegyesboltokat. Mindez természetesen a tagság hozzájárulásával történt. Látható a kiállításon például a palotás! földművesszövetkezet Kocza József nevére 1949-ben kiállított üzletrészjegye, névértéke 10 forint. Hlavacska Ferenc a sziráki /fmsz-ben 1957-ben már 50 forint tagrészjegyet jegyzett. De, hogy az a háromszög alakú sötétzöld palack, melyet az érsekvadkerti takarékszövetkezet egyik dolgozója a mezőn talált, melyik évből datálódik, azt ma már bajos volna megmondani. Hangya- embléma van az oldalán. A múzeumba kívánkozó palackban talán italt, vagy olajat, ecetet árusítottak. S ki hajdan könnyelműen eldobta, -veszítette a fűben, alig vélhette, mily becses ereklye lesz üvege néhány évtized múltával! A földművesszövetkezetek Nógrád megyében 1949 végéig tömörítették magúkba a többi, más célú szövetkezetei. Az 1960-as évek végéig működtek ezen a néven, maid áfész név alatt folytatják munkájukat rokon funkcióval, mind a mai napig. Újságjuk is volt a földmö- vesszövetkezeteknek. A rétsági áfész padlásáról került eiő a kutatók nagy örömére, majd olvastán derültségére a Szövetkezeti Boltos nevű kiadvány 1960. június 30-i keltezésű száma. A Boltos nem fukarkodott a névre szóló, kemény kritikával. „Megállt az idő Dejtár fölött?” — kérdezi mindjárt első cikkében. A cikk arról szól, hogy májusi akácvirágzáskor hócsizma, flanelláru, téli holmi látható a dejtári iparcikkbolt kirakatában. „Kérdezzük Kónya Ferenc boltvezető kartársat, rendjén van-e ez így?” A boltvezető kartárs aligna örülhetett, midőn kezébe vette a színes rajzokkal illusztrált újságot... M ire várunk? — kérdi a Boltos másik írása. A sütőipar késedelmes szállításai sok bosszúságot okoztak az idő tájt bolti dolgozóknak és fogyasztóknak. „Több cikkben foglalkoztunk már azzal', ilyenkor mi a teendő” — inti olvasóit a Boltos pár soros, keresetlen szösszenete. A salgótarjáni járás fmsz-ei mar harmadszor nyújtanak be kötbérigényt a sütőiparral szemben. A többi járás viszont tele van panasszal, -s ugyanakkor alszik, neun érvényesíti jogait. Ennyiből is látnivaló, hogy a hatvanas évek Szövetkezeti Boltosa kevés ügyet vetett a diplomatikus fogalmazásra, így aztán nem volt szükség arra, hogy olvasói a sorok közül hámozzák . ki a mondanivalót. Egymás közt vagyunk — vélhették a szerkesztők, minek a finomkodás. Hasonló hangvétellel jelent meg havonta a Földművesszövetkezeti Híradó. 1962-es első száma ugyancsak a rétsági áfész „kincses” padlásáról utazott a kiállításra. Megtudható belőle többek között, hogy az évben a megye kereskedelmi forgalmából 38— 42 százalékkal részesedtek a szövetkezetek (ez az arány néhány tized százalék híján ma is negyven százalék!). T ermékek, fotók, grafikonok reprezentálják a szövetkezetek legutóbbi évtizedének munkáját, fejlődését. A salgótarjáni és az érsekvadkerti telep csemegeuborkája, vegyesvágottjá, meggybefőttje, szörpje, a tavalv megnyílt romhányi sütőüzem húsz faluba eljutó kenyere, kiflije, édes és sós süteménye, az újra a Kiváló Áruk Fóruma emblémát visplő salgótarjáni ropi, a pásztói asztalosüzem megrendelésre gyártott egyedi termékei. Az összesen 11 szövetkezeti szakcsoport termékbemutatója is vonzza az érdeklődést: a Zagyvavölgye Áfész hímzőasszonyainak ezer színben pompázó nép- művészeti alkotásai, a k'st“- renyei munkavédelmi kesztyűk, kötények, lábszárvédök, kézvédők. A magyarnándori Multicoop-szakcsoport az először a tavaszi BNV-n bemutatott légsugárszivattyúit hozta el Budatétényre, de ajánlkozik csomagolásipari műanyag termékeivel és rendelésre készülő egyedi dekorációs elemeivel is. Mályvavirágot, fehérbab héját, ezerjófüvet, libafüvet, ka millát és mezei zsurlót hozott a szécsényi áfész: a szárított gyógynövényeket a Herbáná- nak adja el. Szép bemutatóval szerepel a Börzsöny Áfész egy éve működő nyomdaüzeme. Méltán került átállítás legközepére a pásztói áfész munkáskertjeiben szedett barack, szőlő, s mindenféle zöldség: a szépen elrendezett, egészséges, gusztus ,s gyümölcsök és zöldié’.:: látványnak is élményt adók. Külön tabló szemlélteti a szövetkezeti mozgalom egy ne legnagyobb fegyvertényét, a kistelepülések bolti rekonstrukciós programjának többoldalú támogatással való megvalósulását. Tereske, Nádújfalu, Patvarc, Nőtincs és a többiek, ABC-k, vegyesboltok, bisztrók, italboltok megifjult képe igazolja: a program nyomán kényelmesebb vásárlási lehetőséghez, jobb kínálathoz, sőt, korszerűbb falu-központhoz is jut a községek népe. , Irta: Szondi Márta Fényképezte: Kulcsár József
